Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 228. .szám 1989. szeptember 27., szerda ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA LEHETNEK VESZTESEK ÉS GYŐZTESEK, CSAK A NEMZET NEM LEHET VESZTES az igazi feladat az, hogy ne legyen létbizonytalanság." (3. oldal) BŐLCSÉSZEGYETEM LESZ A SZOMSZÉDSÁGUNKBAN felvételi vizsga nincsen, felvételi díj viszont van.” (4. oldal) GÓLFÜRDŐ PULÁBAN „Akkor mi jobbak vagyunk az Európa- Bajnoknál!” (5. ol­dal) HATALOMÁTVÉTEL az összeesküvők: a sámán és a hét vezér...” _______________ (8. oldal) T örténelmi feladat vár a Parlamentre Megkezdte munkáját az Országgyűlés szeptemberi első fordulója Szűrös Mátyás elnökletével kedden délelőtt 10 órakor megkezdődött az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Az első forduló várhatóan péntekig tart, s október közepére terve­zett folytatásakor a háromoldalú tárgyalásokon született megegy ezés alapján az ország jö­vőjét alapjaiban érintő, a békés átmenetet, a jogállamiság megteremtését szolgáló sarkala­tos törvénytervezetek is napirendre kerülnek. A képviselők kedden már a felújított ülésteremben végezték munkájukat, s a mostani ülésszakon „vizsgázik" a szavazatszámláló gép is. í Je len levők száma [ T4mollevők száma 332 : Beje lentet t 14 4M Be nem Jelentett 36 9M' Az ülés határos alMees V (Fotó: Perl Márton) Az ülésszak megnyitását ke- gyeletes aktus előzte meg: Kádár Jánosról, az MSZMP egykori el­nökéről, a kiemelkedő államfér­firól, politikusról, az Elnöki Ta­nács volt tagjáról, országgyűlési képviselőről Szűrös Mátyás, a Ház elnöke emlékezett meg. Ká­dár János neve korszakot jelöl hazánk életében épp úgy, mint a nemzetközi színtéren — mon­dotta, majd a továbbiakban rá­mutatott: Kádár János a közmeg­egyezést kereste a haza és a nem­zet javára. Ennek érdekében mindenkor kész volt a megegye­zésre, a kompromisszumra. Ez az a tulajdonság, amelyre párbe­szédben álló országunknak most is nagy szüksége van — mondta Szűrös Mátyás. A képviselők fel­állással adóztak Kádár János emlékének. Az Országgyűlés tagjai ezután a napokban elhunyt Raffai Sa­rolta, az Országgyűlés egykori alelnöke, József Attila-drjas író, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyu­galmazott igazgatója emlékének adóztak. Szűrös Mátyás a továb­biakban közölte, hogy életének 65. évében váratlanul elhunyt Gajdócsi István országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tag­ja, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács nyugalmazott elnöke. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának volt elnöke 1971 óta képviselte szü­lőföldjét, Baját és környékét a Parlamentben. A megüresedett képviselői helyeken fehér szegfűket helyez­tek el, az elhunytak emlékének adózva. Az Országgyűlés elfogadta dr. Hamvas Katalin (Hajdú-Bihar m., 16. vk.), dr. Mondok Pál (Pest m., 26. vk.) ésdr. Várkonyi Péter (Budapest, 14. vk.) képvi­selői mandátumáról való lemon­dását. Ezt követően az Országos Választási Elnökség javaslatát — a megüresedett képviselői he­lyek betöltésére — Pesta László jegyző ismertette. A képviselők dr. Debreczeni Józsefet (Bács- Kiskun m., 3. vk.) 343 igen sza­vazattal, dr. Fodor Erzsébetet (Hajdű-Bihar m., 16. vk.) 326, dr. Marx Gyulát (Zala m., 2. vk.) 323, dr. Raffay Ernőt (Csongrád m., 1. vk.) 316, Roszik Gábort (Pest m., 4. vk.) 257, Varga La­jost (Pest m. 26. vk.) 317 igen szavazattal igazolták országgyű­lési képviselőnek. Roszik Gábor a most mandá­tumot kapott képviselők nevé­ben beszélt. (A gödöllői ellenzé­ki képviselőt a parlamenti ülésre — gépkocsikonvojjal kísérte el választóinak egy része.) Kifejezte meggyőződését, hogy a demokrácia több évtize­des száműzetéséből tér vissza a Parlamentbe s hála Istennek, a demokratikus ellenzék, amely évtizedekig a közéletben vagy a politikai életben csak illegalitás­ban lehetett jelen, most részt ve­het a törvényalkotásban. Han­goztatta, hogy a magyar népben elementáris vágyakozás él a dik­tatórikus szocializmusból a de­mokráciába való átmenet meg­valósítására. Az Országgyűlés ezután 336 igenlő szavazattal tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az elmúlt ülésszak óta alkotott törvényere­jű rendeletekről. Még a napirend elfogadása előtt Szűrös Mátyás szólt rövi­den a háromoldalú tárgyalások és a Parlament viszonyáról, illet­ve a sarkalatos törvényjavasla­tok megvitatásáról. Emlékezte­tett arra, hogy az előző üléssza­kon a kormány számos törvény- javaslatot visszavont amiatt, hogy az érintett témakörökben politikai egyeztető tárgyalások kezdődjenek az ország meghatá­rozó politikai erői és mozgalmai között. A kormány — folytatta Szűrös Németh Miklós: Világtörténelmi esélyt kap­tunk a magyar történelmi és kul­turális hagyományokból táplál­kozó, ugyanakkor a kor követel­ményeinek is megfelelő új rend­szer kiépítésére — kezdte beszé­dét a kormányfő. Ennek kell alá­rendelni mindent: párt és egyéni érdeket, választási időpontokat, egyéni vagy csoportakciókat! A kormány — a Parlamentre és a társadalomra támaszkodva — fe­Lassan a Kossuth téri fogadta­tást is meg lehet szokni. Az ülés­szak kezdete előtti kép hovato­vább vissza-visszatérő: tüntetés és csoportos demonstráció kellős közepébe csöppen a képviselő és a tudósító egyaránt. Nem messze a díszes bejárattól alig százfőnyi csoportosulás hirdeti fennhan­gon a követelését: ”Népképvise­letet akarunk... népképviseletet akarunk...!” Valamivel odább a rendőrök békésen terelgetik a parkolóvá változott térre a hona­tyák autóit. Amint az érkezők a bejárat felé indulnak, stencilezett röpla­pot nyomnak a kezükbe, a Rám­pa-alapítvány felhívását, ame­lyen a mozgássérültek helyzetére irányítják a figyelmet azzal a mottóval, hogy: ’’...kötelessé­günk lehetővé tenni számukra a társadalom életében és fejlődésé­ben való teljes értékű részvételt. ” ...Kettővel több impulzus azok közül, amelyek napjaink­ban — okkal és joggal — fel kí­vánják fokozni a képviselői munkát. * Ugyan nem a mostani ülés­szak egyik napirendjének hatá­sára — a ki- és bevándorlási tör­vényjavaslatra gondolok —, de ’’vándorútra” indultak a képvi­selők: visszaköltöztek tíz eredeti országgyűlési terembe, ahol már a modern technika, a hangosító­Mátyás — most a Parlament elé terjesztette a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott elvek szerint a sarkalatos törvények ja­vaslatait. Ám mindenki számára egyértelműen elfogadott: az Or­szággyűlés alkotja a törvényeket, s ez így történik e tervezetek ese­tében is. Az Országgyűlés elnöke le­szögezte: a Parlament történelmi feladata most az, hogy megte­remtse hazánk felemelkedésé­nek, törvényi alapjait. Ugyancsak a napirend elfoga­dását megelőzően, a sarkalatos törvények megtárgyalásának in­doklásául kért szót Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke. szített tempóban dolgozik. Hó­napok alatt tettünk meg olyan dolgokat, amelyekkel a korábbi kormányok sok-sok éven ke­resztül birkóztak. Amit most e nemzet megpró­bál, az páratlan vállalkozás. Já­ratlan az út, amire léptünk. A vi­lágnak tehát jó oka van arra, hogy figyelje, mire jutunk. Ne­künk eközben nemcsak azt kell bizonyítani: képesek vagyunk-e berendezés, valamint a korszerű szavazógép segíti a munkájukat. Ez utóbbi a ’’főpróbánál” egy kissé megtréfálta őket, ugyanis a listás jelenléti ellenőrzéskor a következő adatokat írta ki az in­formációs táblára: ’’Jelenlévők száma: 54, nem jelentek meg: 314. Áz ülés nem határozatké­pes... ” Az egykori országgyűlési tudósításokban az ilyen egyértel­mű félreértések fogadtatásáról így fogalmaztak: ”élénk derült­ség... ” Természetesen, amikor ko­molyra fordult a szó, a kezdés pillanatában kiderült, hogy 322 képviselő ül már a helyén, a tá­vollévők közül 14-en bejelentet­ték a hiányzásuk okát, míg 36-an ’’igazolatlanul” hagyták üresen a széküket. * Az ülésszak — amely a hét vé­gére nem fejeződik be, s ezért október 17-e és 20-a között foly­tatódik — várhatóan maratoni lesz, ezt példázza az a tény is, hogy a napirendi témák mellett 22 interpellációra, valamint több képviselői kérdésre is sor kerül. Sorrendben a tizenegyedikként interpellál majd a közszolgálta­tások tárgyában megyénk 7. szá­mú választókörzetének képvise­lője, Csongrádi Csaba. — A miniszterhez szóló felve­tésemben arról van szó — rövi­den említve —, hogy bizonyos arra, amit vállaltunk, hanem azt is, hogy magára a vállalásra mél­tónak bizonyulunk-e. Méltóságot kell tehát tanúsí­tanunk, és történelmi felelőssé­günkhöz méltó alázatot. A nem­zet szolgálatának alázata át kell hogy hassa gondolkodásunkat, tetteinket. Alázatról szólok, hogy elriasszak a megalázkodás­tól. Az alázat erőt, önfegyelmet követel, a megalázkodás gyen­geséget, gyávaságot feltételez. A továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy az elmúlt hóna­pokban felbukkant és felerősö­dött a vád, hogy a kormány és a Parlament sietségét nem az át­menet szolgálata, hanem önma­ga, a régi politikai struktúra át­mentésének szándéka vezérli. szolgáltatási költségeket csak ár­növeléssel, a lakosságra való át­hárítással vagy adókedvezmény­nyel lehet kompenzálni. Az utóbbira szeretnék javaslatot tenni... * Ha már az interpellációknál tartunk, ezen az ülésszakon ke­rül az Országgyűlés — és az ész­revételt felvető képviselő — elé a kulturális bizottság vizsgálati je­lentése a Heves megyei pedagó­gusok bérfejlesztése, túlórái dí­jazása és a fizetések megyék kö­zötti differenciálása ügyében. Bizonyára emlékszik még rá a Kedves Olvasó, hogy legutóbb Sebők József kért magyarázatot a művelődési tárcától, az ellent­mondásos helyzetről. A kará- csondi képviselő Stark Antal ál­lamtitkár válaszát akkor nem fo­gadta el. Azóta írásos választ ka­pott a minisztériumi szakember­től, akinek a tájékoztatásával kapcsolatban elmondta: — A kulturális bizottság ugyan egyetért az államtitkár vá­laszával, ám az általam vázolt fo­nák helyzet a mostani béremelés után sem változott meg. Ezért kénytelen vagyok ismét érvelni, ugyanis ha a minisztérium által közölt számokat és a százaléko­kat elemzem, kiderül, hogy a fő­városi és más, jobban ”fizető” megye, illetve a hevesi bérezés közötti lényeges eltérés mindösz- sze 60 forinttal csökkent... Súlyos vád volt, nem lehetett kézlegyintéssel elintézni. S eh­hez már szükség volt az ügy iránti alázatra mind a kormány, mind az Országgyűlés részéről. S mi ezt vállaltuk. Vállaltuk, hogy felfüggesztjük a kemény munkával kidolgozott törvényjavaslatok benyújtását és megtárgyalását mindaddig, amíg azt a különböző pártok, szerve­zetek és mozgalmak magukkal és egymással megvitatják és kiala­kítják róla véleményüket. Az alkotmányos rend híveit, a parlamenti képviselőket, de még a kormány számos tagját is za­varba ejtette, hogy törvény adta jogainak gyakorlásában olyan erők korlátozzák, amelyek ugyan kétségbe vonják a Parla- (Folytatás a 2. oldalon) — Ez azt jelenti, hogy esetleg ismét elfogadhatatlannak tartja a választ? — Igen. S ebben nem az zavar elsősorban, hogy a miniszterhez intézett felvetésemre mindkét esetben az államtitkár válaszolt, hanem az, hogy a tárca érvelése nem állja meg a helyét... * Korábban Barcsik János he­vesi képviselő — mint gyakorló tanár is — keményen harcolt a pedagógustársadalom anyagi el­ismerésének javításáért. A szep­temberi bérrendezés után ta­pasztalatait összegezve, így kap­csolódik képviselőtársa vélemé­nyéhez. — A pedagógusokat pozitívan érintette a bérfejlesztés. Tavaly országosan 300 milliót kaptak — igaz, ebből a Heves megyeiek nem részesedtek —, februártól felemelték az óradíjakat, a mos­tani tanévtől 15-16 százalékkal lett több a fizetésük, s januártól újabb 20 százalékos emelkedés­re számíthatnak. Tudomásunk van arról, hogy a Miniszterta­nács előzetesen négymilliárd fo­rinttal még tovább szándékozik javítani a pedagógusok helyze­tét. Csakhogy a kérdést nem le­het egyoldalúan nézni: a pedagó­gusok most jutottak el odáig, hogy a bérfejlesztés összege fe­dezze az éves inflációt... — S van még egy másik össze­hasonlítási alap is... Új munkaformák a kongresszusi felkészülésben Konzultáció Miskolcon Az elmúlt hét végén a közelgő MSZMP-kongresSzust előkészí­tő munka keretében öt dél-du­nántúli megye — Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Zala — kong­resszusi küldöttei ültek össze ta­nácskozásra Szekszárdon. Dr. Semperger Tibor, a me­gyei pártbizottság szóvivője el­mondta: a szekszárdi tanácsko­záson Heves megye kongresszusi küldöttei közül Kiss Sándor és dr. Gyetvai Gyula vett részt. A találkozón szerzett tapasztalato­kat, információkat dr. Gyetvai Gyula a megyei küldöttcsoport hétfői munkaértekezletén osz­totta meg küldött-társaival. Kedden délután Miskolcon Heves, Nógrád, Borsod és Sza- bolcs-Szatmár megye kongresz- szusi küldöttcsoportjainak veze­tői és szóvivői gyűltek össze kon­zultációra. A Heves megyeieket a tanácskozáson Kiss Sándor, Holló Vilmos és Szabó Géza képviselte. A találkozón konzul­tációt és eszmecserét folytattak a kongresszusi előkészítő munka sarkalatos kérdéseiről: a prog­ramnyilatkozat-tervezet, az alapszabály-tervezet és az ügy­rend még nyitott és vitatott leg­fontosabb pontjairól. A Miskolcon szerzett tapasz­talatokról Kiss Sándor, Holló Vilmos és Szabó Géza szeptem­ber 28-án tájékoztatják Heves megye kongresszusi küldötteit. A tanácskozás 17 órakor lesz Egerben, a megyei pártbizottság székházában. Áz ülésen részt vesz Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára is, aki tájékoz­tatót tart a kongresszusi előké­szítő munka jelenlegi állásáról. Az ülésre érdeklődőket is vár­nak. — Valóban, s ez az, hogy más értelmiségi rétegek anyagi java­dalmazásához képest még most is százszázalékos az elmaradás. A képviselők és a tárca, vala­mint a kormányzat vitája tehát folytatódik tovább a T. Ház falai között. * A tudósító ezek után hadd számoljon be az első nap jó híré­ről is. Kócza Imre mondta el: tol­mácsolta a felsőtárkányiak vízel­látási gondjait Maróthy László környezetvédelmi és vízügyi mi­niszternek, aki arról informálta a képviselőt, hogy lehetőség van a vízügyi alap támogatására. — Eger ellátása miatt csök­kent a falu kútjainak vízhozama, s tetemes összeget emésztene fel az ellátás javítása, valamint az egyre szükségesebbé váló csator­nahálózat megépítése — mondja Kócza Imre. — A megyei tanács tízmilliós támogatása mellé sem tudna már pénzzel betársulni a lakosság. Egy pályázatot kell hát beadnom a képviseletükben a miniszternek. A jövő héten min­den részletnek utánajárok, s az októberi ülésszak előtt ez a mi­niszter asztalán lesz... Hányszor elhangzott már a patinás falak között: bárcsak minden ügy végére ilyen gyorsan pontot lehetne tenni. Szilvás István Az ország számára keressük a kibontakozás reális útjait Parlamenti tudósítónk jelenti: Amikor a képviselő nemet ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents