Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
NÉPÚJSÁG, 1989, szeptember 26., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3, „Szomszédok” Eger — Mezőkövesd Tanúi vagyunk: a megyehatárok olykor kimerevednek, s a szellemi-kulturális érintkezés megszakad. Még pontosabban: ki sem épül. S ezen a posta sem segít. Jóllehet, fele annyi a távolság Eger és Mezőkövesd, mint ez utóbbi és Miskolc között, mégis amott már-már hermetikus a zártság: az egri napilapot például nem lehet Mezőkövesden megvásárolni, pedig mennyire tükröződik például a közös gazdasági érdekeltség a Népújság apróhirdetési rovataiban. Eger és Mezőkövesd kapcsolata történelmük folyamán szorosan egybekapcsolódott „ősidők”, azaz a török megszállás óta. Levéltáros barátom irányítja rá figyelmem: az Egri Érseki, s a Heves Megyei Levéltárban legalább annyi mezőkövesdi vonatkozású forrásanyag található, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Mezőkövesd Eger-centrikus- sága jóval erőteljesebb volt mindig is, mint a miskolci, nem számítva természetesen a közigazgatási-igazságszolgáltatási, tehát hivatali kötöttségeket. Valaha a betegek is zömmel az egri, s nem a miskolci kórházakba feküldtek be. Kétségtelenül a vallási indítékok is erősítették e kapcsolatot, lévén Kövesd matyó lakossága színkatolikus. * Borsod vármegye 1898-ban közzétett szabályrendeleteinek gyűjteménye ismerteti a vármegye szervezeti fölépítését. Eszerint a megye hat járásra oszlott, s ezek egyike a délborsodi, az egri járás nevet viselte, Mezőkövesd székhellyel. Ténylegesen az volt már a szabadságharcot követően az ötvenes évektől. Szép nagy terület, harminc községgel! A fordulat 1909-ben következett be. A Mezőkövesd és Vidéke című hetilap 13. számában azt közli, hogy a borsodi alispán értesítése szerint „a megye új szabályrendelete értelmében az Egri járás neve Mezőkövesdi járásra változott.” A mezőkövesdi járás nyugati részének eleve Egerhez, mint járási és megyeközponthoz való ésszerű tartozását mi sem igazolja jobban, mint hogy 1945-46- ban lakossági kívánalmakkal is támogatott igényként nem kevesebb, mint nyolc községet az egri járáshoz, s így Heves megyéhez csatoltak át. Ezek: Andornak, Borsodszemere (ma: Mezősze- mere), Eger-farmos, Kis-tálya, Novaj, Noszvaj, Ostoros és Szi- halom. E nyolc község fiataljai közül bizonyára ma már számosán nem tudják, hogy községük valaha Borsodhoz tartozott, s bizony ők nem „tősgyökeresen” hevesiek. * Egri írásos forráshelyeket kutatva és vallatva — amolyan melléktermékként — Kapor Elemér több kulturális vonatkozásra bukkant a két város között. Ezek egyikét, a zeneit „A mezőkövesdi dalműveltség az egri sajtó tükrében” címmel meg is írta a Matyóföld 1979 évi számában. Ebből idézünk: „Az 1882-ben alakult Egri Dalkör már megalakulásakor tervbe vette vidéki hangversenyek rendezését a magyar dalművelés népszerűsítésére.” 1898. június 25-én az Egri Dalkör hatvan tagja utazott át Mezőkövesdre, ahol „ritka előzékenységgel fogadta őket a hangverseny rendezősége” — idézi Kapor az Egri Hírmondó 1898/52. számát. 1907-ben — olvassuk később — a mezőkövesdi rom.kát. egyházi énekkar nevezett be a XVII. országos dalosversenyre, melyet Egerben rendeztek meg. Megjegyzi a szerző, hogy ugyanezen a napon leplezték le Stróbl Alajos Dobó-szobrát, s ünnepelték az Egri Dalkör fennállásának negyedszázados évfordulóját. Még egy „dalos” adat Kaportól: az egri Dalünnep — amolyan alkalmi kiadvány — azt jegyzi meg a kövesdiekről, „hogy ez a parasztdalkor roppantul hódított.” Sikerüket ékesen bizonyítja, hogy a kövesdiek a verseny harmadik diját hozhatták magukkal, megelőzve a miskolci, diósgyőri és szegedi dalegyleteket... * Nemcsak önmaga, de Mezőkövesd számára is eszményi iskolaváros volt Eger. Megszámlálhatatlanul sokan végezték itt tanulmányaikat, valósággal áramlott ide a kövesdi ifjúság. Itt valóban „minden” volt: tanítóképző, azaz preparandia, kereskedelmi iskola, jegyzőtanfolyam, jogakadémia, hittudományi főiskola... (Korábban polgári iskolája, majd 1911-től gimnáziuma Mezőkövesdnek is volt.) Korántsem volt azonban elhanyagolt a kereskedelmi-gazdasági kapcsolat sem. A miskolcinál jóval kevesebb útiköltség mellett a kövesdiek számára igazán minden iparcikk beszerezhető volt Egerben, az egri „kofák” kocsia- ikkal a kövesdi csütörtöki hetipiacra már éjjel útrakeltek — zöldségfélékkel, borral zömében ők látták el a piaci vevőket. (Mezőkövesd földművelői — merő konzervativizmusból? — akkor még vonakodtak a belterjes gazdálkodástól.) * Eger és Mezőkövesd között mindösze húsz kilométer a közúti távolság. Meglehetősen sűrűek az autóbuszjáratok. Ez fokozza a kapcsolattartást," a szoros érintkezést a két város között ma is. A tájékoztatás szerint három esztendő átlagában a Volán kövesdi jegypénztára évenként 1100 felnőtt bérletet adott ki egri munkavállaló kövesdi lakosoknak. A fiataloknak 180 tanulóbérletet. E számok még érzékletesebbek, ha ehhez hozzávesszük, hogy vasúton és személygépkocsin is jó páran „ingáznak” Eger és Mezőkövesd között. Múlt és jelen így parolázik ma is egymással a borsodi és hevesi határj elző-táblánál. Kiss Gyula * * .***■ *,*,$.*. *■*.***■ IP****** *« ******äfc£ * * » ** Felújítják a Parlament üléstermét A terveknek megfelelő ütemben halad a Parlament üléstermének felújítása. Az elektromos vezetékek felújításán kívül a terem berendezéseit is rendbehozták, mindenekelőtt a padsorok, a belsőtéri faburkolatú szerkezeti elemek szorultak nagyjavításra. A lépcsőházban és a karzati szinteken befejeződött a festés. Restaurálták a festményeket és a szobrokat. Az ülésterembe bevezetik a legmodernebb technikát, a sokat emlegetett szavazatszámláló berendezést, amit a FOKGYEM Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet gyártott. A képviselői hozzászólórendszert a Budapesti Elektroakusztikai Gyár készítette, és az őszi ülésszakon már ez is segíti a mun- kát. (MTI-fotó: Balaton József) Kongresszusi küldött: Nagy Attila „Nem én akartam küldött lenni...” Sorozatunkban ezúttal Nagy Attilával, az Egri Városi Televízió szerkesztő-riporterével beszélgettünk, akit az egri pedagógus MSZMP alapszervezetek választottak küldöttnek. — Ön televíziós újságíró, tehát az átlagosnál nagyobb lehetősége van ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt szóljon. Miért indult a küldöttválasztáson? — Az egri 12. Számú Általános Iskola pártalapszervezeté- nek tagja vagyok, hiszen korábban ott tanítottam, s hangsúlyoznom kell, hogy az egy igen jó közösség. Egyébként tanúim vannak rá, hogy nem én akartam küldött lenni, hanem az alapszervezetem bízott meg azzal, hogy én képviseljem a hosszú idő alatt kialakított programunkat. — Végül is a választásokon ez lett a „nyerő”. Éppen ezért arra vagyok kíváncsi, hogy mit tartalmaz ez? — Ez egy radikális program. Néhány elemét idézem: Új pártra van szükség, amelynek Magyar Szocialista Párt a neve. A vagyont azonnal zárolni kell, a munkásőrséget pedig a rendőrség hatáskörébe utalni. A megyei lapnak, a Népújságnak valóban a megyéé és nem az MSZMP-é kell lennie. Felszólalásom után kaptam egy kérdést a tagdíjakkal kapcsolatban. Ekkor elmondtam, hogy ez is reformra szorul, hiszen ez a tagdíj egy párt működéséhez borzasztóan kevés, ahhoz viszont, hogy az appa- rátcsikok „zsíros helyeken” üdüljenek — borzasztóan sok. — Nyilván nem csak nekem tűnik fel, hogy a program számos pontját már régóta hangoztatják az ellenzékiek, így úgy tűnik, mintha tőlük „szippantanák” el ezeket. — Való igaz, hogy sok mindent átvettünk az ellenzéktől. Ezzel együtt szerintem jelenleg az a fontos, hogy ezt az alulról jövő nyomást most az MSZMP emelje a politika síkjára. Egyenlőre még tudomásul kell ven(Fotó: Gál Gábor) nünk, hogy sok szervezet mondja ugyanazt, még ha különbözőek is a gyökereik. — Említette a Magyar Szocialista Pártot. Véleménye szerint ez pártszakadás, vagy -átalakulás után jön-e majd létre? — Nem hiszek a pártszakadásban. A legkönnyebb lenne a rombolás. Én ezzel szemben azt várom, hogy a tagság magáénak valljon egy erősen szociáldemokrata programot. Úgy képe- zelem, hogy a párt a választások után lemond hatalmi monopóliumáról, felszínre hozza a tagságban rejlő szellemi muníciót, és a választók, a nép szolgálatába áll. Úgy vélem, hogy ebben a reformhelyzetben a hallgatag többséget kell megnyerni. Én nem lemorzsolódást, hanem nagyon sok új tagot várok. — A radikális program mögé vajon mennyire sorakoznak fel a sokszor hitehagyottnak tűnő pedagógus párttagok? — Nem szeretem azt, amikor azt mondják, hogy a pedagógusok gerinctöröttek, a végletekig lojálisak. Tapasztalatom szerint ez egy radikális réteg, amelynek vissza kell adni a méltóságát. Úgyhogy ki lehetne bocsátani a jelszót: ismerd meg a pedagógus társadalmat! Kovács Attila Tegnapi barátokról, ma Beszélgetés az MHSZ kapcsolatairól — A Magyar Honvédelmi Szövetség széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Érintik- -e ezt a kapcsolatrendszert a belpolitikai változások? — Az MHSZ-nek is a magyar politikai, gazdasági, társadalmi változásokat kell követnie — válaszol Bognár Ferenc ezredes, az MHSZ főtitkárának első helyettese. További tevékenységünket természetesen a választások után megalakuló kormány fogja meghatározni, megszabja feladataink igényét és szükségességét. A külföldi kapcsolattartás fontos számunkra, hiszen a Magyar Repülőszövetség, a Rádióamatőr Szövetség, a Könnyűbúvár Szövetség és a Modellező Szövetség képviselői a nemzetközi szövetségekben tisztségeket látnak el és töltenek be, s ílymódon sport- diplomáciai szerepük nem csekély. Ez pedig igényli, hogy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezzünk, részt vehessünk külföldi versenyeken, Európa- és világbajnokságokon. Fontos továbbá a külföldi sport-és testvérszervezetek tevékenységének tanulmányozása, a technikai eszközök korszerűségének, technológiájának alkalmazása. — Mely országokkal van rendszeres együttműködésük? — Elsősorban a szocialista országokban működő testvérszervezetekkel van többoldalú, folyamatosan kialakított szervezeti, a klubok, sportegyesületek között létrejött kapcsolatokra épülő együttműködésünk. Ám több mint tíz éve megtaláltuk a nyugat-európai országokkal is az együttmunkálkodás lehetőségét. Ez elsősorban a technikai-technológiai tapasztalatcsere terén, másodsorban sportszervezés, korszerű objektumok építése, azok felszerelése, vonatkozásában mutatkozik meg. Kiemelném az NSZK bajorországi lövészklubjával kialakított kapcsolatot, az osztrák hadsereg (ÖHSV) sportszervezetével létesített együttműködést a lövész, a könnyűbúvár, a csúszókorong szakágak vonatkozásában. Kiváló az osztrák és az NSZK AERO klubokkal fenntartott,- egyébként is jó hagyományokra épülő repülő, ejtőernyős, hőlégballon, és sárkányrepülő programok — kapcsolat. — Hogyan érintik a változások a megyei szervezetek nemzetközi kapcsolatait? — Alig van olyan megyei MHSZ szerv hazánkban, amelynek ne lenne nemzetközi kapcsolata. Borsod, Szabolcs a szovjet testvérszervezettel, Bács megye Jugoszláviával, az utóbbival Csongrád megyének is van kapcsolata. Győr és Vas megye az NSZK-val, Ausztriával és az NDK-val épített ki együttműködést. Azt nem mondhatom, hogy mindig felhőtlen a viszonyunk, mert pl. a jugoszláv Népi Technika vezetőinek — úgy gondolom — változtatnia kellene az eddig kialakult állásfoglalásán, miszerint ők csak olyan nemzetközi rendezvényeken vesznek részt, ahol a világ minden országa képviselteti magát. Említhetném az NQK GST szervezetét, akivel igen jó volt a kapcsolatunk, de ma már nem biztos, hogy ez olyan bensőséges mint idáig volt. A román belpolitika miatt egy évtizede leszűkültek velük a kapcsolataink. Más példát is tudok mondani. Idén főtitkárunk vezetésével részt vettünk szocialista országok honvédelmi-és sportszervezetei vezetőinek kétévenkénti tanácskozásán, amely a Koreai NDK-ban zajlott le. Ez a tanácskozás is úgy zajlott le, mmint a korábbiak, talán azt az újdonságát meg kellene említeni, hogy a nemzeti szuverenitást, a szervezetek önálló elgondolását jobban lehetett évényesíteni. Sz. E.
