Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 225. szám ÁRA: 1989. szeptember 23., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA EZ MEG NEM RIO DE JANEIRO „...ez már nem birkanyírás, hanem nyúzás.” (3. oldal) AREZZO ISMÉT EGERBE LÁTOGAT „...eredeti toscanai ízekkel ismerkedhetnek a gasztronómia szerelmesei.” (3. oldal) VÁROSI REMÉNYEK A FALUSI IDILLBEN „Messziről zarándokoltak ide módos gazdák...” (5. oldal) A NÉPÚJSÁG INTERJÚJA PINTÉR TAMÁSSAL „Vannak, akik képesek legyőzni a félelmüket...” (fi. oldal) Maratoni kormányülés Csütörtökön és pénteken az eddigi gyakorlattól eltérő, kétnapos ülést tartott a Minisztertanács. A maratoni hosszúságot mindenek­előtt az indokolta, hogy hétfőn a politikai egyeztető tárgyalásokon konszenzus született az úgynevezett sarkalatos törvényekről. A testület most ennek szellemében, a politikai megállapodás tiszteletben tartása mellett fogadta el az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavasla­tokat. (Munkatársunk telefonjelentése:) Tegnap délután fél 5 tájban je­gyeztem fel a Parlamentben Baj­nok Zsolt kormányszóvivő mon­datát, miszerint: ”a maratoninak nevezhető minisztertanácsi ülés még javában tart — megítélésem szerint talán éppen a mecseki szénbányászat megszüntetése le­het napirenden —, így csak az ed­dig lezajlottakról számolhatok be...” (Érintőlegesen elhangzott azonban, hogy a pécsi uránbá­nyászatról szóló döntésről a na­pokban külön sajtókonferenciát tartanak.) Vegyük hát sorra a történése­ket és az ülés legfontosabb dön­téseit. A két nap során elhang­zott a Legfőbb Ügyészség tájé­koztatója a február 22-i kor­mányhatározat alapján megkez­dett és még folyamatban lévő koncepciós büntetőügyek felül­vizsgálatáról. Mint elhangzott: tizenhat kiemelkedő súlyú, és az érdeklődés homlokterében álló per — többek között a Mind- szenty, a Grősz és társai, a pócs- petri, illetve a Nitrokémia-ügy — vizsgálata zajlott le, ezek közül nyolc esetben törvényességi óvás­ra kerül sor, miután megállapí­tást nyert, hogy előre megkonst­ruált, fizikai és pszichikai erő­szakkal kicsikart, sok esetben hi­ányos vallomások képezték a vád alapját, s az ítéletek még az akko­ri törvénykezési gyakorlathoz képest is aránytalanul magasak voltak. Foglalkozott a kormány to­vábbá bizonyos rehabilitálási kérdésekkel is. Ezek lényege — hallottuk a szóvivői tájékoztató­ban —, hogy meghatározták az internáltak és kitelepítettek re­habilitációjának módját, formá­ját és összegét. Elhangzott: 1945 — 1953 között ötvenötezer em­bert internáltak, s negyvenhárom­ezret telepítettek ki hazánkban. Közülük 17 ezren élnek itt ma, többségük nyugdíjas, őket érin­ti, hogy az akkori politikai eljá­rás során elszenvedett sérelmei­ket a kormány döntése alapján orvosolják, kivéve azoknak, akik hitlerista szervezetekben te­vékenykedtek, háborús bűnt kö­vettek el, illetve veszélyeztették a közrendet és a közbiztonságot. Vonatkozik a rehabilitáció azok­ra, akiket munkavégzésre a Szovjetunióba szállítottak, illet­ve szovjet katonai bíróságok ítél­tek el. A döntés szerint a jogosan érintetteknek az internálási és kitelepítési idő munkaviszony­nak számít, illetve részét képezi a szolgálati időnek, ezért nyugdíj- korrigálásra ad lehetőséget: egy­ségesen havi 500 forintos több- letnyugdijat állapítanak meg számukra. Szó van arról, hogy az amerikai fogságba esettek az ak­kori munkájukért kapott, s a ha­zai pénzintézetben letétbe helye­zett 50 és 300 dolláros utalvány összegét — amelynek eddig ki nem fizetett értéke együttesen 50 millió forint körül van — kártérí­tés útján várhatóan megkapják az érintettek. Hasonlóképpen döntés született az 1956-os nép­felkelés elítéltjeinek rehabilitáci­ójáról is: a 22 ezer elítélt ügyének egyedi elbírálására ma már nincs mód, ezért egységesen azonos összegű kárpótlásra tarthatnak igényt. Az egy évnél kevesebb időt börtönben töltöttek havi 500, minden további megkezdett évre újabb 250forintos nyugdíj­kiegészítést kapnak. A hat évet meghaladó elítélés és az azután megkezdett évek után ugyancsak 250forintos pótlék jár, s a bünte­tés ideje beszámít a nyugdíjba. Fontos továbbá, hogy a hozzá­tartozók az említett összeg felét kapják majd, az október elsejével hatályba lépő—hat hónapra visz- szamenőleg érvényes — döntés alapján. A rendhagyóan hosszú mi­nisztertanácsi ülésen gazdasági kérdésekről is tárgyalt a kor­mány: mint megállapította, a gazdálkodás irányainak össze­hangolása, valamint az eredmé­nyes jövő évi költségvetés érde­kében körvonalazódtak az el­képzelések, az 1990 — 92-es évek „csomagterve” várhatóan a novemberi Országgyűlés elé ke­rül. A tervhivatal értékelte — hangzott el — az idei esztendő el­ső nyolc hónapjának gazdasági mutatóit: biztató, hogy a konver­tibilis export a termelés fő húzóe­rejévé vált, az árbevétel 8 száza­lékkal nőtt. Nagyobb lett — egy­két százalékkal emelkedett — a lakosság fogyasztása, de nem po­zitívum, hogy a tervezettnek két­szeresére nőtt a keresetek aránya, holott részben nincs mögöttük megfelelő teljesítmény. Végezetül egy takarékossági intézkedési tervezet: amennyi­ben az Országgyűlés úgy dönt, 1990-ben 500 millió forinttal csökken a különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyesü­letek, szövetségek központi tá­mogatása, amely még így is 2,6 milliárd forintra rúg majd az ará­nyos elosztás — mandátumok, taglétszám, esetleg mindkettő fi­gyelembevétele — alapján. Dön­tés született továbbá arról, hogy —■ várhatóan ez év végétől — az állami intézményeken, középü­leteken állami jelképként csak a címer, illetve a zászló (beleértve a helyieket is) maradhat fenn. Külön kérdésre válaszolva mondta a szóvivő, hogy vonat­kozik e rendelkezés a Parlament kupoláján lévő vörös csillagra is, amelynek „eltávolítása'” sem el­vi, inkább technikai vonatkozású kérdés... Szilvás István Megnyílt az őszi BNV Harminckét ország és Tajvan 1700 kiállítójának részvételével teg­nap a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 90. Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakkiállítása. Az ünnepélyes megnyitón Medgyessy Péter miniszterelnök-he­lyettes mondott beszédet. Hangsúlyozta: a mostani vásár olyan tü­kör, amely mutatja a magyar gazdaságban bekövetkezett változáso­kat. A BNV-n is látható a mind határozottabban körvonalazódó piac, a vállalkozó szellem és a magánkezdeményezés megjelenése. Az Elnöki Tanács tárgyalta A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pén­teken ülést tartott. A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményt és az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i Jegyzőkönyvet kihirdető 1989. évi 15. tvr-ben foglaltak biztosítása érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a menekült­ként elismert személyek jogállásáról. Eszerint a menekültként elismert személyt magyar állampol­gárnak kell tekinteni a jogszabályban meghatáro­zott eltérésekkel. A törvényerejű rendelet 1989. október 15-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács határozatot hozott községe­gyesítések megszüntetéséről, közös tanácsokból ki­váló községekben községi tanács szervezéséről, va­lamint községi közös tanácsok létrehozásáról. (MTI) Piac nincs — piacfelügyelet van Nap mint nap halljuk: hazánk­ban nincs működőképes piac- gazdaság, ennélfogva az ország gazdasági szekere is nehezen vontatható ki a jelenlegi kátyú­ból. Ezért is figyelemreméltó az a tájékoztató, amely a piacfelü­gyeleti feladatok ellátásában va­ló megyei közreműködés helyze­tét és a további tennivalókat tag­lalja. A fenti témát boncoló be­számolót egyébként a napokban tűzte — egyebek mellett — napi­rendre a Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Nézzük tehát, mi is a dolga a piacfelügyeleti szerveknek, s hogy az elmúlt időszakban mi­lyen tapasztalatokat szereztek az ezzel a területtel foglalkozó szak­emberek! Tevékenységük első­sorban a piaci viszonyok fejlesz­tésére, a verseny kibontakoztatá­sára, az ellátási zavarok kiküszö­bölésére koncentrálódik. A for­galmi folyamatok alakulásáról a statisztikai adatok, a gazdálkodó szervezetek információs jelenté­sei, valamint a rendszeres időkö­zönként végzett felmérések ad­nak viszonylag hű képet. Mun­katerv alapján, illetve szükség szerint értékelik az ellátási hely­zet egy-egy részterületét, és vizs­gálják a kereslet-kínálati egyen­súly megbomlásának okait. Az elmúlt időszakban a piac­felügyeleti szervek kiemelt fi­gyelmet fordítottak az alapellá­tásban felmerült gondok elhárí­tására. Az ő munkájuknak kö­szönhető, hogy idén például me­gyénk negyven településén tájé­kozódtak a napicikk-ellátásról, s a hiányosságokat koordinációval igyekeztek felszámolni. Megál­lapították, hogy a helyi taná­csoknak célirányosabban kell megszervezni az adott település vásárlói igényeinek kielégítését. Ehhez gyakrabban szükséges el­lenőrizni a boltok megrendelési gyakorlatát, szélesíteni kell az árukínálatot. A dokumentum megállapítá­sai között szerepel az is, hogy a kereskedelem területén a piaci mechanizmus érvényesülésének még megvannak az ismert korlá­tái, épp ezért ebben az átmeneti időszakban szükség van egy olyan eszközrendszerre, amely segít az ellátási feszültségek felol­dásában. Ilyen eszköz például az úgynevezett piaci intervenciós alap, amelynek eredményeként az elmúlt években nagyobb za­varok nélkül szervezték meg a zöldség-gyümölcs téli tárolását. A központi készletezés is hason­ló, lakossági célt szolgál. Ez eny­hített például valamelyest a téli tüzelőhiány enyhítésében, nap­jainkban pedig a húskínálat bő­vítésében. A megfelelő információk bir­tokában a koordinációs munká­val is sokat lehet enyhíteni az el­látási gondokon. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a közeljövőben a piaci sze­replők számának növekedésé­vel, az önálló külkereskedelmi tevékenység kiterjesztésével s az importliberalizálással egészséges verseny bontakozhat ki. Ezt a folyamatot segítik azok az intézkedések is, amelyek az ágazati minisztérium hatósági jogkörének decentralizálásához vezetnek. A megyei tanács ke­reskedelmi osztálya eddig is segí­tette a vállalati, szövetkezeti tö­rekvések megvalósulását, s igye­kezett a nemzetközi kapcsolatok építésével elősegíteni a kedve­zőbb árucsere-forgalom kiala­kulását. A továbbiakban szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni az érdekeltségen alapuló informá­cióáramlás fejlesztésére. Terveik szerint az elkövetkező időszakban is foglalkoznak a la­kossági alapellátás problémái­val, koordinációs eszközeikkel pedig részt vállalnak a piacépítés folyamatában is. Természetesen ezen a terüle­ten is számos ellentmondás ne­hezíti a tisztánlátást. Reménye­ink szerint a valódi piac megjele­nésével ezek az ellentmondások is megszűnnek, s a piacfelügyelet betöltheti valódi hivatását: a pia­ci viszonyokat nem korlátozó, hanem azokat kiteljesítő és segítő funkciót. A Palast Szálló bemutat­kozik Egerben Szeptember 20-tól 27-ig a tízéves Palast Szálló mutat­kozik be Egerben, a hatvan­éves Park Szálló vendége­ként. A gasztronómiai ren­dezvénysorozat megnyitá­sára csütörtökön este került sor. A szálló öt szakácsa, hat felszolgálója és egy mi­xerlánya, valamint az Euró- pa-hírű Kaktusz együttes gondoskodik a vendégek étel-és italellátásáról, vala­mint szórakoztatásáról. A német és a nemzetközi konyha kedvelői számtalan ínyencfalat közül válogat­hatnak: megkóstolhatják a hideghüfé-kavalkád kiváló termékeit, a gratinírozott őszibarackot, vagy éppen a csigát, nyárson sütve. (Fotó: Szántó György) I sza hírek...? r korábban is felröppen- j ásza hírek, hogy ha így 1 a helyzet, rövidesen el- az üzletek pultjairól a 5Őt esetleg kenyér sem egendő. Szerencsére ed- ;y tűnik, hogy ezek való- jak kósza hírek, de mégis Inek róla! Beszélnek egy országban, ahol az el- években elég sokszor büszkén mondtuk és írtuk, hogy kiegyensúlyozott az élel­miszer-ellátás. Azóta persze sok minden történt és változott, nem is elő­nyösen! Az agrárágazatot kü­lönösen az elmúlt három év­ben rendkívül sokféle kihívás érte. A termelés szinte minden területén romlott a jövedelme­zőség, csökkent az érdekelt­ség. A felvásárlási árak szinte mozdulatlanok maradtak, mi­közben az agrárolló erőtelje­sen kinyílt. A termeléshez pe­dig gépekre, műtrágyára, nö­vényvédő szerre, sokféle al­katrészre, és még sorolhat­nánk, hányféle egyéb anyagra van szükség. Ezeknek az ára pedig óriásira szökkent. Aztán ott van az adó, az elvonás, az állami támogatások radikális lefaragása, amelyek mind együttesen sújtják a termelő­ket. A minap Egerben gabona­termelési aktívát rendeztek, ahol a felszólaló üzemi veze­tők szenvedélyes hangon hív­ták fel a figyelmet arra, hogy a kormány teremtsen már olyan helyzetet, hogy legyen tisztes­séges megélhetése a gabona- és a hústermelőknek. Elkese­redettek a gazdaságokban, mert például a vetőmaggal, a műtrágyával, a növényvédő szerrel való kényszerű takaré­I kosság hosszabb távon tartha­tatlanná teszi a termelést, an­nak eredményességét kérdője­lezi meg. A gabona és a hús minden bizonnyal stratégiai cikk ma­rad továbbra is. Ezt erősítette meg az aktíván felszólalt me­zőgazdasági és élelmezésügyi j minisztériumi főosztályveze­tő. A szaktárca látja a dolgo- j ! kát, és az ágazat szabályozó- i rendszerének elemeit együtte- I sen vizsgálják. Az 1990-es el- I képzelések hamarosan a kor- ! mány elé kerülnek. Annyi bi- { zonyos, a MÉM vezetői általá- j nos jövedelemnövelést szór- j galmaznak az egész magyar ? mezőgazdaságban. Ezt pedig j elsősorban az árak javításával , képzelik el. Szükségesnek ] tartják azoknak a támogatá- j soknak a további csökkenté- j sét, amelyek a termelésben j vannak jelen. Inkább a műsza­ki megújítás előmozdítását tartják szem előtt. Céljuk a költségek oldásával a szabadá­ras termékek körének kiter­jesztése. Annyi már bizonyos, j hogy jövőre a kistermelők | adózásának feltételei nem vál- j toznak. . Reméljük, hamarosan érde­mi döntések születnek, ame­lyek eloszlatják a kósza híre­ket. Mert szükség van tovább­ra is a kiegyensúlyozott élelmi­szer-ellátásra, hogy naponta zavartalanul megvásárolhas­suk a húst, a tojást, a kenyeret, a lisztet, a cukrot, ne kelljen sorba állni, és esetleg azt a vá­laszt kapni, hogy nincs. Bizo­nyos, hogy a gabonának és a húsnak jelenleg kedvező a vi- j lágpiaci ára, ezért értékesíte- I nek belőle nem is keveset. : ; Csakhogy a feltételek, az érde­keltség javításával változhat a helyzet. Úgy, ahogy szeret­nénk, hogy jusson itthon az üz­letek pultjaira, valamint a kül­piacokra is, zavarok nélkül. Mentusz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents