Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-23 / 225. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 23., szombat Gorbacsov levele Bush és Sevardnadze találkozója Bush amerikai elnök és Sevardnadze szovjet külügyminiszter — mindkét fél által hasznosnak és jó légkörűnek értékelt — megbeszélést folytatott csütörtökön a Fehér Házban. Bár egyetértettek abban, hogy szükség van újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozóra, ennek időpontjában nem egyeztek meg. A két ország külügyminisztereinek Wyomingban pénteken kezdődött kétnapos tárgyalássorozatán határozzák majd meg Mihail Gorbacsov és George Bush találkozójának általános időrendi kereteit — közölte James Baker a majdnem kétórás fehér házi eszmecsere után tartott sajtóértekezletén. Az amerikai külügyminiszter nagyon komolynak és részletesnek minősítette a szovjet államfőnek Bush elnökhöz intézett levelét, amelyet Sevardnadze adott át. A fegyverzet-ellenőrzés kérdéseivel foglalkozó levélben Gorbacsov kedvező választ adott az elnök június 20-i üzenetére — mondta Baker, s konkrét részletek említése nélkül annyit tett hozzá, hogy bár egyes kérdésekben a Szovjetunió megerősítette ismert álláspontját, több problémával kapcsolatban változás tapasztalható. (MTI) Reális veszély a pártszakadás Szovjet szakértő Magyarországról Magyarország semlegességének lehetőségéről, az MSZMP helyzetéről is kifejtette véleményét Nyikolaj Sislin, az SZKP KB nemzetközi osztályának képviselője abban az interjúban, amelyet a kelet-európai országokban végbemenő változásokról adott a Libération című francia napilap moszkvai tudósítójának. — Ügy látom, Magyarország számára ma nem a semlegesség kérdése a legfontosabb — hangoztatta Sislin, Szűrös Mátyásnak, az országgyűlés elnökének nyilatkozatát kommentálva. — Véleményem szerint Szűrös Mátyás nyilatkozata elsősorban belpolitikai lépés, figyelemfelhívó akció. Ő mindig két lépéssel előbb akar járni. A semlegesség kérdéséről úgy vélekedett, hogy „minden lehetséges, ami nem mond ellen a fizika törvényeinek”. „Folyamatosan túlhaladjuk a világháború örökségeként ránk maradt világot, a múltat. A NATO és a Varsói Szerződés nem érinthetetlen, nem örök realitás. Közreműködünk egy szabadabb világ építésében. A közös Európai Ház megteremtésére vonatkozó elképzelésünk nem pusztán álom, de ahhoz szükség van Párizs, London, Bonn vagy Berlin közreműködésére” — mondta. Nyikolaj Sislin hozzáfűzte, hogy Magyarország esetleges semlegessége „nem mondana ellen a fizika törvényeinek”. A vezető szovjet szakértő kijelentette: Magyarországon most mindenekelőtt meg kell várni az MSZMP kongresszusát, amelyen reális veszély a párt szakadás, majd a választásokat, és csak azt követően kerülhet sor tárgyilagos vitára a gazdaságról és a politikáról. A pártszakadás lehetőségéről szólva azt mondotta, hogy az SZKP „hivatalosan semmit nem tesz” annak megakadályozására, de „más vonatkozásban viszont úgy gondoljuk, hogy Magyarország és Lengyelország számára ma a valódi probléma nem a megosztás, hanem az erők egyesítése”. A politikának megvan a maga logikája, amely gyakran távol esik a hivatali íróasztaloktól — hangoztatta. Az SZKP KB képviselője az interjúban az NDK-menekültek kérdésével is foglalkozott. ”Megértjük Magyarország döntését. Magyarország nem küldhette vissza erővel a menekülteket az NDK-ba. Gondolom, a magyarok számára sem volt köny- nyű a döntés, bár a probléma nem egy nap alatt jött létre” - mondta. (MTI) Többszázezren menekültek Hugo elérte Dél-Karolinát Óránkénti kétszázhúsz kilométeres sebességgel érkezett a Hugo nevű hurrikán csütörtök éjjel az Egyesült Államok keleti partjaihoz. Az évtizedek óta legerősebb vihar pusztításától tartva előzőleg többszázezren menekültek a partmenti településekről az ország belseje felé. Hugo először Dél-Karolina államot érte el, ahol távvezetékeket szakított szét, fákat tépett ki, és házak ezreit döntötte romba. A szélvihart kísérő hatalmas esőzések nyomán települések egész sorát öntötte el az árvíz. A hajléktalanná váltak tízezreit épen maradt középületekben szállásolták el. A lakosság jó része még csütörtökön elhagyta a partvidéket. (MTI) A Heves Megyei TSZKER Eger, Lenin út 9. Baktai úti telepén, 1989. szeptember 29-én (pénteken) 13 órától használt histehergép- jármüveinek árverését tartja. Árverésre kerülnek: IZS 2715-01 csukott (3 db) Wartburg Trans (1 db) gépkocsi A HÉTEN TÖRTÉNT Szombat: Münchenben megkezdődött a hagyományos sörfesztivál, az Oktoberfest — Dél-koreai látogatásra hívták meg Lech Walesát, a lenqyel Szolidaritás elnökét Vasárnap: Giulio Andreotti olasz miniszterelnök villámlátogatást tett Jugoszláviában — első alkalommal kezdett hivatalos látogatást az NSZK-ban India elnöke Hétfő: Magyarország és Izrael felújította diplomáciai kapcsolatait — a LEMP Központi Bizottsága először ült össze azóta, hogy a lengyel párt kikerült a hatalomból — Jichak Rabin izraeli védelmi miniszter Kairóban tárgyalt — Japánba utazott Margaret Thatcher brit kormányfő — puccskísérletet hiúsítottak meg a Burkinai Köztársaságban Kedd: Nemzeti Megmentés Frontja néven új ellenzéki szervezet jelentkezett Romániában — Megnyílt az ENSZ Közgyűlésének 44. ülésszaka — Szöulba érkezett Dán Quayle amerikai alelnök — Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszterrel tárgyalt Bonnban — Az Iszlám Dzsihád elnevezésű szélsőséges szervezet Csád felett felrobbantotta az UTA francia légitársaság egyik DC-10-es utasszállító gépét Szerda: Moszkvában befejeződött az SZKP Központi Bizottságának nemzetiségi kérdéssel foglalkozó kétnapos ülése, amely személyi változásokról is döntött — A kelet-európai reformországok nyugati támogatásáról tárgyalt Bonnban a nyugatnémet és a brit külügyminiszter — Beiktatták hivatalába Frederik Willem de Klerket, a Dél-Afrikai Köztársaság új elnökét Csütörtök: George Bush amerikai elnök fogadta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert — megkezdődött a vietnami csapatok kivonása Kambodzsából — az NDK hatóságai elutasították az Új Fórum elnevezésű alternatív szervezet engedélyezését Péntek: Amerikai-szovjet külügyminiszteri találkozó kezdődött a Wyoming állambeli Jackson városban. A Szolidaritás Szakszervezet vezetője egy szolidaritás-jelvényt tűz Robert Mosbacher amerikai kereskedelmi miniszter zakójára, miután tárgyalásokat folytattak egy lengyel-amerikai kereskedelmi szerződésről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a magyar parlamenti küldöttség vezetője Christopher Dodd szenátorral beszélget a kongresszus épületében tett látogatása idején Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és felesége szeptember 20-án megérkezett az Amerikai Egyesült Államokba, az Andrews légitámaszpontra. A politikus találkozik majd az amerikai elnökkel és a külügyminiszterrel Áldozatok után kutatnak a mentőosztag tagjai annak a Boeing 737-es utasszállító repülőgépnek a roncsainál, amely szeptember 21-én felszállás után a kifutópálya közelében az East Riverbe zuhant és kettétört. New Yorkból az észak-ka- rolinai Charlotte városába induló gép fedélzetén 55 utas és 7 főnyi személyzet tartózkodott. Jelentések szerint 50 embert kimentettek a folyóból, hárman életüket vesztették (Népújság telefotó — MTI Képszerkesztősége) Nemzetiségi politika Az SZKP KB illése után Hosszú heteknek, hónapoknak kell még eltelniük ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire váltotta be az SZKP Központi Bizottságának keddi-szerdai ülése az elmúlt bő egy év felfokozott várakozásait. A szovjet párttestület ülése, már hónapokkal az összehívása előtt, úgy élt a közvélemény tudatában, mint a KB nemzetiségi politikai plénuma, holott — s ez az elfogadott egyéb döntésekből kiderül — más lényeges politikai, szervezeti kérdésekről is szó esett. A Szovjetunió belső helyzetét ismerő elemzők előtt nem az utóbbi idők felszínre került, és nemzetiségi vagy ilyen köntösben jelentkező konfliktusai tették világossá, hogy bajok vannak a föderációban, a föderációval. Roppant egyszerűnek kínálkozik a gyökerek kutatásakor e téren is minden bajok legfőbb okaként a sztálini politika torzulásait, bűneit megnevezni. A cári birodalom széthullása után a fiatal szovjethatalom a „népek börtönét” egycsapásra nem varázsolhatta át paradicsomi állapotokká. Tény az is, hogy a huszas évek elején sohasem látott lehetőséget kínált a népek, nemzetek felemelkedésére az a lenini nemzetiségi politika, amelyet évtizedeken át azok hirdettek a leghangosabban, akik a legbrutálisabban taposták el ezeket az elveket. A nyilvánosság politikájának és a múlt bűneivel a becsületes jövő érdekében végleg szakítani akaró törekvéseknek köszönhetően ma mind több történelmi kérdést tisztázhatnak, de ez egyelőre nem enyhíti, hanem növeli a feszültségeket. Természetesen nem csak a balti államok önállósodási törekvéseiről van szó. Belorussziától Közép-Ázsiáig alig akadt olyan szövetséges köztársaság, amelyben vagy véres „nemzetiségi” villongások, vagy a nyelvtörvények körüli vita formájában ne kerültek volna felszínre a gondok. Ezért volt érthető, hogy az előkészítő munka időt igénylő alapossága miatt többször elhalasztott tanácskozást rég nem mutatkozó várakozás, reménykedés előzte meg. Korábbi KB-üiése- ken, parlamenti vitákban már deklaráltatott az alapelv: erős köztársaságok, erős központ a korszerűen értelmezett föderáció fő jellemzője. A mostani KB-ülés előtt nyilvánosságra hozták az SZKP KB nemzetiségi politikai platformját, amely voltaképpen a mostani vita elvi alapját is képezte. Az ülés dokumentumai nem jeleznek radikális áttörést a nemzetiségi politikában, pontosan jelzik viszont mindazokat az irányokat, amelyekben a következő időszakban ki kell bontakoztatni az államhatalmi és kormányzati munkát. Mihail Gorbacsov beszéde félreérthetetlenné tette, hogy a szovjet politika olyan megoldást tart elfogadhatónak, amelyben egyfelől valóban megvalósulhat a — ma még tartalmában is vitatott — szuverenitás valamennyi köztársaság, valameny- nyi nép és nemzetiség esetében, másfelől azonban nem verik szét a kialakult szövetségi kereteket. Csalódást elsősorban azoknak okozott az ülés, akik arra számítottak, hogy néhány határozat elfogadásával válasz adható az évtizedek során megválaszolatlan kérdésekre. A mostani ülés dokumentumai csak elvi eligazítást nyújthatnak, hiszen egyébre egy politikai párt a jelen körülmények között nem is vállalkozhat. Ahhoz azonban megteremthetik az elvi alapot, hogy az egykori „népek börtönéről” végleg lekerüljön az utolsó rács is. A felgyülemlett nehézségek felszámolását célzó törekvések sorába illik az is, hogy jövő év októberére hívták össze a XXVIII. pártkongresszust, amely 1991 tavaszán lett volna esedékes. Gor- bacsovnak ez a javaslata kompromisszum, mert az egyik „véglet” rendkívüli kongresszus azonnali összehívását sürgette, míg a másik „véglet” semmi okot sem látott arra, hogy előbbre hozzák a tanácskozást. A Népi Küldöttek I. Kongresszusa által felgyorsított társadalmi és politikai folyamatok azonban megkövetelik az utóbbi évek történéseinek alapos elemzését és politikai program meghirdetését. A főtitkári beszámoló ezzel kapcsolatban csak azt tartotta reálisnak, hogy a jövő évben összeülő kongresszus néhány évre szabjon programot, egy távlati program kidolgozása hosszabb időt igényel. A személyi változások hatása még nem mérhető fel, de látnivaló, hogy nem csak fiatalításról van szó. Kikerült a PB-ből az utolsó olyan tag — Gorbacsovot kivéve —, aki még Brezsnyev idején jutott be a testületbe. A 71 éves Vlagyimir Scserbickij nem csak PB-tagságától, hanem várhatóan ukrán első titkári tisztségétől is megválik. Az ugyancsak nyugdíjba vonuló Viktor Csebri- kov távozását sokan összefüggésbe hozzák az áprilisi tbiliszi véres eseményekkel. Bár Viktor Nyikonovval egy agrárszakember távozik a vezetésből, az új kb-titkárok közül három is agrárképzettségű, így a kiemelt fontosságú mezőgazdasági területet nem érte veszteség. Az, hogy az új titkárok közül ki örökli Csebriicov jogpolitikai bizottságát, s ki lesz a nemzetiségi politika gazdája, ma még nem ismeretes. Szántó András
