Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-21 / 223. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 21., csütörtök SZKP KB Kritikus felszó- lalások „Marshall segely” Kelet-Europanak? „Marshall-segélyt” sürget Ke- let-Európa, de mindenekelőtt Lengyelország számára Valéry Giscardd, Estaingvolt francia ál­lamfő. Giscard, mint az Európai Parlament képviselője, a parla­ment folyó ülésszakán tette meg javaslatát s a Liberation című lap számára részletezte is elképzelé­seit. Bár ezúttal szinte kizárólag Lengyelország megsegítésének témáját érintette, megállapítot­ta, hogy Magyarország is megfo­galmazta már együttműködési szándékát Nyugat-Európával s jelezte, hogy szándéka a közele­dés a piacgazdasághoz, így szin­tén az érintettek közé tartozik. „Véleményem szerint minden esettel egyedileg kell foglalkoz­nunk” mondotta a volt államfő. Javaslata lényegét Lengyelor­szággal kapcsolatban ügy össze­gezte, hogy az EGK tagállamai­nak „a legkönnyebben, közvet­lenül mozgósítható forrásokból kell kiindulniok”. Ezek szerint Lengyelországnak szánt támo­gatásuk egy részét külön számlán gyűjtenék össze. Azok a lengyel vállalatok, amelyeknek szüksé­gük van importra, de nincs erre a célra valutájuk, ennek terhére hozhatnák be a szükséges felsze­relést, anyagot, ennek ellenérté­két zlotyban fizetnék meg, az így szerzett lengyel valutát viszont a vállalatok fejlesztésére használ­hatnák fel. „Ez hasonlít a Mar- shall-terv mechanizmusához” mondotta Giscard, aki külön le­szögezte: nem szabad az ilyen tá­mogatást politikai feltételekhez kötni. Az egyetlen feltétel az le­het, hogy az ilyen alapot kizáró­lag a megjelölt célra használják fel. A nyilatkozathoz fűzött meg­jegyzésében a tekintélyes polgári lap megállapította: bár a párizsi tőkés csúcsértekezlet óta, ami­kor a brüsszeli bizottságot meg­bízták a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó se­gítség módozatainak kidolgozá­sával, már két hónap telt el, még mindig nincs összhangban Eu­rópához méltó módon az eszkö­zök mozgósítása. Egy másik elemzésében a lap aláhúzta: az ilyen segítség folyó­sításával kapcsolatban több probléma is van. Egyrészt az ed­diginél jobban figyelembe kell venni az egyes országok igényeit. Míg például Lengyelországnak elsősorban pénzre van szüksége, Magyarországon az ellenzék és az MSZMP egyaránt ellenzi az adósság növelését, s ehelyett sok­kalta inkább azt akarják, hogy a Nyugat kapcsolódjon be a ma­gyar gazdaságba, segítse elő a technológia átadást és a mene­dzserképzést. A másik gond: ma Nyugaton egyetlen állam sem vállalhat olyan egyoldalú elköte­lezettséget, mint amilyet annak idején az Egyesült Államok vál­lalt magára, így gondos össze­hangolásra van szükség. Jacques Delors, az EGK brüsszeli bizott­ságának elnöke és Valéry Gis­card d,Estaing nagyszabású eu­rópai elképzelést kíván látni — írja a lap, ám emlékeztet arra, hogy már a lengyeleknek szánt élelmiszersegéllyel kapcsolatban is napvilágra kerültek a hetek egymás közötti ellentétei s a bi­zottság határozata a segélyről csak ezt igyekezett elleplezni. GUADELOUPE, FRANCIAORSZÁG: Összedőlt házak, kidőlt fák jelzik a Hugó névre keresztelt hurrikán útvonalát a szigeten. Az elmúlt évtized legerősebb hurrikánjának pusztítása nyomán ötvenen meghaltak, 80-an megsebesültek és mintegy 10 000-en hajléktalanná váltak a 330 000-es lakosú szi­geten (Népújság-telefotó MTI) A prágai sajtó A magyarországi helyzetről Magyarország válaszút előtt áll, a politikai erők polarizálód­tak — ezt a közös véleményt érzékeltetik a Magyarországról szó­ló hétfői tudósításaikban a prágai lapok. Az újságok kivétel nél­kül beszámoltak a Pozsgay Imre vezette Demokratikus Magyar- országért Mozgalom megalakulásáról, s a hat vezető lap közül csak egy, a Csehszlovák Néppárt orgánuma, a Lidova Demokra- cie nem említi meg a Kádár János Társaság szerveződését. A magyarországi politikai eseményeket nem egy alkalommal nyíltan bíráló prágai napi sajtó egy ideje új módszert használ, az egymással szembenálló csoportosulások programjainak súlyo­zott ismertetésével igyekszik bizonyítani azt a csehszlovák néze­tet, miszerint Magyarországon megnőtt az ellenforradalom ve­szélye, a kommunista párt a belharcok és a külső támadások mi­att már nem képes betölteni társadalmi vezető szerepét. A lapok a helyzetet már címeikkel is érzékeltetik, a CSKP lap­ja, a Rudé Právo ”Magyarország válaszúihoz ért”a Csehszlovák Szocialista Párt lapja, a Svobodné Slovo „Az MSZMP nehézsé­gekkel néz szembe”, a Mlada Fronta című ifjúsági lap "Az erők polarizációja Magyarországon "címmel közölték tudósításaikat. A Rudé Právo a Pozsgay Imre vezette Demokratikus Magyar- országért Mozgalomról azt írta: az elteijedt hírek szerint a moz­galomnak a reformerők egyfajta „ tartalékkapujává " kellene vál­nia, ahová, átcsoportosulhatnának, ha az MSZMP októberi kongresszusán nem sikerülne megszerezniük a többséget. A mozgalom alakulóülésének vitájáról a CSKP lapja azt tartotta érdemesnek megjegyezni: ott elhangzott az is, hogy a marxista ideológia, a bolsevizmus és a diktatórikus szocializmus válság­ban van, a marxista kommunizmus negatív utópia, amelyet nem lehet elfogadni, sem megvalósítani. Németh Miklósnak az ala­kuló üléshez küldött leveléből a Rudé Právo azt emelte ki, hogy Magyarországon az utóbbi hetekben tovább mélyült a politikai, társadalmi és erkölcsi válság, egyre több a türelmetlen indulat, a szélsőséges megnyilatkozás, bizonyos politikai csoportok kizáró­lag maguknak igyekeznek megszerezni a hatalmat, Magyaror­szág válaszúihoz jutott. A csehszlovák pártlap a Kádár János Társaság tervezett megalakításáról beszámolva Antoniewicz Rolandtól mindenekelőtt azt idézte, hogy Magyarországon ko­moly válság van, aktivizálódik az ellenforradalom is, az épüle­tekről letépik a vörös csillagokat, sok ember el akarja távolítani az ország nevéből a köztársaság elől a „nép-” jelzőt. Mint a Rudé Právo megemlítette, a Kádár János Társaság aktivistái tiltakoz­nak az ellen, hogy az MSZMP-t „szociáldemokrata párttá degra­dálják”, s úgy vélik, az MSZMP „egyre inkább meghátrál a jobb­oldali erők előtt”. A többi prágai lap gyakorlatilag a Rudé Právóval megegyező tudósításokat közölt, a Mlada Fronta azonban „Magyarország a politikai változások örvényében. Előrelátni? Nem lehet” címmel rövid kommentárt is megjelentetett. Ebben azt hangoztatta, bi­zonyos, hogy az ország további radikális reformok előtt áll, de azok konkrét formáját nehéz előrelátni, a fő figyelem két szoro­san összefüggő problémára, az MSZMP-n belüli fejlődésre és az MSZMP-nek a többpártrendszeren belüli jövendő helyére irá­nyul. A kommentár szerint megfigyelők úgy vélik, az MSZMP októberi kongresszusán a reformkörök és a Münnich Ferenc Társaság éles összecsapása várható, mindenekelőtt a jövőbeli változások jellegének kérdésében. A lap az MSZMP KB pártpo­litikai bizottsága elnökére hivatkozva azt írta, egyelőre nem dön­tötték el, vajon a korábbiakhoz kapcsolódó kongresszusról le-sz -e szó, vagy pedig egy szociáldemokrata típusú baloldali párt ala­kuló kongresszusáról. Az ifjúsági lap azt hangoztatta, minden­esetre az októberi kongresszuson olyan sorsdöntő kérdésekre kell választ adni, mint az ország belpolitikai fejlődése, az MSZMP jö­vője, kilátásai a választásokon. Magyarország-lzrael Régi szalzít&s, 11/ k Nem távolodott el az SZKP KB nemzetiségi kérdésekről ki­dolgozott állásfoglalása a koráb­bi nézetektől, megőrizte a régi nemzeti-állami felépítést — hangzott el több felszólaló be­szédében kedden az SZKP KB nemzetiségi kérdésekről tartott ülésének első napján. A felszólalók hiányolták a be­számolóból a szövetséges köztár­saságok és a központi szervek vi­szonyának egyértelmű meghatá­rozását, többen azt igen általá­nosnak tartották. Egyben ki­emelték a föderáció tökéletesíté­sének szükségességét. Baskíria területi pártbizottságának első titkára szerint az Oroszországi Föderáció elsőbbsége a plat­formban ismételten rögzítve van. Szükségesnek tartotta, hogy az Oroszországi Föderáció jelenle­gi nemzeti tagoltságát újraérté­keljék, és egyes területek — így például Baskíria — kapjanak szövetséges köztársasági stá­tuszt. A felszólalásokban reagáltak a párt egységét illető főtitkári be­számolóra: egyetértettek abban, hogy az SZKP nem térhet át a fö­deratív felépítésre, a demokrati­kus centralizmus elvét meg kell őrizni. Az ukrajnai KB első titkára szerint új szövetségi szerződésre van szüksége a Szovjetuniónak, amelyben az 1922-ihez képest egyértelműbben fogalmaz a fö­derációt érintő kérdésekről. Az alkotmány módosítását is sür­gették, a jogokat és kötelessége­ket illető homályos megfogalma­zások egyértelművé tételét java­solva. Felmerült, hogy minden nagyobb nemzeti közösség ügye­inek irányítására külön szervet kell létrehozni, amely lehet a ta­nácsok mellett működő nemzeti tanács is. Szóba kerültek gazda­sági kérdések, és a nyelvhaszná­lat problémája: javasolták, hogy az orosz nyelv a nemzetiségek kö­zötti érintkezés hivatalos nyelvé­vé váljon. (MTI) „Túllépünk a múlt hibáin”, „helyes irányba tett jó lépés”: e szavakkal üdvözölte hétfőn Horn Gyula magyar és Mose Arensz izraeli külügyminiszter Budapesten a két ország 22 éve megszakított diplomáciai kap­csolatainak felújítását. Tehát: a múlt. Izrael állam — a palesztinai telepesek szabadság- harcán és a nagyhatalmi számítá­sokon kívül — annak a nemzet­közi lelkiismeretfurdalásnak kö­szönheti létét, amely a második világháborús vészkorszak pusz­títása láttán eltöltöttea világot. A bécsi döntésekkel megnövelt te­rületű Magyarországról 600 ezer zsidót pusztítottak el a nácik és a magyar fasiszták. A felszabadu­lás után Magyarországról is meg­indult a zsidóság maradékának egy része az új haza felé. A 4,5 millió lakosú Izraelben ma 300 ezerre tehető a Magyarországról, illetve a történelmi magyar nyelv- területről kivándorlottak és le­származottaik száma. A Szovjetunió küldötte-And­rej Gromiko, a későbbi külügy­miniszter — 1947. novemberben Izrael állam megteremtése mel­lett szavazott az ENSZ-ben. Ter­mészetes, ' hogy nem sokkal a független állam 1948. májusi ki­kiáltása után Magyarország is nagykövetet cserélt Izraellel. A kapcsolatok minden különöseb­ben látványos eredmény nélkül 1950-51-ig fejlődtek, s addig Magyarországról többé-kevésbé legális volt a kivándorlás is Izra­elbe. A jóviszony először a Sztá­lin cionistaellenes pereinek és Rákosi hasonló előkészületeinek esett áldozatul 1953 tájt. A magyar és az izraeli történe­lem rövid időre akaratlanul is ösz- szekapcsolódott az 1956. októ­ber végi, november eleji napok­ban. Izrael, az ellenséges arab beszivárgásra hivatkozva, brit és francia támogatással, megtá­madta Egyiptomot, és elfoglalta a Sínai-félsZigetet. Sokan ma is úgy vélik, a nemzetközi színtéren ez a kaland könnyítette meg a szovjet vezetésnek, hogy a maga részéről viszont beavatkozzék Magyarországon, noha a közvet­len összefüggésre nincs írásos bi­zonyíték. A laza magyar-izraeli kapcso­latok végleg megszakadtak 1967. június 12-én, a „hatnapos háború” után egy nappal. Előző­leg az izraeli hadsereg, a fenyege­tőnek tartott egyiptomi-szíriai fellépésre hivatkozva hat nap alatt ismét elfoglalta a Sínai-fél- szigetet, elragadta Szíriától a Golan-fennsíkot, Jordániától pedig a Jordán folyó nyugati partját. A diplomáciai kapcsola­tok megszakításával a magyar kormány a Varsói Szerződés tag­államainak egyeztetett döntését hajtotta végre. Vagy két évtizedig csupán az MSZMP és az Izraeli Kommu­nista Párt tartotta a kapcsolatot. A nemzetközi enyhülés adta le­hetőségekre először Izraelben fi­gyeltek fel. Az ottani kisebb bal­oldali pártok támogatásával mű­ködő békemozgalmak már a hetvenes évek végétől nem egy úgynevezett békeküldöttséget menesztettek Magyarországra is. Az Országos Béketanács vendé­gei voltak, hogy ismerkedjenek, barátkozzanak, és hozzák a bu­dapesti illetékesek tudomására, hogy a hivatalos és Magyarorszá­gon keményen elítélt izraeli kor­mánypolitikán kívül van egy „másik Izrael” is, amely meg­egyezéses békét keres az ország szomszédaival. Állampolgári kezdeményezésre magyar szár­mazású értelmiségiek részvételé­vel Izraeli-magyar Kapcsolato­kat Fejlesztő Társaság is alakult a nyolcvanas évek elején Izraelben az emberek és az intézmények — egyelőre csak a tudományos in­tézmények — kapcsolatainak előmozdítására. Izraelből már rég lehetett Magyarországra utazni, ám 1987 előtt Magyaror­szágról oda csak az utazhatott magánútlevéllel, aki rokoni meg­hívást tudott felmutatni. A Magyarországon járt izraeli küldöttek mindannyiszor kifej­tették: csapás az izraeli baloldal­ra és ezzel a közel-keleti béke ügyére is a szocialista országok elzárkózása, mert az árnyalatok­kal nem törődő elítélés-zuhatag hozzájárul a baloldal lejáratásá­hoz a választópolgárok szemé­ben. Ha nem is az izraeli érvek, de a nemzetközi helyzet 1985-re megérlelte a magyar-izraeli kö­zeledést is. 1985. szeptemberben magyar-izraeli külügyminiszteri találkozó volt az ENSZ-ben, az első Izrael állam megalapítása óta. 1988. márciusban izraeli ér­dekképviseleti iroda nyílt Buda­pesten a svájci nagykövetség ke­retében és magyar iroda TelAviv- ban, a svéd diplomácia jóvoltá­ból. Azóta gyakoriak a látogatá­sok, Jichak Samir kormányfő már kétszer járt Magyarorszá­gon; És a jövő? A gyorsan fejlődni remélt kapcsolatok alapja a köl­csönös érdek. Izraelben gyakran mondják: ideális partnerek Ma­gyarország számára, hiszen sza­badkereskedelmi egyezményük van mind a Közös Piaccal, mind az Egyesült Államokkal. Tavaly novemberben magyar gazdasági napok voltak Tel Avivban. Már­cius óta az El A1 és a MALÉV gépei hetente többször fordul­nak Budapest és Tel Aviv között. A két ország illetékesei idegen- forgalmi, kamarai, mezőgazda- sági, egészségügyi együttműkö­dési megállapodásokat írtak alá. Küszöbön áll a műszaki-tudo­mányos egyezmény megkötése. A nyáron Izrael megszüntette a különleges importengedélyezési eljárást a magyar árukkal szem­ben — most a magyar cikkek az EFTA-országokéhoz hasonló el­bánással jutnak be az izraeli piac­ra — és kölcsönös vámcsökken­tést is végrehajtottak 16 árucso­portra. A kereskedelem gyorsan fejlő­dött. Magyarország 1987-ben 13,8 millió dollárért, tavaly 21 millió dollárért exportált Izrael­be. A behozatal 8,6 millió dollár, illetve 10,6 millió dollár volt., Idén folytatódik a növekedés, de a forgalom kiegyensúlyozot­tabb: az első felévben a magyar kivitel már 8,5 millió dollár volt, a behozatal pedig 9 millió dollár. Ki tudja, vajon a magyar-izra­eli kereskedelmi forgalom eléri-e valaha is a forgalom azt az évi 400 millió dollárt — 350 millió dolláros magyar többlettel —, amekkora Magyarország és az arab világ kereskedelme? Kovács László külügyminisztériumi ál­lamtitkár hétfő esti sajtóértekez­letén azt mondta: a magyar kor­mány tájékoztatta döntéséről a budapesti arab nagyköveteket és nem tiltakoztak, sőt, volt aki megértését nyilvánította. ”Re­méljük, ez így is marad”, mondta az államtitkár. A diplomáciai kapcsolatok felújítását a Varsói Szerződés­beli partnerekkel sem egyeztette a magyar kormány, bár előzetes tájékoztatást adott. Budapesten is, Tel Avivban is úgy vélik: az emberi és a gazdasági kapcsola­tok szempontjából immár elen­gedhetetlen és hasznos a diplo­máciai kapcsolat, a politikában pedig az esetleg eltérő nézetek ellenére nem a szembenállást kell keresni. Ha Magyarország egyáltalán tehet valamit a közel- keleti békéért és ezzel a nemzet­közi légkör javításáért, akkor ezügyben ugyancsak nélkülöz­hetetlen a jóviszony minden érde­keltféllel. Mészáros György Visszaélések miatt Kopilovicsot kizárták a vajdasági kommunista szövetségből Az elmúlt két évtized egyik legismertebb vajdasági politiku­sát, Stipan Kopilovicsot kizárták a Kommunista Szövetségből. Kopilovics 1970 óta a többi kö­zött a vajdasági tartományi párt- bizottság elnökségének titkára, majd elnökségi tagja, végül pe­dig a vajdasági tartományi el­nökség tagja volt. A kizárásáról hozott alapszer­vezeti határozat szerint a politi­kus a különböző vezető beosztá­sokban eltöltött évei alatt szá­mottevően hozzájárult a téves vajdasági politika kialakításá­hoz, autonomista álláspontot képviselt, jelentős része volt a csődöt mondott káderpolitika ki­alakításában, politikai nyomást gyakorolt a szabadkai városi ve­zetőkre a nitrogénművek anyagi fedezet nélküli építésének meg­kezdésére, stb. Sajátos módon Kopilovics maga is kérte kizárását. Kijelen­tette, nem érdemli meg, hogy a párt tagja maradjon, mivel tavaly októberben az újvidéki tömeg- tüntetések idején a rendőrség­nek kellett őt megvédeni a nép haragjától. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents