Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-20 / 222. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 20., szerda Napirenden a nemzetiségi kérdés Megkezdődött az SZKP KB ülése A moszkvai Kremlben kedden — helyi idő szerint — délelőtt tíz órakor megkezdte munkáját az SZKP Központi Bizottságának ülése. A TASZSZ hír- ügynökség gyorshíre szerint az ülés napirendjén két téma szerepel: az SZKP következő, XX Vili. kongresszusának összehívása és a nemzetiségi kérdés. Az ülésen Mihail Gorbacsov tartott előadói beszédet. A Szovjetunió jövője szempontjából roppant jelentőségű ülésen az ország életében meghatározó szerepet betöltő testület a nemzetiségi viszonyok területén felhalmazódott, s az utóbbi időben mind feszítőbbé vált problémákra próbál megoldást találni. A peresztrojka kezdete óta az ország számos pontján korábban soha nem látott erővel, helyenként véres eseményekbe torkollva törtek felszínre a nemzetiségi problémák. Karabah, a török meszhetek ügye, a lázongó Baltikum egyértelműen bizonyította: a nemzetiségi kérdés korántsem tekinthető megoldottnak a Szovjetunióban. Ellenkezőleg: a sztálini, majd pedig a brezsnyevi érában „szőnyeg alá söpört” kérdés megoldásában vajmi kevés történt valójában. A mostani KB-ülés feladata az első komoly és megfontolt lépések megtétele. Nem véletlen tehát, hogy szerte a szovjet országban megkülönböztetett figyelem válj a a moszkvai tanácskozást. A baltikumi törekvésekkel szimpatizáló, s azok megoldásában példaértékű lehetőséget látó reformerők azt remélik, hogy a KB-ülés hitet tesz a nemzetiségi kapcsolatok demokratizálása, a köztársaságok szövetségének új tartalommal való megtöltése mellett. Reményeik szerint a majdani, új alapokra helyezett szövetségben az eddigieknél lényegesen nagyobb jogköröket kapnak a helyi, nemzeti vezetők a helyi szintű kérdések megoldásában. Négy napirendi pontot — az átalakítás menetéről tartott beszámolót, a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját, a szervezeti szabályzat módosítását, illetőleg a vezető testületek megválasztását — javasolt a jövő októberi pártkongresszusra Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkárának az első napirendi ponthoz elhangzott előterjesztéséről rövid összefoglalót sugárzott a moszkvai rádió, a KB-ülések történetében először játszva be hangfelvételt a tanácskozásról, Mihail Gorbacsov beszédéből. Az összefoglalóból kiderült, hogy a párt programja is lényeges változtatásokra szorul, azt nem lehet már módosításokkal korszerűsíteni, új dokumentumra van szükség. A PB állásponjta szerint viszont az új pártprogram elfogadásához még nem áll rendelkezésre elegendő gyakorlati tapasztalat, annak ideológiai megalapozásához is jelentős munkára van még szükség. Ezért jövő tavaszra politikai platformot dolgozna ki a testület, amely rövid távra határozná meg az SZKP célkitűzéseit, programját. Mihail Gorbacsovnak a rádióban közvetített szavaiból kiderült, hogy a vezető testületek felépítése is jelentős reformra szorul. Változásokra van szükség, hiszen tettekkel kell megőrizni a párt élcsapat jellegét, így a Központi Bizottság szerepe jelentősen megnövekszik, ami szervezeti és személyi változásokat is szükségessé tesz. Ezekről természetesen a kongresszusnak kell majd döntenie. (MTI) Gyertyákat és mécseseket gyújtottak a Katyn-emlékműnél megtartott megemlékezés résztvevői. A második világháború óta első alkalom, hogy Lengyelország-szerte megemlékeztek 1939. szeptember 17-ről: a Szovjetunió ezen a napon támadott rá a Németország által már lerohant Lengyelországra. (Népújság-telefotó MTI) Izraeli-magyar kapcsolatok Líbiai felháborodás Líbiai illetékesek szerint a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok felvétele károsan befolyásolja Magyarország és az arab világ viszonyát—jelentette hétfőn a JANA hivatalos líbiai hírügynökség. A JANA szerint Magyarország tripoli nagykövetét hétfőn a külügyminisztériumba kérették. A külügyminisztérium képviselői kifejtették, hogy Líbia ”megdöbbenéssel és felháborodással” értesült a diplomáciai viszony helyreállításáról. A magyar nagykövetet egyúttal tájékoztatták arról, hogy a budapesti kormány lépése csak kedvezőtlen következménnyel járhat a líbiaimagyar kapcsolatokra, és általában az arab-magyar viszonyra. NDK Ellenzéki Szervezet Az Új Fórum nevű NDK-beli ellenzéki szervezet alapító felhívását már 1500-an írták alá; az aláírók a lakosság legkülönbözőbb rétegeihez tartoznak — közölték kedden Berlinben a szervezet alapítói. A felhívás néhány nappal ezelőtt látott napvilágot. A szervezet tagjainak hétfő esti berlini összejövetelén a részvevők bírálták azt a gyakorlatot, hogy az NDK-ban „politikai magatartás, nem pedig szakmai hozzáértés”alapján választják ki a fontos tisztségek viselőit. A nyugatnémet dpa hírügynökség szemtanúk beszámolóira hivatkozva jelentette, hogy hétfőn Lipcsében egy „békeima” mintegy másfélezer részvevője közül többeket — köztük az Üj Fórum szervezet lipcsei csoportjának szóvivőjét, Michael Arnol- dot — őrizetbe vettek a hatósáSevardnadze poggyásza Kialakultak a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a szovjetamerikai párbeszédben tovább lehessen lépni. A külügyminiszterek feladata ezzel összefüggésben: megtisztítani az utat az újabb csúcsszintű szoVjet-ameri- kai tárgyalások előtt — így foglalta össze Eduard Sevardnadze hét végi wyoming-i megbeszéléseinek célját az Izvesztyijában a minap megjelent terjedelmes interjújában. Sevardnadze és Baker negyedik találkozója tehát a csúcs előkészítésének jegyében fog telni: a kérdés nem az, hogy lesz-e csúcs, hanem az, hogy mikor és hol. Az 1985 áprilisa óta a szovjet bel- és külpolitikában bekövetkezett változások, az új politikai gondolkodásmód térnyerése a két vezető nagyhatalom viszonyában már a Reagan-kormányzat idején létrehozta a széleskörű kapcsolattartás és érintkezés felépítményét, amelyben eddig is kulcsszerepet játszottak a csúcs- találkozók. Sevardnadze szavai szerint ésszerűtlen dolog lenne, ha a csúcsszintű politikai párbeszédnek ezt a gyakorlatát nem használnák ki a továbbiakban. Nem is szólva arról, hogy Gorbacsov és Bush már többször találkozott egymással, legutóbb tavaly decemberben New Yorkban (lehet, hogy az újabb csúcs így Moszkvában lesz?), s az elnöki beiktatáskor telefonbeszélgetést folytatott egymással a két vezető, nem is szólva a rendszeres üzenetváltásokról. S Bush elnök többször is hangsúlyozta, hogy a folytonosság jegyében alakítja politikáját. A személyes ismeretség, jó viszony fontos tényező a külügyminiszterek tárgyalásain is, hiszen a szovjet külügyminiszter több tucatszor találkozott például George Shultz-cal, s a két diplomata között kialakult remek személyes viszony jókorát lendített a közös problémák megoldásán. Baker ilyen szempontból „új ember” , de Sevamadze értékelése szerint már az eddigi megbeszélések is bizonyították, hogy a start jól sikerült: kezd kialakulni a kölcsönös megértés, tisztelet és bizalom légköre. így a wyo- ming-i külügyminiszteri megbeszélésen minden kétséget kizáróan mindkét fél részéről újabb, konkrét javaslatok hangzanak el arra vonatkozóan, miként lehetne továbblépni a szovjet-amerikai kapcslatok egész rendszerében, a kétoldalú megbeszélések szokásos témaköreiben, élni az eddig ki nem használt lehetőségekkel a leszerelés, a bizalom erősítése terén. Moszkvai várakozások szerint újabb eredményekre van szükség a biztonsági kérdésekben, a humanitárius együttműködésben, regionális kérdésekben, a kereskedelemben és a tudományos-műszaki együttműködésben egyaránt. A szovjet fővárosban nem titkolják, hogy Sevardnadze új javaslatokkal a tarsolyában érkezik az Egyesült Államokba. Mindenekelőtt a leszerelési porblémák tekintetében, hiszen ez a terület volt és marad a szovjetamerikai viszony fokmérője. Moszkvában elégedetlenek az új megállapodások előkészítésének ütemével, s értik ezt elsősorban a kulcsfontosságú nukleáris leszerelésre, az űr- és atomfegyverekről folytatott tárgyalásokra (Sevardnadze értékelése szerint itt még bizonyos visszalépés is tapasztalható a Reagan-kormányzat idejéhez képest). A szovjet külügyminiszter szerint e téren elvi jelentőségű, bátor döntésekre van szükség, hogy végre alá lehessen írni a nemzetközi stabilitást és biztonságot döntően befolyásoló okmányokat. A mozgatható indítóállású, interkontinentális ballisztikus rakéták, valamint a légi indítású manőverező robotrepülőgépek problémája is megérett a megoldásra, akárcsak a tengeri indítású robotrepülőgépek ügyében sem látnak Moszkvában okot az egy helyben való topogásra. Ugyanakkor azt remélik, hogy az amerikai fél megértéssel fogadja az ABM-szerződés megőrzésével, az űrfegyverkezés megakadályozásával kapcsolatos szovjet álláspontot. A wyoming-i külügyminiszteri találkozó megadhatja a szükséges lendületet a vegyi fegyverek és a nukleáris kísérletek problémáinak megoldásához, és Sevardnadze e téren ugyancsak újabb szovjet javaslatokat terjeszt amerikai kollégája elé. Természetesen, a haladáshoz mindkét fél szándéka szükséges, de Moszkvában azt remélik, hogy e két témában mindenképpen sikerül hamarosan eljutni a szerződések aláírásáig. Új szovjet kezdeményezések várhatók regionális kérdésekben is, hiszen az eddigi szovjet-amerikai együttműködés egyértelműen gyümölcsöző volt. A terítékre kerülő régiók közül a Közel-Keletnek, és természetesen Afganisztánnak szentelik a legtöbb figyelmet. Ez utóbbi problémát a szovjet külügyminiszter mélyrehatóan meg kívánja vitatni amerikai tárgyalópartnereivel, hiszen az Egyesült Államok Moszkva szerint mindinkább közvetlenül belekeveredik az értelmetlen vérontásba. Az új amerikai kormányzatnak az átalakítással kapcsolatos állásfoglalásait méltó módon értékelik és üdvözlik Moszkvában, ám nem hagyják figyelmen kívül a disszonáns hangokat sem. Egyértelműen leszögezik: tévedés azt hinni, hogy az átalakításnak valamiféle jótékony segélyre, vagy filantrópiára van szüksége* Sokkal inkább igazi eredményekre a külpolitikában, a gazdasági kapcsolatokban, s ezért a szovjet belpolitika szempontjából is szükséges, hogy végre tisztán lehessen látni az új amerikai kormányzat szándékait. Tamássy Sándor Amerikai kedvezmények Miért és mennyi? A következő években a magyar-amerikai kereskedelem számottevő emelkedése remélhető. Szakértők szerint a forgalom értéke rövid távon elérheti az évi 600 millió, hosszabb távon pedig akár az egymil- liárd dollárt is. Ennek megvalósulásában nagy jelentőségű a George Bush elnök által hétfőn bejelentett döntés: Magyarország októbertől feltétel nélkül és meghatározatlan ideig a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi elbánásban részesül. A gyakorlatban egy politikai jellegű megkülönböztetés végleges felszámolásáról van szó. Hazánk 1973 óta tagja az általános kereskedelmi- és vámtarifa egyezménynek (GATT) amelynek tagjai általában ugyanazokat a vámokat alkalmazzák a többi tagországgal szemben. Egy 1974-es amerikai törvénymódosítás azonban megvonta a normális kereskedelmi feltételeket a Szovjetuniótól és más kelet-európai országoktól addig, amíg azok nem engedélyezik polgáraik szabad kivándorlását. A hazánkban államosított amerikai vagyon ügyének rendezése után, 1978-ban kötött kereskedelmi egyezmény azután megadta ugyan a legnagyobb kedvezményt — de csak évenkénti hosszabbítással. Jóllehet a forgalom azóta így is többszörösére emelkedett, áttörést mégsem lehetett elérni, hiszen a legnagyobb kedvezmény évenkénti meghosszabításából adódó bizonytalanság akadályozta a hosz- szabb távra tekintő, tartós üzleti és együttműködési kapcsolatokat. Az úgynevezett általános vámkedvezményt (GSP) hazánk már évek óta kérte — eleddig sikertelenül — az amerikai kormányoktól. A GSP esetében a fejlett tőkés államok különösen alacsony vámtételek alkalmazásával segíthetik a szegényebb országok fejlődését. A rendszabály bevezetése az amerikai piacra exportált magyar áruk egy részét érinti, és becslések szerint évi 5-15 millió dolláros exporttöbbletet hozhat. Az is fontos, hogy — várhatóan még az idén — hazánkra is kiterjeszti tevékenységét az OPIC, a külföldi amerikai beruházásokat ösztönző és garantáló amerikai kormányhivatal. Az OPIC kölcsönöket nyújt az exporthoz és — ami talán még fontosabb — garantálja az amerikai beruházók pénzét, politikai változások esetén. Az amerikai — magyar kereskedelem értéke 1988-ben 526.4 (526.4) millió dollár volt, ebből 314.2 millió dollárt tett ki a magyar kivitel. A számok idén — remélhetőleg — legalább hasonlóak lesznek. A gyakorlati előnyökön túl a Fehér Ház döntései — ezekkel mesz- szemenően egyetért a törvényhozásban többségben levő Demokrata Párt is — számottevő nagy lélektani hatást fejthetnek ki: azt jelzik az amerikai gazdasági körök számára, hogy Washington komolyan veszi a magyarországi változásokat, bízik azok sikerében. Ez valóban előmozdíthatja, hogy végre meginduljon az oly szükséges tőkeáramlás Magyarország felé. Heltai András NSZK Jelentés a menekültekről Szakadatlanul tart az NDK- menekültek beáramlása az NSZK-ba. Hétfő éjjel 610-en utaztak be Bajorországba autóbuszon, vasúton és magángépkocsin. Azonnal elhelyezték őket a ti- efenbachi, és a freilassingeni táborokban, valamint a deggen- dorfi és a grafenaui ideiglenes táborokban. íly módon a magyar-osztrák határ megnyitása óta összesen immáron mintegy 17 ezer keletnémet állampolgár érkezeti az NSZK-ba Magyarországon és Ausztrián keresztül. Ezeket az adatokat a bajor határőrség közlésére hivatkozva kedd reggel közölte a Deutschlandfunk (DLF) rádióállomás. A rádió ez alkalommal is jelezte, hogy az áttelepülni vágyók helyzete, illetve a Magyarországra való beutazás az utóbbi napokban megnehezült. A hatóságok — az NDK-ban és Csehszlovákiában egyaránt — a keletnémet állampolgároktól visszavesznek korábban kiállított érvényes útiokmányokat. Csehszlovákiában például leszállítanak a vonatról olyan fiatal személyeket, akikről feltételezik, hogy Magyarországról az NSZK-ba szeretnének továbbutazni, és a gyanúsítottakat visszaküldik az NDK-ba. A Gardian felmérése Igazságtalan a thatcherí társadalom A brit választópolgárok 75 százaléka úgy látja, hogy Nagy- Britanniában ma más-más törvények érvényesek a gazdagokra és a szegényekre, a konzervatív kormányzás tíz éve alatt növekedett a gazdagok és szegények közti szakadék, és fokozódtak a társadalmi igazságtalanságok az országban — derül ki a liberális színezetű The Gardian megbízásából készült legfrissebb felmérésből. Az ICM (International Communications and Marketing Research) ezernégyszáz tizennyolc éven felüli britnek tett fel kérdéseket az ország 103 választókerületében. A mai brit társadalom minőségét illetően a megkérdezettek háromnegyedén belül a tory szavazók fele jelentette ki, hogy véleménye szerint elmélyültek az igazságtalanságok a thatcheri tíz év alatt. A felmérés keretében elhangzott további érdekes állás- foglalások: a britek 60 százaléka — ezen belül a konzervatív szavazók 39százaléka — ellenzi a nyereséges állami iparvállalatok magánkézbe adását, 38 százalék — ezen belül a tory-pártiak 16 százaléka — szocialista tervezés útján látja megoldhatónak a gazdasági problémákat. A megkérdezettek 70 százaléka — ezen belül a konzervatívok 39 százaléka — szerint Thatcher asszony kezében nincs biztonságban az országos egészségügyi hálózat. Ugyancsak 70 százalék óhajtja, hogy a kormányzat kiemeltebb helyet biztosítson politikájában a környezetvédelemnek. Negyvennégy százalék kívánja a szigetország átfogóbb és szorosabb európai elkötelezettségét, mint amit a kormányfő „minimalista” bruge-i beszédében körvonalazott. Az idei őszi pártértekezleti főszezon kezdetén végzett felmérés kimutatja, hogy a tavalyi 23 százalékkal szemben ezúttal a brit választópolgárságnak csupán hét százaléka — mindössze 2,9 millió nő és férfi — vallja magát „sziklaszilárdan elkötelezett” konzervatív szavazónak. Ameny- nyiben most tartanának általános választást, az ellenzéki munkáspárt 46, a kormánypárt pedig 36 százalékot kapna. (MTI)
