Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 14., csütörtök sóink minél több oldalról tájékozódhassanak. Ezért csütörtökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben különböző megnyilatkozásokat, állásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Reméljük, segítséget nyújthatunk ah- Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség hoz, hogy teljesebb képet alkot- sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk hassanak magukban különbö- nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogy olva- ző kérdésekkel kapcsolatban. Még buldózer sem kell Egercsehi állásfoglalás Az MSZMP Egercsehi Községi Üzemi Bizottsága a bánya bezárásával kapcsolatban a következő állásfoglalást teszi. Nem ért egyet a bizottság a munkásgyűlésen a dr. Goda Miklós vezérigazgató elvtárs által emondott bezárási intézkedésekkel. Megítélésünk szerint a Mátraalji Szénbánya vezetője által történt intézkedések az elmúlt időszakban nem a bánya fennmaradását, hanem a bánya bezárását vonták maguk után. Ennek egyik alapvető bizonyítéka, hogy az 1988. szeptember 6-án tartott pártbizottsági ülésen — ahol még a pb-nak állást kellett foglalni az igazgató és a főmérnök kinevezésével kapcsolatban — olyan vélemények hangzottak el a bizottsági tagok részéről, melyek a párttagság és a pártonkívüli dolgozók egyöntetű véleményét foglalta össze, miszerint ez a két ember alkalmatlan a bánya vezetésére. Továbbá a személyükkel kapcsolatos előterjesztés is, melyet a személyzeti osztály vezetője, Szabó Miklós elvtárs tett, egyértelműen mindkét személy alkalmatlanságát bizonyította. Végül a pártbizottság egyéves megbízatásukhoz járult hozzá, és mindezek ellenére Goda elvtárs kinevezte. Meg kell jegyezni, volt alkalmas személy, aki elvállalta volna a bánya vezetését, és a dolgozók is támogatásukról biztosították. További bizonyíték, hogy mióta Goda elvtárs elfoglalta a vezérigazgatói széket, a vállalat vezetése nem foglalkozott kellőképpen az Egercsehiben előállt gondokkal. Meg kellett volna vizsgálni, hogy 1987-ben még gazdaságosan termelő bányánál — mely 500.000 forint pluszt termelt éves szinten — 1988-ban miért zárta az évet több 10.000.000 forintos ráfizetéssel. A szakvélemény, melyet a Miskolci Nehézipari Egyetem készített, nem fogdható el. ígéret hangzott el a keleti kutatóvágat szénmezőig való kihajtására, mely nem történt meg talán azért, mert bebizonyosodott volna, hogy a szak- vélemény nem tükrözi hűen az ott lévő állapotokat, és bebizonyosodott volna, hogy a vállalat akarata és elgondolása szerint készült el. Kérjük, hogy a feltárt és lefejthető szén vagyon kitermelésre kerüljön! A bánya bezárása esetén nem megoldott a munkások foglalkoztatása, mert a dolgozóktól nem várható el a napi 4 órás utaztatás, a 10 napos munkász- szállón való elhelyezés, mert ez a családok szétszakítását idézi elő. Az előbbiekben felsoroltakra hivatkozva ne kényszerítsék azokat a dolgozókat a 4 órás utazásra és a munkásszállón 10 napig való tartózkodásra, akik lakásépítési kölcsönt kaptak. Engedjék el a felvett kölcsönt! A szerződés kétoldalú, s ezek az emberek Egercsehiben kívánnak maradni megépített házukban. A bánya tulajdonát képező sport- és művelődés céljait szolgáló épületeket könyvjóváírással adják át a községi közös tanács tulajdonába. A bánya bezárása esetén a Mátraalji Szénbányák Vállalat gondoskodjon a helyi munkahely létesítéséről. Kérjük, hozzák a dolgozók tudomására: milyen összegbe kerül a bánya bezárása, mennyibe kerülne a vállalatnak, ha 400 fő foglalkoztatását kellene megoldani, — gondolunk itt a szállításra, a szállásbiztosítás költségére és az átképzés összegére. Egercsehi központi településként szerepel a környező falvakhoz viszonyítva. Oktatás területén körzeti általános iskola van, ahová Egercsehin kívül négy település tanulói járnak. Egészség- ügyi ellátást biztosít Egercsehin kívüli településeknek, mert van gyógyszertár, fogászat, fiziko- therápia. Félő, hogy a bánya bezárása esetén az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonala csökken és a környező kistelepüléseket még hátrányosabb helyzetbe hozza. A kormány részéről a bányák bezárására tett, megfelelően át nem gondolt gazdaságpolitikai intézkedések a lakosság körében lévő feszültségeket növeli. Bezárás után nem biztosított a környező települések nyugdíjasainak és a lakosságnak szénnel való ellátása. A gazdaságilag elmaradott térségek között szerepel Egercsehi. A bánya bezárása, egy munkahely megszüntetése, és új munkahely ki nem alakítása nemcsak Egercsehit érintő probléma, hanem a környező kistelepüléseké is. Épp ezért, a felsorolt indokokra hivatkozva, kellően átgondolt átszervezéssel, megfelelő, hozzáértő vezetők kiválasztásával ezen bánya üzemeltetését gazdaságosan lehetne folytatni. Amennyiben bezárják a bányát, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy teret engednek egy ember akaratának, aki minden igyekezetével azon volt, hogy bebizonyítsa: az egercsehi bánya ráfizetéses, gazdaságtalan. Egy lépési sem tett annak érdekében, hogy ne a számára könnyebb utat válassza, — a bezárást. Nem a bánya sorsát szívén viselő vezetőkhöz illő, a bányát sajátjának tekintő és a bányától több ezer nyugdíjba vonult, valamint a környező és helyi lakosságot segítő vezetőről van szó, aki elmondhatja, hogy megtett mindent annak érdekében, hogy a bánya fennmaradjon, — de sajnos mindhiába. Ezek az intézkedések a kistelepülések népességmegtartó képességének a csökkentését idézik elő, melyekhez nem szükséges okvetlenül dózer, hanem rosszul kivitelezett gazdaságpolitika. Egercsehi, 1989. augusztus 23. MSZMP Községi Üzemi Bizottsága A városi pártbizottság (MSZMP) kezdeményezi, hogy töltsék be a tanácselnöki posztot a városban — olvasható a Népújság szeptember 1-jei számában. Tudomásunk szerint a Tanácstörvény (1971. évi I. tv.) emelkedett hangú preambuluma ma még rögzíti: „A tanácsok a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, politikai irányításával végzik munkájukat.” így nem vitatjuk el a kezdeményezés jogosságát, csupán hadd utaljunk két körülményre: 1. / A Tanácstörvény 51. paragrafus 1. bek. szerint a helyi tanácselnök ............választására a H azafias Népfront helyi bizottsága tesz javaslatot, de joga van erre bármelyik tanácstagnak is. Nincsenek kétségeink afelől, hogy a „kezdeményezést” „javaslattevés” fogja követni. 2. / Bár nem alkotmányos vagy törvényadta jogunk (ma még), némi meglévő legitimitásunkkal hadd kezdeményezzünk magunk is: kezdeményezzük, hogy ne töltsék be most a tanácselnöki posztot a városban! Ne tegyék meg akkor sem, ha az idejétmúlt Tanácstörvény vagy tanácsi szervezeti és működési szabályzat valamely passzusa alapján kötelezővé teszi ezt egy gumiszabály! Ne tegyék meg, mert határozott legitimitása itt már senkinek sincs! Váijuk meg a szabad ön- kormányzati választásokat, hadd legyen a tanács, s annak elnöke valóban a nép képviselője! SZDSZ Egri Szervezete Várjuk a tanácsokat! Válasz a fogyasztók megyei tanácsa számára A Népújság szeptember 7-i számában megjelent, az írószerboltok előtti sorban állással kapcsolatban írt nyílt levelükre az alábbi tájékoztatást adjuk. Papír-írószer boltjaink július közepétől teljes választékban kínálják az iskolai cikkeket. A kényelmesebb vásárlás érdekében július 31-től augusztus 12-ig előszezoni akciót rendeztünk, melyet egyes cikkek árengedményével igyekeztünk vonzóvá tenni. Szintén a vevők dolgát könnyítendő, a boltok folyamatosan készítettek osztályonkénti füzetcsomagokat. Azokba a középiskolákba, ahol volt az árusításra vállalkozó, kiadtunk füzeteket. Mindezek ellenére a szünidei vásárlás nem a remélt ütemben jelentkezett. Szerencsére az elmúlt évekéhez hasonló rohamot csak az évnyitók után, szeptember 1-től 7-ig tapasztalhattunk. Üzleteink tehát mindössze egy hétig bizonyultak szűkösnek, köszönhetően bizonyára annak is, hogy két éve új boltot is nyitottunk, az egri íródeákot! Az ilyenkor keresett cikkek köre különben rendkívül széles, több mint 200 féle! Ezért értékesítésük sátrakban nem jelenthet megoldást. Effajta korábbi tapasztalataink egyébként is azt mutatják, hogy a vásárló itt valamit nem kap meg, kénytelen az üzletet is fölkeresni, s az újfent előidézi a sorban állást. Megtítélésünk szerint sokat segítene, ha a tanulók már az évnyitást megelőzően megkaphatnák az iskolától a következő tanévre szükséges tanszerek és füzetek listáját. A sorban állás elkerülése érdekében tett javaslatokat köszönettel vesszük és mi magunk is keressük a további megoldásokat. HaászTamásné igazgató A megyei lapok és az esélyegyenlőség A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége sajnálattal értesült róla, hogy augusztus 9-iki állásfoglalásának a megyei napilapokra vonatkozó része ellen több megyei szerkesztőség és kollektíva is nyilvánosan tiltakozott. „... változatlan nézetkülönbségek vannak annak megítélésében, mi történjen azokkal a megyei napilapokkal, amelyek jelentős részét valóban az MSZMP alapította ugyan, de jelenleg a monopolhelyzetet megközelítő módon uralják egy-egy megye tájékoztatását s az MSZMP a továbbiakban is tulajdonosként tart rájuk igényt. Az elnökség szerint e lapok kiadói és fenntartói az átmeneti helyzetben csakis a megyei tanácsok lehetnek, megfelelő társadalmi ellenőrzés mellett, a választáson indulók esélyegyenlőségének biztosításával.” A MUOSZ elnöksége e kérdésben nem döntéshozó testület. Őszintén sajnáljuk, hogy egyes kollégáink úgy érzik, róluk döntöttünk volna — az ő megkérdezésük nélkül. Hangsúlyozzuk: megítélésünk szerint állásfoglalásunk nem döntés, hanem javaslat az átmeneti időszak tájékoztatási esélyegyenlőségének megteremtésére. Az elnökség semmiképpen nem az érintett lapoknál dolgozó kollégákkal kívánt vitatkozni, még kevésbé szakmai sorsukról döntetni: a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelső vezető testületének egy döntését vitattuk és vitatjuk. Állásfoglalásunk — ahogyan ez abban olvasható — kizárólag az átmeneti állapotra vontatkozott. Ügy gondoltuk, az elnökség nem kompetens a tulajdonviszonyok megítélésében, a tájékoztatási esély- egyenlőség megteremtését azonban mindenképpen szorgalmazandó feladatunknak érezzük. Állásfoglalásunk sem a megyei lapok önállósodásainak lehetőségét nem járja ki, sem azt, hogy — a körülmények alapos, nyilvános és követhető tisztázása után — az érintett lapoknak új tulajdonosai legyenek, avagy maradjanak a jelenlegi tulajdonos kezében. A tulajdonviszonyok tisztázása a háromoldalú nemzeti tárgyalások egyik témája, ezért éppen, hogy nem ebben kívántunk állást foglalni. A magunk részéről nem a — kétségkívül meglehetősen összetett — problema azonnali megoldását kívántuk, hanem annak gyors biztosítását, hogy a megyei napilapok — az átmeneti és csakis az átmeneti, tehát a választásokig tartó időszakban — hatalom es ellenzékének nézetei számára is teret biztosítsanak, társadalmi ellenőrzés mellett, az esélyegyenlőség érdekében. Ezt a véleményünket, remélhetően kollégáink többségének egyetértésével — fenntartjuk. A MUOSZ elnöksége Nyűt levél A háromoldalú politikai egyeztető tárgyaláson résztvevő MSZMP és Ellenzéki Kerekasztal képviselőihez A Hazafias Népfront Eger Városi Elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP megegyezett abban, hogy a társadalmi szervezetek ne állíthassanak képviselőjelöltet az országgyűlési-képviselő választásokon. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal ezzel a lépésükkel azt bizonyítják, hogy a háromoldalú tárgyalások mindinkább a pártok közötti egyezkedéssé válnak, s a tárgyalásokon résztvevő társadalmi szerveknek, így a Hazafias Népfrontnak is csupán statiszta szerepet szánnak. Követeljük, hogy a Hazafias Népfront is kaphasson jelöltindítási jogot a parlamenti választásokon. Sem az MSZMP-nek, sem az Ellenzéki Kerékasztalnak nincs joga a pártokon kívüli állampolgárok kizárólagos képviselőjeként fellépni. A Hazafias Népfrontnak elvitathatatlan érdemei vannak a reformfolyamatok megindításában és kibontakoztatásában. Mindezt döntően a pártokhoz nem kötődő, de a nemzet fel- emelkedéséért cselekedni akaró és felelősséget vállaló néptömegek támogatásával valósíthatta meg. Vidéken a népfront ma is konszenzust teremtő erő. Követeljük, hogy a tárgyalásokon emelkedjenek felül a szűk pártérdekeken. Biztosítsanak egyenjogúságot a Harmadik Oldalnak, benne a Hazafias Népfrontnak is. Hazafias Népfront Eger Városi Elnöksége A Magyar Vöröskereszt közleménye az NDK-állampolgárok részére nyújtott segítségről A Magyar Vöröskereszt, pártatlan humanitárius missziója keretében az NSZK budapesti konzulátusa és nagykövetsége bezárásával kialakult válság- helyzet kezdetétől, 1989. augusztus 14-étől megkülönböztetés nélküli segélyben részesítette a Magyarországon rekedt, hazájukba visszatérni nem kívánó NDK-állampolgárokat. 1989. szeptember 10-én a Magyar Vöröskereszt által fenntartott öt menekülttáborban (Csillebérc, Zánka, Leányfalu, Balatonszép- lak, Balatonföldvár) több mint ötezren kaptak elheíyezést, ellátást és gondoskodást. Mindehhez jelentős segítséget nyújtott az NSZK Vöröskereszt, mely azonnali segélynyújtásra jelentkezett, és amellyel együttműködésünk augusztus 15-étől folyamatos. Különös megelégedésünkre szolgált, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt bizottsága révén technikai segítséget nyújthattunk az NSZK követségén belül tartózkodó 101 fő vöröskeresztes úti- okmányokkal való távozásának lebonyolításában. Vöröskeresztes normáinknak megfelelő kötelező diszkréciónk miatt esetenként elzárkóztunk az információtól. Kéijük azonban a közvélemény és a sajtó megértését, hogy minderre maguknak a rászorultaknak érdekében, esetenként az ő kérésükre került sor. Ebben — gyakorlatunk pontosan igazodott a Nemzetközi Vöröskereszt elvárásaihoz — lépéseink egyetlen indítéka a rászorultakon való segítés hatékonysága lehetett, és nem eshettünk az ő rovásukra a szenzációhajhászás, mások munkájának feltételezéseken alapuló minősítésének hibájába. A pártatlanság elve szerinti korábbi kapcsolatfelvételi javaslatunk alapján az NDK Vöröskereszt kérésére szeptember 9-én és 10-én fogadtuk küldöttségüket Budapesten. A megbeszéléseken megerősítettük, hogy a Magyar Vöröskereszt semmilyen formában nem kívánja befolyásolni a nála jelentkezőket, minden esetben maradéktalanul tiszteletben tartja személyi szabadságjogaikon alapuló, szuverén döntésüket. Késznek mutatkoztunk azonban arra, hogy amennyiben a Magyar Vöröskeresztnél önként jelentkeznek olyan NDK-állampolgárok, akik az NDK-ba akarnának visszatérni, és ehhez technikai segítségre lenne szükségük, ilyen segítségre számíthatnak tőlünk. A Magyar Vöröskereszt megköszöni a nála jelentkezők segítőkészségét, a spontán felajánlásokat, az együttműködő vállalatok és intézmények, főleg a táborok fenntartóinak, továbbá saját önkénteseinek áldozatkész együttműködését, mellyel lehetővé tették, hogy e rendkívüli időszakban többezer embernek átmeneti, kultúrált szállást, ellátást és lelki támaszt nyújthatott. Nagyra értékeli, hogy ebben a nehéz helyzetben alapelveinek — az emberiességnek, pártatlanságnak és semlegességnek megfelelően tudta végezni munkáját, és élvezte a rászorulók bizalmát, akik még a legutolsó napon is százával jelentkeztek táboraiban. Nyilvánosságot ! kérünk! Nyílt levél a Heves Megyei Tanács végrehajtó bizottságához és az MSZMP Heves Megyei végrehajtó bizottságához A Magyar Demokrata Fórum Heves megyei szervezeteinek egyeztető tanácsa azzal a nyomatékos kéréssel, követeléssel fordul a megyei tanács végrehajtó bizottságához, hogy a politikai átmenet időszakára — amely felfogásunk szerint a helyhatósági választásokig tart — tegye lehetővé, hogy az új és a korábbi működésüket felújító pártok helyi és megyei szervezeteinek, szerveinek képviselői megfigyelői joggal részt vehessenek a községi, városi tanácsok, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésein. Szervezeteinket több helyen meghívták már eddig is a tanácsülésekre. Ez azonban kevés. Az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat szerint a lényeges információk és döntések birtokosai a végrehajtó bizottságok. A tanácsülések már csupán jól-rosz- szul megrendezett előadásai az előzőleg felépített és eltervezett politikai színdaraboknak. Ahhoz, hogy a helyi társadalmak ügyeiben megalapozott véleményünk lehessen és a közösség érdekében felelősségteljesen politizálhassunk, valamint hogy hozzásegíthessük a tisztánlátáshoz a társadalomnak a pártpolitikai szervezkedéstől egyelőre távol maradó tagjait is, látnunk kell, hogy mi történik a kulisszák mögött. Látnunk kell, hogy másokat is megismertethessünk vele. Elég volt a titkos kormányzásból és titkos ügyintézésből! Nekünk nincs miért félnünk a nyilvánosságtól! Olyan politikai rendszert akarunk, ahol nem tiE kosíthatják előlünk a saját életünk kérdéseit. Ezért már most tennünk kell, és tennünk lehet! A magyar politikai rendszernek nincs politikai legitimitása. A nemzeti kerekasztal tárgyalások léte nyilvánvaló beismerése ennek a ténynek. Nincs politikai legitimitása a tanácsrendszernek sem. Kérésünkkel, követelésünkkel szemben tehát értelmetlen és fölösleges volna a működését szabályozó törvényekre és rendeletekre hivatkozni. Teljesítése csupán politikai megfontolásoktól függhet. Az országos és helyi kormányzati hatalom ma is az MSZMP kezében van. A tanácsok végrehajtó bizottságának tagjai között az MSZMP-tagok részaránya messze meghaladja az ötven százalékot. Az MSZMP tehát tagjai révén érvényesítheti akaratát a tanácsok végrehajtó bizottságaiban. Kérésünk, követelésünk teljesítése csupán attól függ, hogy az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága komolyan veszi-e a saját pártja jelszavait, amelyek a politikai esélyegyenlőség megteremtésének szükségességét hirdetik. A Magyar Demokrata Fórum Heves megyei szervezeteinek egyeztető tanácsa I Teherszállítás TAXI
