Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 14., csütörtök KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottsága 1989. szeptember 12-13-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) III. A Központi Bizottság Iványi Pál KB-titkár előterjesztésében ajánlást fogadott el a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával összefüggő MSZMP-stratégiáról. Gazdaságunk helyzete sürgetően indokolja, hogy korábbi gazdaságfejlesztési stratégiánk módosuljon, nemzetközi gazdasági kapcsolataink keretfeltételei változzanak. A szükségessé vált radikális átalakítást összefoglalóan világgazdasági nyitásnak nevezzük. Az eddig követett politikától eltérően ez gazdasági liberalizálást és külgazdasági irányváltást jelent. A testület úgy határozott, hogy e stratégiával kapcsolatos javaslatait a kongresszus elé terjeszti. A testület ajánlást fogadott el az MSZMP-nek a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos hosszú távú elképzeléseiről. Állásfoglalásának tervezetét nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság — ugyancsak Iványi Pál előterjesztésében — tájékoztatást kapott az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a kormány gazdaságpolitikai programjának 1990-1992. évi irányelveire vonatkozó javaslatokról. A következő évek gazdaságpolitikájának mozgásterét változatlanul nagy mértékben korlátozzák felhalmozódott adósságállományunk terhei, a szerkezetváltáshoz szükséges források szűkössége és a korábbi években feltorlódott társadalmi feszültségek. Ilyen körülmények között is olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely felgyorsítja a gazdaság és a társadalom modernizációját, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való felzárkózásunkat, és egyidejűleg tartós alapokon biztosítja nemzetközi fizetőképességünk megőrzését. Figyelembe véve a gazdasági és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásait is, a Központi Bizottság több gazdaságpolitikai változat kidolgozását tartja célszerűnek. A testület úgy határozott, az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a következő évek gazdaságpolitikai elképzeléseiről, a kongresszus küldöttei írásos tájékoztatást kapnak. IV. A testület elfogadta Kovács Lászlónak, a SZOT elnökének és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának lemondását KB-tagságáról. Ugyanakkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP-tag tisztségviselőkkel együtt javaslatot tesz a kongresszusnak a párt és a szakszervezeti mozgalom viszonyának új elveire, az együttműködés javítására. V. A Központi Bizottság felhívással fordul a párt tagjaihoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradó mozgalomhoz. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról A szövetkezetek gazdaságitársadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív keresők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságúnak ítéli meg. A szövetkezteket alkalmas formának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására, ezért gazdasági, politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az elmúlt négy évtizedben sokat fejlődtek és megerősödtek. Jelentős a szerepük a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom — amely bizonyította megújulási és életképességét — megfelelően tudott gondoskodni tagsága életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevelésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A párt- szervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az önkormányzatot. 2. Az MSZMP — a múlt tanulságait is figyelembe véve — a jövőben olyan társadalmi-gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő — jól bevált elveinek, értékeinek megtartását. Különösen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó formagazdaságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. Mindezek törvényes garantálására helyeseljük egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk ön- tevékenységére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaságpolitikai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan független állampolgári közösségeknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés útján valósíiják meg. Támogatjuk a demokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetét minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernek a szövetkezeteket és azok érdekképviseletét, tevékenységük csak a törvényességi előírások betartásának ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat p>edig szüntessék meg. 4. Olyan vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben a szövetkezeti tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni viszonyainak olyan átalakítását ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonrészének gyarapodását, erősíti a gazdai kötődést. A földvagyonnak, mint mással nem pótolható természeti erőforrásnak, különleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdonban lévő rész törvényi megerősítését, a földjáradék igazságos rendezését és a szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogosultságát 5. Helyeseljük a szövetkezetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére alakult területi és országos érdekképviseletek megújítását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intézményrendszerében a szövetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megújulásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a közösség érdekeit szolgáló ésszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP szövetkezeti céljainak markáns képviseletére alakuljon a párton belül szövetkezeti tagozat. (MTI) Az MSZMP KB felhívása Ha vért adunk — életet adunk A magyar közvéleményt nyugtalanítja, hogy az áldozatkész önkéntes véradók száma csökken az országban. A balesetet szenvedettek, a súlyos műtétre kerülők, a gyógyulásukhoz, életben maradásukhoz állandó vérkészítmény-adásra szoruló honfitársaink megmentése emberi kötelesség. Az MSZMP Központi Bizottsága azzal a felhívással fordul valamennyi területi, munkahelyi pártbizottsághoz, a párt tagjaihoz, hogy a helyi vértranszfúziós állomások és a Magyar Vöröskereszt szervezésében adjanak vért a rászorulóknak. Nemzetközi sajtótájékoztató Az MSZMP Központi Bizottságának másfél napos ülését követően nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a KB székházában. Major László szóvivő elöljáróban elmondta, hogy élénk vita kísérte a testület munkáját: 49-en fűztek észrevételt a napirenden szereplő témákhoz. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról kialakított álláspont szerint a társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a legfontosabb törvényjavaslatokban mielőbb megegyezésre kell jutni. Az októberi kongresszus dokumentumairól a testület úgy vélekedett, hogy azokat ki kell egészíteni a tagsági véleményekkel, javaslatokkal. A KB megvitatta az 1989-es év tapasztalatait, s megismerkedett az 1990-92-es esztendőkre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésekkel. Iványi Pál utalt arra, hogy a kormányzati szervekben hosszabb idő óta folyik a tervező munka, s a tervek körvonalai kialakulóban vannak. A jelenlegi helyzetben azonban nem lehet erre vonatkozóan érdemi gazdaságpolitikai döntést hozni. Napirenden van az új magyar- szovjet együttműködési forma kialakítása, s várhatóan a hónap végén ölt végleges formát; az IMF-fel folytatott szakértői megbeszélések eredményének függvénye, hogy milyen megállapodást lehet kötni a közeljövőre. Az eddigi szakmai vitákon kialakult vélemény szerint erőteljes teljesítménykényszert tartalmazó, s szociális biztosítékot garantáló gazdaságpolitikai vonal- vezetésre van szükség. A testület úgy határozott, hogy tájékoztatja a kongresszust a tapasztalatokról, a gazdaság- politikai elképzelésekről, s várhatóan novemberre kialakítják az MSZMP gazdaságpolitikai stratégiáját. A háromoldalú tárgyalásokra vonatkozó kérdés kapcsán elmondták, hogy a KB jóváhagyólag tudomásul vette a tárgyaló- csoport tevékenységét, s azt az álláspontot, amit Pozsgay Imre képviselt. A köztársasági elnöki funkcióval kapcsolatban a delegáció nem kapott új tartalmú megbízatást. Egy további kérdésre válaszolva bejelentették, hogy a jövőben nem lesz Központi Bizottság, helyette a kongresszus után kialakítandó választmány irányítja a pártmozgalmat. A Politikai Intézőbizottság két tagjának — Ormos Máriának és Barabás Jánosnak — berlini, illetve moszkvai látogatásával ösz- szefüggésben elmondták, hogy a politikusok egy korábbi döntés értelmében a kongresszusi előkészületekről tájékoztatják a testvérpártokat. Egy gazdasági természetű kérdés nyomán hangzott el az a megállapítás, hogy Bush elnök látogatása óta nagyobb lehetőség nyílik a magyar-amerikai kapcsolatok szélesítésére. Amennyiben az amerikai vállalatok megkapják a beruházási garanciákat saját országukban, nagyobb biztonsággal jönnek a magyar piacra. Az oktatás, a képzés, a menedzserképzés területén bekövetkezett előrelépések segítik a két ország vállalatai közötti kontaktusokat. Végül az MSZMP-nek a de- militarizált övezetre vonatkozó kezdeményezésével összefüggésben a szóvivő megerősítette: a bejelentésnek kedvező a nemzetközi visszhangja. (MTI) TJj típusú szocialista pártért (Folytatás az I. oldalról) végrehajtó bizottság az ottani esett arról is, hogy a városi lakó- párttagságra bízta, hogy az újra területi alapszervezetek kong- összehívott fórumon döntsenek resszusi küldöttválasztásán alaki a választás megismétlésének és formai hibák történtek, s a kérdésében. Állásfoglalás a párt előtt álló néhány fontosabb feladattal kapcsolatban Magyarország válságokkal teli, sorsdöntő időszakát éli, társadalmunk súlyos erőpróba előtt áll. Az MSZMP történelmi jelentőségű kongresszusra készül, melyen választ kell adnia, képes- e a rendkívül nehéz helyzetből kiutat találni. Felelősséggel párosuló elkötelezettséggel valljuk, hogy egyedüli megoldást egy megújuló párt alapjainak lerakása, a reformfolyamatok következetes megvalósítása biztosíthatja. Ez jelenthet esélyt népünk bizalmának visszaszerzésére. I. Mit várunk e kongresszustól? 1. Egyértelműen foglaljon állást a társadalmi, gazdasági modellváltás szükségességéről, a demokratikus szocializmus létrehozásáról. Az alapokig ható újraértékeléshez és átépítéshez szükségesnek tartjuk: — a demokratikus jogállam intézményrendjét, nyilvános és az állampolgárok számra áttekinthető politikai rendszer kialakítását, — a szabad választások és korszerű intézmények létrehozását, köztársasági elnök választását, alkotmánybíróság intézményesítését, — a hatalom megosztását, — a többpártrendszer valódi működését, — a kissebségek alkotmányos védelmét, — önálló területi önkormányzat megteremtését. A gazdasági válság felszámolására a vegyes tulajdonú piac- gazdaság megszervezésével, a vállalkozási szemléletmód általánossá válását és támogatását tartjuk a lehetséges kiútnak. Ä szociális feszültségeket (munkanélküliek, pályakezdők, alacsony nyugdíjasok problémát) egy korszerű szociális mechanizmus kiépítésével kell ellensúlyozni. 2. A reformtörekvések megvalósításában, a demokratikus szocializmus építésében egy új típusú szocialista párt tud csak eredményesen működni. — Egyetértünk a párt jellegének megváltoztatásával a programnyilatkozat-tervezetében rögzítetteknek megfelelően. Nélkülözhetetlennek tartjuk a múlt hibás elvi — politikai megközelítéseivel és gyakorlatával való szakítást, a gyökeres változtatásokat, egyszersmind a szocialista mozgalom értékálló hagyományainak vállalását. — Egy olyan szervezeti szabályzat elfogadásával értünk egyet, amely lehetőséget teremt a párt tagjainak, szervezeteinek a politika alakításában való érdemi részvételre. Biztosítani kell, hogy a párt demokratikusan, a tagság akaratát érvényesítve működjön, helyi szervezetei nagyfokú önállósággal rendelkezzenek. — Azok legyenek a párt vezetői, akik politikai felfogásuk, tevékenységük alapján élvezik a tagság többségének bizalmát, erkölcsileg fedhetetlenek, kivívták a társadalom elismerését és megbízatásukat szolgálatnak tekintik. n. Miként gondoljuk a párt újj ászerveződését? A párttagok közösségei ott jöjjenek létre, ahol a politikai akaratformálásba legjobban be tudnak kapcsolódni, a párt törekvéseit legjobban tudják támogatni. Ez pedig egyre inkább a lakóterület. Támogatjuk az érintettek önkéntessége, az érdekazonosság alapján területi központokban szerveződő helyi pártszervek létrehozását. Javasoljuk Eger és a közvetlen városkörnyéki alapszervezetek társulását. A helyi pártszervek vezető szerveként választmány és egy- testületes pártbizottság választását ajánljuk. A helyi pártszerv vezetője a választmány társadalmi elnöke legyen. Á testületi munkát egy titkár irányításával kis létszámú, szakértő apparátus segítse. A pártszervek önállóságának fokozása és az információáramlás gyorsítása szükségessé teszi az irányítási szintek számának csökkentését, megkérdőjelezi a megyei párttestületek létjogosultságát. Helyettük javasoljuk, működjön egy egészen kis létszámú megyei titkárság, koordináló és információs feladatkörrel, irányítási és döntési jog nélkül. Egyenrangú partneri együttműködést kell kialakítanunk a különböző állami, társadalmi szervezetekkel. A területeiken működő párttagok csoportjai szerepét a párt életében növelnünk kell. A párt munkájában a mozgalmi módszerek a poltikai eszközök alkalmazását kell kizárólagossá tennünk. Ehhez igazítva a személyi feltételeket, lényegesen növelni kell a kezdeményező, kreatív gondolkodású népszerű pártvezetők számát. MSZMP Eger Városi Bizottsága Amerikai magánberuházásokat szorgalmaz Jelcinhez benézett Bush Az Egyesült Államokban tartózkodó Borisz Jelcin szovjet képviselő — akit a helyi sajtó következetesen a szovjet politikai élet „fenegyerekének” aposztrofál — kedden a Fehér Házban George Bush amerikai elnökkel is találkozott. Jelcint tulajdonképpen Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó fogadta, a megbeszélésre azonban „benézett”, és mintegy negyedóráig jelen volt Bush is. Az elnök az egész amerikai nép nevében támogatásáról biztosította a peresztrojka folyamatát, s egyúttal felhívta Jelcin figyelmét arra, hogy ő maga igen jó viszonyban van Gor- bacsowal. A Fehér Ház szóvivőjének értékelése szerint Washington nem akarja, hogy Jelcin útja kellemetlen mellékzöngéket váltson ki. Jelcin ezután hosszabb eszmecserét folytatott James Baker külügyminiszterrel. A minisztérium szóvivője a találkozó után közölte: „Jelcin világosan kifejezésre juttatta, hogy üdvözölné a peresztrojkának nyújtott támogatást. Nem amerikai segélyeket igényel, hanem igen hasznosnak tekintené az amerikai magánberuházásokat a Szovjetunióban.” A szóvivő szerint Baker hangoztatta: a beruházások ösztönzésére a Szovjetunióban a reform megvalósítására és a rubel konvertibilitásának megteremtésére van szükség. Borisz Jelcin New York és Washington után Chicagóban folytatja amerikai előadókörútját.
