Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 12., szombat 3, GAZDASÁG — TÁRSADALOM Jelölések, választások — félidőben „A helyi párttagságon múlik: kit küldenek képviselőjükként a kongresszusra...” Beszélgetés Juhász Lajossal, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárával Nem az ötéves ciklusonként soron következő kongresszusára készül az MSZMP, hanem egy történelmi „munkakongresszusra”. Döntő fontosságú az, hogy ezen a fórumon kialakuljon a párttagság többsége által elfogadható, képviselhető program, a párt működését vezérlő új szervezeti szabályzat, valamint a közös cselekvéshez nélkülözhetetlen akcióegység,valamint az ezekhez szükséges személyi feltételek. Az október 6-án kezdődő kongresszus megyei előkészítéseként zajlik a párttagság körében a küldöttek jelölése, illetve választása, amely szőkébb hazánkban szeptember S-én zárul le. Ennek a mozgalmi munkának a jelentőségéről beszélgettünk Juhász Lajossal, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárával. — Hétköznapjaink történéseiben egyre jobban érzékelhető, hogy nagy a tétje ennek a kongresszusnak — kezdte a beszélgé- tést az MSZMP megyei titkára —, s ezt az előkészítés során a párt minden tagjának át kell éreznie, feladatainkat ennek szellemében végeznie. Mi a tét? Képes-e az MSZMP az új társadalmi, politikai körülményeket és követelményeket figyelembe véve megújulni, átalakítani tevékenységét, működését? Képes-e a változások élén állva az átalakulást vezetni? Vissza tudja-e nyerni programjával, munkájával a társadalom előtt a hitelképességét? Nem kisebb dologról van sző, mint arról: képesek leszünk-e, az MSZMP tagjai, közösen dolgozni azon, hogy haladó baloldali pártként vállalhassunk meghatározó szerepet a ’90- es évek Magyarországának életében... — Miként készül erre a mérföldkőként is jelzett lépésre, történelmi munkafolyamatra megyénk párttagsága? — A megyei pártbizottság megtervezte a saját feladatait a kongresszus előkészítésére: segítő, koordináló munkát végez a párttestület, az ezt szolgáló apparátus, valamint a konkrét feladatokkal megbízott hét fős munkabizottság. Összegyűjtjük a tapasztalatokat, s azokat tovább adjuk a városi jogú pártbizottságoknak, a küldöttválasztást a városokban és a kialakított körzetekben szervező, ellenőrző munkacsoportoknák, s majdan biztosítjuk a megválasztott küldötteknek a felkészüléshez szükséges feltételeket: legyenek azok tanácskozási helyszínek, telefonok, irodák, helyi és megyei információk, adatok és tények. — Napjainkra az előkészítő munka mindenütt megkezdődött, beindult és folyamatos. Ehhez a megyei és városi pártbizottságok időben megfelelő kezdeményező lépéseket tettek: konzultáltak a városi jogú pártbizottságok első titkáraival és titkáraival, gyakoribbá váltak a helyszíni találkozások, segítségnyújtások. Példának említem, hogy a megyei pártbizottság először június 1-jén, majd 29-én foglalkozott a kongresszusi előkészítés feladataival, július 25-én pedig a végrehajtó bizottság összegezte az eddigi tapasztalatokat. Augusztus 8-án ülésezett a már emh'tett hét tagú munkabizottság, s többek között kezdeményezte — mert szükségessé válhat — a pótkül- dötti mandátum bevezetését. Azzal értett egyet, hogy a küldöttek az őket megválasztó párttagokkal való eszmecsere során alakítsák ki a kongresszuson képviselendő álláspontjukat. Ehhez információkra lesz szükségük, ezért a megyei pártbizottság munkatársi ügyeletet szervez, hogy fogadhassák a párttagok jelzéseit, észrevételeit, s ha szükséges, intézkedéseket kezdeményezzenek és tegyenek a széleskörű felkészülés érdekében. — Milyen tapasztalatai vannak az előkészítés eddigi szakaszának? — A városi jogú pártbizottságok önállóan és nagy aktivitással végzik a feladataikat. Döntöttek a küldöttválasztás időrendjéről, főbb szabályairól, létrehozták a lebonyolítást végző és ellenőrző bizottságaikat. A munkafolyamatokban nagy szerepet kaptak a pártalapszervezetek titkárai. Példaként említem, hogy Gyöngyösön titkárok tanácsaként — testületi jelleggel — minden fontosabb kérdésben döntési jogot kaptak. A hatvani városi bizottság kivételével — ahol platformok alapján történik a választás — választói körzeteket alakítottak ki minden városban. Az egri városi pártbizottság például egy küldött megválasztását a párton belül létrejövő ifjúsági tagozatra bízta. Most a személyi kérdések demokratikus úton történő eldöntésének kísérlete is folyik, és sok hasznos tapasztalat jön felszínre. E munka politikai tapasztalatainak összegzésén túl, s ez nagyon fontos, a kikísérletezett választási eljárási szabályokat is hasznosítanunk kell. A gyöngyösi reformkor életképességét, tenniakarását bizonyítja, hogy kialakították álláspontjukat az előkészületekkel kapcsolatban, és döntöttek a jelöltek állításáról, illetve a jelöltek támogatásáról is. — Vannak-e a jelölésnek, a választásnak, sajátos szempontjai az egyes területeken? — Nincs semmiféle statisztika, elvárás, orientálás, hogy kit jelöljenek és válassszanak a párttagok. Kizárólag a helyi párttagságon múlik: kit küldenek képviselőjükként a kongresszusra. A jelölő munkában minden párttag részt vehet: egyénileg, jelölőgyűlésen, összevont taggyűlésen, küldöttek révén, vagy úgynevezett „elektorok” közreműködésével. Egyben a választóknak nagyobbrészt módjuk van megismerni a küldöttjelöltek programját, nézeteit, „platformját”, amlyek főként a körzetük életéből, gondjaiból fakadnak. Maga a választás is — mint a személyes döntés kialakítása — több formában történhet: összevont taggyűléseken, résztanácskozásokon, küldöttgyűlésen, pártszavazással, néhány körzetben a nép- képviseleti választásokhoz hasonlóan szavazókörökben. — A jelöltek többsége — az eddigi tapasztalatok szerint — a társadalmi, mozgalmi nehézségek ellenére is vállalta a megbízatást, esetenként természetesen — különböző okok miatt — volt, aki elhárította a kérést és a feladatot. A párttagok kongresszusi képviseletére kiválasztottak száma körzetenként minimum 2-3 személy, de van ahol tíz jelölt közül választhatnak a szavazók. Ilyen népes a „ választék ’’például a Thorez Bányaüzemben, de a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál is van hetes jelölés, a Gyöngyös környéki 4-es körzetben — ide Petőfibánya, Ecséd, Gyöngyöstarján és Gyöngyöspata tartozik — pedig öt párttag egyikére eshet a választás. Olyan elképzelés van, hogy az a jelölt, aki másodikként a legtöbb szavazatot kapja, betölthetné a pótküldött szerepét, hiszen a küldöttek mandátuma a kongresszus után akár 2-3 évig is megmaradhat, számítani kell az érintett körzeti tagság képviseletének folyamatosságára. — A napokban megkezdődnek a konkrét választások, a tagságnak döntenie kell a jelöltek közül. Milyennek ítéli a párttagok érdeklődését, aktivitását? — A párttagság egy része — különböző okok miatt — most nem aktivizálható kellően. Mutatkozik érdektelenség, bizonytalanság egyeseknél. Mások egyéni elfoglaltságuk, vagy a nyári szabadságuk miatt nem vesznek részt, illetve nem tudnak részt venni az előkészítés jelenlegi szakaszában. Célunk az, hogy mozgósítsunk minél több párttagot: mindazokra számítunk, akik felelősséget éreznek a szocializmus jövőjéért, aki hamis illúziók nélkül, szélsőségektől mentesen akarnak vállalkozni az elengedhetetlenül szükséges modellváltás végerhajtására... — Szeptember 5-ére ismert lesz az a negyven küldött, aki a megye kommunistái nevében helyet foglal, s várhatóan aktívan politizál is majd a tanácskozóteremben. A kongresszusig hátralévő egy hónap bizonyára kemény munkával telik majd a számukra. — A megyei pártbizottság egy alkalommal — ismerkedésre, elbeszélgetésre, az információs lehetőségek ismertetésére — mindenképpen összehívja a küldötteket. A továbbiakban ők döntik el egyénileg, vagy megyei csoportban, hogy mit tárgyalnak meg, milyen témakörökben vizsgálódnak, kik szándékoznak felszólalni. A feladatuk lesz min- denképppen, hogy tanulmányozzák a kongresszus elé kerülő dokumentumokat, gondolok a szervezeti szabályzat, illetve a program tervezetére, Továbbá a választandó testületre és a tisztségviselőire teendő javaslatokra. Szükségük lesz arra, hogy minél szélesebb körből, minél több párttagtól „méhecske módjára begyűjtsék” a véleményeket, javaslatokat, s azokat össszegez- zék, megvitassák a csoporton belül. S netán valamiféle közös állásfoglalást is kialakítsanak a megyei ismereteik alapján. Kapcsolatot tarthatnak továbbá szóvivőjük útján a kongresszus előkészítő csoportjával, s mint említettem, a megyei pártvezetés ügyeletével, információs gárdájával is. De — s ezt újra hangsúlyozom —, mindez az ő belátásukra van bízva, hogy a saját meggyőződésüktől indíttatva vegyenek részt a felelősségteljes munkában. — Végezetül hadd mondjam el: bízom abban, hogy megyénkben a párttagság bizalmából olyan küldöttek kerülnek megválasztásra, akik képesek lesznek a kongresszus munkájában hatékonyan szorgoskodni. Erre a most folyó komoly előkészítő tevékenység jogosít fel... — Köszönjük az interjút. Szilvás István A gyakorlati megvalósítás útja is tisztázódjon Az MSZMP szervezeti szabályzatáról — Hevesen Az MSZMP Heves Városi Bizottságán a testület tagjainak, s a közbeeső pártbizottságok titkárainak részvételével az MSZMP készülő szabályzatáról rendeztek vitát. A fórumon vitaindítót mondott Jávor János, az MSZMP KB pártpolitikai osztályának munkatársa, aki kiemelte, hogy a megújuló MSZMP számára olyan új, belső szabályozó rendszerre van szükség, amely megfelel a kor követelményeinek és — lényegében — eltér az előzőektől. A tervezet elkészítésekor felhasználták a magyar és nemzetközi munkásmozgalom, a nyugat-európai kommunista és szociáldemokrata pártok működési, szervezeti tapasztalatait. Elmondta, hogy a szervezeti szabályzat vitája a kongresszus befejezéséig tart, addig formálódik. A viták alapján már ma is látszik, hogy egyes fejezeteinek teljes átdolgozására van szükség. Fontos feladat ennek során, hogy napjaink valóságát takarja, biztosítsa a párt megújulását, átépítését és a már megújult párt szervezeti szabályzatának csíráit is magában hordja. Ennek megfelelően a jelenlegi tervezet keretjellegű, azt tartalmazza, ami a működés során a párttag tevékenysége kapcsán a legfontosabb, és azt amit nem szabad tennie. Ebből következően: amit nem tilt a szabályzat az a párt- szervezetek és az egyén számára is megengedett. Az MSZMP a jövőben arra törekszik — és ez a szabályzat tervezetében is megtalálható —, hogy a párt a párttagoké legyen. Ez a közösség az, mely megbízza, illetve létrehozza saját szervezetét. Nem irányító, hanem vezető pártszervekről beszélünk: a testületek vannak az alapszervezetekért, az alapszervezet a párttagokért. Lényeges gondolati eleme a tervezeteknek: az önkéntesség elve. Önkéntesség abban, hogy valaki csatlakozik vagy sem a szervezethez, abban, hogy a tagok maguk választják vezető testületeiket, abban hogy minden tag saját maga dönti el részvételének és aktivitásának mértékét. A tájékoztatót vita követte: a hozzászólók többen felvetették, hogy a szervezeti szabályzatnak eszköznek kellene lennie programunk végrehajtásához. Ez a program pedig még nincs készen, a kettőt együtt kell vitatni. Az érdekek jelentős tagozódása és ellentéte miatt nem rétegeket, csoportokat (dolgozó, alkotó emberek stb.) kell „megcélozni”, hanem politikai célokat kell kijelölni, és aki ezzel azonosul, az lehessen a párt tagja. Végső soron ezek határozzák majd meg a párt nevét is. Az új program és szabályzat együttesen adjon lehetőséget arra is, hogy minden párttag maga döntse el, az átalakult pártban dolgozik-e vagy sem. A tagság körében zavaró az, hogy ez a tervezet egy erősen baloldali jellegű szociáldemokrata szerveződési elvet tartalmaz, sok az ideológiai tisztázatlanság, ezért nem látják, hogy mitől lesz ez kommunista. A lelkiismereti szabadsággal foglalkozó rész sok félreértésre adhat okot, ezért a jelenlévők azt javasolták, hogy a szabályzat ezzel ne foglalkozzon, ennek megítélését és az ezzel kapcsolatos gyakorlat kialakítását bízza az alapszervezetekre. A beszélgetés során egyetértés alakult ki abban, hogy az MSZMP- nek a jövőben a döntően munkahelyi szerveződésről fokozatosan, a tagság egyetértésével a lakóhelyi politikai tevékenységre és szerveződésre kell áttérnie. Támogatásra talált az MSZMP tagozatok és a választmány intézménye is. A fórumjellegű beszélgetés azzal zárult, hogy az új szabálya zat valóban a tagság akaratából és szándékai szerint szülessen meg, az MSZMP XIV. kongresz- szusán, s az elvi kérdések mellett a gyakorlati megvalósítás útja is tisztázódjon. Élelmiszeripari csúcstechnológia Az Osztrák-NSZK PKL cég élelmiszeriparban csúcstechnológiának számító új gépsorát helyezték üzembe a Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárában. A gyártósor bővítésével, a töltő és csomagoló sorral tartósítószer mentes ivóleveleket készítenek. Évente kilencfajta, mintegy 45 millió egység üdítőitalt gyártanak majd, amelyből a hazai ellátás színesítése mellettt a Távol-Keletre, Tajvanra is szállítanak. Fridrich Stoss a „Fischer” cég szerelője a hőcserélő berendezést állítja be Matula Tibor- né a próbaüzemet felügyeli Dobos Ferenc, a PKL II. Combilac gépsor irányítását ellenőrzi Világszínvonalon... (Szabó Sándor felvételei - MTI)
