Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 11., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 Hangos” lehet-e egy megyei vélemény? — A mamutvállalatot az adófizetők pénzéből tartják fenn... Hátrányos helyzetű vidéki közlekedés... Bizony felszisszentünk, ami­kor az év elején értesültünk a közlekedési dijak jelentős eme­léséről. Eddig is szinte flancnak számított, ha valaki Budapestre autóbusszal utazott — ahelyett, hogy a jóval olcsóbb „gyalog- stoppot” vette volna igénybe. Február után azonban három­szor is meggondoltuk, mielőtt egyszer jegyet váltottunk. Persze, mint a világon majd­nem mindennek, azóta ennek a rendelkezésnek is megszülettek a tapasztalatai. íme... A minisztérium közlése sze­rint a személyszállítás területén jelentős változást eredményezett a tarifaemelés. A távolsági köz­lekedésen belül a vasúti dijak 30 százalékos emelése tíz százalé­kos forgalom-visszaeséssel járt, s ugyanennyivel csökkent — állí­tólag a struktúra megváltozása miatt — a bevétel is. Az autó­busz-közlekedésnél megállapí­tott 10százalékos emelés nem be­folyásolja a keresletet. A helyi tö­megközlekedésben az előre is várható módon a vonaljegyes utazás csökkent a legnagyobb mértékben. A tervezettől eltérő módon több közlekedési válla­latnál visszaesett a munkába já­rásra szolgáló bérletek forgalma. A forgalom visszaesése — és ezen legfeljebb csak a hivatal csodálkozhat — nagyobb volt, mint amilyenre előzetesen számí­tottak. Átlagos magyar tömeg­közlekedő mire gondol azonnal, ha ezt meghallja?(Na, mire?) Arra biztosan nem, hogy a mi­nisztériumban kitalálnak majd valami eredetit, valami újat, ami­től nagyobb kedvünk lesz utazni. Nem. A lyukat megint csak ve­lünk, átlagos magyar tömegköz­lekedőkkel fogják bepótolni — kérem szépen, itt újabb áremelés lesz, az biztos. És akkor a megyei tanácsok il­letékes osztályának vezetői el­kezdenek gondolkodni. És eset­leges aggályaikat megosztják a hírlapírókkal... Hogy a megyék hátrányos helyzetben vannak, azt eddig is tudtuk. Nemcsak a közlekedés, hanem az áruellátás, a kikapcso­lódási, pihenési lehetőségek te­kintetében is. Szóval, minden- hogy. De most maradjunk egye­lőre a közlekedésnél. Több kér­dés is felvetődik egyszerre. Alkalmasak-e a jelenlegi helyi és tömegközlekedést lebonyolító vállalatok a feladatok végrehaj­tására? Vagy: ők alkalmasak er­re egyedül? A társasági törvény adta lehetőségekkel nem kellene jobban számolni? Egy „ maszek ” szállítási iroda esetleg rugalma­sabban — és tegyük hozzá: talán olcsóbban — alkalmazkodna a mi igényeinkhez. A támogatások mértéke az édes- és mostohagyerek elve alapján működik. Amíg a Buda­pesti Közlekedési Vállalat taná­csi hatáskörben mozoghat — és ennek megfelelően kiemelt elő­nyöket élvez, több szempontból is —, addig a Mátra Volán állami vállalatként jóval kevesebbet „csíphet” a közösből. Az egyiket „támogatják”, a másiknak „árki­egészítést adnak”. Az egyik köz­li: ennyibe kerül a működése, eny- nyi hasznot hajt, a kettő közötti összeget fizesse ki neki a költség- vetés. A másiknak megmondják: ennyit kapsz és punktum. A Heves Megyei Tanács köz­lekedési osztálya javaslatot tett a minisztériumnak. Ebben egye­bek mellett a következő gondo­latokkal foglalkoznak: „Javasol­juk a támogatások egy részének odaítélését a helyi közlekedés esetében a helyi tanácsok, a hely­közi közlekedés esetében a me­gyei tanácsok hatáskörébe utal­ni, és szerepeltetni a költségveté­si reformban. Szükségesnek tart­juk, hogy a költségekkel is foglal­kozzanak. Kimutatható legyen az „utastól független” költség, és ennek a szerkezete. (A diploma­tikus fogalmazás ilyen esetben elengedhetetlen, ám, hogy vilá­gosabb legyen, kell némi hátté­rinformáció. A BKV egy ma­mutvállalat. Kiterjedt bürokrati­kus szerkezetét az egri, a hatvani, a gyöngyösi, a viszneki, és nem akarom tovább sorolni: az ország többi részén, tehát a vidéken élő adófizetők pénzéből tartják fenn — részben. Miközben, ha a me­gye és a város pénze a megyében és a városban maradna, nem pe­dig a „Nagy Közös Zsákba” ván­dorolna — talán színvonalasabb kiszolgálásban lenne részünk ne­künk, utasoknak.) Egy további javaslat, Heves megyéből: „A dijak tekintetében alapvető rendezőelvnek tartjuk, hogy az fizessen, aki utazik, de természetesnek tartjuk, hogy bi­zonyos embercsoportok kedvez­ményeket élvezzenek. A kedvez­ményeknél a szabályozás szán­dékát szükségesnek tartjuk kö­zölni, mert ezeket végső soron a teljes magyar lakosság fizeti meg...” Hogy a „közlekedési koncep­ció” kidolgozásánál mennyire le­het hangos egy megyei vélemény — nem tudjuk. Az utca emberé­nek a véleménye viszont majd­nem biztosan hangos lesz, ha a „fentről” oly gyakran rosszul irá­nyított ostor már megint őrajta csattan... (D. J.) A kongresszusi küldöttek jelölésének tapasztalatai az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottság működési területén Az MSZMP közelgő kongresszusának előkészü­letei országszerte megkezdődtek. Július hónap te­rületünkön is a kongresszusi készülődés első, na­gyon fontos szakasza volt. A július 4-i titkári tanács térségünket kilenc körzetre bontotta, melyek egyenként körülbelül 600 fő párttagot számlálnak. Mindegyik körzet választhat egy fő kongresszusi küldöttet. Ugyanez a fórum kapott jogosítványt az előkészületek megszervezésére alakult három bi­zottság megválasztására is. A küldöttek jelölése alapszervezeti taggyűlése­ken megtörtént, illetve az MSZMP Gyöngyösi Re­formköre is élt a küldöttjelölés lehetőségével. Ily módon összesen 55 fő kapott támogatást, jelölésü­ket a mandátumvizsgáló bizottság elfogadta. Ter­mészetesen a Titkárok Tanácsa körzetenkénti ülé­sén történtek visszalépések a jelöltek közül. Megválasztásuk az augusztus 21-24-e közötti pártszavazáson történik, titkosan. A párttagok kör­zetenként változó létszámú — a legtöbb: 7, a legke­vesebb: 2 — jelöltekből választhatnak. Ezt megelő­zik a körzetenkénti jelölőgyűlések, ahol bemutat­koznak a taggyűléseken, illetve platform alapján bi­zalmat kapott küldöttjelöltek a körzet párttagságá­nak. Döntő fontosságú feladatnak tekintjük, hogy az alapszervezeti vezetőségek hívják, szervezzék a tagságot a jelölőgyűlésekre, hogy minél többen is- metjék meg a küldöttjelöltek személyiségét, politi­kai nézeteit. Ezt a munkát szeretnénk elősegíteni azzal, hogy a sajtóban is közöljük a körzetenkénti jelölőgyűlések időpontját, helyét, valamint a jelöl­tek nevét, munkahelyét és pártalapszervezetét. 1. körzet jelölőgyűlés idő­pontja: 1989. augusztus 14. 14.20 óra, Thorez Bányaüzem Jelöltek: Gulyás István, Hársz- szegi Tibor, Kármán Csaba, Ke­resztesi Lajos, Kevés József, Sző­ke János, Varga István (mind Thorez Bányaüzem). 2. körzet jelölőgyűlés idő­pontja: a/ 1989. augusztus 17. 17.00 óra, Abasár Tsz. tanácsterem b/ 1989. augusztus 18. 16.00 óra, GHV, kultúrház Jelöltek: Holló Vilmos (GHV pártalapszervezet), Tóth Lajos (domoszlói áfész — domoszlói községi pártalapszervezet) 3. körzet jelölőgyűlés idő­pontja: 1989. augusztus 14. 18.00 óra, Vámosgyörk, kultúrház Jelöltek: Csörgő Tibor (viszneki tsz., Visznek tsz. községi párta- lapszervezete), Erki János (Nagyréde tanácsa, Nagyréde Tsz. községi pártalapszervezet), Sebők József (Karácsond Tsz, Karácsond Tsz. községi párta­lapszervezet), Szabó Ferenc (Vá­mosgyörk Tsz). 4. körzet jelölőgyűlés idő­pontja: a/ 1989. augusztus 14. 15.00 óra Petőfibánya bt 1989. augusztus 14. 18.00 óra Gyöngyöspata Jelöltek: Bálintné Csorvási Irai­da (Községi Általános Iskola, Gyöngyöstarján községi párta­lapszervezet), Domer József (MSZ Ecsédi Külfejtéses Bánya­üzem), Kotrócz József (MSZ Ecsédi Külfejtéses Bányaüzem), Lipták József (MSZ Petőfibá­nya), Dr. Nagy János (Gyön­gyöspata Tsz, Gyöngyöspata Tsz pártalapszervezet) 5. körzet jelölőgyűlés idő­pontja: a/ 1989. augusztus 7. 17.00 óra, GATE Főiskola b/ 1989. augusztus 15. 17.00 óra, GATE Főiskola Jelöltek: Forgács József (IS G, ISG pártalapszervezet), Hiesz György (GATE, GATE párta- lapszervezete, a Reformkor je­löltje), Nagy István (Mátra Kin­cse Tsz., Mátra Kincse pártalap­szervezet), Dr. Magda Sándor (GATE, GATE pártalapszerve­zet), Nyerges Pál (kisiparos, Ma­gán- és Társvállalkozók párta­lapszervezet), Nyerges Pál (kisi­paros, Magán- és Társvállalko­zók pártalapszervezet), dr. Pintér László (Bugát Pál Kórház, Bu­gát Pál Kórház pártalapszerve­zet) 6. körzet jelölőgyűlés idő­pontja: a/ 1989. augusztus 14. 16.00 óra, Élmunkás u. 2/2. sz. párthe­lyiség b/ 1989. augusztus 15. 15.00 óra, MÁ V Kitérőgyártó Üzem Jelöltek: Dér István (Városgon­dozási Üzem, Városgondozási Üzem pártalapszervezete), Dobi Kis Imre (ÉKÖVÍZIG, ÉKÖ- VIZIG pártalapszervezet), Nád­udvari György (MÁV Kitérő­gyártó Üzem, MÁ V Kitérőgyár­tó Üzem pártalapszervezet). 7. körzet jelölőgyűlés idő- ponntja: 1989. augusztus 14. 18.00 óra, Vörös Hadsereg u. 35. sz. párthe­lyiség Jelöltek: Czövek Ágnes (Gabo­naforgalmi Vállalat, Gabona­forgalmi Vállalat pártalapszer­vezet), Farkas János (Iparcikk Kisker. Vállalat, Iparcikk Kis­ker. pártalapszervezete), dr. Fü- köh Levente (Mátra Múzeum, Kultur-Sport-Éü. pártalapszer­vezet), Nagy József (Városi Ta­nács, Városi Tanács pártalap­szervezete), Soós Sándor (nyug­díjas, Terület I. pártalapszerve­zet), Szabó Gyula (Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola, Vak Bottyán János Ipari Szak- középiskola pártalapszervezet), Szakács József (2. sz. Általános Iskola, Ált. Iskola III. sz. párta­lapszervezet) 8. körzet jelölőgyűlés idő­pontja: 1989. augusztus 14. 15.00 óra, Mátra Művelődési Központ Ka­maraterme Jelöltek: Bagi Ferenc (Mátra Vo­lán, Volán pártalapszervezet) Nagy Károly (214. sz. Szakmun­kásképző Intézet, Szakmunkás- képző Intézet pártalapszerveze­te), Nagy László (Mátraaljai Szénbányák Vállalat, Igazgató­ság pártalapszervezet) dr. Patócs László (Városi Pártbizottság, Terület VI. pártalapszervezet), Tóth Béla (Mátra Volán, Volán pártalapszervezet). 9. körzet jelölőgyűlés idő­pontja: a/ 1989. augusztus 16. 16.30 Mátrafüred, Művelődési Ház b/ 1989. augusztus 17. 14.15 MEV tanácsterem Jelöltek: Ács István (MEV, MEV pártalapszervezet), Csák- vári József (Erdészeti Szakkö­zépiskola, Erdészeti Szakközép- iskola pártalapszervezete), Schaffer Gyula (MEV, MEV pártalapszervezete), Szabad La­jos (Mátraszentimre Községi Ta­nács, Mátraszentimre községi pártalapszervezet). A Kongresszust és a Városi Pártértekezletet Előkészítő Bizottság A kisiparosok és az MNB egyezkedése A kisiparosok érdekvédelmi szervezete méltánytalannak tart­ja, hogy az árufuvarozásban, il­letve a személyszállításban dol­gozó vállalkozók, ha munkájuk során devizához jutnak, abból nem részesülnek. Hazánkban je­lenleg a 160 ezer kisiparos közül mintegy 40 ezren foglalkoznak személyszállítással és árufuvaro­zással. Mind nagyobb azoknak a száma, akik külföldön vállalnak munkát, bekapcsolódnak a nem­zetközi árufuvarozásba, az ő be­vételük hetente átlagosan 3000 márka. Arra is megvan a jogi le­hetőség, hogy a külföldi állam­polgár a taxit igénybevéve a ha­táron túlra vitesse magát. Ilyen­kor a fuvardíjat természetszerű­en ugyancsak valutában fizeti. A jelenlegi szabályok szerint azonban a magyar vállalkozó nem jut hozzá ehhez a bevétel­hez; a külföldi fuvaroztató vala­melyik magyar banknak küldi meg a devizát, a kisiparos pedig annak forintértékét veheti át. Arra ugyan megvan a lehetőség, hogy ha a devizaengedéllyel ren­delkező kisiparos külföldön dol­gozik, a hivatalosan járó napidij- megtakarítás 75 százalékát elhe­lyezhesse devizaszámlájára, ám ezt a szállító kisiparosok méltán nyugtalannak tartják, hiszen a szállásköltségre és az élelmiszer­vásárlásra szánt összeget a kisi­paros csak úgy takaríthatja meg — a gyakorlat szerint —, hogy magyar konzerven él, és a kocsi­ban alszik. Ugyanakkor az egye­di külkereskedelmi engedéllyel rendelkező kisiparosok visszavá­sárolhatják devizabevételük 10 százalékát, és így mód van arra, hogy azt korszerű gépek vásárlá­sára fordítsák. A magyar szállító kisiparosok éppen ezért követelik, hogy de­vizabevételük egy részét valutá­ban kapják meg, és azt szabadon használhassák fel például arra, hogy új tehergépjárművet vásá­roljanak. A Magyar Nemzeti Bank és a Kiosz Személy- és Teherfuvaro­zók Országos Szakmai Tagozata megkezdte a tárgyalásokat a helyzet rendezésére, ám egyelőre nem sikerült megállapodni, a ki­siparosok mintegy 20 százalékos deviza-visszatérítési igényét az MNB túlzottnak tartja. Fordulathiány Országunk, népünk életében nagy fontosságú az idei eszten­dő. Hónapok óta erről írunk és beszélünk. A rendkívül felgyor­sult belpolitikai események nemzetközi méretekben is fokozott kíváncsiságot váltottak ki irántunk. Vajon sikerül-e megbirkózni gondjainkkal, az nem csupán a politikai intézményrendszer gyö­keres reformjában rejlik, hanem gazdaságunk előbbre lépésé­ben, fejlődésében. 1989 elején arról beszéltünk, hogy reális, lehetőségeinknek megfelelő tervet készítettek az illetékesek az idei évre. Valóban, ha a korábbiakkal összehasonlítjuk, elsősorban és örvendetesen a piacgazdaság kialakítását szolgáló intézkedések születtek. Gondoljunk csak az importliberalizálásra, amelynek eredmé­nyességét a mai helyzetünkben egyesek feltételesen fogadták. Nemrég éppen a kereskedelmi miniszter jelentette be, hogy ér­demes volt ezzel élni, és eloszlatta sokak kételyeit. Azután kiter­jesztették az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező cégek körét és viszonylagosan növelték a vállalatok mozgáskörét. Nos érthető, hogy ebben a helyzetben az országunk közvéle­ménye fokozott figyelemmel kísérte nemrég az Országos Tervhi­vatal értékelését népgazdaságunk első fél évéről. Sikerült-e előbbre lépnünk, vagy maradtunk a korábbi helyzetben. Az esz­tendő első hat hónapjában a tervelőirányzatok csak részben tel­jesültek. Az állami költségvetés deficitje megközelíti a 40 milli­árd forintot. A felmérések szerint ebben az is közrejátszott, hogy a vállalatok a várttól 20 — 25 milliárddal kevesebbet fizettek be az államkasszába. Mindezt hogy előre nem látták az illetékesek — egyértelmű pénzügyi tervezési hibára vezethető vissza. A ter­melő vállalatok is nehéz helyzetbe kerültek, mert fizetésekért sorba állnak, és az ilyen jellegű tartozások összege megközelíti a 65 milliárd forintot. Az első fél évben a termelés mérséklődött. Ez különösen az iparban szembetűnő, ahol másfél százalékkal csökkent. Ám a mezőgazdaságban kisebb mértékű szerkezeti elmozdulás ta­pasztalható, főként az ipari növények javára. Ami örvendetes, hogy a konvertibilis áruforgalom egyenlege 150 millió dolláros aktívumot jelez. Ez százmillióval több a tavalyinál, és ötszázmil­lióval kedvezőbb a két évvel ezelőttinél. A már említett liberali­záció révén a konvertibilis elszámolású árubehozatal 4,5 száza­lékkal növekedett, és a gépi beruházásokra 160 millió dollárt fordítottunk. Összességében az értékelésből kitűnik, hogy gazdaságunk az említett gondok ellenére egyes területeken — mint például a tő­kés külkereskedelemben — kezd elmozdulni a mélypontról. Megkezdődött a piaci erők térnyerése, amely — úgy tűnik — fo­kozatosan felváltja az eddigi, adminisztrációs úton irányított pia­ci mechanizmusokat. Ugyanakkor éppen a kritikus fizetési hely­zet arra utal, hogy gazdaságunkban még nem tapasztalható gyö­keres fordulat. Enélkül pedig nem léphetünk tovább... Mentusz Károly Vámkezelés a Hungaroszervíznél A Hungaroszerviz Autó- és Motorkerékpár-ja vító Sző vetke­zetnél is megkezdi az utas- és ma­gánforgalomban behozott gép­járművek vámkezeléséta vámhi­vatal — Pest, Fejér és Nógrád megyei lakosok részére. A je­lentkezéseket augusztus 15-től váiják. A vámkezelés mellett ott történik a vám és a vámmal együtt fizetendő összegek befi­zetése is. A Hungaroszerviz vál­lalja továbbá a vámokmányok alapján a gépjárművek hatósági vizsgáztatását, és az autókat el­látja forgalmi rendszámmal. A vámhivatal kéri a három megye lakosait, hogy a torlódás elkerülése érdekében, mielőtt a helyszínen személyesen megje­lennének, a 140-831-es telefon­számon érdeklődjenek, és közöl­jék a határon kapott sorszámot, valamint személyi számukat. Az érdekeltek segítőkész együttmű­ködésével ugyanis lényegesen meggyorsítható és kulturáltabbá tehető a vámkezelés. A Hunga­roszerviz a IX. kerületben, a Hentes utca 12—14. szám alatt működik. Egyaránt megközelít­hető a Gubacsi, illetve a Sorok­sári útról. Óriás gépeket is kiszolgál Az egészséges és biztonságos munkavégzés szempontjából a TRAN- SINNOV Műszaki Fejlesztő Leányvállalat munkatársai vizsgálják a CATERING SERVICE kocsit, ami a háromszáz személynél több befogadású repülőgépek élelmiszer kiszolgálására is alkalmas. A jár­mű 5,2 méter magasságig tudja kiszolgálni a Ferihegyre érkező repü­lőgépeket. (MTI-fotó: Balaton József) Jelöltek és jelölőgyűlések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents