Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 180. szám ÁRA: 1989. augusztus 2., szerda 4,30 FORINT AKI MA HÁZAT ÉPÍT... „A magyar ajtók, ablakok ára százhúsz (!) százalékkal emelkedett.” (3. oldal) SZIBÉRIÁBAN HALT MEG PETŐFI „Nem a inaradiságot, a csakazértis konzervativizmust vétóz­zuk meg.” (4. oldal) ÓPIUMMÁMORTÓL A REPÜLÉSVÁGYIG „A kemény drogok fogyasztása csak a vagyonosabb embe­rek körében terjedhet el.” (S.oldal) OKTÓBER 15-ÉN; RECSK-BÉLAPÁTFALVA Elkészült a megyei labdarúgó-bajnokság sorsolása. (6. oldal) Az MSZMP-nek néppárté kell válnia Nyers Rezső látogatása Győr-Sopron megyében Gyöngyösön kevesebb, de jobb minőségű — A megye kenyere — Szovjet exportra, dollárért is — Év végére elkészül a selypi beruházás — Időben tudtak fizetni — Eddig 500 vagon Egerben — Pétervásárán hétfőn kezdő­dött — Verpeléten őszi árpa is Malmainkban az új gabona Németh Gyula műszakvezető hengerbeállítás közben Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke kedden Győr-Sopron me­gyébe látogatott. A megyei pártbizottság győri székházában Lakatos László első titkár fogadta és tájékoztatta a politikai, a társadalmi élet Győr- Sopron megyei új vonásairól. Szólt a kongresszusra és a képvi­selőválasztásra való felkészülés­ről is. Az utóbbival kapcsolatban a lakóhelyi politizálás élénkítését ítélte elsőrendűen fontosnak. A napi politikáról szólva rámuta­tott, a párttagság körében bizo­nyos fokú passzivitás tapasztal­ható. A jelek szerint a tagság egy része még nem ismerte fel az új követelményeket. Az első titkár megítélése szerint a jelenlegi po­litikai helyzetben a reformkörök a katalizátor szerepét töltik be és reményét fejezte ki, hogy a kong­resszus élénkíti majd az MSZMP tevékenysége iránti érdeklődést. A helyi alternatív szervezetek­ről, pártokról azt mondta, hogy velük konszenzus kialakítására törekednek. Nyers Rezső az utóbbival ösz- szefüggésben a politikai kultu­ráltság fontosságát hangsúlyoz­ta. A tájékoztató után a párt el­nöke, a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár munkájával is­merkedett, majd kötetlen beszél­getést folytatott a vállalatnál dol­gozó párttagok és aktivisták egy csoportjával. Kérdéseikre vála­szolva többek között azt hangsú­lyozta, hogy a párt munkájának tartalmában kell megújulnia: az MSZMP-nek demokratikus cé­lokért tevékenykedő néppárttá kell válnia. Lehetségesnek ítélte A kormányzat további szigo­rításokat tervez a rubelexport­ban. Ily módon is elejét kívánják venni a szocialista országokkal bonyolított forgalom -folyó fize­tési mérlegében, az első félévben keletkezett 800 millió rubeles aktívum további növekedésé­nek. Ezért fontolgatják a kontin­gensek felülvizsgálatát, egyes esetekben az exportengedélyek visszavonását, és az előszállítá­sok megfékezését. A turizmus­ban is szankciókat vezetnek be, vagyis a szocialista országokból érkezők egyelőre nem kapnak több forintbeváltási lehetőséget. Ezekben a kérdésekben a kor­mányzat elszántságot tanúsít, akkor is, ha az konfliktusokkal jár. Egyebek közt ezt jelentette be Surányi György, az Országos a névváltozást is. A szóba jöhe­tőek közül, mint mondotta, az lesz a párt neve, amely mellett a többség voksol.-Szocialista vagy kommunista párt lesz-e a párt? — hangzott a következő kérdés! Az MSZMP elnöke szerint a két mozgalom kombinációja lesz. Felépítésében, a szakszer­vezetekhez, a Parlamenthez való viszonyában a szociáldemokrata örökségre támaszkodik, a kom­munista mozgalomtól pédig a magasabb szintű szervezettséget veszi át. A társadalmi problémák megoldásában az evolúciós út mellett bátran vállalja a reformo­kat is. Az a célja, hogy demokra­tikus szocialista értékrendet for­máljon meg; a szocializmus meg- különöztető jegyének megfele­lően demokratikus úton alakítsa a társadalmi érdeket is. A párt — hangoztatta — továbbra is szo­cialista értékként kezeli a mun­kával kapcsolatos jogokat. A munkát tartja az elosztás egyik alapjának, de közben elismeri a tőkehatékonyságot. Szocialista értékként fogalmazza meg a tár­sadalmi esélyegyenlőséget, de ugyanakkor limitálja a piacgaz­daság mellett kifejlődő egyenlőt­lenségeket. Egy, a választásokkal össze­függő kérdéssel kapcsolatban Nyers Rezső rámutatott: az MSZMP-nek a jövőben különö­sen nagy figyelmet kell fordítania a nem párttag, de a szocialista ér­tékhez vonzódó emberekre és a politikailag közömbösek cso­portjára. Mint mondotta: a vá­lasztások eredményéi ugyanis ez a két réteg határozza majd meg. Tervhivatal államtitkára keddi sajtótájékoztatóján. A lakossági devizagazdálkodás terén is rövi­desen intézkedéseket hoznak, mindenekelőtt a bevásárló turiz­mus megakadályozása érdeké­ben, mert az első félévben a la­kosság 28 milliárd forintért vásá­rolt valutát, szemben az egy évvel ezelőtti 10 milliárd forinttal. Er­ről részleteket nem közölt az ál­lamtitkár. Az első félévben a gazdaság tervelőirányzatai csak részben teljesültek. Az állami költségve­tés deficitje 39 milliárd forint volt, amiben az is közrejátszott, hogy a vállalatok a vártnál 20-25 milliárddal kevesebbet fizettek be az államkasszába. Azt, hogy ezt nem látta előre a kormányzat, (Folytatás a 2. oldalon) Az idén országszerte, így me­gyénk legtöbb termelőszövet­kezetében is demonstrációval kezdődött az aratás. A gabona felvásárlási árának emelése volt az egyik legfőbb célkitűzés, — az eredmény már mindenki előtt ismeretes. Végül is a leg­több helyütt időben megkezd­ték az aratást, az időjárás, az eső néhol késleltette ugyan a mun­kát, a megye északi részén pedig később érett be a kalász. Ennek ellenére már malmainkban az új gabona. Jó ütemben őrlik lisztté az idei termést. Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat, Gyöngyös: Fodor Sándor igazgató el­mondta, hogy napjainkig mint- tegy 160 ezer tonna őrlésénél tartanak. A teljes mennyiség elő­reláthatólag 180 ezer tonna lesz, 10-12 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ebben közrejátszik az is, hogy kisebb volt a vetéste­rület, a termésátlag is, a kedve­zőtlen tél miatt későn keltek a csírák. A minőség mégis jobb az elmúlt évinél. Mint megtudtuk, jó közepesnek mondható. Első­sorban Heves megye ellátását tűzték ki célul, de a belföldi ter­melés mellett exportra is szállíta­nak. Döntően a Szovjetunióba, nagyobbrészt rubelért, kisebb részben pedig dollárért. Ezen kí­vül Csehszlovákiába is indítanak kenyémekvalót. Nyugodt aratás volt az idén, bár kevesebb géppel és lassab­ban, mint egyébként. Az viszont A száraz időben továbbra is zavartalanul dolgoznak a kom­bájnok a határban. A MÉM ada­tai szerint a termőterület 93 szá­zalékán levágták a kalászos ga­bonát. A búza 95 százaléka ke­rült le a földekről, befejeződött az őszi és a tavaszi árpa vágása, a zab termőterületének pedig még 30 százalékán áll lábon a nö­vényállomány. A legtöbb mun­kát a továbbiakban a rozs adja, ennek a növénynek valamivel több mint kétharmadát aratták le. Mint ahogy hazánkban általá­ban lenni szokott: a déli és a kö­zépső országrészekben a búzát ilyenkorra már levágták, ám északon, nyugaton és a hegyvi­örvendetes, hogy a minőség nem romlott. Még mindig várnak bú­zát a malmokba a megye külön­böző területeiről. Az év végére elkészül a selypi üzem, januártól 200 tonnát őrölnek majd órán­ként, hisz műszakilag igen mo­dem a felszerelés. Az évi 100 ezer tonna exportjukat az idén is teljesítik. S az sem mellékes, hogy időben tudtak fizetni a ter- mdőszövetkezeteknek. Az egri malomüzemben Gombos Nándor vezetőtől meg­tudtuk, hogy eddig mintegy 500 vagon búzát dolgoztak föl, ám a felvásárlás e napokban is folyik. déki részeken még nap mint nap a földeken vannak a gépek. Arra lehet számítani, hogy augusztus 10-12-ére készülnek el a nagy nyári munkával a mezőgazdasági nagyüzemek, amennyiben na­gyobb esőzések nem hátráltatják a munkát. A termésátlagokról a MÉM- ben elmondták: ami a búzater­mést illeti, a hazai mezőgazdaság történetében várhatóan ez lesz a harmadik legjobb esztendő. Vol­tak ennél nagyobb várakozások, ám végül is a kánikulai felmele­gedés nyomán sokfelé túlérés következett be, és tény az is: szá­mos mezőgazdasági üzem eltak- tikázta az aratást; a viszonylag Az esős idő az aratás ütemét las­sította, így elhúzódott a szállítás is, de legalább a malmokban nem volt torlódás, mint tavaly. Még 600 vagon gabonát várnak a kö­vetkező hetekben. A legtöbb búza Mezőszeme- réről érkezett, Feldebrőről és ki­sebb mennyiségben Ostorosról. Igen jó termést vásároltak fel Po­roszlóról, 108 vagont. Az egri malomban is úgy vélik, hogy jobb a búza minősége, mint ta­valy volt. Igaz, arra törekedtek, hogy inkább azoktól a termelő- szövetkezetektől vásárolják fel, ahol a legjobb volt a termés. Még a-szállítással is megérte a mező- gazdasági üzemeknek. Javult a termés sikértartalma is. A pétervásári malomban hét­főn kezdődött a munka, pillanat­nyilag 108 vagon gabona érke­zett be, az összes mennyiség mintegy 45 százaléka. Sajnos itt a minőség közepes; Bodony, Tamalelesz, Pétervására, Mátra- derecske és Bátor szántóföldjei­ről került az üzembe a kenyér- nekvaló. A verpeléti raktárban 156 vagon búzát tároltak be, őszi árpából pedig 140 vagont. Ezek minősége is eléggé változó. A verpeléti raktárból szovjet ex­portra is kerül liszt. Az egri ma­lom célja pedig, hogy a megye- székhely és az ellátási körzet igé­nyeinek kielégítésére őröljenek. költséges mesterséges szántást nemigen alkalmazták, vártak a természetes beérésre, ám éppen az érés utolsó időszakában esők voltak az országban, és emiatt csak 4-5 napos késéssel indíthat­ták a gépeket. Ez némi eltolódást jelentett az aratási menetrendhez képest, s mivel ilyenkor naponta akár egy százalékkal is apadhat a termés, végül is nem mindenütt vált be a mezőgazdák számítása. A rozs, a zab és az árpa jó termés­sel fizet. Az újabb összesítő je­lentések két hét múlva várhatók, ezután teszik közzé az idei kalá- szosgabona-termés hivatalos, előzetes adatait. (MTI) Mértékkel j Nemigen kell közgazdász- ] I nak lenni ahhoz, hogy felis- j j merje az ember: a túlzott J { bérkiáramlás is gerjeszti az i inflációt. S manapság nálunk i — noha az idézett jelenség ! puszta gondolatára is borsó- í zik már a hátunk — mégis j egyre többet hallunk megle- j pően magas fizetésekről. Ta­lán egy éve, vagy jó esztende­je sokunknak még a lélegzete is elállt a miniszterek, állam­férfiak nyilvánosságra hozott javadalmazásának összegei­től, mostanság pedig már lé­nyegesen kisebb pozíciók betöltőinél találkozhatunk hasonló, illetve nagyobb bé­rekkel, jövedelmekkel. Gyakran igen jelentéktelén, -» illetve alig jelentős intéz­mény, vállalat vezetője is ke­res annyit, mint egy^egy jóval fontosabb, hasznosabb vagy legalábbis ilyennek vélt, ítélt szerv, cég irányítója. Történik ez akkor, amikor hazánkban egy sor szakmá­ban elégedetlenek pénzeik- I kel a „kisemberek”, képvise­lőiknek úgyszólván közel­harcot kell folytatniuk né- j hány százalékos béremelése­kért is, s többnyire ered­ménytelen marad a kérés, követelés. Aligha gyarló ve­zetőellenesség szítja ország­szerte a neheztelést, a hara­got, a gyűlöletet a már túlon­túl degesz borítékok tulajdo­nosai ellen. Nagyon is jogos a panasz, a tiltakozás a mind kirívóbb anyagi különbségek miatt. Mert nemcsak fájó, hanem sértő, megalázó s egyre elviselhetetlenebb egyesek mai szűkös vilá­gunkban is túlzott költekezé­se, könnyed életvitele, mi­közben annyian a létmini­mum határán vagy alatta küszködnek mindennapi gondjaikkal. Noha a sóvár- gók, irigykedők többsége vé­letlenül sem holmi munka­kerülő, lusta mihaszna. Bizonyára senkinek sem fájna a másik nagyobb fizeté­se, ha látná, érezné minden esetben, hogy jobb sorsú tár­sának a munkája, eredménye tényleg annyival többet is ér a sajátjánál. Ha lépten-nyo- mon meggyőződhetne arról, hogy a választott vagy kine­vezett vezető valóban olyan kiemelkedőt produkál, amit csakis az említett módon le­het honorálni. Ha véletlenül sem jutna eszébe: egyik-má­sik helyen úgyszólván csakis azért „rendezik” a fizetése­ket nagy buzgalommal, gyor­sasággal, hogy a még osztha­tó költségvetésből addig markolásszanak, amíg ke­ményebben rá nem koppin- tanak a kezükre. S például némely társaság, szinte csak­is a zsíros állásokért szerve­ződik. * Fizessék meg, aki többet, jobbat ad. Boldoguljanak az igazán ügyes és becsületes vezetők, vállalkozók — de csak mértékkel, reális kere­tek között, sohasem vissza­tetszőén. Ám lássa, érezze a „kisember” is, hogy az ő igyekezete, törekvése sem értelmetlen. Mindenütt s mindig méltányolják a telje­sítményét, hogy maga is köny- nyebben elviselhesse a nehe­zebb időszak terheit, ne csak őt sújtsa gondterhes világunk mindenféle baja. Különben aligha sikerül leküzdenünk a problémákat. Gyóni Gyula Nem adják bérbe az egészségügy eszközeit Az egészségügyi magánvállalkozásokról augusztusban a kormány elé kerülő rendelettervezet már alternatívaként sem tartalmazza az egészségügyi intézmények, eszközök bérbeadásának lehetőségét — je­lentette be Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes a SZEM-ben kedden tartott sajtótájékoztatón. A bérbeadás gondolata — mint arról a sajtó is hírt adott — az eddigi viták során jelentős ellenér­zéseket váltott ki a különféle társadalmi szervezetek képviselőiben. A minisztérium most lemondott erről az elképzeléséről, ami azonban nem jelenti azt, hogy a témát véglegesen elvetették volna. Tervhivatali értékelés A gazdaság első félévéről Exportengedélyek visszavonása — Intézkedések a devizagazdálkodásban — A deficit 39 milliárd — A dolláraktívum nőtt Várhatóan ez lesz a harmadik legjobb búzatermő esztendő Aratási helyzetkép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents