Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-09 / 186. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 9., szerda 5. Az iráni elnök Egy „pragmatikus” Pezsgés az űriparban nemcsak ott Kennedy űrközpont, USA: Az indulásra várnak a Columbia űrrepülőgép személyzetének tagjai, akiket a támaszpontra elkísértek feleségeik is: David és Patti Leestra, James és Susie Adamson, Mark és Lynne Brown, Brewster és Kathy Shaw valamint Richard és Lois Richards. lül pedig az ember hozzáláthat a Hold ásványokban gazdag talajának kibányászásához. Az évezred végére már olyan műhelyek keringhetnek a Föld körül, ahol nulla-gravitáció körülményei között állíthatnak elő nemcsak gépeket, berendezéseket, a Holdon alkalmazható eszközöket, hanem olyan finom szerkezetű anyagokat, amelyeket a Földön — a gravitáció miatt — soha nem lehetséges gyártani. Mindez akkor lehetséges, ha az amerikai kormányzat tartja magát a tervekhez. Azt azért mindenki elismeri, hogy ez a „ha” egy igen nagy „HA...”. A finanszírozással kapcsolatos kételyekre részben már ma is vannak elfogadható válaszok. Először is a NASA szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy Kennedy elnök óta, a hatvanas évek után egyetlen elnök sem kötelezte még el magát az űrprogram ilyen arányú fejlesztése mellett, mint — ha mégoly homályosan is — George Bush. Márpedig az amerikai ipar azonnal ugrik, beruház, hitelez, fejleszt, ha fantáziát és persze biztosítékokat lát egy elképzelésben. Ami az űripart illeti — fantáziában aligha lehet hiány. A biztosíték pedig az elnök szava — nemcsak Bush, de egyetlen amerikai (Népújság-telefotó — MTI) elnök sem engedheti meg magának, hogy efféle horderejű dolgokban a világűrbe beszéljen. A NASA jelenlegi költségvetése 11 milliárd dollár — a teljes amerikai költségvetés mintegy 1 százaléka. Ezt első fokozatban tartósan legalább a duplájára kellene emelni. Ha azonban az üzlet fokozatosan beindul, ez olyan általános jótéteményekkel jár az amerikai gazdaság egészére, hogy a későbbiekben ennek nem lesz akadálya — még a konzervatívnak vélt becsületes adófizető átlagember is melléáll, s következésképpen a honatyák is, mert nekik még szavazatokra is szükségük van. A képhez tartozik még, hogy a NASA évek, vagy inkább évtizedek óta csak sodródik — szakemberei nem kaptak igazi feladatokat, nem lebegett előttük igazán nagy cél, várható dicsőség sem. Most minden megváltozhat, hiszen — mint éppen a NASA egyik munkatársa mondta el — az Egyesült Államok 15 éve nem gyártott semmilyen új rakétát, amellyel a technikát a Földön kívül lehet juttatni. Amerikának hovatovább a fejére nőnek nyugat-európai és ázsiai konkurensei. Valójában nem kevesebb a tét, mint az amerikai ipar egész szerkezetének megújítása. Palmyra Bepillantás a császár bunkerjába Kevés jóstehetség kellett hozzá, hogy George Bush amerikai elnök július 20-án körvonalazott, óvatos becslések szerint is 400 milliárd dolláros „árcédulát” viselő űrprogramjának körvonalai hallatán vitákat harangozzanak be az amerikai politika és gazdaság megfigyelői. A szópárbaj azonnal megkezdődött, a „földhözragadt” honatyák az Egyesült Államok nyomorúságos állapotaira, a szociális, egészségügyi programok hiányosságaira, az AIDS-re, a költségvetési hiányra, sok minden egyébre mutogattak, üres pénztárcájukat fordították ki, és az adófizető polgár várható átkait emlegették. Ám az is törvényszerű volt, hogy megindult az ellenlobby ellentámadása. Az űripar, a tudományos élet és a gazdaság vezető szakemberei szemléletes példákkal támasztják alá, milyen óriási tudományos, nem kevésbé gazdasági haszonnal járhat a „nagy kaland”. Emlékeztetnek arra, hogy az amerikai Apolló-prog- ramnak, a Hold meghódításának egyik „mellékterméke” volt az integrált áramkör, a chip, amely ma a számítógépiparnak és sok minden más fejlett technológiának is az alapja. (Néhány, nevét szemérmesen takargató szakértő bátortalanul megemlít mást is: divat lett a leszerelés — pedig jó néhány éven át a titkos katonai laboratóriumok melléktermékei teremtették meg a civil ipar nem egy húzóágazatát.) Néhány, sebtében papírra vetett adatból már ma is világos: ha az Egyesült Államok nekifog az új űrprogramnak — a Freedom amerikai űrállomás létrehozásának, állandó Hold-bázis megteremtésének, a Mars-utazás előkészítésének —, akkor a közeli években 40 ezer űj munkahely létesítésével lehet számolni és 100 nagyvállalat jut nemsokára nagy lélegzetű munkákhoz. Mai számítások szerint teljesen reális az elképzelés, hogy 2010-re amerikaiak „landolnak” a Marson, mától számított 15 éven beMacusiro kisváros felé a japán Alpok több millió éves csúcsai között vezet az út; a két-hárome- zer méteres hegyek a földtörténeti őskorban még a tenger mélyén szunnyadtak, míg egy elemi erejű földkéregmozgás a magasba nem emelte őket. A legnagyobb japán fősziget, Honsu közepén Tokiótól jó 200 kilométerre délnyugatra, a Japán-tengertől vagy 60 kilométerre — fekvő kisváros szélén, egy meredek hegyoldal tövében három barakkszerű földszintes épületsor húzódik. A bejárattól jobbra vezető folyosóról két kis szoba nyílik, ablakaiból fenyőfákkal borított hegyoldalra látni. Ez a látvány tárult volna Hiro- hito japán császár elé, ha valaha is szüksége lett volna arra, hogy itt húzódjon meg a háború vérzivataros időszakában. A szobáktól néhány lépésnyire egy — kizárólag a császár számára épített — alagút vezet a sötétség birodalmába. A hegy mélyében 1944- ben három kilométeres alagútrendszer épült, a császári hadsereg főhadiszállása. 100 méterrel a földfelszín alatt alakították ki a császár óvóhelyét, ahol azonban Hirohito soha nem járt. A császári család tagjai sem. Az alagútrendszert teljesen nem fejezték be. 1947 óta állandó lakói vannak a barakkoknak, kivéve a két császári szobát. A föld alatti alagútrendszer munkahely: Japán 127 szeizmológiai állomása közül a legnagyobb. Ebbe a különös világba Móri Tosio, a földrengésmegfigyelő és -vizsgáló kutató- központ igazgatója kalauzolta el a külföldi újságírókat. Ez a megfigyelőállomás a maga nemében a világon a legnagyobb és a legkorszerűbb; itt rendkívüli keménységű és szilárdságú a kőzet, állandó a hőmérséklet, a partokat ostromló tenger a messzi távolban morajlik, közúti forgalom nincs, így minimális a rezgési és a zajhatás. A barakkokban és az alagútrendszerben elhelyezett műszerek a rezgéseket egymilliószor erősebbekre tudják felnagyítani, érzékelhetővé és elemezhetővé téve minden jelzést, ami a Föld mélyéből érkezik. Egy-egy százméteres, kifeszített szeizmográffal figyelik az észak — déli és a kelet — nyugati irányú mozgásokat. Egy függőleges alagútban is ilyen berendezést helyeztek el, a Föld belsejéből feltörő erőkitörések észlelésére. Az olvasztott kvarccső ezeknek a 100 méteres berendezéseknek a lelke, a legparányibb rezgésre is reagál, beleértve a Föld tágulásából és zsugorodásából származókat is. Az egyik „teremben” — 30 centiméter vastag, 6 méter hosszú és 4 méter széles betonlap szélén — kis műszereket helyeztek el, s ha egér indulna feléjük a betonlapon, mutatóik azonnal kilengnének, „megérezve” a kis állat súlya alatt „nyögő” betonlap rezgését. A barakkokban is rengeteg a legkülönbözőbb vizsgáló-érzékelőrögzítő berendezés, műszer, számítógép. A hangrezgésvizsgáló például azt is kimutatja, ha 5 kilométer távolságban elhalad egy dömper. A Macusiro megfigyelőállomásnak szomorú trófeái vannak. 1988. december 7-én jelezte az A régészeti ásatások fél évszázada folynak Palmyrában, de még további harminc esztendőre van szükség ahhoz, hogy teljes pompájukban kibontakozzanak a híres ókori város szentélyei, oszlopcsarnokai és síremlékei. A szíriai oázisváros fénykora 1800 évvel ezelőttre tehető. A kara- vánutak találkozási pontjánál fekvő Palmyra akkoriban erős királyság székhelye volt. Ma már ott fehérlenek a napfényben a kiásott időmarta oszlopok a datolyapálmák között. Ám még sok száz társuk rejtőzik a homokban, a csaknem kétezer éves kőtömbök szomszédságában. „Buldózerekkel hat hónap alatt végeznénk, de akkor elpusztítanánk mindazokat az apró jeleket, amelyek segítenek meghatározni a város történelmi szerepét — magyarázza Haled Asszad, az ásatás vezetője. — így a szíriai és külföldi régészek újabb nemzedékének munkájára lesz szükség. De közben a lehető legtöbbet helyre is állítjuk az ókori városból.” Szíriában bizonyítottan már 150 ezer éve éltek emberek. Ez az ország valóságos kincsesháza mindazoknak a civilizációknak, amelyek az idők folyamán itt virágoztak, majd elpusztultak. Az ókori Palmyra — amelynek területe 12 négyzetkilométerre tehető, s ennek felét már feltárták — ma Szíria legfontosabb idegen- forgalmi látványossága. Évente 70 ezer turistát vonz. Palmyra jelentősége abból adódik, hogy erre szállították a távoli Indiából a selymeket és a fűszereket a karavánok, Arábia római provinciáin át a Földközitengerig. Minden jól ment addig, amíg a legendásan szép Zenóbia királynő fel nem lázadt a római fennhatóság ellen. A légiók 272- ben kifosztották és elpusztították a várost, Zenóbiát és fiát pedig Rómába hurcolták. Amikor az ásatások a harmincas években megkezdődtek, ki kellett költöztetni a falusiakat, akik Baal isten hatalmas templomának területén telepedtek meg. A számukra létesített város ma már harmincezer lakost számlál. Az antik romok között az egyetörményországi földrengést Az itt észlelt földmozgások koordinátáit egybevetették hét másik japán földrengés-megfigyelő állomás adataival, s 20 perc alatt félautomatikus módszerrel meghatározták, hogy hol következett be az elemi csapás. A 4,5-esnél nagyobb magnitúdójú földrengést — történjen bárhol a világban — észlelni tudják. Az utóbbi évtizedekben bekövetkezett földmozgások adatait is elemzik. Ma még azonban nagy valószínűséggel nem tudják előre jelezni a várható jelentősebb földmozgásokat, amelyek — Japán esetében — körülbelül 6 évtizedenként ismétlődnek. Az 1923-as pusztító kantói földrengéshez hasonló erejű földmozgásra azóta nem került sor a szigetországban, így a megfigyelőállomás igazgatója valószínűsíti, hogy néhány éven belül hasonlóval kell számolni Tokió térségében. Az igazgató elmondta, hogy nemcsak az elemi csapásokat rögzítik, hanem azt is, amikor az ember sújt le a földre. A tíz kilo- tonnásnál nagyobb erejű atomlen modem épület a 12 szobás Zenóbia Hotel. 1918-ban épült, egy ősi templom udvarában. Valószínűleg nem bontják le, részben azért, mert sok hírneves utazó szíriai beszámolójában szerepel, főleg azonban, mert nem rejtőzik alatta számottevő emlék. Az idén fejezték be az oszlopsorral ékes főutca fölött emelkedő háromezer személyes amfiteátrum helyreállítását. Színházi előadásokat, koncerteket és ifjúsági fesztiválokat tartanak majd az elegáns római kori épületben. Tavaly a fénykort megelőző időből — i. sz. 98-ból — származó remek szobrokat tártak fel egy sírban. Az akkori családi sírboltokban a gazdag palmyraiak festett falképeken vagy szobrokon ábrázolták az elhunytakat. Zenóbia királynő képmását azonban még nem sikerült megtalálni. „Adatunk — mondja Asszad — rengeteg van róla, pályafutását a római történetírók részletesen leírták”. A legendás királynő palotájának helyét már fellelték, de csak a helyét, mert 30 évvel a város behódolása után Diocletianus császár földig romboltatta az épületeket. Zenóbia férjének uralkodása idején, a harmadik században Palmyra adókedvezményeket kapott a nagy hatalmú Rómától, s ez a tény jelentősen fellendítette kereskedelmét. Odenatusz 267-ben bekövetkezett halála után azonban Zenóbia kinyilvánította országa függetlenségét, és ezzel magára haragította Rómát. „Fiának, Ballabathusznak akarta megszerezni a hatalmat, de ő maga is igen becsvágyó, bátor és okos asz- szony volt” — meséli Asszad a „Kelet legszebb asszonyának” nevezett királynőről. Zenóbia — tanácsadóként Longinus Kasszi- osz görög filozófust alkalmazva — figyelmesen nyomon követte a római politika alakulását. Mikor fellázadt Róma ellen, hadjáratra induló császárként, uralkodói bíborban, lóhátról buzdította katonáit, ám Aurelianus császár eltiporta a zendülést, a világszép királynőt pedig láncra verve, diadalmenetben vitte végig Rómán. Mezei Marianne robbantási kísérleteket is rögzítik a műszerek. Ezek rezgéskövetkezményei teljesen eltérnek az egyéb eredetű földmozgásokétól, így pontosan tudják, hogy az ember mikor tettes, és mikor vétlen áldozat. A Macusiro központot „forró drót” köti össze a világ ösz- szes hasonló intézményével. Az atomrobbantások teljes beszüntetéséről és az atomkísérletek ellenőrizhetőségéről tavasszal Kiotóban rendezett békekonferencián Japán azt javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetközi megfigyelőhálózatot, amelyhez tapasztalatait és műszereit rendelkezésre bocsátaná. A szigetország ilyen irányú felkészültségéről és lehetőségeiről a japán Alpokban, a helyszínen győződhettek meg a konferencia résztvevői. A javaslat azonban süket fülekre talált. Az atomnagyhatalmaknak, úgy látszik, ma még nem fűződik érdekük ahhoz, hogy a világ belelásson a nukleáris boszorkánykonyhákba. írom András arcképe Ali Akbar Hasemi Rafszan- dzsani az Iráni Iszlám Köztársaság új elnöke. Az új államfő a szavazatok közel 95 százalékát kapta, s így valósággal kiütötte egyetlen ellenfelét. Még ennél is többen, a szavazók több mint 97 százaléka adta le voksát arra az alkotmánymódosításra, amely megszünteti a miniszterelnöki tisztséget, és Irán igazi vezetőjévé éppen Rafszandzsanit, az új elnököt teszi meg. Imponáló adatok ezek — még akkor is, ha a szavazásra jogosultak egyhar- mada meg sem jelent az urnáknál. Irán alighanem korszakváltás küszöbén áll: tízéves zűrzavar, vallási kábulat, nagyon is világi belharcok, nyolcéves ország- és emberpusztító háborúskodás után nem annyira egy vallási vezető, mint inkább gyakorlatias, tapasztalt és taktikus politikus került az ország élére. Megjósolható, hogy Ali Hamenei, az eddigi elnök — s immár Khomeini után Irán vallási vezetője — legfeljebb a másodhegedűs lesz Rafszandzsani mögött, s a döntésekben elsősorban a politika és érdek dönt — nem a Korán, nem is a mullahok. A papi uralomnak — tízéves „próbajárat” után — befellegzett Iránban. Rafszandzsanit 1978-ban még az iszlám forradalom szedte ki a börtönből — tíz év alatt megjárta a hatalomhoz vezető út minden lépcsőfokát, és Irán „erős embere” lett. Nem kis teljesítmény ez, ismerve az előzményeket, a gyorsan gördülő fejeket, a gyorsan változó kormánylistákat. Rafszandzsani elérte, hogy nemcsak honfitársai szemében sikerült megtestesítenie saját személyében az állandóságot és a folyamatosságot, de jó ideje a külvilág is benne látta már azt az embert, akivel majd szót lehet érteni. Amíg élt Khomeini, Rafszandzsani keményen elutasított minden olyan javaslatot, amely az ország irányítását valamiféle átkos liberalizmus alapján valósította volna meg. Manapság már Rafszandzsani nyíltan beszél arról, hogy a kormány hibát követett el, mikor — a radikális iszlám forradalom elvei alapján — mindent maga alá akart gyűjteni, központilag akarta igazgatni a gazdaságot csakúgy, mint az agyakat. Megfigyelők arra számítanak, hogy az új iráni elnök olyan kormányzatot alakít majd, amely egyszerre lesz „forradalmi” , bölcs, szakértő és óvatos testület; óvatosságra szükség van — Irán új vezetőgárdájának legalább any- nyi pragmatizmusról kell tanúbizonyságot tennie, mint az államfőnek, hiszen az iszlám forradalom alapelvei változatlanok. Változtatások pedig lesznek. Az új államfő máris kézben tartja a hatalom legfontosabb tényezőit és módjában áll új utakon elindítania Iránt — a szándék sem hiányzik, taktikai érzékről nem is szólva. Mint ő maga mondotta: vannak „alapjelszavak” — ezek addig lesznek érvényben, míg a kolonialista hatalmak nem hagynak fel az összeesküvéssel, s vannak „taktikai” jelszavak, amelyek csak bizonyos ideig érvényesek. Pragmatikusan szólva: sem egyik, sem a másik jelszóféleség nem érvényes „örökre”. Ez akár Rafszandzsani politikai krédójának is tekinthető. (fodor) • HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI .... .. . . allasajanlatai: ÚJ VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK, INTÉZMÉNYEK, MAGÁNSZEMÉLYEK FIGYELMÉBE! A SZÜV Számítóközpontja a 7/1988. (II. 17.) MT rendeletén alapuló KSH elnöki rendelkezéssel felhatalmazva 1989. szeptember eleji kezdéssel 120 órás alapfokú szakmai képzést nyújtó személyi számítógépkezelői tanfolyamot indít. ELŐZET ES ÜTEMTERV: számítástechnikai alapismeretek: 30 óra elmélet, — Gépkezelés, operációs rendszerismeret: 18 óra elmélet 30 óra gyakorlat, — Integrált programcsomag interaktív kezelése: 18 óra elmélet, 24 óra gyakorlat. Részvételi díj: 12.000 Ft/fő. Jelentkezési határidő: 1989. augusztus 20. Bővebb információval rendelkezésre áll: Varga Zoltán tanfolyamvezető a 10-522 telefonon, vagy személyesen, KSH SZÜV egri Számítóközpontban. 3300 Eger, Grónay S. u. 3. Ugyanitt jelentkezési lapok kérhetők. HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Faiskola út 5. Egri telephelyére alkalmaz esztergályos szakmunkásokat. KAEV 4. sz. GYÁRA: Gyöngyös, Karácsondi út 15. Targoncavezetőt keres felvételre, egy műszakos munkarendben. MÁTRAI ÁLLAMI GYÓGYINTÉZET: Mátraháza Felvételt hirdet az alábbi munkakörökben: — épületgépész technikus, energetikus, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, vízműkezelő, takarítónő, szakácsnő, vagy főzni tudó konyhalány, bér- és munkaügyi előadó, klinikai laborasszisztens. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Felvételt hirdet vasipari szakmunkások részére. FIGYELEM! A Heves Meyei Tanács VB. Munkaügyi Osztálya és a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda középfokú munkaügyi tanfolyamot szervez. A tanfolyam kezdési időpontja: 1989. szeptember 7. A jelentkezés feltételeit az 1/1983. (IH. 16.) ÁBMH sz. rendelet tartalmazza. Jelentkezni lehet: 1989. augusztus 25-éig a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál. (Eger, Klapka u. 9. Telefon: 13-149)
