Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 31., csütörtök NSZK: Újabb menekültek érkezését várják Egy NDK-be- li család tagjai lépik át ille­gálisan a ma­gyar — oszt­rák határt. A családfő már osztrák olda­lon segíti má­sodik gyerme­ke átjutását a még lebontat- lan határzá­ron, miköz­ben a mama magyar föl­dön figyeli a történést. (Népújság-te- lefotó - MTI) Gorbacsov és Reagan a Nobel- békedíj várományosai között Az idei Nobel-békedíj váro­mányosai között Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan is szere­pel —jelentette be kedden a No- bel-di] Bizottság. Közölték to­vábbá a 455 ezer dolláros díj ki­hirdetésének napját is, amely ok­tóber 5-e lesz. A hagyományok­hoz híven a Nobel-békedijat az idén is Oslóban ítélik oda, szem­ben a másik öt Nobel-dijjal, amelyeket Stockholmban hir­detnek ki. Mind a szovjet vezető, mind pedig a volt amerikai elnök elő­kelő helyet foglal el a jelöltek lis- njtáján: Gorbacsov neve kétszer — Reagannel közösen, illetve együtt is — szerepel. Mindkettő­jüket már nevezték 1988-ban is, • iaz 1987-es rövid és közepes ha­tótávolságú rakéták leszerelésé­ről kötött egyezmény kapcsán. A dijat azonban végül az ENSZ bé­kefenntartó erői kapták. Az idén 77 személy és 20 szer­vezet szerepel a jelöltek között. (MTI) A nyugatnémet kormány fel- tételezései szerint az elkövetkező napokban újabb nagyszámú ke­letnémet menekült érkezésére lehet számítani. Hans Klein szö­vetségi miniszter, a bonni kabi­net szóvivője azonban nem volt hajlandó megerősíteni azokat a jelentéseket, hogy már az utóbbi néhány napban több, NDK-ál- lampolgárokkal teli vonat érke­zett az NSZK-ba. Néhány újság olyan benyomást keltett tudósí­tásaival, hogy a menekültkérdés­ben küszöbön áll valamely meg­állapodás Bonn és Budapest kö­zött. Klein közléseit a nyugatnémet rádióállomások ismertették szerda reggel. A miniszter beszá­molt arról, hogy a bonni koalíci­ós kormánypartnerek, az unió­pártok (CDU/CSU) és a Sza­baddemokrata Párt (FDP) kép­viselői előző esti megbeszélésü­kön foglalkoztak az NSZK és Magyarország közötti vízum- kényszer esetleges feloldásának kérdésével is. A Deutschland­funk (DLF) jelentése szerint azonban a szóvivő megerősítette azt a korábbi véleményét, hogy ez az intézkedés nem alkalmas a menekültprobléma megoldásá­ra. Hasonlóképpen vélekedett Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti csoportjának elnöke is. A liberális politikus szintén a DLF rádióállomás reggeli műso­rában nyilatkozott. O is szorgal­mazta azonban a menekültek megfelelő fogadására való foko­zott felkészülést. (MTI) r Holnap lesz ötven éve Hitler egyedül robbantotta ki a háborút Tizenkilenc éves voltam, s már tizennyolc hónapot leszolgál­tam. Csapattestem a 9. gyalogez­red volt Potsdamban. Ott szol­gált Heinrich bátyám is hadnagy­ként — így kezdődik egy német visszaemlékezése abból az idő­ből. ...Szeptember elsején átléptük a határt, s nem sokkal később Klownónál már harcban álltunk egy vasúti töltés mentén. Néhány száz méterre tőlünk az elsők kö­zött esett el Heinrich bátyám. Alig volt időnk, hogy eltemessük a többi halottal, máris vonul­nunk kellett tovább. Mindkét ol­dalon megkezdődött a szén védés. Egy német visszaemlékezés része ez, olyan emberé, aki osz­tozott sok százezer honfitársa sorsában: katonaként végighar­colta Hitler háborúját, ót is en­gedelmességre szorították, mert akkoriban nem volt olyan liberá­lis alkotmány, amelynek védel­mében szabadságra és ellenállás­ra nevelték volna az ifjúságot. És egy olyan korszakban, amikor nehéz volt dönteni, nem rendel­keztek szinte semmi politikai át­tekintéssel. Richard von Weizsäcker szö­vetségi elnök szavai ezek, egy olyan németé, akinél azóta itt ke­vesen tartottak őszintébb önvizs­gálatot. — Fél évszázaddal ezelőtt a Lengyelország ellen indított tá­madással Európa gyilkos hábo­rúba sodródott. Most ellenben egymás iránti kölcsönös megér­tésükkel éppen lengyelek és né­metek hozhatnák közelebb Eu­rópához a szabad és békés jövőt. Bárcsak sikerülne ez közös mun­kával— így végződik a Jaruzels­ki elnökhöz küldött évfordulós üzenete. Az NSZK-ban most va­lóban nagyon sok a megemléke­zés. „1939. augusztus” címmel 12 részes dokumentumfilm ele­veníti fel a sordöntő, utolsó na­pok történetét. Az esti tévéhíra­dó után az első csatornán. A má­sodikon szintén kétrészes doku­mentumfilmet adtak „Háborús vetés” címmel. És most újra szá­mos könyv is megjelent, adalék­ként ahhoz az ötvenezer könyv­höz, amely a második világhábo­rúval foglalkozik. Vitatkoztak több ország törté­nészei, olyan tévéműsorban, amelyben részt vettek egykori tá­madók és áldozatok, üldözöttek is. Szó volt a frontélményekről, keservekről, és szó a front mö­götti hétköznapokról, az éhezés­ről, bujkálok és bátor bújtatok halálos rettegéséről. Beszélt volt lengyel katona, szovjet tudós, német ajkú luxemburgi zsidó, ma világhírű amerikai történészpro­fesszor és egy nyugállományú Bundesluftwaffe-tábornok is. Hátborzongató, kísérteties je­lenet az NSZK televíziójában: a tábornoknak szinte nincs arca; csak szemei élnek. Az orr és a fül: égett csonkok. A második világháborús híres hadirepülő 14 alkalommal zuhant le, utoljára a háború utolsó napjaiban. Szep­tember elsején harangzúgás éb­reszti majd az embereket; 5 óra 45 perckor. Ötven évvel koráb­ban, a Lengyelország elleni orv­támadás után a lakosság Hitler hangját hallhatta a rádióban: „5 óra 45 perc óta már visszalö­vünk ”. Még az időpontot illető­en is hazudott, mert a támadás egy órával korábban megkezdő­dött. De itt Essenben — és más nyugatnémet városokban is — nemcsak most emlékeznek visz- sza a végzetes napra, a háborúra. Az a 27 emléktábla, amely Es­senben városszerte emlékeztet a szomorú évekre, nem most ke­rült a helyére. A városi vezetők, történészek, politikai szerveze­tek, állampolgárok az évek során együtt gondoskodtak arról, hogy ne merülhessen feledésbe a leg­sötétebb korszak. Emléktábla hívja fel a figyel­met arra a helyre, ahol a nácik megkezdték a könyvégetést, arra a vasútállomásra, ahol megkez­dődött a zsidó lakosság deportá­lása, arra az épületre, ahol a „ke­gyes halál” aratott, elmebetegek életét oltották ki, arra a házra, ahol a barnaingesek szétverték a szakszervezeteket. És emléktáb­la van ott, ahol Kelet-Európából és a Szovjetunióból idehurcolt kényszermunkásokat gyilkoltak meg Gestapo- és rendőrhóhérok az utolsó napokban. Az újságokban sok visszaem­lékezés olvasható, s híres írók is felelevenítik fiatalságuk idejét 1939 és 1945 között. Mindez megkapóbb, érdekesebb, mint egynémely tudományos tanul­mány, mert a történésznek ma­napság már igencsak nehéz újat mondania. Vagy talán mégis le­het? Tényszerűen nyilván keve­set. De mégis volt vitára serkentő tanulmány. Például a neves tör­ténész, Eberhard Jäckel tollából a Stuttgarter Zeitung hasábjain „Hitler háborúja vagy Németor­szág háborúja 7" címmel. Nagy figyelmet fordítva arra, hogy a német nép nagy része korántsem lelkesedett a háborúért, és figye­lembe véve jelentős katonai té­nyezők háborúellenes beállított­ságát, a szerző kijelenti: Néhány követőjével Hitler végső soron egyedül robbantotta ki a hábo­rút. Ez természetszerűleg nem jelenti azt, hogy bárki fel akarná menteni a németeket elsődleges háborús felelősségük alól. Flesch István Segélycsomag Kolumbiának — Kábítószer­ellenes harc — A „kokainbáró” levele Pénz a bírák védelmére George Bush amerikai elnök kedden szabadságát megszakít­va sürgős tanácskozást tartott ta­nácsadóival a kormány kábító­szer-ellenes stratégiájáról. Átte­kintették a kábítószer-ellenes harchoz Kolumbiának nyújtan­dó segítséget is, s az elnök teljes támogatásáról biztosította a ko­lumbiai kormányzatot. A kiszivárgott ■ hírek szerint Bush a jövő héten beszédben vá­zolja majd a kábítószer-kereske­delem elleni küzdelem új straté­giáját. A tanácskozást követő rö­vid sajtóértekezleten az elnök ki­jelentette, hogy kormányzata minden tőle telhetőt megtesz majd az együttműködés érdeké­ben Kolumbiával. Nem volt haj­landó azonban válaszolni arra a kérdésre, megadja-e az Egyesült Államok azt a 19 millió dollárt, amit a kolumbiai kormányzat nevében Monica de Greiff ko­lumbiai igazságügy-miniszter kért a kormánytól. A múlt héten pénteken Bush már bejelentett egy 65 millió dol­láros segélycsomagot a kolum­biai kormányzatnak a kábító­szer-ellenes harchoz. Az újabb összeget a kolumbiai kormány­zat technikai eszközök vásárlá­sára és a kolumbiai bírák védel­mére szeretné fordítani. A 32 éves miniszterasszony egyébként közölte, hogy az utóbbi napok­ban lábra kapott híresztelések el­lenére nem kíván lemondani, és tárgyalásai befejezése után visz- szatér hazájába, ahol továbbra is a minisztérium vezetőjeként kí­ván dolgozni. A kolumbiai hatóságok konk­rét vádak hiányában kénytele­nek voltak szabadon engedni a kábítószer-ellenes hadjárat so­rán őrizetbe vett személyek többségét. Időközben a Medelli- ni-kokainkartell — a kábítószer­üzlet legnagyobb szervezete — egyik vezetője tárgyalásokat ajánlott a bogotai kormányzat­nak a kábítószer-ellenes küzde­lem kiváltotta erőszakhullám megfékezése érdekében. Az El Tiempo című újságban közölt le­vél szerint Fabio Ochoa Restre- po a kolumbiai elnökhöz intézett nyílt levélben tárgyalásokat java­solt a kormánynak. „Üljünk le tárgyalni. Tevékenykedjünk egy szabad és független Kolumbia megteremtése érdekében” — hangzik a levélben. A Liberation című francia lap egy másik „ko­kainbáró” levelét közölte, aki felajánlotta: készek befejezni a kormányzat elleni háborút, ha lehetővé teszik számukra a társa­dalomba való visszailleszkedést. Két újabb város vasúti raktáraira terjedt tovább Moldavai sztrájkok Vitázik a köztársasági parlament Teljed a sztrájk a Moldavai SZSZK nem moldován anya­nyelvű lakosainak körében. Mint ismeretes, a tiltakozó akciók cél­táblája a moldován nyelvről szó­ló törvény tervezetének néhány pontja: ezek a köztársaság hiva­talos nyelvévé egyedül a moldo- vánt akarják nyilvánítani, így hátrányos helyzetbe hoznák a köztársaság lakosságának mint­egy 40 százalékát kitevő más nyelvűeket. A törvénytervezet­ről kedden kezdte meg és szer­dán folytatta vitáját a köztársa­sági parlament. Szerdán a sztrájk két újabb vá­ros vasúti raktáraira terjedt to­vább. A sztrájk nyomán kiala­kult helyzettel a helyszínen is­merkedett Borisz Nyikiforov szovjet közút- és vasútközleke- dési miniszterhelyettes. A TASZSZ hírügynökség munka­társának elmondta, hogy a vas­utasok csak a gyorsan romlandó, illetve a feldolgozásra váró me­zőgazdasági termékek továbbí­tására vállalkoznak, s egyelőre az utasforgalomban sincsen fenn­akadás. (MTI) Élvezeti adóssága fejében Prostitúcióra kényszerítette lányát Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték kedden azt az amerikai asszonyt, aki egy megrögzött szexuális erőszakte­vőnek „bocsátotta rendelkezésére” 13 éves lányát, hogy ko­kainadósságát kifizethesse. A hatóságok 10-től 25 évig terjedő büntetést javasol­tak a 29 éves asszonynak, de a bíró az ítéletet megszigorítot­ta azzal az indoklással, hogy kevés remény van életmódjá­nak változására. A tárgyaláson beismerte bűnösségét az a férfi, akinek az anya lányát áruba bocsátotta, s akit koráb­ban már kétszer ítélték el nemi erőszakért. Büntetését egy külön tárgyalás keretében szabják majd Iri. // AKCIÓ! X J -------- \ F elveszünk gépkezelőket (szakmával, vagy középiskolai végzettséggel) három műszakba, valamint AKCIÓ! AUTÓ Értékesítés részletre is! Tájékoztatjuk kedves partnereinket, hogy 1989. szeptember 1-jétől már 10 % előleg befizetésével bármely kiállított autó megvásárolható. ADÁS — VÉTEL Használt Autó telepünkön Eger, Kistályai út 2.sz. MÉRLEG Kereskedelmi Kft. Eger, Knézich K. u. 2. V--- ......... * f érfi és nól betanított munkásokat. Bérezés teljesítmény­bérben történik. Jelentkezés: Fővárosi Műanyagipari Vállalat Rózsaszentmárton, Lenin út 50. \______f M OBILITÁS GM felvesz lakatos — hegesztő esztergályos szakmunkásokat, nagy gyakorlattal. Kiemelet fizetés. Eger, Kistályai út 1. Telefon: 13-675. '^Értesítjük a T. építtetőket FB 60/19 vázkerámia béléstest \ 28,66 Ft/db + ÁFA és FÉRT födémgerendák azonnali kiszolgálással kaphatók a BTV Szurdokpüspöki gyárában. \______________________/ J V GENERÁL-COOP Építési-Szerelési és Szolgáltató Kisszövetkezet Vállalkozási Iroda Eger, Rövid u. 6. Adószám: 10194113201 MNB feliratú bélyegző elveszett. Érvénytelen: 1989. augusztus 10-től. V—■■ / A VILATI Egri Gyára megvételre vagy tartós használati bérbevételre ajánlja Eger, Sertekapu u. 4. sz. alatti 259 m2-es telkét. Érdeklődni lehet a gazdasági igazgatóhelyettesnél Cím: Eger, Faiskola u. 9. Telefon: 12-539

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents