Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 205. szám ÁRA: 1989. augusztus 31., csütörtök 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA HITLER EGYEDÜL ROBBANTOTTA KI A HÁBORÚT Holnap lesz 50 éve. „Ez természetszerűleg nem jelenti azt, hogy bárki fel akarná menteni a németeket...” (2. oldal) HA EGY ÜDÜLŐTELKET FELÉRTÉKELNEK „Azt hitte, elég, ha felad egy hirdetést, azután jön a vevő” (3. oldal) ÚJ ZSIGULI-MODELL Az első széria 1989 végén készül el (3. oldal) DOKUMENTUMOKAT GYŰJTENEK A KÁDÁR-EMLÉKSZOBÁHOZ A pénzadományokon túl fotókat, írásos emlékeket, tárgya­kat várnak (8. oldal) Politikai egyeztető tárgyalások A SZOT felállt a kerékasztaltól A SZOT elnöksége felfüg­geszti tárgyalóküldöttsége to­vábbi résztvételét a háromoldalú politikai egyeztető tárgyaláso­kon, s azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő hét szerdára összehí­vott plenáris üléséhez, hogy a küldöttség meghatalmazását véglegesen vonja vissza — tolmá- csplta a SZOT elnökségének ál­lásfoglalását Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szerdán délután a Parlamentben a közép­szintű politikai egyeztető tárgya­lás elején. A nyilatkozat rámu­tat: a szakszervezetek számára a tárgyalások fontos tétje volt, hogy az érdekképviseletek ered­ményes működését segítő közjo­gi és politikai feltételek jöjjenek létre és olyan gazdasági progra­mok szülessenek, amelyek a bér­ből és fizetésből élők, a munka- vállalók érdekeit is be tudják fo­gadni a gazdasági átalakulás fo­lyamatába. A SZOT elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a szakszerve­zetek számára meghatározó fon­tosságú gazdasági tárgyalások nem lendültek túl a szakértői vi­ták szintjén, és alig van remény arra, hogy a vitáknak megálla­podásokban, normatív jogsza­bályokban rögzített következmé­nyei legyenek. Még súlyosabb­nak tartja azt a tényt, hogy a poli­tikai egyeztető tárgyalások egyre nyilvánvalóbban kizárólagosan pártközi fórummá válnak. A harmadik tárgyaló fél számos fontos kérdésben esélytelenül próbál érvényt szerezni állás­pontjának. Mindez önmagában nem ok arra, hogy a szakszerve­zetek végső következtetésre jus­sanak a tárgyalásokon való részt- vételüket illetően; az azonban igen, hogy az Ellenzéki Kerék­asztal a közvélemény előtt is is­mert módon megkérdőjelezte a harmadik tárgyaló fél egyenjo­gúságát, lehetetlenné téve, hogy valóban háromoldalú konszen­zus szülessék. A harmadik tár­gyaló fél az egyenjogúságát érin­tő vitában sajnálatos módon egyedül maradt. A SZOT elnök­sége mélységes aggodalmát feje­zi ki amiatt, hogy ily módon a társadalmi szervezetek képvise­lőinek nem szánnak valós szere­pet a jövő formálásában. A tes­tület úgy ítéli meg, hogy a mun­kavállalók nagy tömegei szorul­hatnak ki a békés átmenetet szol­gáló politikai és gazdasági felté­telek alakításából. A szakszerve­zetek tárgyaló küldöttsége jog nélküli, csupán felelősséggel bí­ró szervezeteket képviselve nem kíván részt venni a politikai egyeztető bizottság munkájában. Az MSZMP delegációjának vezetője, Pozsgay Imre őszinte sajnálatát fejezte ki a SZOT lé­pése miatt, s annak a reményé­nek adott hangot, hogy a döntés nem végleges. Ezt követően be­jelentette, hogy az MSZMP kül­döttsége a munkahelyi pártszer­vezetek működésével kapcsolat­ban a Központi Bizottsághoz fo­lyamodott megerősítésért, s ezért kérte, hogy erről csak a jö­vő héten folytassák a tárgyaláso­kat. Az Ellenzéki Kerekasztal küldöttségének vezetője, Varga Csaba kijelentette, hogy az EKA megérti a problémát, s hozzájá­rul a halasztáshoz. Ezt követően tértek át az al­kotmánymódosítással kapcsola­tos kérdésekre. Az alkotmány bevezető részében az MSZMP szerint rögzíteni kellene: „A Ma­gyar Köztársaság független, de­mokratikus és szocialista jogál­lam”. Az Ellenzéki Kerekasztal azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a szocialista jelző kerüljön ki az alkotmányból. He­lyette új szövegtervezetet terjesz­tettek elő, amely az EKA szerint az általánosan elfogadható hala­dó európai értékeket tükrözi. A harmadik oldal sem ragaszko­dott a szocialista jelzőhöz, s vé­gül abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok foglalkozza­nak tovább ezzel a témával. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy szerinte a szocialista jelző nem akadályozza az ettől eltérő poli­tikai berendezkedésre való tö­rekvést. (MTI) MSZMP-tag országgyűlési képviselők tanácskozása Ülést tartottak szerdán azok az országgyűlési képviselők, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai. A képviselők az MSZMP KB székházában Pozsgay Imrének, az MSZMP Elnöksége tagjának tájé­koztatása alapján megvitatták a háromoldalú politikai egyeztető tár­gyalások eddigi tapasztalatait. A tanácskozás résztvevői ezután Bé­kési László pénzügyminiszter előadását hallgatták meg az ország gaz­dasági helyzetéről. (MTI) • Parlamenti tisztségviselők a szeptemberi ülésszak előkészítéséért Szűrös Mátyásnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével szerdán tanácskoztak a Parla­ment állandó bizottságainak el­nökei, valamint a megyei képvi­selőcsoportok vezetői a szep­tember 26-án kezdődő ülésszak előkészületeiről. A már ismert napirendi pontok közül a Parla­ment tisztségviselői tájékoztatást hallgattak meg a ki- és beván­dorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvényjavas­latról, a büntetőeljárási törvény módosításáról és a Btk módosí­tásáról.A Legfőbb Számvevő- szék felállításáról szóló törvény- javaslatot Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke ismertette. Dr. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettés arról beszélt, hogy a kormány a most folyó háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eredmé­nyeként várhatóan benyújtja a politikai pártokról, az alkotmány módosításáról és a választójogi törvényről szóló törvényjavasla­tokat. Az elsősök ingyen kapják — Késnek az atlaszok — Új kiadványok történelemből Tankönyvekről — iskolakezdés előtt Vajon benne lesz-e min­den, amiré szükség van? Szinte természetes, hogy vala­mennyi szülőt és kisdiákot ilyen­kor, iskolakezdés előtt az foglal­koztatja, vajon sikerül-e mindent beszerezni a tanévkezdésig. A tankönyvellátás sajnos évtizedek óta neuralgikus pontja kereske­delmünknek. Bár a szakemberek mindent megtesznek, ilyen­olyan okok miatt mégis elkerül­hetetlen, hogy valamiből hiány ne legyen. Sajnos, úgy tűnik, az idén sem lesz mindenből elég időre. Mint ahogy az már megszo­kott, az utóbbi években a szüksé­ges tankönyveket az oktatási in­tézményekben vehetik meg a gyerekek. De lehetőség van arra is, hogy a könyvesboltokban vá­sároljanak. A kedvezményekre szükség van Sajnos, egyre nagyobb anyagi terhet ró a családokra az iskola- kezdés. Hogy a kedvezményekre szükség van, ezt felismerte a mű­velődési tárca is. Az e hónap ele­jén kibocsátott 23/1989. (VI- 11.5.) MM. rendelet értelmében az országban valamennyi első osztályos kisiskolás ingyen kapja meg a szükséges tankönyveket. A magasabb osztályba járók kö­zül a legrászorultabbaknak tud­nak tankönyveket díjmentesen biztosítani. Ezt iskolánként egy háromtagú bizottság bírálja el a kérelmek alapján — tájékozta­tott bennünket Debreczeni Ti- borné, Heves Megye Tanácsa művelődési osztályának gazda­sági csoportvezetője. Mi van, mi nincs? Heves megye területére mint­egy hétmillió forint értékű tan­könyvet rendeltek meg a kijelölt üzletek. (Hat bolt foglalkozik tankönyv-értékesítéssel.) Az el­látásról Závorszky Zsuzsa, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat Miskolci Boltcsoport-igaz- gatóságának propaganda-elő­adója tájékoztatott bennünket. Az általános iskolai kiadvá­nyok nagy többsége időre meg­érkezett. Hiányzik viszont az el­ső osztályosok rajz munkafüzete és az ének-zene tankönyvek. A hatodikosok matematikaköny­véből és munkafüzetéből, vala­mint a technika b jelzésű kiad­ványból nincs elegendő. Nem ér­kezett meg még a hetedikes föld­rajz-, valamint a nyolcadikos tör­ténelem- és biológiakönyv. Ez utóbbi kettő egyébként új kiadá­sú, és a régiektől eltérő tartalmú. A napjainkban zajló politikai változások, az új történelem- szemlélet magyarázza azt is, hogy várni kell a gimnáziumi harmadikos és negyedikes törté­nelemkönyvekre. Űj lesz még a honvédelmi ismeretek elnevezé­sű füzet. Ellátási gondok vannak az I-es számú matematikai fel­adatgyűjteményből és a geomet­ria II-esből. Általában minden évkezdés­nél késnek az atlaszok, ez így van az idén is. Érdeklődtünk a kötelező ol­vasmányok felől is. A vásárlók már most keresik az alsó tagoza­tosok számára az Ablak—Zsiráf, Gőgös Gúnár Gedeon és a Mosó Masa mosodája bevált köteteit. Sajnos, még a kiadó ez évi tervé­ben sem szerepelnek, s a boltok­ban sincs belőlük. A többi köte­lező olvasmánnyal sem sokkal jobb a helyzet, akinek szerencsé­je van, a tavalyi kollekcióból ve­het. Örvendetes viszont, hogy nyelvkönyvekből jobb az ellátás, mint a korábbiakban. Az angol nyelv tanulásához szükséges Project I—II—III. kötetei is a na­pokban érkeztek meg az árusító­helyekre. A szótárakból is van elegendő, ha néha ki is fogy a készlet, de folyamatosan pótol­ják. Érdemes megőrizni Ha már valaki hozzájutott a könyvekhez, érdemes vigyázni rájuk. Bár az iskolai árusítást kö­vetően szeptember végéig még az üzletekből pótolni lehet a hi­ányzó könyveket, de év közben erre már nem lesz lehetőség. Egyébként tankönyv- és jegyzet­árusítással Egerben a Bajcsy- Zsilinszky u. 2. szám alatti, Gyöngyösön az Április 4-e tér 24. szám alatti, Hatvanban pedig a Horváth Mihály utca 17. szám alatti üzletek foglalkoznak. A főiskolások érdekében A tanárképző főiskolai jegy­zeteknek mintegy 40 százaléka érkezett meg eddig — tájékozta­tott bennünket Kovács Károly- né, az egri 307-es számú jegyzet­bolt vezetője. Aggodalomra azonban nincs ok, mert a közeli napokban folyamatosan szállít­ják a többit. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat propaganda-előadója felhívta a figyelmünket arra is, hogy a tízszázalékos Alma Ma­ter-kedvezmény továbbra is megilleti a pedagógusokat, a fel­sőoktatás nappali tagozatos hall­gatóit, ám az erre jogosító igazol­ványokat meg kell újítani a köze­li napokban. Várják a „gólyákat” is az Alma Mater Körbe. Kiknek a párbeszéde? Megvallom, zavarban va­gyok. Amikor hasonlatot ke­resek napjaink politikai vitái­ra, nem merem süketek pár­beszédéhez hasonlítani. Ugyanis nemrég olvastam, hogy tiltakoztak a honi hallás- I sérültek, hogy mi jogon veszik I őket egy kalap alá a mai de- I magógokkal. Úgyhogy baj- \ ban vagyok, amikor meg aka- I rom határozni az eszmecserék i természetrajzát. Mert végül is I gyakran azt veszem észre, j hogy nem egymással szemben I sorolnak érveket a közélet \ szereplői, hanem saját elkép- ; zeléseiknek megfelelően állít- j ják be a dolgokat. Itt volt legutóbb például a ; majdnem országossá terebé­lyesedő sztrájk. Nyilatkoza­tok és ellennyilatkozatok hangzottak el, de valahogy mégsem kerekedett ki az egész. A törvényben biztosí­tott már a dolgozók joga, hogy érdekeiket akár munka- beszüntetéssel is megvédhes- sék. De mi szolgálja igazából a jövőt? Egy korlátozott, álla­milag befolyásolt piac, amely megszabott árakon kínál nemlétező árukat? Egy mű­ködő gazdaság, amely bi­zonytalanságot hoz egy sor dologban, egy viszonylag nagy inflációt, munkanélküli­séget, de dinamizálódó mó­don képes arra, hogy szociál­politikával ellensúlyozza a nehézségeket? Nehéz kérdések ezek, s persze aligha talál bárki rájuk egyértelmű választ. De az mindenesetre igazából nem derült ki, hogy kikre is akart nyomást gyakorolni a szak- szervezet. Hiszen még az a ré­sze is furcsállotta ezt az egé­szet ennek az érdekvédelmi szervezetnek, amelynek tag­jai az élelmiszeriparban dol­goznak. Számukra természe­tes volt az áremelés, s még eszükbe se jutott, hogy lete­gyék a húsvágó bárdot, vagy a kolbásztöltő automatát, ami­kor az ipar termékei ugrássze­rűen drágultak. Azt mondják, mindenki a piacról él. Igen ám, de ennek a mechanizmusai igazából nem mindig tárulnak fel, mert hosszú út vezet odáig, míg azt a bizonyos kolbászt már nem tudják annyiért előállítani, mint azelőtt. Egy egész gaz­daság működésképtelensége, ellentmondásossága vezet odáig, hogy egy-egy ágazat szinte elviselhetetlen körül­mények között dolgozik. S a végén nem a gazdaságtalanul termelő kohókon, gépgyára­kon, s más üzemeken csattan az ostor, hanem a mezőgaz­daságon, az élelmiszeriparon. Mi ellen tiltakozzunk te­hát? Ember legyen a talpán, aki tudja. Annyi bizonyos, hogy sok régi fogalmunkat kell sutba dobni ahhoz, hogy helyesen értelmezhessünk je­lenségeket. Addig pedig ki-ki a maga műveltsége, észjárása, indu­latai szerint találja meg a neki megfelelő céltáblát, hogy ab­ban fedezze fel a mind inkább nehezedő életkörülmények okát. Csakhát ezek a mester­séges bűnbakkeresések sem vezethetnek megnyugtató eredményhez. De amíg első- . í sorban ezekből állnak politi- ; ? kai vitáink, kedves hallássé- j ; rültek, mihez hasonlítsam ; ‘ ezeket a párbeszédeket? Gábor László A legkisebbek ajándékba kapják az első könyveket (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents