Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 200. szám ÁRA: 1989. augusztus 25., péntek 4,30 FORINT KI VÉDI MEG A KULTÚRÁT? „Szívesen ráhúznék a kultúrára egy szép, fényes gatyát, hát­ha jobban látszana, mikor kap övön aluli ütést...’' (3. oldal) CSAK A TÉNYEK SZÁMÍTANAK A kecskeméti tévések által készített felvételek a kérkedőket is meggyőzték arról, hogy a feltárt sírban a költőzseni csontjai nyugszanak. (4. oldal) AZ ÚSZÁS ÖRÖMEI „Régebben még számított a stílus, az esztétikai benyomás." (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 8, 52, 55, 65, 76 Ülést tartott a Minisztertanács A kormány kész az együttműködést előmozdító, a szakszerve­zettel kialakult konfliktus rendezését segítő eszmecserére. Kezdemé­nyezi az Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésének össze­hívását, tekintettel arra, hogy például a bérek kérdése nem oldható meg pusztán a munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a kor­mány közötti megállapodásokkal. Egyebek között ez is elhangzott csütörtökön, a kormány ülését követő hagyományos szóvivői tájé­koztatón. Bajnok Zsolt kitért arra is, hogy a kormány újólag megerő­sítette: szeptemberben, figyelembe véve a szakszervezeti szervek ál­láspontját és véleményét is, komplex módon áttekinti a hús- és gabo­natermelés egészének helyzetét. (Munkatársunk telefonjelen­tése) Bajnok Zsolt megbízott kor­mányszóvivővel együtt érkezett a tájékoztatóra Horn Gyula kül­ügyminiszter, aki a Miniszterta­nács ülését követően a mene­kültügyi helyzetről adott érdek­lődésre számottartó információ­kat a külföldi és a hazai tudósí­tóknak. Mindenekelőtt arról szólt, hogy jelenleg 150 — 200 ezer NDK-állampolgár tartóz­kodik hazánkban, közülük egyre több azoknak a száma, akik nem kívánnak hazatérni. Bejelentette a külügyminiszter továbbá, hogy csütörtökre virradó éjszaka a Nemzetközi Vöröskereszt köz­reműködésével elhagyta az NSZK budapesti nagykövetsé­gének épületét az a 101 NDK-ál- lampolgár, aki már hosszabb ide­je tartózkodott a diplomáciai te­rületen. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem érdeke, hogy növekedjék az ide menekü­lő, vagy az innen tovább utazni szándékozó NDK-sok száma, miután ebben az esetben nem al­kalmazható az ENSZ menekült- ügyi konvenciója, mert sem faji, sem vallási, sem egyértelmű poli­tikai okot nem tudnak felhozni a menedékjog megadása érdeké­ben. A megoldás a két német ál­lam kormányán múlik, ezekkel hazánknak állandó kapcsolata van. Magyarország tartja magát ahhoz az elhatározásához, hogy határőrizeti szerveink a mene­kültek ügyében maximális rugal­masságot tanúsítanak. Szó volt a kormány ülésén — mint a külügyminiszter elmond­ta — a magyar állampolgárok prágai incidenséről is. Kiemelte: tudatában voltak például a Fi- desz-tagok is azzal, hogy Cseh­szlovákiában kötelesek tisztelet­ben tartani a gyülekezésre, tün­tetésekre vonatkozó helyi törvé­nyeket, tehát az ezekben való részvételük után számolhattak a következményekkel. A Külügy­minisztérium egyébként mind a Fidesz-tagok, mind a kinn dol­gozó újságírók érdekében azon­nal megtette a szükséges lépése­ket. Megjegyezte azonban: mi határozottan ellenezzük, hogy bárki is beavatkozzon hazánk belügyeibe, nem tanácsos hát a magyaroknak sem beleszólniuk a szomszédos országok dolgaiba, mert ezzel csak fokozhatok a már meglévő feszültségek. A magyar — román helyzetet il­letően: a kettős állampolgárságról szóló egyezmény 1990. február el­sején lejár, hat hónappal előtte kell megkezdeni a meghosszabbításá­ról, illetve eltörléséről szóló tár­gyalásokat, ezek megkezdődtek, döntés még nincs... Egyébként a tervek szerint Budapesten a közel­jövőben Menekültügyi Főbiztos­ság nyílik, ez támogatja majd a ro­mán menekülteket anyagiakkal, illetve a továbbutazás lehetőségét illetően. A továbbiakban Bajnok Zsolt ismertette a kormányülés né­hány lényegesebb napirendjét. Foglalkozott a Minisztertanács egy észak-magyarországi regio­nális fejlesztési koncepcióval, amely elsősorban a Borsod, Nógrád és Szabolcs megyében kialakult feszültségek csökken­tését szorgalmazná. A modell ér­tékű koncepció célja: a terület- fejlesztési és foglalkoztatási alap hatékonyabb felhasználása, a közhasznú munkaalkalmak megteremtése, illetve a vállalko­zások élénkítése, a felszabaduló munkaerő gyors átképzése a tér­ségben. A tervek szerint 1990 — 92 között 12 —13 ezer, a további években 8 — 9 ezer új munka­hely létesítése a feladat. Munka­társunk kérdésére, miszerint érinthetik-e a regionális intézke­dések Heves megyét is, hiszen in­nen számosán járnak át dolgozni északi megyéinkbe, a kormány- szóvivő elmondotta: A koncep­ció tervezi egy regionális pénzin­tézet létrehozását, valamint egy munkaerő-átképző központ szervezését, ezek feltétlenül eny­híthetik a Hevest is érintő gazda­sági, foglalkoztatási gondokat. Tárgyalt a Minisztertanács ar­ról is, hogy 3 tárca — a Tervhiva­tal, a Pénzügy- és a Belügymi­nisztérium — közös hosszú távú tervet készítsen elő a lakásellátá­si problémák megoldására. Mi­után egyelőre az elképzelések „helyben topognak”, az érintet­tek számítanak mind a lakosság, mind pedig a különböző társa­dalmi szervek, mozgalmak, al­ternatív szervezetek javaslataira, ötleteire, támogatására, hiszen a cél: a lakáshoz juttatás program­ja. Hallottunk a szóvivői tájékoz­tatón arról is, hogy várhatóan rö­videsen az Országgyűlés elé ke­rül az Állami Számvevőszék fel­állításáról szóló törvénytervezet. Az elképzelések szerint ez a szer­vezet 1990. január elsejével mű­ködne, s kizárólag az Ország- gyűlés alá tartozó, legmagasabb szintű pénzügyi ellenőrző hivatal lenne. Feladatául kapná a költ­ségvetés, az MNB, illetve a társa­dalombiztosítási alap felügyele­tét, valamint az egyes pártoknak, társadalmi szervezeteknek nyúj­tott állami támogatás felhaszná­lásának ellenőrzését. Végezetül tájékoztatást adott Bajnok Zsolt a kormány úgynevezett „takaré­kossági csomagtervének” végre­hajtásáról: A meglévő 47 milli­árdos költségvetési hiányból ed­dig 41 milliárdot sikerült „lefa­ragni”. Többek között 4 milli- árddal csökkent a honvédelem, 1,2-vel az igazgatás támogatása, negyedmilliárddal a társadalmi szervek finanszírozása, s így re­mény van arra, hogy az esztendő végére a hiány további részét is kigazdálkodjék a pénzügyi szak­emberek. Szilvás István Új magyar nagykövet az Amerikai Egyesült Államokban Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára fogadta Várkonyi Pétert, hazánknak az Amerikai Egyesült Ál­lamokba akkreditált új nagykövetét, aki elutazott állomáshelyére. Záróünnepség, diplomaosztás Befejeződött a műemlékvédelmi nyári egyetem A TIT Heves Megyei Szervezete, az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség és az Eger Város Ta­nácsa által létrehívott Egri Nyári Egyetem XIX. műemlékvédelmi tagozata diplomaosztó ünnep­ségét tartották tegnap este az MSZMP Heves Me­gyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A záró­napon részt vett dr. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára. A műemléki kiállítás egy részlete (a nagyszekeresi református templom) A műemlékvédelem és a társ- tudományok kapcsolata volt a vezérlő gondolata az augusztus 17-től 25-ig tartó tanfolyamnak. — Fontos, hogy ez alkalom­mal olyan tudományterületekről esett szó a kurzus nyolc napján, amelyek segítik, kiegészítik és kiszolgálják a műemlékvédelem munkáját — hangsúlyozta C. dr. Harrah Erzsébet, a Fővárosi Le­véltár térkép- és tervtárának osz­tályvezetője, a rendezvény (első ízben női) elnöke. A témaválasz­tást értékelve kiemelte: azért volt aktuális, mert ma már a műemlé­kek korszerű megóvásához elen­gedhetetlen a technikai alapok magas szintű ismerete. Az el­hangzottakat jól hasznosíthatják a hallgatók, akik között sok a pá­lyakezdő szakember. Az előadá­sokról úgy vélekedett, hogy míg a számítástechnikai és a foto­grammetriai (fényképészeti) szakterület minden részletét nem is sikerült értékének megfe­lelően kibontani, addig a kővé­delem, geológia, kőrestaurálás témaköréből teljes keresztmet­szetet kaptak a résztvevők. Nagy sikert aratott e tárgyban Törd Anderson svéd restaurátor dia­képes beszámolója, valamint Kertész Pál geológiai előadása, melyhez szorosan kapcsolódott Horváth Zoltán ismertetése a vértesszentkereszti romokról. Alaposan tájékozódhattak a hallgatók a művészettörténeti és levéltári területekről. Szó volt még a néprajznak, a falukutatá­soknak, a különféle laborvizsgá­latoknak a műemlékvédelemben betöltött szerepéről. A házigazdák jóvoltából a résztvevők megtekinthették a megyeszékhelyen az utóbbi idő­ben történt felújításokat, a bel­városi tömbrekonstrukció érde­kében tett erőfeszítéseket. Kalmár Péter immár hetedik alkalommal látta el a tagozat tit­kári teendőit. Egyebek mellett a szakmai kirándulások és kiegé­szítő programok sikeréről is be­számolt. A15 országból érkezett 65 tagú hallgatói csoport megis­merkedett a Heves Megyei Le­véltár munkájával, több oldalról tájékozódtak az egri Ferences­templom altemplomi feltárásá­ról, s egész napos szakmai kirán­dulást tettek Diósgyőr — Boldva — Edelény — Bélapátfalva útvo­nalon. A vendégek megtekintet­ték a Hevesi Szemle és a Megyei Művelődési Központ által az MSZMP oktatási igazgatóságán szervezett „Műemlékek — fo­tókban” című kiállítást. Video­filmek is segítették ismereteik bővítését. Jól sikerült a szabad program. Az Állami Népi Együttes fellépését is megnézték a Szépasszony-völgyben, jártak Noszvajon s a Petró-tanyán. Dr. Tóth Vilmosné, a TIT He­ves Megyei Szervezetének titká­ra mozgalmasnak, jó hangulatú­nak minősítette a rendezvényt. — Lendületet adott az idei kurzusnak az, hogy a hallgatók és előadók több szakterületről érkeztek. Sikeres volt a külföldi előadók fellépése. Ezt a további­akban is tervezzük majd. Bár a részvételi díjat az erőfeszítések ellenére évről évre emelnünk kell, figyelemre méltó, hogy az érdeklődés nem csökkent. Nagy számban érkeztek görögök, ola­szok, de sok hazai szakember is itt volt. Örvendetes, hogy az egyéni jelentkezők száma is egy­re nő. A hallgatóság kétharmada ösztöndíjas. Egyebek mellett a Nemzetközi Kulturális Intézet, a Művelődési Minisztérium és az Egri Városi Tanács is hozzájárult a részvételükhöz. — A megértést nagyban segí­tette a szinkrontolmácsok mun­kája, akik angol, német, olasz és orosz nyelvre fordították az el­hangzottakat. A kedvező tárgyi feltételek, a helyszín lehetővé tették, hogy a közösség szakmai­lag és emberileg is összekovácso- lódjon. A műemlékvédelmi nyári egyetem teljes dokumentációs anyagát — mint ahogy az már megszokott — a közeljövőben megjelentetik. Jámbor Ildikó I -'*gy, /3. Eá ..................... w lf&í? A diplomaosztás résztvevői (Fotó: Gál Gábor) Kerekezők Reneszánszát éli a kerék­pározás. Ami ifjúkoromban még a legtermészetesebb volt, egy időben meglehető­sen lenézett, szégyenletes közlekedéssé, passzióvá vált. Aztán — talán mert a derék kétkerekű járgány sokkalta drágább lett, az ára elérte vagy meghaladta a sokáig jó­val értékesebbnek vélt, tar­tott motorbicikliét is, más­részt pedig az elhízás, a szív- betegségek megelőzésére ösztönözték a használatát — ismét jobban előkerült. Elér­tük azt is, hogy sikk lett a pe­dálozás, egy-egy nyeregbe ült tréningruhást, főleg pedig elegánsan kerekező egész családot olykor számosán iri­gyebben néztek, mintha bár­milyen autóval csápták volna a port. Napjainkban megint elég gyakran találkozhatunk már csapatosan kiránduló biciklistákkal is. Sportolóvá vált a kerekeken az is, akinek egyébként esze ágába sem jutott soha versenyezni. Abban, hogy a kerékpárt a I technikai forradalom sem tudta kiszorítani, száműzni a forgalomból, s korunkban egyre jobban kedvelik — minden bizonnyal szerepet I játszik egyszerűsége, prakti­kus kezelése és üzemanyag nélküli használata. Egy-egy költségesebb típus igénybe­vétele is a legolcsóbb. Nem véletlen, hogy az országjárás mellett rengetegen világjá­rásra is ezt választják. Kivált­képpen pedig a vékonyabb pénztárcájú, de az utazást kedvelő ifjabbak. Csupán az NSZK-ból Ausztriába érke­ző ilyen turisták száma 87,1 millióval, több mint felével nőtt a legutóbbi egy évtized­nél valamivel hosszabb idő­szakban. S halljuk, látjuk, hogy nem csupán a németek vállalkoznak az országhatá­rok hasonló átlépésére, ha­nem például a hollandok is, akikkel manapság már akár megyénkben sem véletlen- ség találkoznunk. Érdekes, s bizonyos fokig tiszteletre méltó is a kerekek taposása, tiszteletreméltóbb, mint az útszéli stopozás, a lépten-nyomon autóra ké- redzkedés. A biciklistának tartása, méltósága van az úr- I vezető előtt is, izzadtan, j csapzottan, porosán sem kelt i benne olyan benyomást, j mint egy-egy trehányul öltö- : zött, hosszú, bozontos hajú, i rágógumis stopos. Mert nem j ] kér, kunyerál, egy-egy hibá- { j hoz, defekthez, láncszaka- | : dáshoz sem vár segítséget. Mégsem követik még ma ' I sem annyian, mint tehetnék. 1 i A zsebpénzt, a keresetet j j jócskán most is szívesebben i i költik cigire, alkoholra, ka- j í zettára s másra, mint a lénye- ] 1 gesen hasznosabb kerékpár- I ] ra, kerékpározásra. Lega- j lábbis nálunk. Lassan elmúlik a nyár, a I I nagy kirándulások, túrák J I igazi szezonja. Ha az idén } 1 már késő is, jövőre vagy az- j ! után talán lehetne csatlakoz- j I ni a kerekesekhez. Aki akar- 1 I ná, annak addigra összegyűl- j I ne hozzá a pénze. S ki-ki . * előtt kevesebbért is tágabbra j nyílna a világ. Gyóni Gyula 1

Next

/
Thumbnails
Contents