Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-24 / 199. szám
4, KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 24., csütörtök sóink minél több oldalról tájékozódhassanak. Ezért csütörtökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben különböző megnyilatkozásokat, állásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Reméljük, segítséget nyújthatunk ah- Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség hoz, hogy teljesebb képet alkot- sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk hassanak magukban különbö- nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogy olva- ző kérdésekkel kapcsolatban. Mi a valóságos probléma? Néhány megjegyzés az SZDSZ Eger Városi Szervezete válaszleveléhez A Népújság 1989. augusztus 17-i száma közli az SZDSZ egri szervezete levelét, amelyben jelzik: az MSZMP városi bizottsága által felajánlott lehetőséggel — azzal, hogy a városi PB a Széchenyi út 23. szám alatti körzeti párthelyiségeit átmenetileg a Független Politikai Kerekasztal szervezeteinek rendelkezésére bocsátja — a maguk részéről nem élnek. Ez a létesítmény is — így a levél — a népé, tehát ne az MSZMP, hanem a nép rendelkezzék vele. Szeretném jelezni: a választ tudomásul veszem, tiszteletben tartom. De a benne rejlő, már- már demagógiába hajló egyoldalúságra néhány megjegyzést tennék. Örömmel konstatálom, hogy a pártvagyon egy részének felhasználását illetően azonos platformon vagyunk. Nem értem tehát a túlfűtött hangú bejelentést augusztus 17-én, amikor az MSZMP városi bizottsága ugyanezen kérdésről tárgyszerűen, lényeg szerint ugyanígy nyilatkozott május 31-én. Emlékeztetőül néhány idézet testületünk állásfoglalásából: „Az MSZMP Eger Városi Bizottsága etikátlannak tartja a közpénzen épült nagy pártlétesítmények bérbeadását. Ezeket a társadalomtól kapta a párt feladatai ellátására, ha az új helyzetben ezek egy része feleslegessé válik, ellenszolgáltatás nélkül közcélokra kell felajánlani azokat, vagyis visszaadni a közösségnek”. Szólunk az oktatási igazgatóságról és a nosz- vaji pártüdülőről, a jelenlegi két pártbizottsági székház egyikéről. A két előbb emh'tett objektum esetében azt ajánljuk: mondjon le az MSZMP ezekről „a társadalom javára”, vagyis „közcélokra ” hasznosíttassanak, térítés nélkül. Ami a Széchenyi út 23. sz. alatti párthelyiségeket illeti, az állásfoglalás ideiglenesen „a párttörvény megjelenéséig”, vagyis addigi megoldásként vetette fel, hogy átadja a PB ezt az objektumot, amíg a törvényi szabályozás keretei között „a nép”, „Egerpolgárai”— miként Önök írják, illetve ahogy reálisan elképzelhető: a helyi önkormányzat szervei — véglegesen megoldják e kérdést. A városi PB első titkára által aláírt levél mindössze arra kérte Önöket, hogy a Népújság hasábjain megjelent javallatra szíveskedjenek válaszolni. Több ponton kifogásolható tehát az Önök levelének tartalma és a válaszadás módja is. Hiszen általunk megfogalmazott dolgokat hagy figyelmen kívül. Nincs tekintettel arra, hogy azt a többek között Önök által is hangoztatott igényt is kielégítjük, mely szerint az MSZMP mondjon le kivételezett helyzetéről, indokolatlan kedvezményezettségeiről. Mi erre törekszünk. Kár, hogy Önök nem veszik tudomásul. Végül a válaszlevél egyoldalúsága arra is késztet, hogy elmondjam: az MSZMP vagyonának van és marad egy olyan hányada, amely pártunké, és működését fogja továbbra is szolgálni, miként majd biztosítani kell más pártok működési feltételeit is. Tehát a „többi millió” objektum egy részét nem is fogjuk felajánlani. Tesszük ezt azért is, mert ezek a párt jogos tulajdonát képezik. Emlékeztetem Önöket arra, hogy a város és környékének párttagsága — ezt az adatot sem titkoltuk — több mint 16 és fél millió forint tagdíjat fizetett be 1988-ban a pártkasszába. A Népszabadság augusztus 18-án (is) nyilvánosságra hozta, hogy az MSZMP 1989-ben is nettó költségvetési befizető. Vagyis: az állami költségvetésből kapott 870 milliós támogatással szemben adó- és egyéb befizetéseinek várható öszege: 1,1 — 1,3 milliárd forint. Talán e két adat is elegendő annak érzékeltetésére, hogy a pártvagyonnak van egy olyan része, amelynek fedezetét a párt belső forrásai jelentik vagy jelentették, és amellyel kapcsolatban — úgy vélem — a lakosság többsége az Önök álláspontját tartja megalapozatlannak, mely szerint „Mi nem ismerjük el, hogy ezek a vagyonok (így, többes számban!) az Önöké”. Annál is inkább, mert a város és városkörnyék lakói közül nagyon sokan tudják: különösen az utóbbi időben törekedtünk arra is, hogy pártházaink nyitottak legyenek. Helyet adtunk iskolának és közművelődési alkalmaknak, szakmai tanfolyamoknak és más szervek rendezvényeinek is. Ezután is ez a szándékunk. Mindazokat várjuk a párthelyiségekbe, akik önmagukat nem zárják ki e lehetőségből. Németh László az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára Pártállásra való tekintet nélkül A Népújság 1989. augusztus 10-i számában megjelent levélhez hasonló tartalmút már kaptam dr. Baranyai Miklóstól, az MDF Hatvani Szervezetének elnökétől. Erre már korábban írásban válaszoltam. Miután a levél rövidített változata a nyilvánosság elé került, gondolom, rövidített válaszlevelemmel én is megismertethetem az Olvasókat. Egyetértek Önnel abban, hogy Albert Schweitzer nevének felvétele kapcsán el kell gondolkodnunk azon, hogy ez a név mire kötelez bennünket, és milyen erőfeszítéseket követel a kórház kollektívájától, hogy névadója szelleméhez méltóvá váljék. Ha az önvizsgálat, a magunkkal és társainkkal szembeni szigorúbb követelmények állítása a kórházi munka magasabb színvonalát eredményezi, az mindannyiunk javát szolgálja. Vitatkozom azonban az állás- foglalással abban, hogy a munkásőrség aktív tagjai ne végezhetnének hasznos munkát az Albert Schweitzer nevével fémjelzett intézményben. Semmelweis, Balassa, Korányi, Bugát, Hetényi, Markusovszky, de II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett kórházakban is dolgoznak olyan megbecsült orvosok, szakdolgozók, akik tagjai a munkásőrségnek. Dolgozóinktól eddig sem követeltünk semmilyen politikai vagy egyéb hitvallást. A pártállam és -apparátus hibájául többek között éppen azt róják fel, hogy a politikai hovatartozást akkor is figyelembe vette bizonyos munkakörök betöltésénél, mikor egyéni, szellemi, szakmai tulajdonságokat kellett volna elsősorban szem előtt tartania. Az egészségügyben — nézetem szerint— ennek a gyakorlatnak a további leépítése kívánatos, nem pedig más szempontok szerinti előtérbe helyezése. Nem hiszem, hogy bármely diszkrimináció bevezetése jogos és méltó lenne Albert Schweitzer szelleméhez. Eddig névtelen kórházunk szívesen és megkülönböztetés nélkül fogadta és alkalmazta dolgozóit, pártállásra való tekintet nélkül. A világ sok országában létezik önként vállalt fegyveres testület — gondolok itt a Nemzeti Gárdára, a milíciákra —, feltételezem, hogy fentiek tagjai nem találkoznak megvetéssel más politikai szervezet részéről. Ugyancsak a világ összes országában vannak orvosai, dolgozói a hadseregnek, a rendőrségnek stb., akik az ott végzett munkát önként vállalták. Hatvan, 1989. augusztus 14. Dr. Zeke Gábor a hatvani kórház igazgató-főorvosa A társadalmi szervekhez, intézményekhez, Eger város és Heves megye lakóihoz, az ún. pártvagyon felmérése, igazságos megosztása és közérdekű használata érdekében Az egri Ellenzéki Kerekasztal tagszervezetei aggódva látják, hogy az általános politikai kibontakozást nagymértékben gátolja, hogy az MSZMP nem hajlandó érdemi tárgyalásokra az elmúlt négy évtized alatt felhalmozott több milliárdos „pártvagyon” megosztásáról, illetve közérdekű hasznosításáról. A közvélemény azt sem tudja, hogy miből áll és milyen értékű ez a vagyon! Annak érdekében, hogy Egerben és Heves megyében ebben a fontos kérdésben hatékony intézkedést kezdeményezhessünk, felhívással fordulunk a társadalmi szervezetekhez, intézményekhez, a város és a megye minden lakójához, hogy személyes tapasztalatai alapján adjanak tájékoztatást az MSZMP és társult szervezeteinek vagyonára vonatkozó ismereteikről, és tegyenek javaslatot a „pártvagyon” egyes részeinek közhasznú felhasználására. (Gondolunk például körzeti pártházakra, vadásztanyákra, üdülőkre stb.). Az egri Ellenzéki Kerekasztal címére eljuttatott közlések tartalmazzák a vagyonrész pontos megjelölését, a múltbeli és jelenlegi felhasználásával kapcsolatos tényeket, és ismertessék a javasolt jövőbeli felhasználást. Kérjük, segítsenek közreműködésükkel! Címünk: Ellenzéki Kerekasztal Eger, Széchenyi u. 18. Pf.: 187. A bírói függetlenségről Megítélésünk szerint a bírói hivatás összeférhetetlen bármely politikai párt tagságával. A jogállammá válásunk evolúciós útján a hatalmi ágak elkülönítése és minden párt elválasztása az államtól megköveteli a valóban független — az áttételes politikai hatásoktól, hatalmi befolyásoktól is mentes — bírói tevékenységet. A valódi bírói függetlenségre irányuló törekvéseknek jelenünk átmeneti időszakában különösen nagy súlya és a bíró szuverén személyiségéből sugárzó garanciája van. Ezért üdvözöljük és példaerejűnek tekintjük annak a 14 veszprémi bírónak az elhatározását, akik kiléptek a MSZMP- ből, mert mint nyilatkozták, „a Megítélésünk szerint: 1. ) A politikai egyeztető tárgyalásokon a nemzet érdekében meg kell egyezni a tárgyaló feleknek. Akik nem tudnak most felülemelkedni a párt- vagy csoportérdekeken, bűnt követnek el a nemzettel szemben, s alkalmatlanok a népre hivatkozva a nemzet sorsát alakítani. Meggyőződésünk, hogy a megegyezés alapvető feltétele egy sor halaszthatatlan feladat megoldásának. Az egyeztető tárgyalásokon tapasztalható huzavona, a szűk nyilvánosság sokunkban kelt olyan érzetet, hogy az MSZMP vezetése ismét a nevünkben, de nélkülünk alakítja tárgyalócsoportja álláspontját. Nem értjük, hogy miért az ellenzékiek egyes megnyilatkozásaiból sejthetjük csak azt, hogy mikor, miben, miért változott meg az MSZMP tárgyalási koncepciója. 2. ) Meg kell szüntetni a nép- képviseleti választások körüli bizonytalanságot, kompromisszumot tükröző ideiglenes választó- jogi törvény alapján rögzíteni kell a választások időpontját. 3. ) A népképviseleti választások előtt önkormányzati törvény kell, amely rögzíti a leendő ön- kormányzatok működési kereteit, az anyagi források igazságos társadalmi elosztását. TudomáHordódobálás, célba lövés, piknik, meg minden, s lön egy nagy „augusztális”, de vajon ün- nepeltünk-e? Kikristályosodott történelmi értékeink elmélyült ápolásának, emlékezetének igényét a magyar ember is génjeiben hordozza, s több mint ezer éve örökíti nemzedékről nemzedékre. A négy évtizednyi tiltás és kisajátítás sem okozhatott magva- szakadást, de eltévelyedést, elbizonytalanodást, értékeinktől s az ünnepeinktől való elidegenedést igen. Augusztus 20-a Szent István nagysága és bölcsessége előtti főhajtás, az európai megA Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége — dr. Kocsis Elemér püspök és Somogyi József főgondnok — a közelmúltban levelet intézett a Romániai Református Egyház Zsinatának Elnökségéhez: D. Nagy Gyula kolozsvári püspök, ügyvezető zsinati elnökhöz és dr. Tunyogi Cs. Gyula főgondnokhoz. Ebben kifejezi együttérzését a nehéz helyzetben élő és bíróság függetlensége csak de- politizált bírókkal valósulhat meg.” Egyben felhívjuk az ország, s közelebbről Heves megye párttag bíráit, hogy fontolják meg a „valóban független bíróság” követelményéből fakadó, a jelen helyzetre vonatkozó következtetéseket, igényeket, s kövessék veszprémi tanult társaik példáját. A valóban független bíróság megteremtése érdekében vállalni kell azt a pozitív diszkriminációt is, mely szerint ezáltal a bírók politikai szabadságjoga csorbát szenved. Ez a hátrány látszólagos, mert ugyanakkor nyernek egy hivatást és visszanyerik Justi- cia kegyét, a nép bizalmát. Hatvan, 1989. augusztus 15. SZDSZ — Hatvan sunk szerint készülőben van ilyen törvény, de azt szűk körben és megyei szintekig véleményezhetik, alakíthatják az apparátusok szakértői. Sértőnek tartjuk, hogy a több ezer kistelepülés tanácsa, a leendő önkormányzatot megvalósítók a véleményezésben nem vehetnek részt. A népképviseleti választásokhoz szükséges feltételek megteremtésén túl az az álláspontunk, hogy szükség van a jelenlegi átmeneti időszakban is a köztársasági elnöki intézmény felállítására. Az országban jogosan érzi úgy több millió ember, hogy fokozódik a bizonytalanság, bomlik le a régi hatalmi struktúra, az újig, a jogállam politikai intézmény- rendszerének kiépüléséig még vámunk kell. Ebben a helyzetbenn kell egy stabilizáló tényező, s ez lehetne közmegegyezés alapján jogszerű módszerekkel megválasztva a köztársasági elnöki intézmény. Nem tartjuk az Ellenzéki Kerékasztal felelősségteljes magatartásának azt az álláspontot, hogy ez még nem időszerű. Mert nincs jelöltjük, nyerési esélyük? Köztársasági elnök gyorsan és most kell, ez is nemzeti érdek. gyökeresedésünk, a keresztény kultúrkörbe való bebocsáttatá- sunk s máig való fennmaradásunk ünnepe. Mit jelentett ez a nap Hatvan polgárainak? Suzuki „népautók” (ára: 90 — 180 ezer osztrák schilling) emlékezetét, kutyavásárt, focimeccset, revüt szexszel, s a város utcáit, tereit sok szeméttel. Kedves hatvaniak! Reménykedjünk, hogy mindenki otthonában, a négy fal között azért jutott gondolatnyi idő arra is, hogy ünnepeljünk. szolgáló testvéregyházzal. Hangoztatja: nem kíván az erdélyi reformátusok belső ügyeibe beavatkozni. Tekintettel azonban a széles nemzetközi közvéleményben és a magyar reformátusok körében megnyilvánuló rendkívül erőteljes érdeklődésre a romániai helyzet, benne a kisebbségek, egyházak sorsa, az emberi jogok ügyének alakulása iránt, a Magyarországi Református Egyház részére lehetetlenné vált a hallgatás, meg kellett szólalni. A Magyarországi Református Egyház ezzel nem a békétlenséget kívánja munkálni, ellenkezőleg, őszintén óhajtja a magyar és a román nép békéjét, barátságát. Ez a vágy vezette a Romániai Ortodox Egyházhoz fűződő kapcsolatok ápolásában, amelyekre mindenkor nagy várakozással tekint. A béke és a barátság azonban nem képzelhető el az igazság, a nemzetiségi, kisebbségi, emberi és vallási jogok egyidejű érvényesülése nélkül. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége ugyancsak levélben fordult dr. Papp Lászlóhoz, a területileg illetékes nagyváradi püspökhöz Tőkés László temesvári lelkész ügyében. Kifejezte aggodalmát a kockázatot és veszélyt vállaló lelkész sorsának alakulásával kapcsolatban. Kérte az egyházi vezetőt: ha szükséges, vegye védelmébe és oltalmába Tőkés Lászlót. A helyzet adta mértékben lehetőségét és befolyását felhasználva nyújtson segítséget Tőkés László ügyének oly módon történő rendezéséhez, hogy ne essék bántódása. A magyar egyházi vezetők hangoztatják: a féltés, a szolidaritás, a felelősség indítja őket, amire a veszélyben lévőkért mindenki el van kötelezve. Meggyőződésünk: minden helyzetben, a legnehezebb körülmények között is van mód és lehetőség a felelősség hordozására és közbenjárására azokért, akik az egyházi vezetőkre vannak bízva. Bizonyosak abban, hogy a Romániai Református Egyház és vezetőinek fellépése növeli személyes, vezetői és egyházi hitelüket mind a hívek, mind a társadalom, mind pedig a nemzetközi közvélemény előtt. Az egyház és vezetőinek fellépése azért is rendkívül felelősség- teljes, mert a jelenben végzett szolgálatuk eszköz a jövő építésében, munkálásában, alakításában is — állapítja meg a Magyar- országi Református Egyház Zsinata Elnökségének levele. Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata az NDK- menekültek ügyében Az idei nyáron a Magyarországra menekülő németek sorsa felidézi bennünk a korábbi évtizedekben Európa-szerte elkövetett elűzetések emlékeit. Mi, magyarok különösen átérezzük a hazájukat elhagyni kényszerülők helyzetét, mert a történelem bennünket sem kímélt hasonló megpróbáltatásoktól. Már béke-^ időben, a II. világháború befejeződése után a győztes nagyhatalmak döntése következtében százezreknek kellett német származásuk miatt magyarországi szülőföldjüket elhagyniok, anélkül, hogy személyes felelősségüket a háborús eseményekben megállapították volna. 1956- ban magyarok tízezrei kerülnek Nyugat-Németországba, most pedig naponta értesülünk a Romániában élő magyarok, szászok és más nemzetiségek kálváriájának megannyi stációiról. A menekültek és kisebbségek helyzete világszerte érezhetően és fokozottan rosszabbodik, melynek elsődleges felelőssége természetszerűleg azokon az államokon van, melyeket a menekültek elhagyni kényszerültek. Elvi álláspontunk, hogy olyan állapotoknak kell kialakulniuk, hogy senki se kényszerüljön szü- lőföldje-elhagyására. De, ha ez mégis megtörténnék, elsősorban személyes és társadalmi felelősségünk növelésével próbáljunk a segítségre szorulók sorsán köny- nyíteni. Ennek szellemében kérjük a hatóságokat és valamennyi honfitársunkat, hogy az emberiesség egyetemes követelményei szerint tegyenek meg mindent, ami a menekülők szenvedéseit csökkenti. A Magyar Demokrata Fórum Elnöksége felkéri a helyi szervezeteket, hogy lehetőségeik szerint ebben a munkában vegyenek részt. Önkormányzati törvény kell! A nyilvánosság előtt kérjük Lényeges kérdést — a népképviseleti választások helyi feladatait — akartuk megvitatni az MSZMP Heves Városi Reformköre augusztus 14-i megbeszélésén. Több órás vita után is szándék maradt csupán az elhatározás, tőlünk független feltételek híján és bizonytalanság miatt. Ezért határoztunk úgy, hogy a nyilvánosság előtt kérjük a helyi feladatok meghatározásához a szükséges feltételeket. MSZMP Heves Városi Reformköre Kutyavásár és revü SZDSZ — Hatvan A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségének közleménye > * t ( s< 2 5 i c a < 4 V.
