Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

4, KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 24., csütörtök sóink minél több oldalról tájé­kozódhassanak. Ezért csütör­tökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben külön­böző megnyilatkozásokat, ál­lásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Remél­jük, segítséget nyújthatunk ah- Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség hoz, hogy teljesebb képet alkot- sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk hassanak magukban különbö- nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogy olva- ző kérdésekkel kapcsolatban. Mi a valóságos probléma? Néhány megjegyzés az SZDSZ Eger Városi Szervezete válaszleveléhez A Népújság 1989. augusztus 17-i száma közli az SZDSZ egri szervezete levelét, amelyben jel­zik: az MSZMP városi bizottsága által felajánlott lehetőséggel — azzal, hogy a városi PB a Széche­nyi út 23. szám alatti körzeti párthelyiségeit átmenetileg a Független Politikai Kerekasztal szervezeteinek rendelkezésére bocsátja — a maguk részéről nem élnek. Ez a létesítmény is — így a levél — a népé, tehát ne az MSZMP, hanem a nép rendel­kezzék vele. Szeretném jelezni: a választ tudomásul veszem, tiszteletben tartom. De a benne rejlő, már- már demagógiába hajló egyolda­lúságra néhány megjegyzést ten­nék. Örömmel konstatálom, hogy a pártvagyon egy részének felhasználását illetően azonos platformon vagyunk. Nem értem tehát a túlfűtött hangú bejelen­tést augusztus 17-én, amikor az MSZMP városi bizottsága ugyanezen kérdésről tárgyszerű­en, lényeg szerint ugyanígy nyi­latkozott május 31-én. Emlékez­tetőül néhány idézet testületünk állásfoglalásából: „Az MSZMP Eger Városi Bizottsága etikát­lannak tartja a közpénzen épült nagy pártlétesítmények bérbea­dását. Ezeket a társadalomtól kapta a párt feladatai ellátására, ha az új helyzetben ezek egy része feleslegessé válik, ellenszolgálta­tás nélkül közcélokra kell fel­ajánlani azokat, vagyis visszaad­ni a közösségnek”. Szólunk az oktatási igazgatóságról és a nosz- vaji pártüdülőről, a jelenlegi két pártbizottsági székház egyikéről. A két előbb emh'tett objektum esetében azt ajánljuk: mondjon le az MSZMP ezekről „a társa­dalom javára”, vagyis „közcé­lokra ” hasznosíttassanak, térítés nélkül. Ami a Széchenyi út 23. sz. alatti párthelyiségeket illeti, az állásfoglalás ideiglenesen „a párttörvény megjelenéséig”, vagyis addigi megoldásként ve­tette fel, hogy átadja a PB ezt az objektumot, amíg a törvényi sza­bályozás keretei között „a nép”, „Egerpolgárai”— miként Önök írják, illetve ahogy reálisan el­képzelhető: a helyi önkormány­zat szervei — véglegesen meg­oldják e kérdést. A városi PB el­ső titkára által aláírt levél mind­össze arra kérte Önöket, hogy a Népújság hasábjain megjelent javallatra szíveskedjenek vála­szolni. Több ponton kifogásol­ható tehát az Önök levelének tartalma és a válaszadás módja is. Hiszen általunk megfogalma­zott dolgokat hagy figyelmen kí­vül. Nincs tekintettel arra, hogy azt a többek között Önök által is hangoztatott igényt is kielégít­jük, mely szerint az MSZMP mondjon le kivételezett helyzeté­ről, indokolatlan kedvezménye­zettségeiről. Mi erre törekszünk. Kár, hogy Önök nem veszik tu­domásul. Végül a válaszlevél egyoldalú­sága arra is késztet, hogy el­mondjam: az MSZMP vagyoná­nak van és marad egy olyan há­nyada, amely pártunké, és mű­ködését fogja továbbra is szol­gálni, miként majd biztosítani kell más pártok működési felté­teleit is. Tehát a „többi millió” objektum egy részét nem is fog­juk felajánlani. Tesszük ezt azért is, mert ezek a párt jogos tulajdo­nát képezik. Emlékeztetem Önöket arra, hogy a város és kör­nyékének párttagsága — ezt az adatot sem titkoltuk — több mint 16 és fél millió forint tagdíjat fi­zetett be 1988-ban a pártkasszá­ba. A Népszabadság augusztus 18-án (is) nyilvánosságra hozta, hogy az MSZMP 1989-ben is nettó költségvetési befizető. Vagyis: az állami költségvetésből kapott 870 milliós támogatással szemben adó- és egyéb befizeté­seinek várható öszege: 1,1 — 1,3 milliárd forint. Talán e két adat is elegendő annak érzékeltetésére, hogy a pártvagyonnak van egy olyan része, amelynek fedezetét a párt belső forrásai jelentik vagy jelentették, és amellyel kap­csolatban — úgy vélem — a la­kosság többsége az Önök állás­pontját tartja megalapozatlan­nak, mely szerint „Mi nem is­merjük el, hogy ezek a vagyonok (így, többes számban!) az Önö­ké”. Annál is inkább, mert a város és városkörnyék lakói közül na­gyon sokan tudják: különösen az utóbbi időben törekedtünk arra is, hogy pártházaink nyitottak le­gyenek. Helyet adtunk iskolának és közművelődési alkalmaknak, szakmai tanfolyamoknak és más szervek rendezvényeinek is. Ezután is ez a szándékunk. Mindazokat várjuk a párthelyi­ségekbe, akik önmagukat nem zárják ki e lehetőségből. Németh László az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára Pártállásra való tekintet nélkül A Népújság 1989. augusztus 10-i számában megjelent levélhez ha­sonló tartalmút már kaptam dr. Baranyai Miklóstól, az MDF Hat­vani Szervezetének elnökétől. Erre már korábban írásban válaszol­tam. Miután a levél rövidített változata a nyilvánosság elé került, gondolom, rövidített válaszlevelemmel én is megismertethetem az Olvasókat. Egyetértek Önnel abban, hogy Albert Schweitzer nevének felvétele kapcsán el kell gondol­kodnunk azon, hogy ez a név mi­re kötelez bennünket, és milyen erőfeszítéseket követel a kórház kollektívájától, hogy névadója szelleméhez méltóvá váljék. Ha az önvizsgálat, a magunkkal és társainkkal szembeni szigorúbb követelmények állítása a kórházi munka magasabb színvonalát eredményezi, az mindannyiunk javát szolgálja. Vitatkozom azonban az állás- foglalással abban, hogy a mun­kásőrség aktív tagjai ne végezhet­nének hasznos munkát az Albert Schweitzer nevével fémjelzett in­tézményben. Semmelweis, Ba­lassa, Korányi, Bugát, Hetényi, Markusovszky, de II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett kórhá­zakban is dolgoznak olyan meg­becsült orvosok, szakdolgozók, akik tagjai a munkásőrségnek. Dolgozóinktól eddig sem köve­teltünk semmilyen politikai vagy egyéb hitvallást. A pártállam és -apparátus hibájául többek kö­zött éppen azt róják fel, hogy a politikai hovatartozást akkor is figyelembe vette bizonyos mun­kakörök betöltésénél, mikor egyéni, szellemi, szakmai tulaj­donságokat kellett volna első­sorban szem előtt tartania. Az egészségügyben — nézetem sze­rint— ennek a gyakorlatnak a to­vábbi leépítése kívánatos, nem pedig más szempontok szerinti előtérbe helyezése. Nem hiszem, hogy bármely diszkrimináció be­vezetése jogos és méltó lenne Al­bert Schweitzer szelleméhez. Eddig névtelen kórházunk szíve­sen és megkülönböztetés nélkül fogadta és alkalmazta dolgozóit, pártállásra való tekintet nélkül. A világ sok országában létezik önként vállalt fegyveres testület — gondolok itt a Nemzeti Gár­dára, a milíciákra —, feltétele­zem, hogy fentiek tagjai nem ta­lálkoznak megvetéssel más poli­tikai szervezet részéről. Ugyan­csak a világ összes országában vannak orvosai, dolgozói a had­seregnek, a rendőrségnek stb., akik az ott végzett munkát ön­ként vállalták. Hatvan, 1989. augusztus 14. Dr. Zeke Gábor a hatvani kórház igazgató-főorvosa A társadalmi szervekhez, intézményekhez, Eger város és Heves megye lakóihoz, az ún. pártvagyon felmérése, igazságos megosztása és közérdekű használata érdekében Az egri Ellenzéki Kerekasztal tagszervezetei ag­gódva látják, hogy az általános politikai kibontako­zást nagymértékben gátolja, hogy az MSZMP nem hajlandó érdemi tárgyalásokra az elmúlt négy évti­zed alatt felhalmozott több milliárdos „pártva­gyon” megosztásáról, illetve közérdekű hasznosítá­sáról. A közvélemény azt sem tudja, hogy miből áll és milyen értékű ez a vagyon! Annak érdekében, hogy Egerben és Heves me­gyében ebben a fontos kérdésben hatékony intéz­kedést kezdeményezhessünk, felhívással fordulunk a társadalmi szervezetekhez, intézményekhez, a vá­ros és a megye minden lakójához, hogy személyes tapasztalatai alapján adjanak tájékoztatást az MSZMP és társult szervezeteinek vagyonára vo­natkozó ismereteikről, és tegyenek javaslatot a „pártvagyon” egyes részeinek közhasznú felhasz­nálására. (Gondolunk például körzeti pártházakra, vadásztanyákra, üdülőkre stb.). Az egri Ellenzéki Kerekasztal címére eljuttatott közlések tartalmazzák a vagyonrész pontos megje­lölését, a múltbeli és jelenlegi felhasználásával kap­csolatos tényeket, és ismertessék a javasolt jövőbeli felhasználást. Kérjük, segítsenek közreműködésükkel! Címünk: Ellenzéki Kerekasztal Eger, Széchenyi u. 18. Pf.: 187. A bírói függetlenségről Megítélésünk szerint a bírói hivatás összeférhetetlen bármely politikai párt tagságával. A jog­állammá válásunk evolúciós út­ján a hatalmi ágak elkülönítése és minden párt elválasztása az ál­lamtól megköveteli a valóban független — az áttételes politikai hatásoktól, hatalmi befolyások­tól is mentes — bírói tevékenysé­get. A valódi bírói függetlenségre irányuló törekvéseknek jele­nünk átmeneti időszakában kü­lönösen nagy súlya és a bíró szu­verén személyiségéből sugárzó garanciája van. Ezért üdvözöljük és példaere­jűnek tekintjük annak a 14 veszprémi bírónak az elhatáro­zását, akik kiléptek a MSZMP- ből, mert mint nyilatkozták, „a Megítélésünk szerint: 1. ) A politikai egyeztető tár­gyalásokon a nemzet érdekében meg kell egyezni a tárgyaló felek­nek. Akik nem tudnak most fe­lülemelkedni a párt- vagy cso­portérdekeken, bűnt követnek el a nemzettel szemben, s alkalmat­lanok a népre hivatkozva a nem­zet sorsát alakítani. Meggyőző­désünk, hogy a megegyezés alapvető feltétele egy sor ha­laszthatatlan feladat megoldásá­nak. Az egyeztető tárgyalásokon tapasztalható huzavona, a szűk nyilvánosság sokunkban kelt olyan érzetet, hogy az MSZMP vezetése ismét a nevünkben, de nélkülünk alakítja tárgyalócso­portja álláspontját. Nem értjük, hogy miért az ellenzékiek egyes megnyilatkozásaiból sejthetjük csak azt, hogy mikor, miben, mi­ért változott meg az MSZMP tár­gyalási koncepciója. 2. ) Meg kell szüntetni a nép- képviseleti választások körüli bi­zonytalanságot, kompromisszu­mot tükröző ideiglenes választó- jogi törvény alapján rögzíteni kell a választások időpontját. 3. ) A népképviseleti választá­sok előtt önkormányzati törvény kell, amely rögzíti a leendő ön- kormányzatok működési kerete­it, az anyagi források igazságos társadalmi elosztását. Tudomá­Hordódobálás, célba lövés, piknik, meg minden, s lön egy nagy „augusztális”, de vajon ün- nepeltünk-e? Kikristályosodott történelmi értékeink elmélyült ápolásának, emlékezetének igé­nyét a magyar ember is génjeiben hordozza, s több mint ezer éve örökíti nemzedékről nemzedék­re. A négy évtizednyi tiltás és ki­sajátítás sem okozhatott magva- szakadást, de eltévelyedést, elbi­zonytalanodást, értékeinktől s az ünnepeinktől való elidegenedést igen. Augusztus 20-a Szent Ist­ván nagysága és bölcsessége előtti főhajtás, az európai meg­A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége — dr. Kocsis Elemér püspök és Somogyi József főgondnok — a közelmúltban levelet intézett a Romániai Református Egyház Zsinatának Elnökségéhez: D. Nagy Gyula kolozsvári püspök, ügyvezető zsinati elnökhöz és dr. Tunyogi Cs. Gyula főgondnok­hoz. Ebben kifejezi együttérzé­sét a nehéz helyzetben élő és bíróság függetlensége csak de- politizált bírókkal valósulhat meg.” Egyben felhívjuk az ország, s közelebbről Heves megye párt­tag bíráit, hogy fontolják meg a „valóban független bíróság” kö­vetelményéből fakadó, a jelen helyzetre vonatkozó következte­téseket, igényeket, s kövessék veszprémi tanult társaik példá­ját. A valóban független bíróság megteremtése érdekében vállal­ni kell azt a pozitív diszkriminá­ciót is, mely szerint ezáltal a bí­rók politikai szabadságjoga csor­bát szenved. Ez a hátrány látszó­lagos, mert ugyanakkor nyernek egy hivatást és visszanyerik Justi- cia kegyét, a nép bizalmát. Hatvan, 1989. augusztus 15. SZDSZ — Hatvan sunk szerint készülőben van ilyen törvény, de azt szűk körben és megyei szintekig véleményez­hetik, alakíthatják az apparátu­sok szakértői. Sértőnek tartjuk, hogy a több ezer kistelepülés ta­nácsa, a leendő önkormányzatot megvalósítók a véleményezés­ben nem vehetnek részt. A népképviseleti választások­hoz szükséges feltételek megte­remtésén túl az az álláspontunk, hogy szükség van a jelenlegi át­meneti időszakban is a köztársa­sági elnöki intézmény felállításá­ra. Az országban jogosan érzi úgy több millió ember, hogy fokozó­dik a bizonytalanság, bomlik le a régi hatalmi struktúra, az újig, a jogállam politikai intézmény- rendszerének kiépüléséig még vámunk kell. Ebben a helyzetbenn kell egy stabilizáló tényező, s ez lehetne közmegegyezés alapján jogszerű módszerekkel megválasztva a köztársasági elnöki intézmény. Nem tartjuk az Ellenzéki Ke­rékasztal felelősségteljes maga­tartásának azt az álláspontot, hogy ez még nem időszerű. Mert nincs jelöltjük, nyerési esélyük? Köztársasági elnök gyorsan és most kell, ez is nemzeti érdek. gyökeresedésünk, a keresztény kultúrkörbe való bebocsáttatá- sunk s máig való fennmaradá­sunk ünnepe. Mit jelentett ez a nap Hatvan polgárainak? Suzuki „népautók” (ára: 90 — 180 ezer osztrák schilling) emlékezetét, kutyavásárt, focimeccset, revüt szexszel, s a város utcáit, tereit sok szeméttel. Kedves hatvaniak! Remény­kedjünk, hogy mindenki ottho­nában, a négy fal között azért ju­tott gondolatnyi idő arra is, hogy ünnepeljünk. szolgáló testvéregyházzal. Han­goztatja: nem kíván az erdélyi reformátusok belső ügyeibe be­avatkozni. Tekintettel azonban a széles nemzetközi közvélemény­ben és a magyar reformátusok körében megnyilvánuló rendkí­vül erőteljes érdeklődésre a ro­mániai helyzet, benne a kisebb­ségek, egyházak sorsa, az emberi jogok ügyének alakulása iránt, a Magyarországi Református Egyház részére lehetetlenné vált a hallgatás, meg kellett szólalni. A Magyarországi Református Egyház ezzel nem a békétlensé­get kívánja munkálni, ellenkező­leg, őszintén óhajtja a magyar és a román nép békéjét, barátságát. Ez a vágy vezette a Romániai Ortodox Egyházhoz fűződő kapcsolatok ápolásában, ame­lyekre mindenkor nagy várako­zással tekint. A béke és a barát­ság azonban nem képzelhető el az igazság, a nemzetiségi, ki­sebbségi, emberi és vallási jogok egyidejű érvényesülése nélkül. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége ugyancsak levélben fordult dr. Papp Lászlóhoz, a területileg il­letékes nagyváradi püspökhöz Tőkés László temesvári lelkész ügyében. Kifejezte aggodalmát a kockázatot és veszélyt vállaló lelkész sorsának alakulásával kapcsolatban. Kérte az egyházi vezetőt: ha szükséges, vegye vé­delmébe és oltalmába Tőkés Lászlót. A helyzet adta mérték­ben lehetőségét és befolyását fel­használva nyújtson segítséget Tőkés László ügyének oly mó­don történő rendezéséhez, hogy ne essék bántódása. A magyar egyházi vezetők hangoztatják: a féltés, a szolidaritás, a felelősség indítja őket, amire a veszélyben lévőkért mindenki el van köte­lezve. Meggyőződésünk: min­den helyzetben, a legnehezebb körülmények között is van mód és lehetőség a felelősség hordo­zására és közbenjárására azo­kért, akik az egyházi vezetőkre vannak bízva. Bizonyosak ab­ban, hogy a Romániai Reformá­tus Egyház és vezetőinek fellé­pése növeli személyes, vezetői és egyházi hitelüket mind a hívek, mind a társadalom, mind pedig a nemzetközi közvélemény előtt. Az egyház és vezetőinek fellépé­se azért is rendkívül felelősség- teljes, mert a jelenben végzett szolgálatuk eszköz a jövő építé­sében, munkálásában, alakításá­ban is — állapítja meg a Magyar- országi Református Egyház Zsi­nata Elnökségének levele. Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata az NDK- menekültek ügyében Az idei nyáron a Magyaror­szágra menekülő németek sorsa felidézi bennünk a korábbi évti­zedekben Európa-szerte elköve­tett elűzetések emlékeit. Mi, ma­gyarok különösen átérezzük a hazájukat elhagyni kényszerülők helyzetét, mert a történelem bennünket sem kímélt hasonló megpróbáltatásoktól. Már béke-^ időben, a II. világháború befeje­ződése után a győztes nagyhatal­mak döntése következtében százezreknek kellett német szár­mazásuk miatt magyarországi szülőföldjüket elhagyniok, anél­kül, hogy személyes felelősségü­ket a háborús eseményekben megállapították volna. 1956- ban magyarok tízezrei kerülnek Nyugat-Németországba, most pedig naponta értesülünk a Ro­mániában élő magyarok, szászok és más nemzetiségek kálváriájá­nak megannyi stációiról. A menekültek és kisebbségek helyzete világszerte érezhetően és fokozottan rosszabbodik, melynek elsődleges felelőssége természetszerűleg azokon az ál­lamokon van, melyeket a mene­kültek elhagyni kényszerültek. Elvi álláspontunk, hogy olyan ál­lapotoknak kell kialakulniuk, hogy senki se kényszerüljön szü- lőföldje-elhagyására. De, ha ez mégis megtörténnék, elsősorban személyes és társadalmi felelős­ségünk növelésével próbáljunk a segítségre szorulók sorsán köny- nyíteni. Ennek szellemében kér­jük a hatóságokat és valamennyi honfitársunkat, hogy az emberi­esség egyetemes követelményei szerint tegyenek meg mindent, ami a menekülők szenvedéseit csökkenti. A Magyar Demokrata Fórum Elnöksége felkéri a helyi szerve­zeteket, hogy lehetőségeik sze­rint ebben a munkában vegye­nek részt. Önkormányzati törvény kell! A nyilvánosság előtt kérjük Lényeges kérdést — a népképviseleti választások helyi feladatait — akartuk megvitatni az MSZMP Heves Városi Reformköre augusz­tus 14-i megbeszélésén. Több órás vita után is szándék maradt csu­pán az elhatározás, tőlünk független feltételek híján és bizonyta­lanság miatt. Ezért határoztunk úgy, hogy a nyilvánosság előtt kér­jük a helyi feladatok meghatározásához a szükséges feltételeket. MSZMP Heves Városi Reformköre Kutyavásár és revü SZDSZ — Hatvan A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségének közleménye > * t ( s< 2 5 i c a < 4 V.

Next

/
Thumbnails
Contents