Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

daruval, rakodóval ZU'lll N ÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 24., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok Édes, hideg levesek Fűszeres gyümölcsleves Hozzávalók: 50 dkg vegyes gyümölcs, 2 dl tejszín, 2-3 evő­kanál cukor, 1 citrom, só, 4-5 szem őrölt szegfűszeg, késhegy­nyi fahéj. Hat deci vizet csipetnyi sóval, í, egy darabka citromhéjjal, cukor- IK ral és a fűszerekkel ízesítünk. A I», megmosott, megtisztított, kima- )r" gozott gyümölcs háromnegyed |J részével összeturmixoljuk, a tej­színt belekeverjük, a citrom levét belecsavarjuk, és az apró dara­bokra vágott maradék gyümöl­csöt hozzáadjuk. Hidegen tálal­juk. Almás zellerleves Hozzávalók: 40 dkg zellergu­mó, 2 nagy alma, 2 szál zeller­zöld, 2 tojássárga, 1 deci tejszín, 1 citrom leve, 1 kiskanálnyi porcukor, 1 húsleveskocka. A zellert mosás és hámozás után megreszeljük és enyhén be­sózzuk. A húsleveskockát négy deci vízben feloldjuk, és lefor­rázzuk vele a zellert. Negyedórá­ig állni hagyjuk, majd a meghá­mozott, feldarabolt almákkal, meg a tojássárgákkal összetur­mixoljuk. Ezután a tejszínt bele­keverjük, és citromlével, porcu­korral ízesítjük. Finomra vágott zellerzölddel megszórva tálal­juk. Túrós őszibarackleves Hozzávalók: 60 dkg ősziba­rack, 15 dkg porcukor, 30 dkg édes tehéntúró, 6 dl tej, 2 cit­rom leve. A megmosott őszibarack héját lehúzzuk és kimagozzuk. Kis da­rabokra vágjuk, és azonnal meg­locsoljuk a citromlével, nehogy megbámuljon. Rászórjuk a cuk­rot, és állni hagyjuk. A túrót á tejjel simára keverjük. Az őszi­barack felét három deci vízzel szétturmixoljuk, és a tejes túró­hoz keverjük. Végül beledobjuk a gyümölcsdarabokat. Ha sava­nyúnak találjuk, kissé megcuk­rozhatjuk, vagy mézet Csöpög- tethetünk bele. Sárgadinnyeleves Hozzávalók: 1 kg érett, illa­tos, sárga bélű dinnye, 2 dl tej­szín, 1-2 evőkanál porcukor, 3 dl tej. A dinnyét megmossuk, ketté­vágjuk, magját kikaparjuk és ka­ralábévájóval 4-5 evőkanálra va­ló kis golyót vágunk ki belőle. Ezután meghámozzuk és a húsát feldaraboljuk. A tejjel összetur­mixoljuk, a tejszínt belekever­jük, és ha kell, vízzel kissé felhí­gítjuk,, megcukrozzuk, és bele­dobjuk a dinnyegolyókat. Boros körteleves Hozzávalók: 70 dkg érett körte, 15 dkg porcukor, 5 dl fél­édes fehérbor, 2 citrom leve. A megmosott, meghámozott körte kétharmad részét egy ke­vés vízzel szétturmixoljuk. A maradékot lereszeljük és azon­nal összekeverjük a citromlével meg a porcukorral. Rövid ideig állni hagyjuk, majd ráöntjük a bort, összekeverjük a körteiével, és felengedjük annyi vízzel, hogy krémleves sűrűségű legyen. Rossz szokás a napi kétszeri evés — Több zöld­félét, gyümölcsöt — Rosszindulatú daganatok és az elhízás Napjaink táplálkozása Az utóbbi években hazánk­ban az egészségkárosító életmód fokozatosan terjed, mely növeli az idült betegségek kialakulásá­nak valószínűségét. Bizonyos betegségekhez több kockázati tényező együttes meg­léte szükséges — táplálkozás, dohányzás, alkoholizmus, spor­tolás hiánya stb. —, de nem hagy­ható figyelmen kívül a- vállalt többletmunka, a családok és kö­zösségek összetartó erejének gyengülése, a fokozott városia­sodás; vagyis a gazdasági, társa­dalmi folyamatok sem. A megelőzés kérdésének vizs­gálatakor a táplálkozást, mint egyik rizikófaktort érdemes és kell közelebbről tanulmányozni. Nagyszámú szűrővizsgálatok bi­zonyítják, hogy a magyar lakos­ságjelentős része túltáplált, a ka­lóriafelesleg elsősorban állati eredetű zsírokból adódik. Az át­lagsúly sokszor 10 — 20 száza­lékkal meghaladja a kívánatost; ez veszélyes lehet akkor, ha a túl­súly viselője cukor- és szívbeteg, vagy magas vérnyomásban szen­ved. Elhízottaknál a magas vér­nyomás közel háromszor gyako­ribb, mint normális testsúlyúak- nál. Járványtani vizsgálatok egyes rosszindulatú daganatok és az elhízás összefüggését is iga­zolták. Elhízott férfiakon a vas­tag- és végbél, a prosztata, nő­kön az epehólyag, epeutak, az emlő, valamint a méh és peteve­zeték daganatai gyakoribbak, mint normális testsúlyúakon. Szervezetünk egészsége érde­kében tehát a táplálkozási szoká­sainkon változtatni kell. Sajnála­tos, hogy a családok nagy száza­lékánál még mindig a magyaros étrend dominál. A kívánatosnál még mindig kevesebb a zöldfő­zelék-, a gyümölcs- és salátafo­gyasztás, ami természetesen csökkent C-vitamin-bevitelt is jelent. Negatív jelenségként fi­gyelhető meg, hogy a halfo­gyasztás mennyisége évről évre szinte változatlan. Rossz szokás a napi kétszeri kiadós evés — főleg reggel és este —, holott a négyszeri étkezés len­ne egészséges, ebből a reggeli le­gyen bővebb, a vacsora pedig ki­sebb adag. Túlzott a szénhidrát­fogyasztásunk, elég sok kenyeret és cukrot viszünk szervezetünk­be. Az utóbbi szoros összefüg­gésben van a fokozott fogszuva­sodással. Felvetődhet ezek után a kér­dés, hogy az optimális testsúly el­éréséhez mi a teendő? Olyan étkezési mód kialakítá­sa, amely figyelembe veszi a szer­vezet működéséhez szükséges energiamennyiséget, a fehéije- és ásványianyag-szükségletet, vitaminok és enzimek beépülé­sét. Ezek ismeretében törekedni kell a bő fehérjebevitelre, mert ez képezi a sejtek és szövetek építőanyagát; tejtermékekben, baromfifélékben ez megtalálha­tó. Vízben és zsírban oldódó vi­taminokat elsősorban a zöldség- és főzelékfélék tartalmaznak. Gyakran iktassuk étrendünkbe e termékeket magas vitamin- és alacsony kalóriaértékük miatt, de nem hanyagolható el azon tu­lajdonságuk sem, hogy sejtfalai­kat cellulóz alkotja, ez emésztő­nedvekben nem oldódik, viszont a belek mozgását és a rendszeres székletürítést elősegíti. A mindennapi életben elsőd­legességet kell még adni az ala­csonyabb zsírtartalmú húsok és húskészítmények fogyasztásá­nak, viszont kissé szoruljon hát­térbe a zsír és a vaj használata, helyettük inkább olaj kerüljön az ételbe. Óvjuk gyermek t Talán akkor legnyugodtabb a szülő, ha gyermekét a biztonsá­got jelentő otthon falai közt tud­ja. S mégis, a valóságos tényeket ridegen leszögező statisztikák szerint, a gyermekbalesetek zö­me éppen otthon, a lakásban for­dul elő. Jó tanácsaink ezek meg­előzését célozzák. Ne ragaszkodjunk nagymére­tű asztalterítőkhöz, ha kicsi gyer­mek van a családban. Ezek mé­lyen lelógnak a szoba- vagy konyhaasztalról; egy szempil­lantás alatt magára ránthatja a kis totyogó, a rajta lévő holmik­kal együtt. Étkezéskor ne hagy­juk egy pillanatra sem felügyelet nélkül a gyerekeket, különösen, ha meleg vagy forró étel-ital van az asztalon. A Keravill-üzletekben lehet vásárolni olyan vakdugót, ame­lyeket a gyermek számára elér­hető helyen lévő konnektorba helyezhetünk. így a kicsi nem tud szöget, drótot, hajcsatot stb. beledugni, és nem éri áramütés. A gyógyszeres szekrényke le­gyen kulcsra zárható, s még szék­kel sem érhesse el a gyermekünk. Szekrény híján tegyük jól lezár­ható,'nagyobb ládikóba a gyógy­szereket, de azt is a keze ügyétől távol, a szekrény legfelső polcára helyezve. Csak a kórházi orvo­sok a megmondhatói, mennyi el­rettentő példát nyújt a szülői könnyelműségről, hogy elöl- hagyják — a gyermek pedig cu­korkának véli és marokszám le­nyeli — az altatókat, gyógyszere­ket. Ehhez hasonlóan a legna­gyobb óvatossággal, biztonságos helyen, jól zárhatóan tároljuk a különféle veszélyes tisztító-taka­rító szereket, mint a Hypó, a só­sav, a szalmiákszesz stb. Akár gáz;, akár villanytűzhe­lyen főz az anyuka, elég egy óvatlan pillanat, hogy a kisgyer­mek magára rántsa a forróvizes fazekat vagy az olajosserpenyőt. Ezt megelőzhetjük, ha a tűzhely szélére U alakú kis védőkorlátot szerelünk vagy szereltetünk fel, éghetetlen, hőálló anyagból. Frizurát — 1. ) A haj hossza jól látható a 3. számú ábrán. Itt azonban konty- szerűen feltűzve készül, a fejte­tőn lévő fürtök pedig lágy hullá­mokba, laza tincsekbe ráfésülve, szalaggal rögzítve. A fül mellett és a homloknál kis fürtöket húz­kodjunk ki. 2. ) Hosszú hajból divatos, vas­tagra tupírozott, copfos frizura, magasan fejtetőről indítva. 3. ) Elegáns, egyszerű vonalú, hátul a tarkó fölött tupírozással dúsított és jó vágással kialakított fazon. 4. ) Vállig érő hajból, oldal­vagy középválasztékkal készült. A haj vége alul enyhén befelé ívelt, kétoldalt a homloknál egy- egy nagyobb fürtöt szép díszfé­sűvel tűzünk hátrafelé. 5. ) Vállig érő, fokozatosan vá­gott, frufrus fazon, hullámok, gyűrűk váltakozásával. Nagy gu­rigákra csavarjuk, száradás után inkább ujjainkkal, mintsem fésű­vel ziláljuk szét a kellő formára, fazonra. Kiskerttulajdonosok Növényvédelmi előrejelzés Az elkövetkező időszak nö­vényvédelmi teendői közül első­ként említem meg az amerikai fehér szövőlepkenyán nemzedé­kének fellépését, a házikertek, közterületek, szórványgyümöl­csösök kártevőtől való mentes­ségének a biztosítását. A kártevő kedvelt tápnövényei közé tarto­zik az alma, szilva, cseresznye, dió, de gyakran előfordul egyéb lombos fán és díszcserén is. Ká­rosításuk könnyen feíismerhető a kis hemyófészkek megjelené­séről, amiben a lárvák kezdetben csoportosan, együtt hámozgat- ják a leveleket, majd később egy- ------------>_i_ m£rt£kű tarrágást A súlyos lombkártételek meg­akadályozása, a folyamatosan megjelenő hernyófészkek meg­semmisítése minden termelőnek és területhasználónak kötelező feladata. Fontos feladat, hogy a kis her­nyófészkeket idejében fedezzék fel, és levágásukkal, elégetésük­kel eredményesen léphetnek fel a veszélyes kártevő ellen. Ha időben végzik el ezt a mun­kát, nincs szükség vegyszeres be­avatkozásra. Ha mégis erős fer­tőzés alakulna ki, a Fiiból E (0,2 %), Ditrifon 50 WP (0,2 %), Bi 58 (0,1 %), Unitron 40 EC (0,2 %) készítmények egyikét célsze­rű alkalmazniuk. Az almás gyü­mölcsösökben a napokban vár­ható a sodrómolyok lepkéinek tömeges rajzása, a lárvák károsí­tásának megjelenése. Mint ismeretes, a kártevő her­nyói a gyümölcs felületén sza­bálytalan járatokat rágva, jelen­tősen csökkenti a termés áruér­tékét. A sodrómolyok leküzdé­sében az Unifosz 50 EC (0,1 %), Decis 2,5 EC (0,05 %), Chin- netrin 25 EC (0,4 %) készítmé­nyek egyike használható ered­ményesen. A zöldségnövényeken — első­sorban a káposztafeléken — a ba­golylepkék nyári nemzedékének a larvakárosítása érdemel figyel­met, és igényelhet vegyszeres vé- Dellei Adrienne dekezést. Kerti bútor — saját kezűleg Boldog ember, akinek meg­adatott a kert, a hétvégi telek, ahol végre pihenni, kikapcsolód­ni lehet, ahol a család apraja- nagyja jó levegőt szívhat, netán élvezheti a szabadban a sütés-fő­zés közös örömét. A készen kapható kerti búto­rok igen drágák, nem mindig mutatósak, és főként nem tartó­sak. A barkácsoláshoz értők szí­vesen áldoznak megfelelő fa­anyagra, amiből tetszés szerinti, hosszú életű, a családra mérete­zett kerti alkalmatosságot készít­hetnek. A bemutatott garnitúra jó ötlet lehet azok számára, akik erre vállalkoznak. A háromsze­mélyes támlás pad, a karosszék, az ülőke, a nagyméretű családi asztal természetesen tetszés és szükség szerint bővíthető, variál­ható. A leegyszerűsített, ruszti­kus formák még a kezdők szá­mára is könnyen kipróbálhatók. (B. K.) Öröklés és környezeti hatások Napjainkban sűrűn vitatják, vajon mikor is kezdődik az em­ber élete. Vajon már a magzat is embernek tekinthető-e, vagy csupán valaminek, egy meghatá­rozatlan élőlénynek? Czeizel doktor véleménye szerint a mag­zat már háromnapos korában embernek tekinthető, ugyanis ekkor indul be az anyai és apai gének által közvetített program, amelynek eredményeképpen ki­alakul az embrió, megszületik a csecsemő, és leéli az életét az em­ber. Ám azt is tudjuk, hogy nem pusztán ez az átörökített prog­ram határozza meg, hogy mi­lyenné válik, hogyan él, hogyan viselkedik, egyszóval milyen em­ber lesz belőle. Tény, hogy a fogamzástól a megszületésig tartó időszakban a magzat fejlődését elsősorban az öröklött tényezők határozzák meg. Azért csak elsősorban, mert már ekkor is hatnak rá a külvilág ingerei. Nem mindegy, hogy az anya milyen munkát vé­gez, milyen gyógyszereket szed, esetleg alkoholt fogyaszt, ciga­rettázik terhessége alatt, hogy nyugodt körülmények között, vagy pedig idegesen, zaklatottan hordja-e ki jövendő gyermekét. A szülőktől örökölt genetikai in­formációknak megfelelően ki­alakulnak és fejlődésnek indul­nak a magzat szervei, szervrend­szerei, valamint azok az ideg- rendszeri alapok, amelyek tala­ját képezik a későbbi életszakok­ban oly fontos tanulékonyság­nak. A magzat létének és fejlődésé­nek elengedhetetlen feltétele az anya szervezete, amely közvet­len környezetét alkotja. Az anya testéből származó fizikai és ké­miai — hő, hang stb. — jelensé­gek mellett a külvilágból szárma­zó ingerek — vegyszerek, zajár­talmak, erős mozgások — is ki­fejtik hatásukat, mégpedig az anya szervezetén keresztül. így tehát már a legkorábbi életszak­ban is helytálló a megállapítás, miszerint az ember fejlődését egyidejűleg biológiai és szociális tényezők határozzák meg. Ter­mészetes azonban, hogy míg a méhen belüli fejlődés szempont­jából a biológiai-öröklött ténye­zőknek van fő szerepük, a meg­születést követően felerősödnek a környezeti-szociális hatások. A szakemberek korábban két szélsőséges álláspontot képvisel­tek arra vonatkozóan, Hogy az ember fejlődését a biológiai­öröklött, illetve a környezeti­szociális hatások befolyásolják-e döntően. A performizmus elmé­lete az öröklést tekintette a fejlő­dés alapvető tényezőjének. Ezen elmélet értelmében a fejlődés — s ezen belül a lelki fejlődés is — lényegében nem más, mint a megtermékenyített petesejtben rejlő kész alkat puszta növeke­dése. Ha ez így volna, az ember sorsa eleve eldöntött lenne, amin változtatni, amit formálni már nem állna módjában senkinek. A nevelésnek ez esetben igen kis esélyei volnának, s minden szü­lőnek úgy kellene elfogadnia gyermekét, ahogyan a világra jött. Az úgynevezett szociológiai elmélet merőben másként véle­kedik a kérdésről. Eszerint a gyermek a megszületéskor „tisz­ta tábla”, amelyre bárki bármit ráírhat. A gyermeket tehát csak­is környezete formálja olyanná, amilyenné válik. Mindkét elmélet egyoldalúan közelíti meg a fejlődés kérdését, s bár első pillantásra élesen kü­lönböznek egymástól, lényeges vonásukban megegyeznek: a gyermeket a különféle hatások passzív alanyának tekintik. Az igazság az, hogy a gyermek fejlődését mind a környezeti, mind az öröklött tényezők egya­ránt befolyásolják. De melyik a fontosabb? Melyik az elsődle­ges? Az egyik kutató igen szelle­mesen közelítette meg a problé­mát: „Ha úgy tesszük fel a kér­dést, hogy mik hatnak inkább az emberi viselkedésre, az öröklött vagy a szerzett hatások, úgy já­runk el, mintha azt kérdeznénk, vajon egy földdarabot mi hatá­roz meg inkább, a szélessége vagy a hosszúsága?” Nézete sze­rint, ahogyan egy földdarab te­rületét mind a szélessége, mind a hosszúsága egyaránt meghatá­rozza, éppen úgy az emberi visel­kedésben is döntő szerepe van mind az öröklött, mind a szerzett feltételeknek. E két tényezőt nem lehet ösz- szeadni, de szétválasztani sem, az ember minden megnyilvánu­lása egyaránt függ mind a kettő­től. Ahhoz, hogy beszélni tud­junk, éppen úgy szükségünk van a biológiailag kialakult hangkép­ző szervekre, mint a társadalmi környezetre, amely megtanít bennünket a hangképzésre és a szavak értelmére. A legújabb kutatások szerint tehát minden viselkedést úgy kell tekintenünk, mint öröklött tényezőt, amelyet a környezeti feltételek módosítanak, másfelől úgy, mint szerzett tulajdonságot, amelyet az öröklött vonások ha­tároznak meg. Flamm Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents