Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 14., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Mire kell a tőzsde? Egyszer már volt magyar tőzsde, amelyet 1864-ben alapítottak s nyolc évtizeden át működött, túlélt két világháborút, végül 1948-ban megszüntették. Mostanában sűrűsödnek annak jelei, hogy ismét lesz magyar tőzsde. A gazdasági reformbizottság programtervezete abból kiindulva, hogy a piacgazdaságnak az ár-és munkaerőpiac mellett a tőkepiac is nélkülözhetetlen tartozéka, szükségesnek minősítette a tőzsde működési feltételeinek már az idei évben való megteremtését s 1990-től kezdve a tőzsde tevékenységének fokozatos fejlesztését. A tőzsde létrejöttére utaló további jelzés: a szakemberek már javában dolgoznak azon a törvénytervezeten, amely az értékpapírpiaci tevékenységet, a tőzsde szervezetét, működésének feltételeit határozza meg. Az értéktőzsdéhez vezető üt 1989-ben azzal nyitódon meg, hogy újból lehetővé vált közüle- tek és magánszemélyek által vásárolható, 3-5 évre szóló hitelt megtestesítő kötvények kibocsátása. Az esztendők múltával új értékpapírfajták — letéti jegy, kincstáijegy — bővítették a választékot, az utóbbiak 1-3 éves lejáratú valamint a néhány hónapos befektetések lehetőségét nyitották meg. A tőkepiac létrejöttének további jelentős lépése a tőke- és értékpapírpiac másik fontos ’’áruját”, a tőkejuttatást és a tulajdont megtestesítő részvényt élesztette újjá, a társasági törvény pedig a tőkeáramlás, a tőkemozgás, a tőkeátcsoportosítás vállalkozásformáit teremtette meg. Ez utóbbi révén az idei évtől a magánszemélyek számára is lehetővé vált részvények vásárlása. Az elmúlt hét esztendőben csaknem 30 milliárd forint értékű több száz kötvény, 1988 tavaszától az év végéig 14 milliárd forint névértékű 3-6-9 hónapos futamidejű kincstárjegyet és 6,4 milliárd forint értékű letéti jegyet bocsátottak ki. A bankreform keretében majd két tucatnyi régi és új üzleti bank lett részvénytársaság több tíz milliárdos alaptőkével. A régi és új RT-k öszesített alaptőkéje jóval túlhaladja az 50 milliárdot. Igaz, hogy a részvénytársaságok többsége zárt alapítású, a részvényeket az alapítók egyelőre nem értékesítik. Mindent egybevetve a különféle értékpapírok együttes névértéke a 100 milliárdhoz közelít. Van értékpapír-forgalom, vannak már értékpapír-kereskedelemben közreműködő, megbízásokat teljesítő tőzsdeügynökségek (brókercégek), s bár értékpapírtőzsde még nincs, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendszeresek a tőzsdenapi találkozók, amelyeken a bankok, pénzintézetek, brókercégek megbízottai, úgynevezett alkuszai elsősorban kötvényeket ad- nak-vesznek. A tőzsdéhez vezető fejlemények összefoglalásával a tőzsde — majd mindannyiunk számára elvont — fogalmát, tőkepiaci szerepét kívántuk érzékeltetni. A tőzsde ugyanis az értékpapír-, a tőkepiac csúcsszerve, az a hely, ahol a forgalomban lévő értékpapírok közül csak kevéssel, a legnagyobb értékvolumenűekkel, a legnagyobb forgalmat ígérőkkel koncentráltan kereskednek. Az értékpapírtőzsdének két alapfunkciója van: befektetési lehetőségeket biztosít a szabad tőkének, a pénzmegtakarítások számára; a vállalkozók a már működő részvénytársaságok számára pedig a külföldi — beleértve a működőtőke bevonásának — tőkeszerzés lehetőségét nyújtja. Szakmai körökben igen sokan a tőzsdétől várják az eszközök jobb — a hatékonyság által orientált — elosztását s ennek eredményeként a gazdaság, a termelés szerkezetének ugyancsak a hatékonyság jegyében való korszerűsödését. Mind a tőzsde, mind a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelem a gazdaság társadalmi nyilvánosságát szolgálja. A várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerülő értékpapír-törvény tervezete előírja az értékpapírkibocsátás nyilvánosság-feltételeit, az úgynevezett kibocsátási tájékoztató adat-tartalmát s a vállalat éves gazdasági eredményeinek, mérlegének sajtóban való rendszeres közzétételét. A tőzsdére való bekerülésnek, a részvények befogadásának és jegyzésének, forgalmazásának különösképp szigorúak a feltételei. Ezt példázza, hogy a Tungsram RT. külföldi tulajdonba került részvényeit a befektető pénzintézetek egyelőre pihentetik, s ha az elkövetkező három évben a korábban több kontingensen ismert Tungsram gazdasági eredményei bizalmat éb- resztőek lesznek, akkor, vagyis a következő évtized első esztendeiben jegyeztetik be a nyugati tőzsdéken. Az értékpapírtőzsde elsősorban azokról és azoknak a vállalatoknak, cégeknek nyújt információt, amelyeknek részvényeit a tőzsdén forgalmazzák. A saját részvények, értékpapírok árfolyama, annak alakulása a vállalat piaci megméretését, értékelését fejezi ki s ez a piaci érték egyaránt több és kevesebb lehet a vagyonmérlegben szereplőnél. A tőzsdei árfolyamok alapján a vállalatok üzleti és fejlesztési döntéseket hozhatnak. Nem véletlenül honosodott meg a tőzsdei barométer kifejezés, amely a tőzsde jellemző árfolyammozgása, üzletmeneteiének intenzitása az általános gazdasági helyzetre enged következtetni. Valószínűsíthető, hogy 1990- ben lesz már magyar tőzsde, megfelelő elhelyezkedéssel, technikával, frissen képzett fiatal szakemberekkel, alkuszokkal, egyszóval rendelkezik mindazzal, ami a tőzsdéhez kell. Azok számára, akik tudják, hogy a hajdani Budapesti Áru- és Értéktőzsde — a TV által használt Szabadság téri épülettömbben székelt. Äz új tőzsdéhez nem kell sem palota, sem tornaterem nagyságú helyiség, a mai korszerű tőzsdék tulajdonképpen elektronizált irodák, amelyek az alkuszok és az úgynevezett piac- csinálók egyidejű jelenlétét sem igénylik, az üzletek számítógépeken köttetnek. Onnan folytatva, hogy jövőre már újra lesz Budapesti Értéktőzsde, de további esztendők kellenek majd ahhoz, hogy elegendő volumenű, összegű régi és új forgalomképes értékpapírok piacra kerüljenek s a tőzsdének bőven legyen ’’árualapja” — mindenekelőtt részvénye —, amellyel a forgalmazás, a kereskedelem folyamatossá válhat. Garamvölgyi István Szállodaépítések Esztergomban A budapesti Creditum Rt. NSZK-beli Impex Jürgens és a Thomas H. E. Godehus céggel együttesen 100 ágyas szállodát épít Esztergomban a Prímás-szigeten. A háromcsillagos szálloda létesítésére az előszerződést már megkötötték, s a beruházásra rövidesen részvénytársaságot alakítanak Strigonium Idegenforgalmi és Befektető Rt. elnevezéssel. A kezdőtőke 180 millió forint. Az Esztergomi Városi Tanács az új részvénytársaságba a Prímás-szigeten lévő telkét viszi be. Az új szálloda átadását 1991 — 92-re tervezik. A városi tanács tárgyalásokat folytat egy másik, 220 ágyas szálloda létesítésére, ugyancsak külföldi tőkebevonásával. Ezt szintén a Prímás-szigeten építenék fel. A következő években a turizmus gyors növekedésére számítanak a Duna-parti városban, amely jó néhány nemzeti és nemzetközi esemény színhelye lesz. 1990-ben emlékeznek meg Mátyás király halálának 500. évfordulójáról. Az 1991-ben Magyar- országra látogató pápa Esztergomban száll meg. 1995-ben az államalapítás 1000. évfordulójának megünneplése, majd István király feleségének, bajor Gizellának szentté avatása vonz várhatóan sok látogatót Esztergomba. Seregnyi titokra derül majd fény Eltűnt civilizációk nyomában Az ókori Ivlia modellje Július végén siklott le a sólyatérről egy finomvonalú, karcsú evezős-vitorlás hajó, olyan, mint amilyeneket úgy kétezer évvel ezelőtt is készítettek. Neve, Ivlia is a régmúltat idézi. A hajó hossza 25 méter, szélessége — 4,6, magassága — 2,3 méter, teherbírása 40 tonna, merülése 0,8 méter és 55 négyzetméteres a vitorlája. Odesszában vette fedélzetére a Fekete-tenger — 89 expedíciót, amelyet a hajózási igazgatóság, az Odesszai Tudományegyetem és a megyei komszomol bizottság szervezett. Onnan indult 2 hónapos, csaknem ötezer kilométeres útjára az egykori Fekete-tengeri hajósok kikötőibe. Útba ejti a Dnyesztér torkolatát, a Zmeini szigetet, a további megállók: Szi- nyoje-tó, Konstanca, Mangalija, Balcsik, Várna, Nesszebar, Bur- gasz, Szozopol, Ahtopol, Isztambul, Erengi, Szinopa, Trabzon, Batumi, Poti, Szuhumi, Szocsi, Novorosszijszk, Anapa, Keres, Feodoszija, Szevasztopol, Jevpatoria, Ocsakov, Partuno, a Berezany-sziget és újra csak Odessza. Az expedíció része az UNESCO Nagy selmyut nevű programjának és tulajdonképpen hosszú évekre szóló, átfogó program kezdete. A kutatás kiterjed az ókori történelemre, a földrajzra, a vízalatti régészetre, a hajózás történetére, a hajóépítésre, az ökológiára és az orvoslásra. — Az ősi Fekete-tenger melléke rengeteg érdekes, bonyolult és megoldhatatlannak tűnő talányt és titkot őriz. Ezek évszázadokon át vitákat kavartak és még mindig nincs rájuk végleges válasz — mondta Mihail Agbunov történész, az expedíció vezetője. — Hérodotosz, a történelem atyja és más antik utazók tanúsága szerint a partokon nagy városok és kis települések, szent helyek és templomok, kikötők és horgonyvető helyek, szigetek és világítótornyok voltak, de több mint 50-nek a helyét mindmáig nem találták meg, vagy vitatják. Azt például, hogy hol volt az ősi Odessz, amely a mai Odessza névadója, Pirrosz és Antisz városa, amelyeket elborított a tenger és így tovább. A Fekete-tenger vízszintje 2 és félezer év alatt legalább öt méterrel emelkedett, nagyon megváltozott a partvonal, így sok objektum félig vagy egészen víz alá került. A tengerfenéken több száz kereskedelmi és hadihajó pihen.Hányán ábrándoznak arról, köztük Agbunov expedícióvezető is, hogy felfedezzenek és felszínre hozzanak egy-egy szkíta-antik hajót. Hiszen érdekes, hogy milyen hajók szelték itt a habokat, milyenek voltak hajózási tulajdonságaik, mekkora utat tettek meg egy nap alatt és így tovább. Mikor kezdődött például a nyílttengeri hajózás, vol- tak-e térképek az antik időkben. Ezekre és egy sor más kérdésre keresik a választ az expedíció tagjai és egyúttal azt is felmérik, milyen ma a tenger környezeti állapota. Végül pedig nem is titkolt céljuk az, hogy felkeltsék az ifjúság érdeklődését az ősi civilizációk iránt. Véget ért a nyári vásár Általános tapasztalat, hogy a most véget ért szezonvégi nyári vásárnak lényegesen kisebb volt a vonzereje, mint a korábbi kiárusításoknak. A vásárlók érdeklődése meglehetősen lanyha volt, a ruhák, cipők árát még az árengedmény ellenére is magasnak találták. Azok a vállalatok, amelyek nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint a tavalyi vásár idején, a bevételt csupán az azóta megnövekedett áraknak köszönhetik. A Centrum Áruházakban eredeti áron 800 millió forint értékű kedvezményes holmit kínáltak, értékben 8 százalékkal többet, mint tavaly. A viszonylag olcsó termékeknek mintegy kétharmada kelt el; elsősorban a méteráruk, lakástextíliák, fehérneműk és divatáruk voltak keresettek. Budapesten nagyobb volt az érdeklődés a Centrum Áruházakban kínált kedvezményes cikkek iránt, vidéken viszont jóval kevesebben keresték fel az áruházakat. Több Centrum Áruházban „amíg a készlet tart” akcióval továbbra is olcsóbban adják a megmaradt, kedvezményesen kínált holmikat, néhány helyütt pedig véglegesen leárazzák azokat. A Skála Áruházak az idén saját hatáskörben dönthették el, mit, mikor és milyen engedménynyel árusítanak olcsóbban. így az egyes Skála Áruházakban a legkülönfélébb cikkeket lehet még a továbbiakban is kedvezményesen megvásárolni, a tanszerektől a ruhaneműkig. A Ruházati Bolt Vállalat üzleteiben a vásári készlet mintegy kétharmadát, 30 millió forint értékű engedményes ruhaneműt adtak el a két hét alatt. Mivel úgy látják, hogy még tart az érdeklődés, egy héttel meghosszabbítják a vásárt. „Amerikai sárgahúsú'' szedése a „Fáy-tanyán"... Osztályozás... Őszibarack a Fáy-tanyáról... A Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság Fáy- tanyai gyümölcsöskertjében 52 hektáron termelik nyolc fajtával együtt az „amerikai sárgahtísű" őszibarackot. A szedésben mintegy 150-en vesznek részt: építőtáborozők, saját dolgozók, vendégmunkások. Az elmúlt időszakokhoz képest jó termést mondhatnak magukénak, hektáronként 15 tonnára számítanak. Az ízletes gyümölcs az idén valamivel kedvezményesebb áron jut el a fogyasztókhoz, de készül belőle konzervipari feldolgozásra, valamint csehszlovák és lengyel exportra is. Minősítés... (Fotó: Szabó Sándor — MTI)
