Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. július 12., szerda George Bush Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) szerezni a térségben, a Szovjetunió rovására. Az NBC szerint a nagyobb anyagi támogatást nemcsak az amerikai költségvetés hiánya akadályozza, hanem az is, hogy Washingtonnak tekintettel kell lennie a Szovjetunióra. Lech Walesa az NBC-nek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy „nem várhatunk tovább” , mert növekszik a félelem, hogy kudarc születik a reformok útján. Lengyelország pedig „jobb bánásmódot érdemel Európától”. A CBS-társaság ugyancsak rámutatott, hogy a Szolidaritás csalódott, mert úgy vélte, hogy a bekövetkezett változások után az Egyesült Államok nagyobb gazdasági támogatást ígér. A CBS, a többi hálózathoz hasonlóan, beszámolt arról, hogy — a fehér házi előzetes bejelentésekkel ellentétben — nem voltak az utcákon tízezres tömegek az amerikai elnök köszöntésére. A vasárnap kezdődött lengyelországi látogatásának befejeztével kedden délután elutazott Gdanskból George Bush, az Egyesült Államok elnöke, akit katonai tiszteletadás mellett Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke búcsúztatott a helyi repülőtéren. Az Egyesült Államok elnökének különgépe pontban délután öt órakor elrepült Gdanskból Budapest felé. A lengyelországi látogatásról ideérkező vendégek gépeinek leszállását a magyar főváros felett kedden este átvonult, szokatlanul erős trópusi felhőszakadás sem zavarta meg, bár meglehetősen nagy aggodalmat keltett az eseményről tudósító több mint ezer újságíróban, hiszen még a pesti vigadóbeli sajtóközpont berendezései is némileg megsínylették a hirtelen lezúduló víztömeget. De végül fellélegezhettek: a kisebb-nagyobb beázások ellenére megbízhatóan működtek a telefon-, a telexvonalak. A viharos — persze nem politikai értelemben viharos — előzményekről bizonyára mit sem tudva, derűs, bár kissé fáradt mosollyal lépett ki a Ferihegyi repülőtéren a gépből George Bush és felesége, Barbara. Barátságosan integetett a reá váró magyar vezetőknek, a sajtótudósítóknak, s az Air Force Ónéhoz, az elnöki különgéphez simuló lépcsőn végighaladva, elsőként Straub F. Brúnó és felesége üdvözlését fogadta. A két politikus szívélyes kézszorítását követően még a repülőtéren köszöntötte az elnököt és feleségét dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete és felesége, illetve Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és felesége. Ugyancsak köszöntötték kíséretének magas rangú tagjait, közöttük James Baker külügyminisztert, John Sununut, a Fehér Ház politikai apparátusának főnökét és Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadót. Az emelvényen dolgozó tv- operatőrök és fotósok árgus kameráitól kísérve szállt be a magas rangú vendég és az Elnöki Tanács elnöke George Bush külön- gépkocsijába, amelyet még a látogatás előtt szállítottak Budapestre. A hosszú kocsisor díszmotorosok kíséretében indult az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth térre. A téren az eső ellenére csaknem tízezren köszöntötték George Busht. A Kossuth szobor előtt felállított emelvényre lépve először Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a vendéget és feleségét. Tisztelt Elnök Úr és Bush Asz- szony! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Népköztársaság vezetése és a magyar nép nevében tisztelettel és örömmel köszöntőm Önöket. Első alkalommal tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államok elnöke Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az eseménynek üzenete van, amely a világnak is szól. Az üzenetet mi úgy értelmezzük, hogy az Amerikai Egyesült Államok felismerte a magyarországi fejlődési folyamat történelmi jelentőségét, és az elnöki látogatással az amerikai nép szimpátiáját, támogatását kívánja kifejezésre juttatni. Hasonló bátorító üzeneteket Keletről és Nyugatról egyaránt kapunk. Ezekre nagy szükségünk van, hiszen most is, miként történelmünk folyamán mindig, népünk csak akkor számíthat felemelkedésre, ha törekvéseit más népek is támogatják. Elnök Úr! Szimbolikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy üdvözlőbeszédeink elmondására Kossuth Lajos szobra előtt, a róla elnevezett téren kerül sor. A XIX. század első felében Magyarországon végbement történelmi folyamatot „reformkorként” tartjuk számon. Kossuth Lajos e kornak volt kiemelkedő személyisége. A reformkorból akkor egyenes út vezetett az 1848 — 49-es forradalomhoz. A szabadságharc, majd a leverését követő megtorlások súlyos vér- veszteséget okoztak az országnak. Az életben maradtak legjobbjai közül sokan emigrációba kényszerültek. E nehéz időszakot végül egy olyan „kiegyezés” zárta le, amely utat nyitott az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Most újra „reformkor” van Magyarországon. Ám hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk vér- veszteségeinken, halottainkat is eltemettük végre tisztességgel. Most a „kiegyezés” következik. Ezt várja el a magyar nép és minden, az országért, a nemzetért felelősséget érző politikai-társadalmi erő. Csak a legszélesebb összefogás, egy igazi nemzeti konszenzus biztosíthatja, hogy Magyarország a harmadik évezredben ne csupán földrajzi értelemben legyen európai ország, hanem a társadalmi szerveződés, a demokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági és kulturális fejlettség terén egyaránt elérje az európaijelzőhöz évszázadok óta kapcsolódó minőségi mértéket. Közel hat esztendeje annak, hogy Elnök Úr—akkor az Egyesült Államok alelnökeként — meglátogatta országunkat. Az akkori nemzetközi helyzetet a két nagyhatalom viszonyának el- hidegülése, a kelet — nyugati párbeszéd csaknem teljes hiánya jellemezte. Az elmúlt hat év alatt a világ nagy utat tett meg. Folyamatossá vált a szovjet — amerikai párbeszéd, biztatóan alakul a fegyverzetkorlátozás és a regionális válságok rendezésének ügye, előrehaladt a helsinki folyamat. Történelmi változások bontakoznak ki a Szovjetunióban és Kelet-Európában. Mindez kedvező feltételeket biztosít a magyarországi reformok számára. Ezért törekszünk arra, hogy külpolitikai tevékenységünkkel mi is hozzájáruljunk a biztató nemzetközi folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez. Párbeszédre, kapcsolatokra, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszünk minden országgal, amely erre készséget mutat. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonítunk a magyar — amerikai kapcsolatok kiszélesítésének, s biztosak vagyunk abban, hogy ehhez Elnök Úr látogatása ösztönzést ad. Tisztelt Elnök Úr és Bush Asz- szony! Kívánom, hogy hasznosan és kellemesen töltsék idejüket nálunk. Ismerkedjenek meg népünk helyzetével, gondolkodásával, az ország vezetésének törekvéseivel, és élvezzék a hagyományos magyar vendégszeretetet. Az amerikai elnöknek többször is meg kellett köszönnie a lelkes üdvözlést. „Nézzék, eltépem beszédemet, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid leszek, éppen eleget álltak már itt az esőben” — fordult tréfálkozva az őt üdvözlők felé. — Barbara és én szívből köszönöm ezt a meleg fogadtatást. Üdvözlöm Magyarország vezetőit, a népet, üdvözlöm a reformokat, a változásokat, amelyek most az önök csodálatos országában végbemennek. Azért jöttem ide az Egyesült Államok elnökeként, mert országunkban különösen szívélyes érzésekkel viseltetünk Magyarország népe iránt. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Sajnos, csak igen rövid időre vagyunk itt, két estére és egy napra. Örömmel tekintek a konzultációk elé, amelyeket ennek a nagyszerű országnak a vezetőivel folytatok majd. Átadom majd nekik az amerikai nép meleg üdvözletét, tolmácsolom az Egyesült Államok népének azt a meggyőződését, hogy együtt kell működnünk Magyarországgal, együtt akarunk működni Magyarországgal, az önök vezetőivel együttműködve előbbre tudjuk vinni az önök országában végbemenő reformokat. — Köszönöm ezt a fogadtatást, és remélem, holnap szárazabb helyen hallhatnak majd engem — tette hozzá az amerikai elnök. Meggyőződésem, hogy már régen elmúlik majd az eső, de én még mindig emlékezni fogok arra a meleg fogadtatásra, amelyben Magyarország népe részesített. Köszönöm önöknek ezt — mondotta az amerikai elnök, aki végül Isten áldását kérte Magyarországra. A fogadást követő díszvacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke többek között hangsúlyozta: — Jól emlékszem 1978. január 6-ának estéjére, amikor Budapesten milliók ülhettek a televízió képernyője elé azért, hogy szemtanúi lehessenek egy történelmi eseménynek: a magyar királyi korona és a koronázási ékszerek visszaszolgáltatásának. Nemzeti ereklyénk hazahozatala a magyar — amerikai kapcsolatok történetének egy kiemelkedő állomása volt. Ma egy újabb állomáshoz érkeztünk. Ennek fontosságát ezúttal a Kossuth téren összegyűlt emberek sokasága is jelezte. Országunk lakói tudják és érzik, hogy az Egyesült Államok és Magyarország együttműködése, a zavartalan jó kapcsolatok fenntartása, további fejlesztése nemzeti boldogulásunk egyik fontos hajtóereje. Tudatában vannak e ténynek az itt jelenlévő különböző magyarországi politikai erők képviselői, tudják, hogy a nemzetközi források jó hasznosítása egyesített, békés erőfeszítést is igényel tőlünk, magyaroktól. George Bush válaszában kiemelte: — Itt, Közép-Európa szívében Magyarország a változás középpontjában áll. Az Önök nemzete egy példa nélkül álló kísérlet részese — egy kommunista rendszer igyekszik egy nyitottabb gazdaság, nyíltabb és pluralista politikai rendszer irányába fejlődni. Tekintsen minden magyar bizakodva a jövőbe, bízzon abban, amivé Magyarország válhat. Ez még csak a kezdet. Magyarország jövőjében a kisvállalatok százezreinek országát látom — az újítások, a termelékenység, a prosperitás forrásait. Magyarország jövőjében új hangon szólókat látok, akik a nemzet sorsát formálják. Olyan Magyarországot látok, amely békében él önmagával, olyan Magyarországot, amely elfoglalja az őt megillető helyet, egy igen lényeges részt a felemelkedő Európában — egy osztatlan és szabad Európában. Az Egyesült Államok elnökének budapesti programja holnap folytatódik. George Bush és Wojciech Jaruzelski megbeszélése (Népújság-telefotó — MTI) Csoport —fénykép nélkül A protokollfotósok már megszokták, hogy soha nem mehetnek biztosra, csupán röpke percek állnak rendelkezésükre, ha egyáltalán van alkalmuk dolgozni. Ezúttal nem volt — anélkül kellett távozniuk az Államtanács épületeként használt, a múlt században épült román királyi palotából, hogy elkészíthették volna a VSZ PTT ülésén résztvevő delegációk vezetőinek szokásos csoportképét. A fotó elmaradása miatti hiányérzet idővel bennük is oldódni fog, másokban pedig a tanácskozás érdemi eredményei eleve feledtették az amúgy sem túlságosan hiányolt protokoll megkurtítását. Emlékkép nélkül is emlékezetessé vált ez a kétnapos bukaresti találkozó — néhány év múlva talán úgy fognak visszaemlékezni rá, mint az elsőPTT-ülésre, amelyen a tárgyalóteremből kirekesztettek számára is nyilvánvalóvá vált a Varsói Szerződés legfőbb konzultatív testületé, s az egész szervezet jellegének változása. A forma még a régi volt — a tanácskozás a küldöttségvezetők plenáris ülésen elhangzott felszólalásaiból, majd a dokumentumok aláírása utáni szűkkörű találkozójából állt —, de a közlemény és főleg az európai helyzettel kapcsolatos nyilatkozat már egy változó VSZ-t mutat. Akik az évek során már hozzászoktak, hogy a szocialista országok katonai-politikai szövetségének megnevezésében a szó- összetétel első tagján van a hangsúly, most jóleső érzéssel tapasztalhatták, hogy a változó nemzetközi helyzettel összhangban a „politikai” jelző került előtérbe. A korszerű politikai jelleg erősödésének tudható be, hogy a bukaresti tanácskozás résztvevői ezúttal eltekintettek a világhelyzet egyes elemeinek, s a keletnyugati kapcsolatokon túlmenően az egyes regionális válsággócoknak a leltárszerű, deklaratív kinyilatkoztatásokban megnyilvánuló számbavételétől. A fő hangsúly Európán, s az európai helyzet politikai összetevőin volt. A belterjesség látszatát kelthette, valójában a szövetség határain túl is érezhető kedvező visszhangot váltott ki az a mód, ahogyan a PTT ülésén elfogadott okmányok a tagországok egymás közötti viszonyáról szóltak. E kérdés minden korábbinál részletesebben került bele a közleménybe és a nyilatkozatba. A tavalyi varsói dokumentumoknál is markánsabban fogalmazódott meg, hogy a VSZ fejlődési útjukat, a bel- és gazdaságpolitikában alkalmazott megoldásokat szuverén módon, külső beavatkozástól mentesen megválasztó államok szövetsége. Ezek az országok „abból indulnak ki, hogy minden nép maga határozza meg sorsát, választja meg társadalmi, politikai és gazdasági rendszerét, az állami berendezkedést, amelyet a maga számára a legalkalmasabbnak talál. Egyetlen ország sem írhatja elő az események menetét más államokon belül, nem támaszthat igényt a bíró és a döntnök szerepére.” — szögezi le a nyilatkozat. A VSZ országainak meggyőződésük, hogy ’’nem létezik semmiféle egyetemes érvényű szocializmusmodell, senki sem rendelkezik az igazság monopóliumával”. Milyen távol áll már ez azoktól a kijelentésektől, amelyek a szocialista országok egymásért viselt „közös felelősségéről” , a szocialista építés sajátosságok fölé helyezett „általános törvényszerűségeiről” korábban elhangzottak! Korábban is megfogalmazást nyert, de most nemzetközi érvényű dokumentumban is rögzítették, hogy a Brezsnyev-doktrína végérvényesen a múlté. Lehet találgatni — politikai jelzések alapján-, hogy ki menynyire lelkesen fogadta el ezeket az elveket. Sok szempontból — különösen a belpolitikában — lényegesen eltérő gyakorlatot folytató, az ideológiai kérdéseket más aspektusból megközelítő országokról lévén szó, biztos hogy voltak nézeteltérések az előkészítő munka során. A lényeg mégis az, hogy a végső álláspontot konszenzussal fogadták el. A tagállamokra érvényes újszerű megfogalmazással összhangban áll a kelet-nyugati kapcsolattartás elveinek a korábbitól alapvetően különböző összegezése. Az „ideológiától mentes” recept szerint az egyes államok vagy államcsoportok közötti különbségek nem akadályozhatják a kölcsönös megértést és együttműködést. Ellenkezőleg, az európai népek tapasztalatainak sokrétűsége a kölcsönös gazdagodás forrásává válhat. E kölcsönös gazdagodás, az államok közötti megértés és együttműködés feltételeként említi a VSZ nyilatkozata — a szervezet dokumentumai közül elsőként — azt, hogy érvényesíteni kell a helsinki záródokumentumnak mind a tíz elvét. Minden országban, s nemre, fajra, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki számára egyformán biztosítani kell az emberi jogokat. Az európai légkör egészségesebbé tételét szolgáló erőfeszítéseknek pedig elidegeníthetetlen része a humanitárius együttműködés és az emberek közötti érintkezés elősegítése. Ez utóbbi, magyar kezdeményezésre született megfogalmazás igazi értékét az adja, hogy a gyakorlatban mennyi érvényesül az elvből. Az állásfoglalás mindenesetre megszületett, s alábecsülése legalább akkora hiba lennne, mint a benne rejlő lehetőségek felnagyítása. Fazekas László Gorbacsov Leningrádban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke kedden rövid látogatásra Leningrádba érkezett. A szovjet vezetőt és kíséretét a pul- kovói repülőtéren a város és a le- ningrádi terület párt- és állami vezetői üdvözölték. Gorbacsov ezután felkereste az energetikai gépgyártás egyik fellegvárát, az Izsori üzemet. A nap folyamán a szovjet vezető a tervek szerint ellátogatott a „Lenwest” szovjet — nyugatnémet közös vállalat cipőgyárába, majd a város párttagjaival találkozott. Megbeszélést folytatott Leningrad gazdasági és társadalmi életének képviselőivel. Kína Marad a rendkívüli állapot A rendkívüli állapot meghatározatlan időre továbbra is érvényben marad Pekingben, hogy szavatolni lehessen a közrendet mindaddig, amíg teljes mértékben fel nem számolják az „ellen- forradalmi lázadást” — mondotta kedden Jüan Mu kínai kormányszóvivő. Mint közölte, a polgári lakosság kezében még mindig vannak fegyverek, amelyeket a katonaságtól vettek el a júniusi tüntetések idején. Jüan Mu hozzáfűzte: a kormány továbbra is védeni fogja a kínai fővárosba látogató turisták biztonságát. Az EFE hírügynökség ezzel kapcsolatban kedden emlékeztetett arra, hogy a katonák japán turistáktól magyarázat nélkül elkoboztak fényképeket, amelyeket a Tienanmen téren készítettek. Mint korábban jelentettük, Jüan Mu beszélt Csao Ce-jang volt pártfőtitkár várható Sorsáról, elkövetett „hibáiról” is. Felrótta például a volt pártvezetőnek, hogy védelmébe vette annak idején azt a tételt, amely szerint a magánkezdeményezések számára nagyobb teret biztosító gazdasági reform körülményei között elkerülhetetlen a korrupció a pártban és a kormányban, s hogy Csao Ce-jang elhanyagolta az ideológiai munkát. Kegyelemkérés II. János Pál pápa kegyelmet kért a kubai hatóságoktól A rnal- do Ochoa tábornok és három, halálra ítélt társa számára — jelentette be kedden Joaquin Navarro-Valis, szóvivő. A katolikus egyházfőnek a józan ész és a humanitás szellemében előterjesztett kérését a kubai apostoli nunciatúra továbbította a havannai illetékeseknek. J-----------------V, M EGÉRKEZETT MEGÉRKEZETT „zoo CIRKUSZ” Egerben a Lenin út és a Sas út sarkán (a szokott cirkusz térre) NEMZETKÖZI GÁLAMŰSORRAL Megnyitó előadás 1989. július 12-én 19 órakor továbbá 13-án 19 órakor, 14-én 19 órakor, 15-én 16 órakor és 19 órakor, 16-án 10 órakor, 16 órakor és 19 órakor.
