Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 1., szombat NI — HÉTVÉGE Tudományos kishírek Egyre mélyebbre! Az embernek régi törekvése, hogy lejusson a tenger mélyébe és saját szemével győződjék meg az ott láthatókról. Nagy Sándor (i.e. 356—323) állítólag már több búvárt bocsátott Arisztotelész rendelkezésére, sőt a hagyományok szerint ő maga is leszállt a tengerbe egy bűvárharang belsejében. Hosszú utat tett meg azóta a búvártechnika, és sokat fejlődtek a búvárfelszerelések is. Ezek fontos segítséget nyújtanak a tenger kincseinek a kutatásában és kitermelésében. Ahhoz, hogy az ember hosszabb ideig tudjon a víz alatt — különösen nagyobb mélységben — tartózkodni és dolgozni, igen sok technikai és élettani akdályt kellett legyőznie. Ezek eredményeként ma már 100—150 méteres mélységben a búvármunka szinte mindennapos tevékenység. De akármilyen tökéletes is a búvárfelszerelés, viszonylag rövid idejű víz alatti tartózkodást tesz csak lehetővé. Az ember azonban hosz- szabb időt is szeretne a mélyben tölteni. Ehhez pedig víz alatti házakra van szükség, ahol a búvár kipihenheti magát, megfigyeléseit értékelheti stb. A víz alatti ház csak akkor nyújt tökéletes menedéket, hajói el van látva be- légzésre alkalmas gázkeverékkel, élelemmel és egyéb szükséges felszereléssel. Tisztázni kellett azt is, hogy a huzamosabb víz alatti tartózkodás milyen hatású az emberi szervezetre. A tudomány már rendelkezett adatokkal arról, hogy a szervezetre a világűrben milyen hatású a súlytalanság állapota, amikor először sor került (1962) egy négynapos tartózkodásra 61 méter mélységben. Ezután figyelhetett a világ Cousteau kapitány vállalkozásaira. A következő kísérletnél egy öttagú búvárcsoport egy hónapig élt csaknem 10 méteres mélységben. Ezután került sor a már klasszikusnak számító amerikai Sealab I. és Sealab II. kísérletekre. Az első alkalommal négy búvár — köztük egy orvos — 10 napig tartózkodott 58 méter mélyen a Bermuda-szige- tek térségében a víz alatt. Egy másik alkalommal pedig három, 10—10 tagú csoport váltotta egymást 15 naponként — 60 méter mélységben. 1966-ban a Szovjetunióban is elkezdték a tartós merülési kísérleteket a Fekete-tengeren, az Ichtiandr-66 és a Szadko-1 berendezésekkel. Az amerikaiak egyik kísérlete során négy aquanauta 59 napig tartózkodott víz alatt csaknem 13 méter mélységben a Tektika I. program során. Ez a kísérlet jól bizonyította, hogy hosszabb időn át sem károsítja a szervezetet a mélység. Ezért egyre mélyebbre merészkedtek. A következő lépés az volt, amikor az ugyancsak amerikai Algir-állomáson 157 méter mélységben 6 búvár 5 napot töltött a Hawaii-szigetek közelében. A legújabb hír Japánból érkezett. A Mitsubishi vállalat hajógyárában bocsátották vízre ez év januárjában a Japán Tengertudományi és Technológiai Központ építette mélytengeri búvárgömböt, a Shinkai-6500-t. A képünkön látható kívülről két robotkarral felszerelt, 9,4 méter hosszú búvárhajó a rekordmélységnek számító 6500 méterig képes lemerülni, emberrel a fedélzetén (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Új teleszkóp Hawaii szigetén, a Mauna Loa 4200 méteres magasságában megkezdte üzemelését Nagy- Britannia és Hollandia együttesen megépített, különleges , ,szubmilliméteres” csillagászati távcsöve. A 0,3—1 milliméteres hullámhosszúságú, vagyis az elektromágneses sugárzások tartományában a rádióhullámok és az infravörös hullámok közötti sugárzást fogja fel. Ezek a sugarak áthatolnak a csillagközi poron, s ilyenformán ezzel a műszerrel olyan megfigyelések is végezhetők, amilyenek a más hullámhosszúságú sugárzásokra épített távcsővel nem. Az új távcsőtől főként azt várják, hogy segít majd földeríteni az új csillagok és bolygók keletkezésének folyamatát. A távcső antennája a maga nemében a legnagyobb (15 méter átmérőjű) és a legkorszerűbb. Ahhoz, hogy felfogja a milliméternél kisebb hullámhosszúságú sugarakat, a felületének olyan pontos alakúnak kell lennie, hogy rajta az egyenetlenségek nem haladhatják meg a milliméter harmincadrészét. Ezt a pontosságot nehéz olyan antennával elérni, amely egy darabból áll. Ezért az új távcső antennáját úgy építették meg, hogy 276 különálló egységből áll, s mindegyiket egy-egy kis motor hozza a kívánt helyzetbe. A James Clark Maxwell Telescope-nak elnevezett műszer viszonylag erős sugárzást fogott fel a Holdról, továbbá a Jupiterről és a Marsról. Fém helyett üveg Eredményesen befejezte próbaüzemét a Szovjetunióban kifejlesztett újfajta vízmű, amelynek valamennyi berendezése, csővezetéke, armatúrája nem drága rozsdaálló acélból vagy színesfémekből, hanem üvegből készült. A szovjet szakemberek alkalmas szerelési technológiájával megfelelő hordozószerkezetre szerelik az üvegelemeket. Az üvegcsöveket karmantyúval csatlakoztatják a szivattyúk és a különféle berendezések csöveihez. Alkoholbomlás a szervezetben A hamburgi egyetem kutatói megállapították, hogy némely embernek a szervezetéből hiányzik az alkohol lebontásában fontos szerepű aldehid-dehidroge- náz izoenzim (ALDH). Úgy tetszik, hogy a japánoknak, a kínaiaknak és a vietnamiaknak örökletesen hiányuk van ebből az enzimből — kevésbé is bírják az alkoholt, mint az európaiak vagy a fehér bőrű amerikaiak. Az alkoholt a máj — első lépésben — a sejteket károsító acetaldehiddé változtatja. Ennek hatására biogén aminok (mint amilyenek az adrenalin) választódnak ki, és kerülnek a vérbe, hirtelen arcpirulást, erősebb szívdobogást, magasabb bőrhőmérsékletet és nyugtalanságot okozva. Ez a folyamat azonban csak abban az emberben megy végbe, akiben nincs kellő mennyiségű alkohollebontó ALDH. Mivel az európaiak általában nem szenvednek genetikailag meghatározott ALDH- hiányban, fontos jelzés számukra, ha az alkoholfogyasztáskor ezek a tünetek mutatkoznak rajtuk. Akinek a szervezetéből hiányzik az ALDH, az az utóbbi időben valószínűleg túlságosan sok alkoholt fogyasztott. Főképp az égetett szesz károsítja még a rendes mennyiségű ALDH-enzi- meket is. Aki azonban megállja, hogy mintegy tíz héten át ne fogyasszon alkoholt, annak a szervezete pótolhatja ennek az alkoholbontó enzimnek a hiányát. Orvosi körökben remélik: e kutatási eredmények majd felhasználhatók lesznek arra, hogy enzimterápiával könnyítsék meg az alkoholistáknak a káros szenvedélyükről való leszokást. Műanyag — cukorból Az angol ICI konszern mező- gazdasági laboratóriumában sikerült bizonyos mikrobákkal műanyagot előállítani szőlőcukorból. A glükózban tenyésztett mikrobák kristályos, kemény műanyagot hoztak létre. Több kilogramm műanyagot állítottak elő, egyelőre még kétszer olyan drágán, mint a gyári polipropilén. A „mikrobaműanyag” ez idő szerint még kemény és törékeny — nem lehet belőle műszálakat előálh'tani. Remélik, hogy géntechnológiai beavatkozással használható műanyag előállítására kényszeríthetik majd a mikrobákat. Talán a drága glükózt is helyettesíthetik majd más, olcsóbb anyagokkal. Veszélyben a Rajna és Ruhr A Rajna és a Ruhr menti erdők talajának vizsgálatakor megállapították, hogy e talajokat annyi szennyező anyag éri a levegőből, amennyi már a forrás- és az ivóvíz minőségét is veszélyezteti. A legtöbb talajt a vártnál jóval mélyebbre nyúlóan, a gyökereken túl, a szivárgó vízig találták savanyúnak. Tehát az a veszély fenyeget, hogy azok a savak és egyéb káros anyagok, amelyeket mindeddig az erdőtalajok felfogtak és tároltak, a szivárgó vízen keresztül előbb-utóbb bekerülnek a talajvízbe is. Hogy ez mikor következik be, azt még felbecsülni sem lehet. Ez a helyzet azért is aggasztó nagyon, mert a vízgyűjtő területek 80 százalékát erdők borítják. Növénytápláló műanyagok A jövőben nem szennyezi majd eldobott műanyag hulladék városainkat, erdőinket-me- zőinket. Szovjet kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel már a gyártáskor beprogramozhatják a műanyag öregedését. Különleges adalékanyagokkal a szükséges időtartamra megőrizhetik a műanyagok bizonyos tulajdonságait. Ezután a környezeti tényezők hatására később oxidációs folyamat következik be, és a talaj mikroorganizmusai teljes egészében felszívják a műanyagot. Már több olyan műanyagot dolgoztak ki, amely fényhatásra elbomlik, és szabályozható az alkalmazási időtartama. A tavasszal a vetés védelmére a talajra terített fólia például bizonyos idő elteltével elbomlik, anélkül, hogy károsítaná a környezetet. Olyan műanyagok ki- fejlesztésén is dolgoznak, amelyek „eltűnnek”, és egyidejűleg a növények kifejlődését meggyorsító anyagokká alakulnak át. Mindennapi nyelvünk Szakzsargonba bújtatott közhelyszerűségek Mai nyelvhasználatunk nem- kívánatos jelensége és gyakorlata, hogy a sajtó, a rádió és a televízió szóhasználatában feleslegesen megszaporodtak a szak- szerűsködő, a mesterkélt, a szakmai bennfentességgel hivalkodó, bántóan hivataloskodó kifejezésmódok. Sok a körülírás, s egyre elhalványodnak a világos gondolatok „a pszeudótudomá- nyos szakzsargon bonyolítása miatt” (Népszava, 1989. máj. 13.) Elszaporodnak a feleslegesen terhelt szövegrészietek: a munkanélküliségszó háttérbe szorul, helyette előtérbe kerül az átmeneti munkaerő-gazdálkodási feszültség köntörfalazó nyelvi forma. A rosszul fizetett munka megnevezésére a szócsőd riasztó példájáról árulkodó s a felesleges szakszerűsködésbe bújtatott fontoskodó, túlméretezett körülírásjut nyelvi szerephez: „a teljesítmény és bérezés reálértékben számított relatív divergenciája” szövegrészlet valóban riaszt, s nem véletlen, hogy a nyelvhasználati rafinéria típuspéldájaként emlegetik újabban (Magyar Nemzet, 1988. jún. 15.) A nyelvhasználati hitelrontásról, a félreinformálásról, illetőleg szakműveltségünk igénytelenségéről árulkodó közhelyszerűségek különösen gyakoriak a „hivatalból” illetékesek nyelvhasználatában. íme a példatár: „A fizetőképes kereslet behatárolt” (Népújság, 1989. máj. 9.). — „ Van-e fizetőképes kereslet erre a drága folyóiratra ?”( Rádió; Déli krónika, 1989. máj. 15.). — „Akkoriban (1952!) a politika lett a divat, a húzóágazat” (Magyar Hírlap, 1989. jún. 10.). Különösen bosszantó, hogy a riportokban, sőt az átlag olvasó- közönségnek szánt tájékoztatásokban is megszaporodtak a középszerű szakszerűsködés típuspéldái: „Megkezdték a kémények füstnyomáspróbás műszaki felülvizsgálatát. A vizsgálatok díjtételesek” (Népújság, 1989. jún. 7.). — „Az ifjúság helyzetének számottevő javításához látható lesz végre a társadalmi-gazdasági mozgástér” (Magyar Hírlap, 1989. máj. 12.). A feleslegesen hivataloskodó, szakszerűsködő nyelvhasználati közhelyek füzérében szinte a kulcsszói szerepet vállalják az eszközrendszer, visszaesés, visz- szarendeződik, függvény. Hogy milyen szövegösszefüggésekben, arról ezek a példák bizonykodnak: „Új eszközrendszert kell kutatnunk az utazó állomány (?) szakmai tudásszintjének karbantartására (?)” (Népújság, 1989. máj. 30.). — „Az áremelések után nagymértékű volt a visz- szaesés, később a kereslet visszarendeződött” (Népújság, 1989. máj. 30.). — „Hogy a csapat kiesik-e az NB III-ból, az nem az ügyvezető elnök függvénye (?)” (Népújság, 1989. máj. 24.). Egy-egy meghökkentő szakszerűsködő kifjezés megzavarhat bennünket, s azt a kérdést is megfogalmazzuk, vajon van-e köze a logikátlan összefüggésekbe kényszerített szakszerűsködő nyelvi formának bizonyos politikai, közéleti, gazdasági jelenséghez, történéshez, s amit mondunk, vagy leírunk megfelel-e annak, amit gondolunk róla. Ezt a jelenséget tapasztaljuk pl. a divatos szociális védőháló jelzős szerkezettel kapcsolatban éppenúgy, mint a platformdöm- ping értelmezését illető bizonytalanságunkban. Dr. Bakos József Könnyű neki Szép gondolatot idézünk Horváth Imre erdélyi írótól a vízszintes 6. és a függőleges 1. sorban. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Katonai alkalmatosságot vizsgáló. 6. Horváth Imre aforizmájának első része. 13. Történelmi időből való. 14. Szeged és Szolnok szép része. 15. Mely helyre. 16. A Huszti kaland zeneszerzője (Pál). 17. Ma- neken ..., Brüsszel híres szobra. 18. A leggyakoribb színezékcsalád. 19. Abba az irányba. 20. ... ira et studio; részrehajlás nélkül. 21. Csak részben! 22. A nitrogén régi neve. 24. Dombocska. 25. Hiteles mérték. 27. Fekete István rókája. 29. Fél, Bécsben. 30. Mályvaféle növény. 32. Tud, képes rá. 34. Napi ár része. 35. Fáradni kezd! 37. Háztartási munka. 39. Névtelen adakozó. 40. Olvasni kezd! 42. Hónaprövidítés. 43. Arab állam. 45. Pohár németül (Glas). 47. Fűszerez. 48. Deklináló. 50. Neves osztrák filmszínész volt (Hans). 51. ... cura; a gyötrő gond. 52. Szent idegen rövidítése. 53. Itt, tájszólással. 55. Petjei. 56. A New York-i opera népszerű neve. 57. Gyakorító képző. 58. Régi gyalogos katona. 60. Neves szovjet filmrendező. 61. Dél-amerikai állam lakója. 63. Vadgalamb. 64. Főúri rang. FÜGGŐLEGES: 1. Az aforizma folytatása. 2. Következmény. 3. Iskolai büntetés. 4. Időegység. 5. Kettőzve édesség. 6. Verdi-opera. 7. A kálium, a kén és az oxigén vegyjele. 8. Ritka férfinév. 9. Szalag páratlan betűi. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 n 13 14 15 3 16 E 17 18 19 [ 1 E 20 21 □ 22 E 23 E 24 25 26 □ 27 28 E 29 M 30 31 32 33 E 34 35 36 □ 37 38 3 39 40 41 42 ; 43 44 E T 45 46 47 48 49 50 3 3 51 3 52 53 □ 54 3 55 3 56 57 □ 58 59 □ 60 61 62 63 IQ □ □ 10. Spanyol és portugál autójel. 11. Reggelente bedobja a postás. 12. Abroncsos szoknya. 14. Kézben fog. 16. Tartós, huzamos. 19. Névelős üzemanyag. 20. Iráni uralkodói cím volt. 22. Vél, régiesen. 23. Közkedvelt színésznő (Anna). 26. Névelő. 28. Állhatatos magatartás. 31. Sárga pillangós virágú cserje. 33. Szabálytalankodik a labdarúgó. 36. Háborús tevékenység. 38. ósi skandináv prózai elbeszélés. 41. MÁV-dolgozó. 44. Román autójel. 46. Japán aprópénz. 49. Péksütemény. 51. Örökség jelzője. 54. Dunántúli folyó és megye. 55. Mint az 51. függ. 56. Mogorva. 58. Ismeretterjesztő szervezet. 59. A lítium és a nitrogén vegyjele. 60. A párizsi metró új szakasza. 62. Számban van! 63. Orosz szimbolista festő volt. HÁZY LÁSZLÓ Beküldendő: vízszintes 6. és a függőleges 1. A megfejtéseket július 5-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Sose bízzál olyan tevében, amely már átjutott a tűfokán. Á helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Tóth Ferenc (Budapest), Darab Ágota ( Rózsaszentmárton), Varga D. István (Vámosgyörk), Lendvai Zsolt (Eger) és Tóth Ti- bomé(Eger). Gratulálunk!
