Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. július 6., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok ízes ételek Csontleves Hozzávalók: 75 dkg marha­csont, 15 dk sárgarépa, 5 dkg petrezselyemgyökér, 5 dkg zel­ler, 2 dkg karalábé, 5 dkg kelká­poszta, 2 dkg hagyma, 2 dkg gomba, 1 gerezd fokhagyma, 2 dkg paradicsompüré, 1 g egész­bors, 2 dkg só (nyáron zöldpap­rika), 5 dkg kockatészta. A megmosott csontot 2 liter vízben feltesszük főni. Ügyel­jünk arra, hogy a leves lassan forrjon és szedjük le a tetején ke­letkező habot. A megtisztított és ■ megmosott zöldséget, gombát, hagymát, fokhagymát, paradi­csompürét, sót belerakjuk és 3 órát főzzük, utána leszűrjük. A kockatésztát külön vízben meg­főzzük, a megfőtt zöldséget, gombát, metéltre vágjuk és a le­szűrt levesbe tesszük. Olasz zöldségleves (Minestra) Hozzávalók: 30 dkg borjú­vagy sertéscsont, 20 dkg sárgaré­pa, 15 dkg petrezselyemgyökér, 12 dkg kelkáposzta, 10 dkg bur­gonya, 10 dkg karalábé, 10 dkg zeller, 4 dkg zsír, 2 dkg só, 3 dkg paradicsompüré, fél csomag pet­rezselyemzöldje, 5 dkg spagetti, 5 dkg reszelt sajt, 5 dkg füstölt szalonna. ( A csontot 5 dkg sárgarépával, j 5 dkg petrezselyemgyökérrel, 1.5 liter sós vízben 2 órán át főz­zük. A megtisztított zöldséget, kelkáposztát, burgonyát, zellert, karalábét, metéltre vágjuk és zsírban pároljuk. A füstölt sza­lonnát kockára vágva lepirítjuk a paradicsompürével. A levest le­szűrjük, beletesszük a párolt zöldséget, a pirított szalonnát, spagettit és 20 percig forraljuk. A reszelt sajtot a tányérokba tá­I lalt levesbe tesszük. I Szárnyas ropogós I (Krokett) i Hozzávalók: 1 kg jérce, 4 dkg vaj, 4 dkg liszt, 2 dkg só, 1 dl tej, 1 I dl jérceleves, 2 db tojás sárgája, 1 1/4 törött bors, 15 dkg zsír. A jércét megfőzzük, a bőrét eltávolítjuk, húsát a csontjáról leszedjük és finom metéltre vág­juk vagy ledaráljuk. Vajból és lisztből világos rántást készítünk, jércelével és tejjel felöntjük és folytonos keverés közben felfor­raljuk. Ebbe a sűrű mártásba be­leadjuk az összevagdalt jérce- húst, 2 db tojás sárgáját, megsóz­zuk, borsozzuk, tűzhelyen jól ösz- ! szekeverjük és hidegre tesszük. Ha kihűlt, 6 cm hosszú, 2 cm vas- I tag rudacskákat formálunk belő- I le, megforgatjuk lisztben, tojás- j ban, morzsában és forró zsírban J kisütjük. Paradicsom-, tartár- 1 vagy supréme-mártást adunk ■ hozzá. i Erdélyi tokány i I Hozzávalók: 80 dkg marha­j hús, 8 dkg füstölt szalonna, 4 dkg zsír, 15 dkg hagyma, 1 dkg fok­hagyma, 4 dkg paradicsompüré, 1.5 dl fehérbor, 3 g törött bors, 1 g majoránna, 2 dkg só, 2 db zöld­paprika. I A sima marhalapockát 1/4 cm vastagságú és 6 cm hosszúsá­gú csíkokra összevágjuk és jól megmossuk. A ceruzavastagsá­gú metéltre összevágott szalon­nát a zsírban átpirítjuk, majd a zsírt leszűrjük róla és a szalonnát félretesszük. A zsírban megpirít­juk az apróra vágott hagymát, majd az ugyancsak apróra vágott fokhagymát, ezután felöntjük a borral, beletesszük a paradicso­mot és állandó keveréssel né­hány percig főzzük. Ebbe bele­tesszük a húst, borssal és majo­ránnával fűszerezzük és lefedve pároljuk. (Idényben 2 db zöld- * paprikát is tehetünk hozzá.) időnként megkeverjük és ha a le­ve elfőtt, kevés vízzel felöntjük. Ha a hús megpuhult, hozzáadjuk a megsütött szalonnát, ezzel még egyszer jól átpároljuk és rövid, sűrű lével tálaljuk. Köretnek hagymás törtburgonyát, esetleg puliszkát adunk. Bemutatkozik a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Érdekképviselet és esélyegyenlőség Az érdekképviselet nem társadalmi segélyezést akar kiharcolni, hanem minden állampolgár (gyer­mek és nyugdíjas, rokkant és egészséges, középko­rú és pályakezdő) számára eselyegyenlőséget sze­retne elérni. A nagycsaládosok szamára olyan bér- és jövedelempolitika kívánatos, amelyben minél nagyobb hányadot jelent a munkának, a társada­lom működéséhez való hozzájárulásnak az elisme­rése, s lehetőleg csökken az olykor megalázó segé­lyek szerepe. Az érdekképviseleti szempontokat kívánjuk érvényre juttatni a jövedelem- és lakásvi­szonyokra, az egészségügyre, a társadalombiztosí­tásra, valamint az oktatási, művelődési feltételek kialakítására vonatkozó jogszabályok készítésekor, még a törvényelőkészítés idején, illetve az állami döntéselőkészítési munkához csatlakozva. Az ér­dekképviselet tágabb értelemben nemcsak az anya­gi javakra terjed ki, hanem többek között az anya­ság társadalmi presztízsének növekedésére iS tö­rekszik. A létminimum nem adóztatható A szociálpolitikában illetve az ebben a hónapban különösen aktuális adóügyekben azt az alapelvet képviseljük, hogy a létminimum nem adóztatható. Ezt nemcsak a munkavállaló személyére kell vo­natkoztatni, ahogy azt a jelenlegi adórendszer teszi, hanem azokra is, akiknek eltartására a munkaválla­ló kötelezett. Ez a szempont mind családi, mind személyi jövedelemadó rendszerben érvényesíthe­tő. Az egyesületnek feladata, ho^y jelezze az általa képviseltek teherbíró képességet. Napjainkban a gyermeket nevelő szülők aránytalanul nagy terhe­ket hordoznak, már egyetlen gyermek estén is. A NOÉ szerint olyan bérpolitikára, családi pótlék rendszerre, adórendszerre (és csak ezek elégtelen­sége esetén érvényesülő szociális védőhálóra, segé­lyezésre) van szükség , amely minden gyermek el­tartását Diztosítja. A gyermekenkénti juttatásokból a két, három illetve többgyermekesek természet­szerűleg kétszer, háromszor, többször részesülnek, így a védő intézkedések feleslegesek lehetnek. Készség az együttműködésre Munkájában a NOÉ nincs egyedül. Felveszi a kapcsolatot mindazokkal a szervezetekkel, ame­lyek eddig is magukénak vallották a nagycsaládo­sok ügyét. Tevékenységüket segíteni kívánjuk, hogy közös munkánk minél hatékonyabb lehessen. Az egyesület tagjai a három vagy több gyermeket nevelő családokból kerülnek ki. De a NOÉ nem szeretne elkülönülni a többiektől sem. Ezért hí­vunk, pártoló tagként fogadunk mindenkit, akit a hazáért, a békéért érzett felelősség vezet, s a fenti munkában társunk akar lenni. Ebben a szellemben keresünk kapcsolatot azokkal az intézményekkel, vállalatokkal, amelyek az egyesület céljaival azono­sulni tudnak és erkölcsi, valamint anyagi erejükkel segítik a NOÉ munkáját, mint az egyesület jogi sze­mélyiségű pártoló tagjai. dr. Surján László A pszichológus válaszol Gyógyít-e a természet? Mostanában egyre-másra ol­vasunk, hallunk a természetgyó­gyászatról, növényi étrendről, gyógyteákról, gyógyfürdőkről, talpmasszázsról. Hogy ezek mennyire képesek gyógyítani és megelőzni az egyes betegsége­ket, és biztosítani az egészséges életet, nem a pszichológus fel­adata megítélni. Személyes ta­pasztalatom sincs róluk, de egy dologban teljesen biztos vagyok: nem lehet véletlen, hogy ennyire teijednek a természetes gyógy­módok, hogy egyre erősödik a beléjük vetett hit. A hiányzó em­berségesség, a rideg orvos-beteg viszony az érdeklődő, jó szót nyújtó, szuggesztív viselkedésű „csontkovács” vagy „füvesasz- szony” felé hajtja a szenvedőt. Másfelől, úgy tűnik, az emberi­ségnek egy kicsit elege van a bo­nyolult technikából, visszavá­gyik a természetbe, és kicsit a ko­rábbi életmódba is; jobban bízik nagyanyái gyógyfüveiben és masszázsaiban, mint a nehezen érthető elektronikában, és a kü­lönféle láthatatlan sugarakban. A társadalmi fejlődésben a „ha­tás” után mindig „visszahatás” következik. A túl modern után ismét a hagyományosnak lesz keletje, mint ahogy a ruhadivat­ban is így szokott lenni. A lakás- kultúrában is megéljük ezt, a ko­rábbi évtizedekben szuperké­nyelmesnek kikiáltott összkom­fortos panelépületekből csak­nem mindenki kertes házba vá­gyik, a legtehetősebbek még fa­lusi parasztházat is vesznek. Az agyon vegyszerezétt mezőgazda­ság után (mekkora vívmány volt a műtrágyák és növényvédő sze­rek elterjedése!) a biokertészeté a jövő. Csak nehogy holnap már késő legyen. A természet valóban gyógyít. Számtalan embertől hallottam már, hogy a munkahelyi gondjai, családi bajai elől menekülve ahogy kiér a kőrengetegből, megnyugszik a telken. Maradék feszültségét „kikapálja” magá­ból, levezeti a fizikai munkával. A fák, virágok látványa, a ma­dárdal és a csönd szinte megfü- röszti a lelkét, vigaszt nyújt le- hangoltságára. Az elvégzett munka jóleső fáradságot, a tevé­kenység mással nem pótolható sikerélményt nyújt. A természet valóban képes kikapcsolni a civi­lizációs ártalmakkal agyonter­helt emberi agyat, felfrissíti, megújítja a felpörgetett ideg- rendszert. Hiszen legfőbb ba­junk a ránk kényszerített gyors tempó, a kényszerűen sokfelé osztott figyelem, a nagy zaj, a füst, a szűkös tér, az embertö­meg, a sokasodó emberi konflik­tusok. Erre valóban gyógyírként hat a természet, a csend, a vi­szonylagosan kényelmesebb munkatempó, a friss levegő. De nemcsak pillanatnyi hatásról van szó, mélyebben is történik ben­nünk valami... Az ember biológiai, pszicho­lógiai és társadalmi lény. Bioló­giai voltát a civilizáció megnyir­bálta, mesterséges körülmények rácsai mögé zárta, de ezt nem le­het sokáig büntetlenül rákény­szeríteni. Szinte hihetetlen, de emberré válásunk több százezer esztendeje sem tudta még telje­sen átalakítani testi felépítésün­ket a kétlábon járáshoz. Például fejünk egyenesen tartásához nem alkalmazkodott kellően az arcüreg kivezető nyílása, nátha esetén belül pang az orrváladék, gyakori arcüreggyulladással fi­zetünk érte. (Például az emlősál­latok feje „lóg”, kellően ürül). A gerincoszlop és a két alsó végtag sem bírja a test súlyát — főleg, ha túltáplált —, csigolya- és izületi torzulások meg visszér a követ­kezmény. Az idegrendszer tulaj­donképpen alkalmazkodóképe- sebb a testnél, de nem a végte­lenségig. Kell tehát a természet! A gyer­mekeknek az egészséges szemé­lyiségfejlődéshez, a felnőttnek a kiegyensúlyozott léthez kell a közvetlen közelség, közvetlen kapcsolat a napfénnyel, a vízzel, a levegővel, a növényekkel, az állatokkal. Ezt nem pótolja né­hány cserép virág, -es egy pár aranyhörcsög vagy madár a la­kásban. A megoldás: több kirán­dulás, séta, kocogás, szabadtéri sportok, és legfőképpen a kert­művelés — utóbbi meg az egész­séges táplálkozást is biztosítja. Dr. Ignácz Piroska ! ' I Hahó, megérkeztem! „Tudok köpni. Természetesen még nem jól célzott sugárban, de van már egy pár nyáltermelő mirigyként. És távköpéshez meg itt úgy­sincs elég hely. Egyáltalán, hajói megnézem, nem is olyan nagy ez a lakás, mint amilyennek a beköltözéskor tűnt. Majdnem három hó­napja lakom itt, és nagy általánosságban elégedett vagyok a körülmé­nyekkel, és semmi kedvem sincs a dolgokon változtatni. Itt minden­nap történik valami. És ha unatkozom, rághatom a körmömet. Mert­hogy nő a körmöm. Azonkívül szívóizmok fejlődtek a pofimban, és ha valami szopnivaló kerül elém, azt kedvemre szopizhatom. Előfor­dulhat, nem igaz? És tudják, mit tudok még? Odapisilni a padlóra. Igaz, csak egészen kicsit.” Megható dolog, amikor egy férfit „elgyengülni” látunk. Amikor kilépnek a kemény, izmos, mindentől megvédő, határozott lovag lep­le alól, és előbújik belőlük a lelkűkben szunnyadó gyengédség. Ritka pillanatok...de ilyenkor egy nő hajlamos minden, addig elkövetett bakit azonnal megbocsátani. Willy Breinholst ilyen „gyenge” pillanatában írhatta a Hahó, megérkeztem című könyvet, amelynek alcíme a következő: „Szóra­koztató és kalandos utazásom a születésig kilenc hónapon át — szü­lőknek, és olyanoknak, akik szülők szeretnének lenni.” Ez egy félórás könyv. És ebben nincs semmiféle lesújtó degra­dáló kicsinylés. Egyszerűen olyan rövid és változatos, hogy ennyi idő alatt lehet eljutni az első oldaltól az utolsóig. A történet egy megter­mékenyített petesejt...zigóta...magzat, szóval egy kilenchónapos élet körülményeiről tudósít, onnan, bentről. Kissé sajátosak vagyunk mi, emberek, arról az oldalról. Főleg úgy, hogy a dán humorista fanyar, elegáns humorral még inkább kifiguráz bennünket. Például így: „Ma igen rossz kedvem van. Anyu tök begolyózott. Ha tovább is ilyen lesz, nem maradok itt. Úgy lelépek, hogy megsem mondom neki előre. Rajta múlik. Tudniillik, majdnem egész éjjel diszkóban voltam. Én! Szépen aludtam, egyszer csak őrült robaj, és egyik faltól a másikhoz vágódtam, százszor is, innen oda, onnan ide”. Túl sok információt nem tud meg az, aki a születés, az addig el­töltött idő körülményeire kíváncsi. Ez a fajta tájékoztatás egyébként is a szakkönyvek dolga. Ez a kötet nem ígér mást, mint szórakozta­tást. Azt viszont teljesíti. S ígér még valamit: 1990 tavaszára a folyta­tást: „Halló, mama, halló, papa! címmel... (doros) A kellemes frottír A frottírral való ismerkedé­sünk nem újkeletű. A vastagabb, hosszú életű törülközők, fürdő­lepedők, a szép fürdőköpenyek régóta közkedveltek. Ez a vá­laszték az évek folyamán alapo­san kibővült, s ma már a kiraka­tokban megszokott látvány a frottírból készült utcai ruha, köntös, fürdőruha, strandegyüt­tes, szatyor, táska, sapka, kalap, papucs, szennyestároló zsák, fürdőszobaszőnyeg, WC-előke és takaró, s még számos holmi. A méterben is kapható, szí­nes, sokféle mintájú, levegősebb, vékonyabb és csak egyik oldalán bolyhozott, olcsóbb fajtájú frot­tíranyagból készülnek a különfé­le ruházati cikkek. A kellemes, könnyű, puha tapintású anyag előnye, hogy jól mosható, erősen nedvszívó hatású, és hosszú éle­tű. Rajzunkon virágos frottírból készült, elől gombos nyári ruhát, térdigérő köntöst és kétrészes fürdőruhát mutatunk be strand­kabáttal. Állatkórház a „város szélén” Paraziták okozta betegségek Belső élősködők Kutyában és macskában szá­mos parazita élősködik, ezek azonban aránylag ritkán okoz­nak klinikai tünetekben meg­nyilvánuló megbetegedést. Je­lentőségüket az domborítja ki, hogy közöttük sok az olyan para- zitózis, amely állatról emberre és viszont teljed. Fonálférgek közül mintegy harminc faj előfordulásával szá­molhatunk hazánkban. Ezek kö­zül legfontosabb a kutyában és macskában élősködő orsóféreg. A szájon át felvett fertőző féreg­lárvák különféle szervekben (máj, szív, tüdő, légutak, garat, gyomor) vándorolva kifejlett fé­reggé alakulnak. Idősebb álla­toknál a véráram különféle szer­vekbe szállítja a lárvákat, me­lyekből csak kivételes esetekben — nőstények kölykezése, im­munrendszer zavara — fejlődik ivarérett féreg. Tehát a kölykök már a magzati korban és a szop­tatás alatt is fertőződhetnek. Kli­nikai tünetek főleg fiatal egyede- ken alakulnak ki. Váltakozó ét­vágy mellett nem vagy rosszul fejlődnek, esetenként hánynak, a központi idegrendszer károso­dása miatt gyakori a görcsös álla­pot. A védekezésre megfelelő gyógyszerek állnak rendelkezés­re. Fontos a vemhes, a szoptatós anyák kezelése is. Ember is fer­tőződhet. Ajánlatos a gyakori kézmosás és fertőtlenítés. A Trichinellosis az emberhez hasonlóan állatokban is súlyos betegség előidézője. Kutya és a macsaka is Trichinella lárvákat tartalmazó nyers hús elfogyasz­tásával fertőződik. A bélben levő Trichinellák mechanikai izgatá­suk és toxinjaik révén bélgyulla­dást okoznak, amelyet magas láz, hasmenés és hányás kísér. A hasi fájdalom után, hamarosan izomfájdalmak is jelentkeznek. Lesoványodás és elhullás is le­hetséges. Megelőzésképpen ál­latainknak csak hőkezelt húst adjunk. A galandférgeknek lapos, ízekből összetevődő, szalagszerű testük van. A féreggazda bélsa­rával ürülő ízek már fertőzőké­pes petéket tartalmaznak, ame­lyek különféle, úgynevezett köz­tigazdákba kerülve más-más tí­pusú lárvákká (borsóka, hólyag­féreg) fejlődnek. Ilyen lárváknak szájon át való felvételével fertő­ződik újra a végleges gazda. A galadférgesség sem a kutyában sem a macsakában nem jár klini­kai tünetekkel. A köztigazdák­ban (juh, sertés, szarvasmarha, nyúl, ember) viszont elhullást vagy olyan bántalmat okozhat, amely gazdasági célú felhaszná­lásukat akadályozza. Emberben súlyos szervelváltozásokat idéz­het elő. A védekezés gyógyszer­rel lehetséges és ebben az eset­ben is kerüljük a nyers hús eteté­sét. A Toxoplamosis közegész­ségügyi jelentősége miatt érde­mel említést. Okozója a Toxop­lasma gondii nevű véglény. Vég­leges gazda a macska, köztigaz­daként eddig mintegy 360 me­legvérű állatot jelöltek meg, va­lamint az embert is. A macska köztigazda (pl. egér) elfogyasz­tásával fertőződik. Főleg fiatal egyedekben fordul elő ritkán kli­nikai tünetekben megnyilvánuló heveny megbetegedés, láz, kö­högés, szapora légzés, sárgaság kíséretében. Idősebb állatokban domináló az emésztőcsatorna és az idegrendszer megbetegedése, vérszegénység és vetélés is elő­fordulhat. A köztigazdák (pl. kutya, ember) más köztigazda szerveinek elfogyasztása révén és a macskák által ürített fertőző fejlődési alak felvételével fertő­ződik. A gyógykezelés megol­datlan, a védekezésre kell töre­kednünk. Macskának, kutyának ne adjunk nyers húst, irtsuk a rágcsálókat, a szobában tartott macskák ürülékét felfogó homo­kot naponta cseréljük és fertőtle­nítsük. Gyerekeknek és terhes nőknek kerülni kell a macskával a közelebbi kapcsolatot. Homo­kozás, kerti munka, nyers hús konyhai előkészítése után alapo­san kezet kell mosni. A lehullott gyümölcs és zöldség nyers fo­gyasztása ezért is csak alapos mosás után ajánlatos. dr. Kecskés Vilmos állatorvos

Next

/
Thumbnails
Contents