Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. július 6., csütörtök

CSALÁD — OTTHON — ISKOLA

5.

Receptsarok

ízes ételek

Csontleves

Hozzávalók: 75 dkg marhacsont, 15 dk sárgarépa, 5 dkg petrezselyemgyökér, 5 dkg zeller, 2 dkg karalábé, 5 dkg kelkáposzta, 2 dkg hagyma, 2 dkg gomba, 1 gerezd fokhagyma, 2 dkg paradicsompüré, 1 g egészbors, 2 dkg só (nyáron zöldpaprika), 5 dkg kockatészta.

A megmosott csontot 2 liter vízben feltesszük főni. Ügyeljünk arra, hogy a leves lassan forrjon és szedjük le a tetején keletkező habot. A megtisztított és

■ megmosott zöldséget, gombát, hagymát, fokhagymát, paradicsompürét, sót belerakjuk és 3 órát főzzük, utána leszűrjük. A kockatésztát külön vízben megfőzzük, a megfőtt zöldséget, gombát, metéltre vágjuk és a leszűrt levesbe tesszük.

Olasz zöldségleves (Minestra)

Hozzávalók: 30 dkg borjúvagy sertéscsont, 20 dkg sárgarépa, 15 dkg petrezselyemgyökér, 12 dkg kelkáposzta, 10 dkg burgonya, 10 dkg karalábé, 10 dkg zeller, 4 dkg zsír, 2 dkg só, 3 dkg paradicsompüré, fél csomag petrezselyemzöldje, 5 dkg spagetti, 5 dkg reszelt sajt, 5 dkg füstölt szalonna.

( A csontot 5 dkg sárgarépával, j 5 dkg petrezselyemgyökérrel,

1.5 liter sós vízben 2 órán át főzzük. A megtisztított zöldséget, kelkáposztát, burgonyát, zellert, karalábét, metéltre vágjuk és zsírban pároljuk. A füstölt szalonnát kockára vágva lepirítjuk a paradicsompürével. A levest leszűrjük, beletesszük a párolt zöldséget, a pirított szalonnát, spagettit és 20 percig forraljuk. A reszelt sajtot a tányérokba táI lalt levesbe tesszük.

I Szárnyas ropogós

I (Krokett)

i Hozzávalók: 1 kg jérce, 4 dkg

vaj, 4 dkg liszt, 2 dkg só, 1 dl tej, 1 I dl jérceleves, 2 db tojás sárgája, 1 1/4 törött bors, 15 dkg zsír.

A jércét megfőzzük, a bőrét eltávolítjuk, húsát a csontjáról leszedjük és finom metéltre vágjuk vagy ledaráljuk. Vajból és lisztből világos rántást készítünk, jércelével és tejjel felöntjük és folytonos keverés közben felforraljuk. Ebbe a sűrű mártásba beleadjuk az összevagdalt jérce- húst, 2 db tojás sárgáját, megsózzuk, borsozzuk, tűzhelyen jól ösz- ! szekeverjük és hidegre tesszük.

Ha kihűlt, 6 cm hosszú, 2 cm vas- I tag rudacskákat formálunk belő- I le, megforgatjuk lisztben, tojás- j ban, morzsában és forró zsírban J kisütjük. Paradicsom-, tartár- 1 vagy supréme-mártást adunk

■ hozzá.

i Erdélyi tokány

i

I Hozzávalók: 80 dkg marhaj hús, 8 dkg füstölt szalonna, 4 dkg zsír, 15 dkg hagyma, 1 dkg fokhagyma, 4 dkg paradicsompüré,

1.5 dl fehérbor, 3 g törött bors, 1 g majoránna, 2 dkg só, 2 db zöldpaprika.

I A sima marhalapockát 1/4

cm vastagságú és 6 cm hosszúságú csíkokra összevágjuk és jól megmossuk. A ceruzavastagságú metéltre összevágott szalonnát a zsírban átpirítjuk, majd a zsírt leszűrjük róla és a szalonnát félretesszük. A zsírban megpirítjuk az apróra vágott hagymát, majd az ugyancsak apróra vágott fokhagymát, ezután felöntjük a borral, beletesszük a paradicsomot és állandó keveréssel néhány percig főzzük. Ebbe beletesszük a húst, borssal és majoránnával fűszerezzük és lefedve pároljuk. (Idényben 2 db zöld- * paprikát is tehetünk hozzá.) időnként megkeverjük és ha a leve elfőtt, kevés vízzel felöntjük. Ha a hús megpuhult, hozzáadjuk a megsütött szalonnát, ezzel még egyszer jól átpároljuk és rövid, sűrű lével tálaljuk. Köretnek hagymás törtburgonyát, esetleg puliszkát adunk.

Bemutatkozik a Nagycsaládosok Országos Egyesülete

Érdekképviselet és esélyegyenlőség

Az érdekképviselet nem társadalmi segélyezést akar kiharcolni, hanem minden állampolgár (gyermek és nyugdíjas, rokkant és egészséges, középkorú és pályakezdő) számára eselyegyenlőséget szeretne elérni. A nagycsaládosok szamára olyan bér- és jövedelempolitika kívánatos, amelyben minél nagyobb hányadot jelent a munkának, a társadalom működéséhez való hozzájárulásnak az elismerése, s lehetőleg csökken az olykor megalázó segélyek szerepe. Az érdekképviseleti szempontokat kívánjuk érvényre juttatni a jövedelem- és lakásviszonyokra, az egészségügyre, a társadalombiztosításra, valamint az oktatási, művelődési feltételek kialakítására vonatkozó jogszabályok készítésekor, még a törvényelőkészítés idején, illetve az állami döntéselőkészítési munkához csatlakozva. Az érdekképviselet tágabb értelemben nemcsak az anyagi javakra terjed ki, hanem többek között az anyaság társadalmi presztízsének növekedésére iS törekszik.

A létminimum nem adóztatható

A szociálpolitikában illetve az ebben a hónapban különösen aktuális adóügyekben azt az alapelvet képviseljük, hogy a létminimum nem adóztatható. Ezt nemcsak a munkavállaló személyére kell vonatkoztatni, ahogy azt a jelenlegi adórendszer teszi, hanem azokra is, akiknek eltartására a munkavállaló kötelezett. Ez a szempont mind családi, mind személyi jövedelemadó rendszerben érvényesíthető. Az egyesületnek feladata, ho^y jelezze az általa képviseltek teherbíró képességet. Napjainkban a gyermeket nevelő szülők aránytalanul nagy terheket hordoznak, már egyetlen gyermek estén is. A NOÉ szerint olyan bérpolitikára, családi pótlék rendszerre, adórendszerre (és csak ezek elégtelensége esetén érvényesülő szociális védőhálóra, segélyezésre) van szükség , amely minden gyermek eltartását Diztosítja. A gyermekenkénti juttatásokból a két, három illetve többgyermekesek természetszerűleg kétszer, háromszor, többször részesülnek, így a védő intézkedések feleslegesek lehetnek.

Készség az együttműködésre

Munkájában a NOÉ nincs egyedül. Felveszi a kapcsolatot mindazokkal a szervezetekkel, amelyek eddig is magukénak vallották a nagycsaládosok ügyét. Tevékenységüket segíteni kívánjuk, hogy közös munkánk minél hatékonyabb lehessen. Az egyesület tagjai a három vagy több gyermeket nevelő családokból kerülnek ki. De a NOÉ nem szeretne elkülönülni a többiektől sem. Ezért hívunk, pártoló tagként fogadunk mindenkit, akit a hazáért, a békéért érzett felelősség vezet, s a fenti munkában társunk akar lenni. Ebben a szellemben keresünk kapcsolatot azokkal az intézményekkel, vállalatokkal, amelyek az egyesület céljaival azonosulni tudnak és erkölcsi, valamint anyagi erejükkel segítik a NOÉ munkáját, mint az egyesület jogi személyiségű pártoló tagjai.

dr. Surján László

A pszichológus válaszol

Gyógyít-e a természet?

Mostanában egyre-másra olvasunk, hallunk a természetgyógyászatról, növényi étrendről, gyógyteákról, gyógyfürdőkről, talpmasszázsról. Hogy ezek mennyire képesek gyógyítani és megelőzni az egyes betegségeket, és biztosítani az egészséges életet, nem a pszichológus feladata megítélni. Személyes tapasztalatom sincs róluk, de egy dologban teljesen biztos vagyok: nem lehet véletlen, hogy ennyire teijednek a természetes gyógymódok, hogy egyre erősödik a beléjük vetett hit. A hiányzó emberségesség, a rideg orvos-beteg viszony az érdeklődő, jó szót nyújtó, szuggesztív viselkedésű „csontkovács” vagy „füvesasz- szony” felé hajtja a szenvedőt. Másfelől, úgy tűnik, az emberiségnek egy kicsit elege van a bonyolult technikából, visszavágyik a természetbe, és kicsit a korábbi életmódba is; jobban bízik nagyanyái gyógyfüveiben és masszázsaiban, mint a nehezen érthető elektronikában, és a különféle láthatatlan sugarakban. A társadalmi fejlődésben a „hatás” után mindig „visszahatás” következik. A túl modern után ismét a hagyományosnak lesz keletje, mint ahogy a ruhadivatban is így szokott lenni. A lakás- kultúrában is megéljük ezt, a korábbi évtizedekben szuperkényelmesnek kikiáltott összkomfortos panelépületekből csaknem mindenki kertes házba vágyik, a legtehetősebbek még falusi parasztházat is vesznek. Az agyon vegyszerezétt mezőgazdaság után (mekkora vívmány volt a műtrágyák és növényvédő szerek elterjedése!) a biokertészeté a jövő. Csak nehogy holnap már késő legyen.

A természet valóban gyógyít. Számtalan embertől hallottam

már, hogy a munkahelyi gondjai, családi bajai elől menekülve ahogy kiér a kőrengetegből, megnyugszik a telken. Maradék feszültségét „kikapálja” magából, levezeti a fizikai munkával. A fák, virágok látványa, a madárdal és a csönd szinte megfü- röszti a lelkét, vigaszt nyújt le- hangoltságára. Az elvégzett munka jóleső fáradságot, a tevékenység mással nem pótolható sikerélményt nyújt. A természet valóban képes kikapcsolni a civilizációs ártalmakkal agyonterhelt emberi agyat, felfrissíti, megújítja a felpörgetett ideg- rendszert. Hiszen legfőbb bajunk a ránk kényszerített gyors tempó, a kényszerűen sokfelé osztott figyelem, a nagy zaj, a füst, a szűkös tér, az embertömeg, a sokasodó emberi konfliktusok. Erre valóban gyógyírként hat a természet, a csend, a viszonylagosan kényelmesebb munkatempó, a friss levegő. De nemcsak pillanatnyi hatásról van szó, mélyebben is történik bennünk valami...

Az ember biológiai, pszichológiai és társadalmi lény. Biológiai voltát a civilizáció megnyirbálta, mesterséges körülmények rácsai mögé zárta, de ezt nem lehet sokáig büntetlenül rákényszeríteni. Szinte hihetetlen, de emberré válásunk több százezer esztendeje sem tudta még teljesen átalakítani testi felépítésünket a kétlábon járáshoz. Például fejünk egyenesen tartásához nem alkalmazkodott kellően az arcüreg kivezető nyílása, nátha esetén belül pang az orrváladék, gyakori arcüreggyulladással fizetünk érte. (Például az emlősállatok feje „lóg”, kellően ürül). A gerincoszlop és a két alsó végtag sem bírja a test súlyát — főleg, ha túltáplált —, csigolya- és izületi torzulások meg visszér a következmény. Az idegrendszer tulajdonképpen alkalmazkodóképe- sebb a testnél, de nem a végtelenségig.

Kell tehát a természet! A gyermekeknek az egészséges személyiségfejlődéshez, a felnőttnek a kiegyensúlyozott léthez kell a közvetlen közelség, közvetlen kapcsolat a napfénnyel, a vízzel, a levegővel, a növényekkel, az állatokkal. Ezt nem pótolja néhány cserép virág, -es egy pár aranyhörcsög vagy madár a lakásban. A megoldás: több kirándulás, séta, kocogás, szabadtéri sportok, és legfőképpen a kertművelés — utóbbi meg az egészséges táplálkozást is biztosítja.

Dr. Ignácz Piroska

! ' I

Hahó, megérkeztem!

„Tudok köpni. Természetesen még nem jól célzott sugárban, de van már egy pár nyáltermelő mirigyként. És távköpéshez meg itt úgysincs elég hely. Egyáltalán, hajói megnézem, nem is olyan nagy ez a lakás, mint amilyennek a beköltözéskor tűnt. Majdnem három hónapja lakom itt, és nagy általánosságban elégedett vagyok a körülményekkel, és semmi kedvem sincs a dolgokon változtatni. Itt mindennap történik valami. És ha unatkozom, rághatom a körmömet. Merthogy nő a körmöm. Azonkívül szívóizmok fejlődtek a pofimban, és ha valami szopnivaló kerül elém, azt kedvemre szopizhatom. Előfordulhat, nem igaz? És tudják, mit tudok még? Odapisilni a padlóra. Igaz, csak egészen kicsit.”

Megható dolog, amikor egy férfit „elgyengülni” látunk. Amikor kilépnek a kemény, izmos, mindentől megvédő, határozott lovag leple alól, és előbújik belőlük a lelkűkben szunnyadó gyengédség. Ritka pillanatok...de ilyenkor egy nő hajlamos minden, addig elkövetett bakit azonnal megbocsátani.

Willy Breinholst ilyen „gyenge” pillanatában írhatta a Hahó, megérkeztem című könyvet, amelynek alcíme a következő: „Szórakoztató és kalandos utazásom a születésig kilenc hónapon át — szülőknek, és olyanoknak, akik szülők szeretnének lenni.”

Ez egy félórás könyv. És ebben nincs semmiféle lesújtó degradáló kicsinylés. Egyszerűen olyan rövid és változatos, hogy ennyi idő alatt lehet eljutni az első oldaltól az utolsóig. A történet egy megtermékenyített petesejt...zigóta...magzat, szóval egy kilenchónapos élet körülményeiről tudósít, onnan, bentről. Kissé sajátosak vagyunk mi, emberek, arról az oldalról. Főleg úgy, hogy a dán humorista fanyar, elegáns humorral még inkább kifiguráz bennünket. Például így: „Ma igen rossz kedvem van. Anyu tök begolyózott. Ha tovább is ilyen lesz, nem maradok itt. Úgy lelépek, hogy megsem mondom neki előre. Rajta múlik. Tudniillik, majdnem egész éjjel diszkóban voltam. Én! Szépen aludtam, egyszer csak őrült robaj, és egyik faltól a másikhoz vágódtam, százszor is, innen oda, onnan ide”.

Túl sok információt nem tud meg az, aki a születés, az addig eltöltött idő körülményeire kíváncsi. Ez a fajta tájékoztatás egyébként is a szakkönyvek dolga. Ez a kötet nem ígér mást, mint szórakoztatást. Azt viszont teljesíti. S ígér még valamit: 1990 tavaszára a folytatást: „Halló, mama, halló, papa! címmel...

(doros)

A kellemes frottír

A frottírral való ismerkedésünk nem újkeletű. A vastagabb, hosszú életű törülközők, fürdőlepedők, a szép fürdőköpenyek régóta közkedveltek. Ez a választék az évek folyamán alaposan kibővült, s ma már a kirakatokban megszokott látvány a frottírból készült utcai ruha, köntös, fürdőruha, strandegyüttes, szatyor, táska, sapka, kalap, papucs, szennyestároló zsák, fürdőszobaszőnyeg, WC-előke és takaró, s még számos holmi.

A méterben is kapható, színes, sokféle mintájú, levegősebb, vékonyabb és csak egyik oldalán bolyhozott, olcsóbb fajtájú frottíranyagból készülnek a különféle ruházati cikkek. A kellemes, könnyű, puha tapintású anyag előnye, hogy jól mosható, erősen nedvszívó hatású, és hosszú életű.

Rajzunkon virágos frottírból készült, elől gombos nyári ruhát, térdigérő köntöst és kétrészes fürdőruhát mutatunk be strandkabáttal.

Állatkórház a „város szélén”

Paraziták okozta betegségek

Belső élősködők

Kutyában és macskában számos parazita élősködik, ezek azonban aránylag ritkán okoznak klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedést. Jelentőségüket az domborítja ki, hogy közöttük sok az olyan para- zitózis, amely állatról emberre és viszont teljed.

Fonálférgek közül mintegy harminc faj előfordulásával számolhatunk hazánkban. Ezek közül legfontosabb a kutyában és macskában élősködő orsóféreg. A szájon át felvett fertőző féreglárvák különféle szervekben (máj, szív, tüdő, légutak, garat, gyomor) vándorolva kifejlett féreggé alakulnak. Idősebb állatoknál a véráram különféle szervekbe szállítja a lárvákat, melyekből csak kivételes esetekben — nőstények kölykezése, immunrendszer zavara — fejlődik

ivarérett féreg. Tehát a kölykök már a magzati korban és a szoptatás alatt is fertőződhetnek. Klinikai tünetek főleg fiatal egyede- ken alakulnak ki. Váltakozó étvágy mellett nem vagy rosszul fejlődnek, esetenként hánynak, a központi idegrendszer károsodása miatt gyakori a görcsös állapot. A védekezésre megfelelő gyógyszerek állnak rendelkezésre. Fontos a vemhes, a szoptatós anyák kezelése is. Ember is fertőződhet. Ajánlatos a gyakori kézmosás és fertőtlenítés.

A Trichinellosis az emberhez hasonlóan állatokban is súlyos betegség előidézője. Kutya és a macsaka is Trichinella lárvákat tartalmazó nyers hús elfogyasztásával fertőződik. A bélben levő Trichinellák mechanikai izgatásuk és toxinjaik révén bélgyulladást okoznak, amelyet magas

láz, hasmenés és hányás kísér. A hasi fájdalom után, hamarosan izomfájdalmak is jelentkeznek. Lesoványodás és elhullás is lehetséges. Megelőzésképpen állatainknak csak hőkezelt húst adjunk.

A galandférgeknek lapos, ízekből összetevődő, szalagszerű testük van. A féreggazda bélsarával ürülő ízek már fertőzőképes petéket tartalmaznak, amelyek különféle, úgynevezett köztigazdákba kerülve más-más típusú lárvákká (borsóka, hólyagféreg) fejlődnek. Ilyen lárváknak szájon át való felvételével fertőződik újra a végleges gazda. A galadférgesség sem a kutyában sem a macsakában nem jár klinikai tünetekkel. A köztigazdákban (juh, sertés, szarvasmarha, nyúl, ember) viszont elhullást vagy olyan bántalmat okozhat,

amely gazdasági célú felhasználásukat akadályozza. Emberben súlyos szervelváltozásokat idézhet elő. A védekezés gyógyszerrel lehetséges és ebben az esetben is kerüljük a nyers hús etetését.

A Toxoplamosis közegészségügyi jelentősége miatt érdemel említést. Okozója a Toxoplasma gondii nevű véglény. Végleges gazda a macska, köztigazdaként eddig mintegy 360 melegvérű állatot jelöltek meg, valamint az embert is. A macska köztigazda (pl. egér) elfogyasztásával fertőződik. Főleg fiatal egyedekben fordul elő ritkán klinikai tünetekben megnyilvánuló heveny megbetegedés, láz, köhögés, szapora légzés, sárgaság kíséretében. Idősebb állatokban domináló az emésztőcsatorna és az idegrendszer megbetegedése,

vérszegénység és vetélés is előfordulhat. A köztigazdák (pl. kutya, ember) más köztigazda szerveinek elfogyasztása révén és a macskák által ürített fertőző fejlődési alak felvételével fertőződik. A gyógykezelés megoldatlan, a védekezésre kell törekednünk. Macskának, kutyának ne adjunk nyers húst, irtsuk a rágcsálókat, a szobában tartott macskák ürülékét felfogó homokot naponta cseréljük és fertőtlenítsük. Gyerekeknek és terhes nőknek kerülni kell a macskával a közelebbi kapcsolatot. Homokozás, kerti munka, nyers hús konyhai előkészítése után alaposan kezet kell mosni. A lehullott gyümölcs és zöldség nyers fogyasztása ezért is csak alapos mosás után ajánlatos.

dr. Kecskés Vilmos állatorvos