Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 6., csütörtök 4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS Felgyorsultak a politikai és tár- több információra van szükség sadalmi változások. Egyre bo- az eligazodáshoz. Szeretnénk nyolultabb a helyzet, ezért mind hozzájárulni ahhoz, hogy olvasóink minél több oldalról tájékozódhassanak. Ezért csütörtökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben különböző megnyilatkozásokat, állásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Reméljük, segítséget nyújthatunk ahhoz, hogy teljesebb képet alkothassanak magukban különböző kérdésekkel kapcsolatban. A Magyar Demokrata Fórum elnökségének nyilatkozata Az MDF választmányának június 24-i határozata, amely a tagság véleményének kikérése után született meg, s bejelentette az MDF párttá válásának szándékát, amely párttá válást végső fokon az Országos Gyűlés hivatott kimondani, sajnálatos módon ellentétes indulatokat kavart fel az MDF tagságában. Ezért az elnökség az MDF szellemi és mozgalmi egységének és békéjének megőrzése végett bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az MDF-nek, mint szellemi-politikai mozgalomnak, valamint az MDF-nek, mint politikai pártnak egyidejű működéséhez szükséges szervezeti, technikai és politikai feltételeket. E bizottság tagjai: Antall József, Csoóri Sándor, Csurka István, Für Lajos. A bizottság 1989. július 17-én tesz jelentést az elnökségnek. E nyilatkozat megtételében, valamint a bizottság kiküldésében az elnökséget az vezérelte, hogy megőrizze az MDF-nek, mint a magyar társadalom legnagyobb független szervezetének, jövendő pártjának és szellemi mozgalmának hatékony működéséhez feltétlenül szükséges erkölcsi egységét. Az elnökség 1989 szeptemberére összehívja az MDF második Országos Gyűlését. Az MDF Országos Elnöksége Észrevétel A Magyar Demokrata Fórum Heves Megyei Szervezetének egyeztető tanácsa által Barta Alajos országgyűlési képviselőhöz intézett nyűt levelére Füstölgés Tisztelt Egyeztető Tanács! Olyan történelmi időket élünk, amikor az emberi jogok érvényesüléséhez, a szabad választásokhoz, a demokratikus átalakuláshoz vezető utat keresi sok szervezet, a különböző pártok s egyének jobbító szándékkal, a nép, a lakosság érdekében. Az eszközök és módszerek, amelyekkel az átalakítás érdekében hatni és tenni akarnak, lehetnek és kell is, hogy különbözőek legyenek, csak egyet ne feledjünk el, a nép törvényes jogait — amiért a harc folyik — tartsuk tiszteletben. ban olvashattunk az MSZMP Eger Városi Bizottságának arról az állásfoglalásáról, amelyben azt javasolja a HNF városi bizottságának, hogy helyiségeiben tegye lehetővé az alternatív pártok működését térítés nélkül. A HNF megyei bizottsága — mint a mozgalom gazdálkodásáért felelős testület — június 28-án foglalkozott a javaslattal, és arról a következő véleményt alakította ki. Az egri alternatív szerveződések többsége a HNF városi bizottságán kezdte el működését, és ott tartja összejöveteleit ma is. A HNF megyei és váA Pétervására székhelyű 4. országgyűlési választókerület választásra jogosult állampolgárai Barta Alajost törvényesen választották meg képviselőjükké. A törvényesen megválasztott, s a lakosság többségének bizalmát ma is élvező képviselő lemondásra történő felszólítása — a választópolgárok megkérdezése, véleményük nélkül — sértik jogainkat, s ellentétben áll az Önök által is képviselt demokráciával. Reméljük, országgyűlési képviselőnk is érzi és tudja ezt, hiszen munkájával Pétervására és térsége fejlődéséhez, választói rosi bizottsága a feltételek időleges, térítésmentes biztosítását már akkor is vállalta, amikor nagyon messze volt még a szóban forgó — kétségtelenül felvilágosult szellemű — egri párthatározat. Mozgalmunk ugyanis elsőként biztosított lehetőségeket az alternatív gondolatok nyílt kifejezésének, és most is törekszik az új pártokkal, mozgalmakkal, egyesületekkel az érdemi együttműködésre. Ennek sikereként említhetjük március 15-e közös megünneplését, és azt az első kerékasztal-találkozót is, amelyet épp a HNF Egri Városi Bizottságán tarthattak meg. De minden érintett tudomására kívánjuk egyéni gondjainak megoldásához a tőle telhető segítséget és támogatást megadta. Bízunk abban, hogy jogainkat sértő felszólításukat a mi érdekünkben visz- szautasítja, s lesz a továbbiakban is ereje, kitartása választói érdekeit képviselni, feladatát ellátni. Történelmi időket élünk, s részesei akarunk lenni hazánk demokratikus átalakításának, de nem a lakosság nélkül, hanem velük közösen, véleményükre építve. Pétervására város MSZMP-, állami, társadalmi, gazdasági szervek képviselői hozni azt is, hogy a népfront a városban ingatlannal nem rendelkezik, helyiségeit bérli, és azokért szűkös költségvetéséből jelentős összeget fizet évente — többek között a Magyar Szocialista Munkáspártnak is! A HNF megyei bizottsága reméli, hogy a jövőben is lesz módja elősegíteni az új pártok működésének teljesebb kibontakozását. Változatlanul ragaszkodik azonban az eredeti gyakorlathoz: ügyeinket közvetlen találkozások alkalmával beszéljük meg. Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága Kezemben a Népújság 1989. július 3-i száma. Olvasgatom, s egyre rosszabb a közérzetem. A vezércikkel még semmi bajom: „...napjainkra a magyar egyre inkább nyíltan politizáló nemzetté válik...” Lapozok. Feketekeretes felirat, öklömnyi betűkkel. Az MSZMP megyei bizottságának ledorongoló közleménye. Valami súlyos bűntény, világrengető politikai vétség? Beleolvasok a hosszadalmas eszmefuttatásba, és megtudom a lényeget: Vass József,,Vélt és valós sérelmeinek orvoslását éjjel, szeszes ital hatása alatt, ingerült állapotban kívánta rendezni.” A következő oldalon újabb feltűnő cím: „Utóhang — disszonanciával”. Részletes elmarasztalás, úgyszintén Vass Józsefnek adresszálva. A rendőrség egyik vezetője alig burkoltan fenyegetőzik: „A magam részéről — Vass József helyében — nem ragaszkodnék a A szociáldemokraták 1989. július 1-jén és 2-án megtartották első országos értekezletüket. A tanácskozáson, melyre valameny- nyi szociáldemokrata meghívást kapott, 17 megye és Budapest húsz kerülete szociáldemokrata alapszervezeteinek demokratikusan megválasztott küldöttei, a párt valamennyi irányzatának képviselői vettek részt. Az értekezlet úgy határozott, hogy a párt eddigi vezető testületéit megszűntnek tekinti, egyben hatálytalanította a senki által meg nem választott vezetés kizáró határozatát. Az értekezlet ellenszavazat nélkül Révész Andrást választotta meg a párt elnökének. A demokratikusan megválasztott alapszervezeti vezetőségek természetesen tovább működnek. bizonyítékok közzétételéhez.” Milyen bizonyítékokra gondolhatott? A pártbizottságon osztogatott, kétes törvényességű fényképekre? Magnófelvételekre? Esetleg a MÁV forgalmi irodáján talált ujjlenyomatokra? Félreértés ne essék: nem a presztízsféltés adott kezembe tollat. Még csak nem is az a szemlélet, hogy ne piszkítsunk a saját fészkünkbe. Vass József nem rokonom, barátom, nem elvtársam. Csupán nem tartom tisztességesnek, ahogy ez a hatalom a saját embereivel bánik (elbánik). No persze, nem azokkal, akik e silány országlásért felelősek. Netn az országos nagykutyákkal, vadászgató, a Parlamentben jó- pofáskodó pártvezérekkel, hanem a kicsikkel, a védtelenebbekkel. Eltűnődöm: ha híveikkel ezt teszik, mire képesek ellenfeleikkel? „Szerencsém van”, mert az Az országos értekezleten részt vevő küldöttek 71 tagú választmányt hoztak létre a párt ősszel megrendezendő kongresszusáig terjedő megbízatással. A választmány első ülésén megválasztotta a párt 21 tagú Országos Vezetőségét, valamint a párt ügyvivőit. Az értekezlet megtárgyalta a párt politikai és gazdasági programtervezetét, tárgyalt az akció- program tervezetéről. Ezeket a dokumentumokat országos vitára bocsátja. Az értekezlet kifejezte azon akaratát, hogy a megújult Szociáldemokrata Párt a jövőben erősíteni fogja a demokráciába való békés átmenetért küzdő erőket. Budapest, 1989. július 2. A szociáldemokraták első országos értekezlete újság e számából — egy ugyancsak feltűnően tálalt — olvasói levélből azt is megtudhatom: az egri Fidesz-csoportnak újfasiszta, bakancsos, megvadult tagjai vannak. E bakancsosok kemény csizmái féléimet keltenek. Ha „S-né Kiss Ildikó” létező személy, s valóban tőlük fél, meg kell nyugtatnom őt: az egyre növekvő számú erőszakos bűncselekmények döntő többségét nem az alternatívok követik el, a válságért sem ők a felelősek. Igaz, a Vass Józsefek sem. Ám egyeseknek „odafent” épp ez a céljuk: bűntudatot ébreszteni „idelent”. Egymásnak ugrasztani a népet, s a rózsadombi — vagy éppenséggel az egri Lenin úti — villákról elterelni a figyelmet. Panem et circenses — tartották a rómaiak —, kenyeret és cirkuszt. Magyar Elemér az SZDSZ Egri Szervezete Felhívás az MSZMP tagjaihoz és szervezeteihez A Központi Bizottság 1989. június 23 — 24-i határozata értelmében a kongresszusi küldötteket augusztus 27-ig meg kell választani. Ez a határidő a jelen helyzetben olyan rövid időszakot jelöl ki, amely alapvetően megkérdőjelezi a küldöttválasztás demokratizmusát, valamint a küldöttek programjainak kidolgozását és megismertetését. Az az elképzelés, amely a küldöttek „megdolgozására” csaknem ugyanannyi időt szán, mint a választási rend kialakítására, jelölt- állításra és küldöttválasztásra, híven tükrözi a régi beidegződések továbbélését. Ezen a kongresszuson dől el, hogy az MSZMP reformpártként be tud-e kapcsolódni az ország sorsának további alakításába. Ezért felhívjuk a párttagokat, hogy helyi szinten is kezdeményezzék a küldöttválasztás határidejének szeptember 15-re történő módosítását. A központi döntésig is éljenek a Központi Bizottság határozata megengedő ajánlásával. A választási rend kialakítása során máris tapasztalhatók a tagság véleménynyilvánítási jogát szűkítő, a demokratizmust csorbító tendenciák, amelyek a párttagok jelentős részének a passzivitására építenek. Álláspontunk szerint semmiféle párttestület nem sajátíthatja ki a tagság jelölt- állítási jogát. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy egyes vezető pártszervek a jelölteket előzetesen szelektálhassák. Alakítsanak ki a párton belüli áramlatok önálló arculatot, és platformként jelenjenek meg! A párttagok ezekre és ezeket hitelesen képviselni tudó jelöltekre szavazzanak! Formailag is hibásnak tartjuk, hogy a párt szervezeti keretein kívüli egyesületek (például a Münnich Ferenc Társaság) a platformokat megillető jogokat élvezzenek. A mai helyzetben a választások körüli mindenféle manipuláció csak a párt bomlását gyorsítja. Felhívjuk a tagságot, hogy állítsanak erkölcsileg tiszta, a reformok mellett elkötelezett kongresszusi küldötteket! Pécs, 1989. július 1. A dél- és nyugat-dunántúli reformkorok regionális tanácskozása Nyilatkozat Mi, negyven magyar értelmiségi, akik megalapítottuk a magyar — román baráti kört Pécsett, hitet teszünk az ország közvéleménye előtt a magyar és a román nép barátsága mellett. Társaságunk önszerveződő csoportként alakult meg 1989 elején. Alulról építkező, mindenkitől független közösség, amely — alapszabályunk szerint — kizárólag a tagság akaratának megfelelően kíván működni. A második világháború óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt a két szomszédos ország viszonya. Románia-ellenes hangulat alakult ki hazánkban, s gyakran nem teszünk különbséget a román nép és a román vezetés között. Holott nem a román néppel, nem a román emberekkel állunk szemben, hanem az elfogadhatatlan politikai gyakorlattal. Tudjuk: mindkét népnek drága Erdély. Mi is féltjük Erdély szellemiségét, az ott élő magyarokat és az ott levő értékeket, s ezt kifejezésre juttatjuk most is. A gyűlölködés azonban nem szolgálja egyik nép érdekét sem, s kiváltképpen nem szolgálja a Romániában élő magyarság érdekeit. A népeink közötti áldatlan állapot, a napról napra növekvő és félelmet keltő feszültség indított bennünket arra, hogy létrehozzuk a magyar — román barátságot nyíltan valló és vállaló társaságunkat, s kiadjuk a Nyilatkozatunkat, amelyben szót emelünk a két nép barátságának fontossága, szükségessége mellett. A Trianon óta eltelt hetven esztendő meg-megújuló viszályai után és a mostani súlyos válság láttán úgy véljük: tovább nem halogatható a magyar és a román nép történelmi megbékélése. Hasonlóan ahhoz, miként megbékéltek egymással más népek is, amelyek évszázadokon át gyűlölték-gyilkolták egymást. S ha azok (például a franciák és a németek) felismerték, hogy értelmetlen luxus a gyűlölködésük, mennyivel inkább az a mi balsors és szegénység tépázta népeink számára. Mi, a magyar — román baráti kör tagjai és a velünk egyetértő honfitársaink arra vállalkoztunk most, hogy megvessük az alapjait a „népi diplomáciának”. Tiszteletben tartva a már kialakult államközi, politikai és diplomáciai kapcsolatokat, új — más — úton akarunk elindulni. Közvetlen kapcsolatokat kívánunk teremteni magyarok és románok között: ember emberrel, közösség közösséggel, város várossal, nép néppel. Valamennyiünknek meg kell tennie az első lépést. Tegyük meg mi! Tegyük meg, még akkor is, ha tudjuk, hogy egyoldalú lépés, és jó darabig az is marad. Mire vagyunk tehát képesek? Hozzunk létre országszerte magyar — román baráti köröket, amelyek elindíthatják az olvadást népeink között. S ha majd létrejönnék a feltételek a másik oldalon is — mert bízunk benne —, akkor lehetőség nyílik a közös cselekvésre is. Azt akarjuk, hogy a román ember, a román nép érzékelje: jó szándékkal, előítélet nélkül, őszinte barátságot ajánlva közeledünk hozzá. Ugyanezt kérjük tőle. Nem ökölbe szorított, hanem kézfogásra nyitott kezünket nyújtjuk feléje. S reméljük, hogy el is fogadja. Nyílt levél a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Tisztelt Elnök Úr! Amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelettel megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt, mi hívők, a különböző egyházak, vallási közösségek tagjai azt reméltük, hogy 40 év után végre valóban megvalósul az állam és az egyház különválasztása és az egyház autonómiája. Csalódnunk kellett, mert az ÁEH a deklarációval ellentétben nem jogutód nélkül szűnt meg. Helyette a Minisztertanács mellett megalakult az Egyház- politikai Titkárság, élén a miniszterhelyettesi rangba került Sarkadi Nagy Barnával. Ez az intézkedés — csakúgy, mint Miklós Imre kitüntetése — több oknál fogva is megütközést kelt. Ahelyett, hogy a vallásszabadságról szóló törvény elfogadásáig valamilyen ideiglenes államigazgatási szervet állítottak volna fel, egy minisztertanácsi határozattal egyszerűen kész tények elé próbálják állítani a törvényhozást. Ugyanis honnan tudhatja a Minisztertanács, hogy az Országgyűlés — a társadalmi vitát is figyelembe véve — miként fogja meghatározni az állam és egyház kapcsolatának jogi kereteit? Ez az új intézmény eleve kizárja azokat a javaslatokat (SZDSZ, MDF, Márton Áron Társaság), melyek az állam és az egyház következetes különválasztását képviselik. Ez az intézkedés azért is felháborító, mert a jogrendet, a törvényhozás jogkörét ennyire semmibe vevő eljárást más törvényhozási tárgyaknál az utóbbi időben nem tapasztalni. A jelen politikai légkörben az ilyen jellegű, már meghaladottnak hitt és ígért intézkedések nem növelik a kormányzat iránti bizalmat. A fentiekre tekintettel kérjük az Egyházpolitikai Titkárság haladéktalan megszüntetését, és azt, hogy a vallásszabadságról szóló törvény elfogadásáig ne hozzanak létre semmilyen véglegesnek szánt egyházügyi igazgatási szervet. Ezen levelünket nyílt levélnek szánjuk, és megküldjük minden felekezet vezető testületének. Szeged, 1989. június 30. Tisztelettel: Egyházfórum Közéleti Bizottsága Szeged A Népújság június 3-i számáA szociáldemokraták első országos értekezletének nyilatkozata Segítettünk és segítünk!
