Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. július 6., csütörtök Téma: Európa jövője A francia fővárosban tartózkodó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő és felesége, Raisza Gorbacsova integet az üdvöz­lésükre összegyűlt tömegnek a Bastille téren. Balról Roland Dumas francia külügyi államminiszter (Népújság-telefotó MTI) (Folytatás az 1■ oldalról) majd beírta nevét az arany­könyvbe. Ezután a városházára hajtatott, ahol félórás négyszem­közti beszélgetést folytatott Jac­ques Chirac polgármesterrel. A rövid eszmecsere témája Európa jövője volt. Chirac utána úgy nyi­latkozott a sajtó előtt, hogy az európai közeledés nagy erőfeszí­téseket követel a Kelettől és a Nyugattól. Szerinte a legfonto­sabb a hagyományos fegyveres erők csökkentése és a nukleáris elrettentés fenntartása. Ezután került sor Gorbacsov párizsi látogatásának leglátvá­nyosabb és újszerű eseményére, a francia értelmiséggel való talál­kozásra. A Sorbonne nagy amfi­teátrumát zsúfolásig megtöltöt­ték a francia akadémikusok, tu­dósok, filozófusok, újságírók, művészek, akik melegen meg­tapsolták a szovjet államfő beve­zető szavait. Gorbacsov ebben a 200. évfordulóját ünneplő fran­cia forradalom és az orosz októ­beri forradalom közös örökségét méltatta, majd válaszolt a jelen­levők kérdéseire. Regis Debray író és volt elnöki tanácsadó kér­désére válaszolva elégedetten ál­lapította meg, hogy „közös euró­pai házunk” eszméje lassan kezd tért hódítani, mozgósítja a köz­véleményt, az értelmiségieket és a politikai életet. Aláhúzta, hogy őt nem zavaija Európa sokféle­sége és figyelmeztette a nyugati közvéleményformálókat, hogy Európa egysége nem hozható te­tő alá „a szocializmus felszámo­lásával. Ez irreális és veszedel­mes gondolat, nem szabad szem elől téveszteni a valóságot”. Más válaszaiban is hangoztatta, hogy a Nyugat ne tápláljon olyan illú­ziókat, mintha „egyedül a bur- zsoá társadalom képviselne örök értékeket” és ne dédelgesse azt a reményt, hogy a szocialista or­szágok majd idővel megtérnek a „kapitalista karámba”. Nem ez a követendő út, ha egyetértést akarunk és felépíteni közös európai házunkat. A poli­tikai és társadalmi választás sza­badsága egyetemes parancs és alkalmazkodni kell hozzá” — fi­gyelmeztette a Pascal, Descartes, Lavoisier és Richelieu bíboros életnagyságú szobrai alatt szo­rongó francia hallgatóságát. (MTI) Nyers-interjú „Az MSZMP a megújhodás pártja” — ezzel a címmel közöl inter­jút Nyers Rezsővel címoldalán a Moszkovszkije Novosztyi. A népszerű szovjet hetilap beveze­tőjében beszámol arról, hogy jú­nius végén, az MSZMP KB ülé­sén a párt elnökévé választották Nyers Rezsőt, az MSZMP PB tagját, államminisztert. Vlagyi­mir Brodeckij, a lap tudósítója kérésére a magyar politikus első interjúját adta a szovjet sajtó szá­mára. — Milyen elsőrendű feladato­kat lát maga előtt új posztján? — A szocializmus megújhodá­sának adott szakaszán az MSZMP-nek olyan új politikai erővé kell válnia, amely élvezi az állampolgárok többségének bi­zalmát és képes jogot biztosítani magának az irányításra, szabad, demokratikus választások alap­ján. Éppen ezért a legjobb lenini hagyományokra kell támaszkod­nunk: meggyőző, realista prog­ramra és egységre van szüksé­günk. Megnövekszik a kollektív vezetés jelentősége. Meg vagyok győződve arról, hogy a most létrehozott négyta­gú elnökség meg fog felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt vezetése elé ál­lítanak. A párt elnökének — mint aki első az egyenlők között e testületben — feladatát abban látom, hogy megteremtse az egyensúlyt a párton belüli véle­mények pluralizmusát tekintve. Mindennapos kötelmeim közé tartozik az MSZMP képviselete a magyar politikai élet más áram­latainak képviselőivel folytatott vitákban. Ugyanakkor fontos feladatomnak tartom az MSZMP külpolitikájának, nem­zetközi kapcsolatainak formálá­sában való részvételt. Különle­ges jelentőséget tulajdonítok a szocializmus megújhodásának útját járó SZKP-val folytatott, a bizalomra épülő együttműkö­désnek. — Milyennek látja az MSZMP szerepét a Magyarországon vég­bemenő reformokban? — Az MSZMP az országban végbemenő változások kezde­ményezője és garanciája. A párt elismerte, hogy a nép és az ország boldogulása teljes fejlődési mo­dellváltást tesz szükségessé a szocializmus keretein belül. Az MSZMP több évtizeddel ezelőtt a reformok kezdeményezője­ként lépett fel. A párt programja: demokrati­kus szocializmus, amely a piaci vegyes gazdaságra és a képvise­leti parlamentarizmusra épül, s ez a legfontosabb garanciája a re­formok következetes megvalósí­tásának. Átérezzük a felelősség teljes súlyát, mivel ma az MSZMP az egyetlen politikai erő Magyarországon, amely ké­pes a változások megvalósításá­ra. Nemzeti törekvéseinkben cse­lekvésre ihlet és ösztönöz az az új politikai gondolkodásmód, amely elválaszthatatlan az SZKP-tól és Mihail Gorbacsov nevétől—fejeződik be Nyers Re­zső interjúja. (MTI) Nyereményjegyzék Az 1989. július 4-én megtartott június havi tárgynye- remény-sorsolásról, amelyen a 23. heti szelvények vet­tek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítése­ket használtuk: A Vásárlási utalvány (7 ezer Ft) B DACIA 1310 TLX tip. személygépkocsira szóló utalvány C DACIA 1310 TX tip. személygépkocsira szóló utal­vány D POLSKI FIAT 126 E tip. személygépkocsira szóló utalvány E JVC színes tévé F SIEMENS videomagnó G SIEMENS music center, hangfalakkal, kazetákkal H LANICO rádiómagnó I SONY rádiómagnó J PHILIPS mikrohullámú sütő K Varia-utalvány (75 ezer Ft) L ITT színes tévé M Otthon lakberendezési utalvány (50 ezer Ft) N Hang-fény utalvány (50 ezer Ft) O Szerencse-utalvány (40 ezer Ft) P Iparcikk-utalvány (25 ezer Ft) Q Zenesarok-utalvány (20 ezer Ft) R SANYO rádiómagnó S Vásárlási utalvány (10 ezer Ft) T Vásárlási utalvány (9 ezer Ft) A nyertes szelvényeket 1989. július 25-ig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy a Posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Buda­pest V, Münninch Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék július 11-től megtekinthető az OTP- fiókokban, totó-lottó kirendelt­ségekben és a postahivatalokban. 5 445 087 s 5 449 564 r 5 458 518 t 5 471 949 t 5 476 426 r 5 480 903 p 5 485 380 r 5 489 857 r 5 594 334 t 5 498 811 t 5 503 288 t 5 507 765 o 5 512 242 r 5 516 719 p 5 525 673 t 5 530 150 o 5 539 104 t 5 543 581 q 5 548 058 r 5 557 012 q 5 565 966 s 5 583 874 s 5 588 351 k 5 592 828 n 5 601 782 s 5 606 259 q 5 610 736 t 5 624 167 s 5 628 644 t 5 633 121 t 5 642 075 q 5 968 896 s 5 973 373 t 5 982 327 t 5 986 804 t 5 991 281 t 5 995 758 s 5 646 552 1 s 5 651 029 n s 5 655 506 b t 5 659 983 q t 5 668 937 k n 5 673 414 q q 5 677 891 t 5 682 368 r 5 686 845 s 5 695 799 p 5 700 276 s 5 709 230 q 5 722 661 t 5 727 138 t 5 731 615 r 5 736 092 t 5 749 523 p 5 758 477 s 5 767 431 q 5 780 862 t 5 789 816 q 5 794 293 t 5 798 770 t 5 843 540 n 5 852 494 s 5 856 971 p 5 861 448 s 5 879 356 e 5 883 833 n 5 888 310 r 5 897 264 o 5 901 741 s 5 910 695 q 5 915 172 r 5 919 649 s 5 924 126 s 5 942 034 q 5 946 511 m 5 950 988 ni 5 955 465 r 5 964 419 s 59 021 346 p 59 025 823 s 59 039 254 o 59 052 685 r 59 088 501 r 59 907 455 t 59 106 409 o 59 110 886 r 59 115 363 p 59 124 317 r 59 128 794 ni 59 133 271 m 59 137 748 r 59 146 702 r 59 164 610 r 59 169 087 s 59 178 041 p 59 182 518 r 59 195 949 p 59 200 426 s 59 204 903 s 59 209 380 m 59 213 857 m 59 222 811 s 59 227 288 q 59 240 719 d 59 245 196 q 59 254 150 a 59 258 627 n 59 263 104 s 59 272 058 s 59 276 535 s 59 281 012 t 59 285 489 s 59 289 966 p 59 294 443 s 59 298 920 s 59 303 397 s 59 307 874 q 59 312 351 t 59 321 305 s 59 325 782 t 59 330 259 t 59 334 736 r 59 339 213 t 59 343 690 I 59 352 644 q 59 357 121 s 59 379 506 s 59 383 983 t 59 388 460 r 59 401 891 s 59 410 845 n 59 415 322 s 59 419 799 p 59 424 276 t 59 428 753 s 59 437 707 r 59 442 184 s 59 446 661 r 59 451 138 s 59 455 615 r 59 460 092 s 59 469 046 s 59 478 000 o 59 482 477 r 59 486 954 q 59 491 431 s 59 495 908 p 59 500 385 s 59 504 862 o 59 509 339 r 59 513 816 s 59 518 293 r 59 522 770 q 59 527 247 s 59 536 201 s 59 540 678 t 59 554 109 p 59 563 063 r 59 567 540 t 59 576 494 k 59 585 448 n Eltemették A. Gromikót A moszkvai Novogyevicsje te­metőben szerdán katonai tiszte­letadással örök nyugalomra he­lyezték a vasárnap elhunyt And­rej Gromikót, aki sokáig a Szov­jetunió külügyminisztereként, majd a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnökeként dolgo­zott, s tavaly vonult nyugdíjba, egyebek között párttisztségeitől is megválva. Gromiko júliusban töltötte volna be nyolcvanadik életévét. A szovjet hadsereg központi házában szerdán moszkvaiak tíz­ezrei vehettek búcsút az ismert politikustól — a zuhogó eső elle­nére kilométeres sorok kígyóz­tak az épület előtt. Ravatalánál a temetésre alakult kormánybi­zottság tagjai, így Vorotnyikov, Zajkov, Ligacsov, Rizskov, Szljunykov, Csebrikov, Birjuko- va, Vlaszov, Lukjanov, Razu- movszkij, Jazov és Baklanov, va­lamint a Legfelsőbb Tanács tiszt­ségviselői, miniszterelnök-he­lyettesek, miniszterek, képvise­lők álltak díszőrséget. A Legfel­sőbb Tanács szerdán előbb fejez­te be ülését, hogy kollektíván ve­hessen búcsút A. Gromikótól. A ravatalon elhelyezték Gro­miko magas kitüntetéseit, a Szo­cialista Munka Hőse címmel járó két „Sarló és Kalapács” érdem­érmet, hét Lenin-rendet, a Vö­rös Zászló Munakérdemrendet. Az SZKP KB, a Legfelsőbb Ta­nács és a Minisztertanács is ko­szorút helyezett el. A Magyar Népköztársaság moszkvai nagy- követsége nevében Németh Já­nos, hazánk ideiglenes moszkvai ügyvivője helyezett el koszorút, s nyilvánította részvétét az el­hunyt hozzátartozóinak. A Novogyevicsje temetőben szűkebb körben búcsúztak az el­hunyttól. Először Vitalij Vorot­nyikov, az SZKP KB PB tagja, az Oroszországi Föderáció LT El­nökségének elnöke, a temetésre alakult kormánybizottság elnöke méltatta Andrej Gromiko érde­meit, az SZKP és a szovjet állam érdekében végzett hatalmas munkáját. A moszkvaiak nevé­ben Jurij Prokofjev, a városi pb másodtitkára búcsúzott az egy­kori képviselőtől, majd Alek- szandr Besszmertnih első kül­ügyminiszter-helyettes méltatta Gromikónak a szovjet külpoliti­ka alakításában szerzett érdeme­it. Szembe kell nézni a testület szerepével, jövőjével is VSZ-csúcs előtt Július 7 — 8-án Bukarestben tartja következő ülését a Varsói Szerződés tagállamainak legfontosabb konzultatív szerve, a Politikai Tanácskozó Testület. Az értekezlet körülményei ezút­tal mindenképpen indokolttá teszik az évről évre elhangzó sztereotip mondatot — a VSZ-tagállamokban hatalmon lévő pártok vezetőinek tanácskozását megkülönböztetett figyelem­mel követi a nemzetközi és a hazai közvélemény is. A PTT ülésein — amelyekről eddig az egyetlen hivatalos in­formáció a közlemény volt — mindig központi téma a világpo­litikai helyzet, a kelet — nyugati viszony értékelése, a fegyver­kezés megállítására kínálkozó lehetőségek felmérése, a robba­násveszélyes regionális válsággócok „hatástalanítása”. A leg­utóbbi, varsói tanácskozás óta nagy eredmények születtek eze­ken a területeken. Szorosabbá vált a szovjet — amerikai vi­szony, Mihail Gorbacsovot kedves vendégként fogadták Lon­donban, Bonnban, s Bukarestbe mát főtitkárrá választása óta második párizsi látogatása tapasztalatainak birtokában érke­zik. Rendben folyik a közepes hatótávolságú nukleáris fegyve­rek felszámolásáról kötött szerződés végrehajtása, felújultak a harcászati fegyverek csökkentéséről szóló tárgyalások, a kö­zép-európai fegyverzetcsökkentési tárgyalások csendes kimú­lását követően megkezdődött a kontinensen lévő fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentését szolgáló tárgya­lássorozat, folytatódik a szovjet csapatkivonás az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiábólés Magyarországról. Sze­lídültek az Európától távoli tűzfészkek is — Afganisztánból ki­vonták a szovjet csapatokat, a kibontakozás jelei mutatkoznak Délkelet-Ázsióban, Közép-Amerikábanés Délnyugat-Afriká- ban is. Szó sincs arról, hogy idilli állapotok uralkodnának a kelet — nyugati, a VSZ — NATO kapcsolatokban, de kétségtelen, hogy régóta várt, kedvező folyamatok indultak el. Ez a politikai kö­zeg nem kedvez a látványos, egyoldalú és kézzelfogható ered­ményeket csak ritkán hozó deklarációknak, leszerelési lépé­seknek. Annál több lehetőséget kínál viszont arra, hogy a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalások sikerét elősegítő, a helsinki folyamatot izmosító, s kedvező válaszlépésekre joggal igényt tartó intézkedésekben állapodjanak meg a Bukarestben tár­gyaló küldöttségek. A román fővárosban összegyűlő politikusoknak időt kell szakítaniuk belteijesebb kérdések megvitatására is. Óhatatla­nul szembe kell nézniük magának a testületnek a szerepével, jövőjével is. Az a tény, hogy a LEMP lényegében vesztesként került ki a lengyelországi választásokból, s Magyarországon az állampárt hagyományával szakítani kívánó MSZMP kollektív vezető testületet hozott létre, s reális lehetőségként beszél a ko­alíciós kormányzásról, már ma is szükségessé teszi annak újra­értékelését, miként működjön az a testület, amelyben eddig a tagállamok kormányzó kommunista és munkáspártjainak első és főtitkárai vezették a küldöttségeket. A szokásokhoz híven minden bizonnyal szó lesz Bukarest­ben a tagállamok belső helyzetéről is. A szocialista modell egy­neműségét azonban az évek során felváltotta a tagállamok bel­politikai helyzetének sokszínűsége, amely nemegyszer a nyil­vánosság előtt is kifejezésre jutó ellentétek forrásává vált. Ezeknek a vitás kérdéseknek az áttekintésére, egymás állás­pontjának megértésére mindenképpen szükség van, s ehhez még meg kell találni a megfelelő formát. Az eszmecsere csak akkor lehet eredményes, ha megszűnik az egyoldalú deklaráci­ók eddig megszokott felolvasása, s a tárgyalóteremben érvek és ellenérvek józan, dühös indulatoktól, vádaskodástól, általáno­san érvényes receptek felírásának szándékától mentes, valódi párbeszéd zajlik. Fazekas László Lengyel parlamentarizmus Milyen lesz? Néhány arcon a megillető- döttség és a büszkeség mellett némi tanácstalanságot is fel lehe­tett fedezni kedden, mégpedig nemcsak a Szolidaritás, de a koa­líciós politikusok között is, amint az újságírók sorfala között be­léptek a Szejm épületébe. A hagyományos lengyel poli­tikai pártok és csoportok mellett most első ízben az eddigi kor­mányzó koalícióval szembenálló politikai erő, a lengyelországi el­lenzékiség címére igényt tartó Szolidaritás képviselői is helyet foglalhattak a parlamenti szék­sorokban. Mivel az új összetételű parlamenthez szabott új kor­mány még nincs, sőt — még nem lévén köztársasági elnök — azt sem tudni, ki kap kormányalakí­tási megbízást, egyelőre nem iga­zán világos, kit is nevezhetünk a parlamentben ellenzéknek. Annál kevésbé sem, hiszen a még hatalmon lévő Rakowski- kormány ma a mögötte álló koa­líciós pártoktól, beleértve saját pártját, a LEMP-et is, majdnem annyi bírálatot kap, mint a Szoli­daritástól, sőt minden alapja megvan annak a feltételezésnek is, hogy az évtizedeken át uralko­dó hárompárti, LEMP-vezetésű parlamenti koalíció sem tekint­hető igazán egységesnek, hiszen a parasztpárt és a demokrata párt is bejelentette: az új parla­mentben saját politikát akar folytatni, egyes konkrét kérdé­sekben keres majd parlamenti szövetségest, nem kíván a LEMP oldalán lehorgonyozni. Mindez azért nem változtat azon a helyzeten, hogy a mandá­tumok 38 százalékával, 173 kép­viselővel a LEMP az alsóház leg­erősebb pártja, megelőzve a 35 százalékkal, 161 képviselővel rendelkező Szolidaritást. A pa­rasztpártnak 76, a demokraták­nak 27 képviselője van, míg a há­rom keresztény és katolikus szer­vezet 23 képviselőt tudhat magá­énak, azaz a koalíció fennmara­dása esetén e tömörülés 299 mandátummal rendelkezik. Ez 65 százalékot jelent, ami sok mindenre, például a köztársasági elnök megválasztására elég, de nem elég arra, hogy a 99 száza­lékban a Szolidaritás kezében lé­vő szenátus által visszadobott törvények újbóli elfogadásához biztosítsa a szükséges kétharma­dos többséget. A patikamérlegen kiegyensú­lyozott arányok azonban csak a papíron léteznek, hiszen — mint ahogyan az már kedden is kide­rült — az egyes képviselői cso­portok aligha fognak minden esetben egy központi akaratnak megfelelően, egységesen szavaz­ni. Vagyis az a bizonyos problé­maszövetség már a parlament vezető tisztségviselői megválasz­tásánál is működött. Az egyelőre külön talány a legtöbb tudósító számára, hogy milyen logika szerint foglalnak helyet az egyes képviselők az al­sóházi széksorokban, mert ked­den a legnagyobb nehézségek árán is csak hozzávetőlegesen le­hetett megállapítani — legalább­is a helye szerint —, ki kicsoda. Már a képviselői eskütételkor harsány derültséget okozott, hogy az esküre szólított Szolida­ritás-képviselő, Jacek Kuron jel­legzetesen rekedt hangja: „eskü­szöm” — nem a Szolidaritás­képviselők táborából, hanem a LEMP-képviselők soraiból hangzott el. Ez persze nem aka­dályozta meg Kuront, a LEMP egykori tagját, hogy később éles hangú felszólalásban támadja a kormányt. Az igazi bizonytalanságot azonban mégsem Kuron hova­tartozása okozza, hanem az, hogy változatlanul üresen áll a köztársasági elnöki páholy lent a tanácskozási teremben és fönn a páholyban egyaránt. Az elnök mielőbbi megválasz­tása, a kormányfő kijelölése és az új kormány megalakulása lénye­gesen csökkentené az össztársa­dalmi bizonytalanságot, a belpo­litikai feszültséget. Zs. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents