Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 157. szám ÁRA: 1989. július 6., csütörtök 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA ,;AZ MSZMP A MEGÚJHODÁS PÁRTJA” Interjú Nyers Rezsővel (2. oldal) MILLIÁRDOK NINCSENEK, DE LIGNIT VAN „Azt hallottam, elsüllyednek ezek a dózerek. Igaz?” (3. oldal) NÉZETEK, VITÁK .....ha híveikkel ezt teszik, mire képesek ellenfeleikkel?” (4 . oldal) GYÓGYÍT-E A TERMÉSZET? A pszichológus válaszol (5. oldal) Téma: Európa jövője Francia értelmiségiekkel találkozott Gorbacsov Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke franciaországi látogatásának második napján a Sorbonne egyetemen találkozott a francia szellemi és tudományos világ képviselőivel. Velük beszélgetve hangsúlyozta, hogy az ő Európa felfogása is az Atlanti-Óceántól az Uraiig terjed, mint a néhai de Gaulle elnöké, de óvta a nyugatot az olyan illúzióktól, hogy a szocialista országok visszatérnek a tőkés „karámba”. Gorbacsov látogatásának második napja reggel a Diadalívnél kezdődött, ahol a szovjet államfő fejet hajtott az Ismeretlen Katona emlékét őrző örök láng előtt és elhelyezte a Szovjetunió tiszteletét kifejező virágkoszorút, (Folytatás a 2. oldalon) Nagy Imre és társai ügye a Legfelsőbb Bíróságon A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügyben a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvás tárgyalását csütörtökre tűzte ki. A nyilvános ülésről értesítést kapott az ügy két élő szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós, továbbá a perben halálra ítéltek és kivégzettek, illetve a szabadulásuk után elhunytak hozzátartozói. Az Elnökségi Tanács ülésén először a teijedelmes iratanyagból ismertetik mindazt, ami lényeges az ügy megítéléséhez. Ezt követően a legfőbb ügyész képviselője összefoglalja az óvás lényegét, és megindokolja azt. Ezután a védelemé a szó. A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa előreláthatóan még csütörtökön délután határozatot hirdet. (MTI) Tárgyalások a Valutaalappal A Magyar Nemzeti Bank szerdán az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: A magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap között egy évre szóló, úgynevezett készenléti hitelmegállapodás van érvényben. Az utóbbi hónapokban tárgyalások folytak az említett hitelmegállapodás meghosszabbításáról. A tárgyalások egy szakasza most lezárult, de azokat rövid időn belül — augusztus végén, szeptember elején — azzal a kölcsönös szándékkal folytatják, hogy egy új, az érvényben levőnél hosszabb, látra szóló megállapodást készítsenek elő. A Valutaalap szakértői és a magyar pénzügyi hatóságok egyetértettek abban, hogy a hamarosan folytatandó tárgyalások célja — középtávú gazdasági és reform- programunk előrehaladása függvényében — egy több évre szóló hitelmegállapodás létrehozása is lehet. (MTI) A listát közzéteszik A nyertes betéteket Egerben húzták Tegnap délután Egerben, a SZOT-szállóban sorsolták ki az idei második negyedévi szerencsés nyeremény-betétkönyveket. Sorrendben ez volt a 152. alkalom, s ezúttal is sokan örülhetnek majd a váratlan meglepetésnek. A megyeszékhelyen egy bizottság előtt gyerekek húzták ki a győztes számvégződéseket. így csoportonként egy 250 százalékos, három 100 százalékos, hét 50 százalékos és huszonnyolc 25 százalékos nyereményt sorsoltak. A listát valamennyi napilap közzéteszi majd. Az ünnepélyes aktus után az egri Gárdonyi Géza Színház művészei az alkalomhoz illő összeállítással szórakoztatták a közönséget. (Fotó: Gál Gábor) Együttműködés az Agrobankkal — A közös kereskedelmi kapcsolatok elősegítésére — Képviseleti irodát nyitnak Pekingben és Budapesten Kínai bankárok a megyeszékhelyen Két esztendővel ezelőtt a Nemzetközi Mezőgazdasági Bankok Szövetségének a törökországi Isztambulban tartott kongresszusán találkozott Géhl Gusztáv, az Agrobank Részvénytársaság jelenlegi vezérigazgatója és Hang ár, a Kínai Mezőgazdasági Bank elnökhelyettese. Elhatározták, hogy a két pénzintézet között kapcsolatot teremtenek, s a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszenek. Ennek szellemében tavaly ősszel az Agrobank öttagú delegációja Kínába látogatott, most pedig egyhetes szakmai tapasztalatcserén tartózkodik hazánkban a Kínai Mezőgazdasági Bank küldöttsége. A vendégek szerdán Heves megye székhelyére látogattak, Dai Xianglong elnökhelyettes vezetésével. Az Agrobank egri területi fiókjának székházában dr. Székely Ferenc igazgató fogadta őket. Tájékoztatást adott a Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye területén tevékenykedő pénzintézet munkájáról. Kiemelte, hogy kapcsolatot tartanak az állami gazdaságokkal, a termelőszövetkezetekkel, az ágazatot ellátó kereskedelmi vállalatokkal és élelmiszer-ipari cégekkel. Részvényeket bocsátanak ki, betéteket gyűjtenek és hitelezést folytatnak. Nemrég megnyitották miskolci irodájukat, és hamarosan hasonlóra kerül sor Nógrádban, Pásztón vagy Balassagyarmaton. Hangsúlyozta, hogy az idén márciustól 12 gazdaságnak bankszámlát is vezetnek, és várhatóan év végére ezek száma eléri a húszat. Közöttük több a nyugatnémet tőkével működő vegyes vállalat. Megteremtették a lehetőségét annak is, hogy a második fél évtől a cégeknek, illetve a lakosságnak széfet nyissanak. A fennállásuk óta eltelt húsz hónapban 86 gazdasággal teremtettek kapcsolatot, 133 A kínai vendégek az egri várban részvény kibocsátásával. A betétgyűjtés mellett fontos feladatuk a gazdasági egységek fejlesztésének elősegítése hitelezéssel. Ezekből 349 bankügylet révén 2,2 milliárd forint kölcsönt biztosítottak. Irodájuk korszerűen felszerelt: számítógépekkel, nyolc telefonvonallal, telefaxszal, illetve telexgépekkel, amelyek döntőek a partnerekkel való kapcsolat- tartásban, a kölcsönös gyors informálásban. Dr. Székely Ferenc bejelentette, hogy területi fiókjuknál jelenleg 16-an dolgoznak, de a jövőben ezt a létszámot 26 — 28 főre bővítik. 1990. január 1-jétől devizaszámlákat is vezetnek majd, ezenkívül szélesítik a banki műveletek körét, és elsősorban a kisvállalkozókat segítik hitelekkel. Dai Xianglong elnökhelyettes (középen) a hazai bankok hitelezési módszerei iránt érdeklődött (Fotó: Gál Gábor) Felszólalt Dai Xianglong, a Kínai Mezőgazdasági Bank elnökhelyettese, méltatva az Agrobank Részvénytársasággal való együttműködésüket. Elmondta, hogy központjuk Pekingben van, és 45 ezer embert alkalmaznak. Céljuk, hogy az ázsiai ország keleti részében több helyen is 50 — 100 fővel bankfiókokat hozzanak létre, mert igény van rá, hiszen sok gazdasággal működnek együtt. Ezután a hazai bankok kamatfeltételei, hitelezési módszerei iránt érdeklődött. A tájékoztatókat követően a vendégek a délelőtti órákban megtekintették az egri vár történelmi emlékeit. Ebéd után pedig az Agrobankkal kapcsolatban levő Egervin Borgazdasági Kombinát munkájával ismerkedtek. Beszeda István gazdasági igazgató ismertette kül- és belkereskedelmi tevékenységüket. Részletesen kitért az ígéretesnek tűnő kínai piaci lehetőségre is. A bankárok az esti órákban visszatértek Budapestre, ahol ünnepélyes keretek között együttműködési szerződést írtak alá az Agrobank Részvénytársaság vezetőivel. Megállapodtak a pénzügyi kapcsolatok szélesítésében, a kínai — magyar kereskedelmi együttműködés elmélyítésében, esetleges vegyes vállalatok létrehozásában. Elhatározták, hogy az Agrobank Rt. Pekingben, a Kínai Mezőgazdasági Bank pedig Budapesten nyit képviseleti irodát. Szakembereiket pedig rendszeres tapasztalatcsere-látogatásokra küldik a két országba. Mentusz Károly Mérleg a külföldi kereskedelmi munkáról Kereskedelmi tanácsosok értekezlete kezdődött szerdán Budapesten, a Gellért Szállóban. A résztvevőket — Magyarország külföldi kereskedelmi kirendeltségeinek vezetőit és a társtárcák képviselőit— Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta a gazdaság jelenlegi helyzetéről, a főbb külgazdasági célokról. Külkereskedelmünk a legfrissebb adatok tanúsága szerint az utóbbi hetekben kedvezőtlenül alakult — mondotta a miniszter. A dollárexport kötésállománya az év első öt hónapjához képest kevésbé intenzíven növekedett, míg a dinamika május végéig 7, júniusban már csak 5 százalékos volt. Példaként azt is megemlítette a miniszter, hogy Magyar- ország részesedése a világkereskedelemben 1938-ban magasabb volt, mint napjainkban. A konvertibilis import viszont nem változott lényegesen, az importliberalizációtól való félelem alaptalannak bizonyult. Az ország fizetési kötelezettsége a törlesztéssel és á kamatokkal 3 milliárd dollár erre az esztendőre, a tervezett export viszont mindössze 6 milliárd dollár. Mivel a kamatokkal együtt 1995-ig 25 milliárd dollárnyi adósságot kell visszafizetni — s ezért évi 2 — 2,5 milliárd újabb hitel felvétele szükséges —, minden erőt az export bővítésére kell fordítani. A miniszter úgy ítélte meg, hogy az export növelésének legjobb eszközei: az exporthitel bővítése, az importvámok csökkentése, valamint az, hogy a deviza egy része az exportőröknél maradjon. j „Ejtőernyősök” Sok dolog van manapság kis I * hazánkban, amely ilyen vagy olyan mértékben felkavarja a kisebb-nagyobb közösségek, ! kollektívák életét. Ezen hanI gulatrontó tényezők között nem éppen az utolsó helyen , állnak az „ejtőernyősök” ak- 1 ciói. Minthogy talán nem min- f denki tudja, mire is gondolok • tulajdonképpen, el kell mon- j dánom: itt nem a levegő sze- j I relmeseiről, egy meglehetősen i szép sportág bátor művelőiről J ! van szó, hanem azokról a ko- I i moly pozícióban, beosztásban . j lévő emberekről, akiknek j j ezért vagy azért távozniuk kell '> : jól megszokott íróasztaluk '. I mellől, s akiket — mintegy j ' megkönnyítve számukra az el- I következő időszakokat — kü- I lönféle állásokba kívánnak el- i helyezni a még mindig döntés- ; : hozó jogkörrel rendelkező ko- J rábbi kollégáik. Olyan munkahelyekre, amelyek azért } még mind anyagi szempont- ] ból, mind pedig a presztízst te- I kintve igencsak jónak tekint- 1 hetők. Az „ejtőernyős” kifeje- 1 zés roppant találó, hiszen az j érintettek általában elég magasról ereszkednek lefelé — hogy aztán maguktól ugranak- e, avagy kicsit noszogatják őket erre, az szinte teljesen mindegy —, ráadásul — az ernyő következtében — viszonylag puhán fognak talajt. Hála azoknak, akik a hátukra tették ezt az okos kis szerkezetet. S hogy nem is kevesen vannak olyanok, akik föntről érkeznek, mi sem bizonyítja jobban, mint például az újságok és egyéb tömegkommunikációs eszközök ezzel kapcsolatos híradásai. Mert mit is láthattunk csupán az elmúlt néhány hónapban is? Tiltakoztak a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai, tiltakozó levelet írtak az illetékes miniszternek az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei, s még lehetne folytatni a sort. Az ok egyforma: „ejtőernyőst” küldtek hozzájuk. Nem, ne gondolja senki, hogy itt valamiféle újkeletű gyakorlatról van szó. Köztudomású ugyanis, hogy a múltban is jócskán előfordult ilyesmi, csak éppen az ilyen ügyek — a nyilvánosság mostaninál alacsonyabb szintje, mértéke miatt — nem kerültek napvilágra. Arról már nem is beszélve, hogy — szemben a jelenlegi állapotokkal — akkoriban aligha volt módja bárkinek is arra, hogy nemtetszésének adjon hangot. Az „eszi, nem eszi, nem kap mást” elve azonban — legalábbis szeretném hinni, hogy így van — lejárt. Félreértés ne essék, nem az ellen emelek kifogást, hogy egyesek — miután máshonnan el kellett menniük — dolgozni szeretnének. A baj az, hogy általában olyan területet szemelnek ki maguknak, amelyhez alig-alig értenek valamicskét. Ez már önmagában is irritálja azokat, akik viszont esetleg kiváló ismerői az adott tevékenységnek, s akkor még meg sem említettem egyéb feszültségforrásokat. így például azt, hogy a magas funkcióból érkezők többnyire tetemes fizetéssel rendelkeznek, amelyet igyekszenek átmenteni az új helyre is. Nézetem szerint az „ejtőernyős gyakorlatot” örökre el kell felejteni. „Ugróknak” és „ugratóknak” egyaránt... Sárhegyi István
