Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 28., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3, Szakszervezeti választások a Gagarin Hőerőműben Új érdekegyeztetési formára törekednek Az utóbbi időben leginkább a különböző alternatív szervezetek, politikai pártok nézeteiről, az MSZMP reformtörekvéseiről, hatalommegosztási szándékáról, a sztálini modell totális elvetéséről lehet a legtöbbet hallani, pedig a szakszervezeti mozgalom is keresi azokat az új formákat, módszereket, amelyek bevezetésével alkalmazkodni kíván a mai magyar politikai helyzethez, nem utolsósorban a tagság igényeihez. A vállalatoknál, intézményeknél a közelmúltban voltak és van, ahol még ezután lesznek a szakszervezeti választások. A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál nemrégiben fejeződött be a teljeskörű választás. A GHV Szakszervezeti Bizottsága titkárának ismét Tresó László kapott bizalmat, mégpedig a szavazatok 99,2 százalékával. A választások újszerűségeiről és elképzeléseiről Visontán kérdeztük. Tresó László kapott ismét bizalmat — A választás fő jellemzői közül nagyon lényegesnek tartom, hogy teljeskörű, alulról építkező volt, csak a szakszervezeti jelöltekre vonatkozott — mondja Tresó László. — Az első ütemben mintegy 70 csoportban szavaztunk az új bizalmikra és helyetteseikre. A különböző tisztségviselők személyére jellemző volt a többes jelölés. Szerencsésebb lett volna, ha a szakszervezeti titkár személyére is több, de legalább kettő jelöltet ki tudunk állítani. Sokkal nagyobb megmérettetés lett volna!Tényleg demokratikusan zajlottak le a választások, szinte mindenkinek lehetősége volt 2-3 jelölt közül választani. Új vonásként említeném a rétegképviseletet. A területi, gazdasági szerveződés oldaláról nézve, a főbizalmiak, vezető főbizalmiak egyszemélyben több réteget képviselnek. Ennek az a célja, hogy a döntések, állásfoglalások objektívebbek legyenek. Lényeges volt, hogy az adott gazdasági területhez tartozó emberek döntötték el, őket kik képviselik vállalati szakszervezeti tanácsban, amely a korábbi vállalati bizalmi testület (VBT) helyébe lépett. — Miként lehetne összegezni a tapasztalatokat? — Jelentős a fiatalodás a szak- szervezeti tisztségekben. A cserélődés mértéke 50-60 százalékos. Végül is az emberek akarata győzött. Bárki ellenőrizheti a választások objektivitását, hiszen nem titkos. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a választások nyíltan, nyilvánosan zajlanak le. Összességében tisztességesnek, korrektnek, demokratikusnak ítélem meg a szakszervezeti választásokat. Most már minden azon múlik, ki hogyan dolgozik. A jövőre vonatkozóan lényeges feladatunk az új testület működési és szervezeti szabályzatának kidolgozása. (Fotó: Szatmári István) yjjp — A szakszervezetnek egyre nagyobb hangsúlyt kell kapni a mai válságos gazdasági és politikai helyzetben. Miben változik a szerepe vállalati szinten a Gaga- rinban? — A változás folyamathoz kötött, a gyakorlati életben valósul meg. A tagság igényeihez történő alkalmazkodást, a jobb megfelelést tartjuk szem előtt. Munkánkat szeretnénk az eddigieknél nyíltabban végezni. Elismerést váltottak ki tavaly vásárlási akcióink, idén a külföldi csereüdültetési lehetőségek bővülése. Ma nagyobb önállóságra törekszik a szakszervezet, jobban szeretné kifejezni a tagság véleményét. Remélem, jó irányba indultunk el mi is. Továbbra is alapvető feladatunk a munka- vállalók érdekeinek képviselete és védelme, testületek és tisztségviselők révén, kollektív és egyéni esetekben. Ebbe belefér az összes munkaviszony kérdése, bérezés, anyagi elismerés, szociálpolitika. Ez a három nagy „szelet”, ezek a súlypontjai ennek a munkának. Ebbe a dolgozókat bevonjuk és tájékoztatjuk. A jövőben a leglényegesebb kérdésekben — bérfejlesztés, szociálpolitika, Kollektív Szerződés módosítása, a szakszervezeti bizottság is kidolgozza konkrét elképzeléseit. Az érdekegyeztetés ezekről szól majd. Nyilván elő- konzultációk után. Természetesnek tartom, hogy a szakszervezet ezentúl kidolgozza önálló elképzeléseit a fajsúlyos kérdésekben. A döntések így lehetnek a lehető legoptimálisabbak. Hiszen eltérő a szerepe a gazdasági vezetésnek, azaz a munkáltatónak és a munkavállalót képviselőnek. Teljesen logikus, hogy más a vélemény egy-egy kérdésben, noha a fő cél természetesen az, hogy a vállalat eredményesen működjön, s biztosított legyen dolgozóink értelmes és hasznos foglalkoztatása, tisztességes anyagi elismerése, szociális támogatása, segítése! — Ez egy új érdekegyeztetési forma, de megvalósítása feltételezi a vállalatvezetéssel a jó partneri viszonyt, ebben esetenként a nem kis kölcsönös toleranciát, nélkülözve minden merevséget, a saját álláspont elképzelés mindenhatóságának hangsúlyozását. Akár a munkáltató, akár a munkavállalót képviselő részéről. Csak így lehet, nem? — Igen, érvényt kell szereznünk annak, hogy feladataink ellátása során a gazdasági vezetéssel nem alárendelt a szerepünk, hanem partneri viszonyban kell dolgoznunk, az eltérő érdekek intézményes rendezésével. Az együttműködés fő jellemzője a konszenzus, a kiegyezés, formái a jelzés, a tárgyalás, a vita, a megegyezés és a nyilvánosság előtti fellépés kell, hogy legyen! Korcsog Béla AmtóHoszorU Az aratási koszorúba minden benne legyen, amit az ember aratott — tartja Kállai Józsefné az al- bertirsai Szabadság Mgtsz tagja. Búza, árpa, zab, nem hiányozhat a műalkotás igényű munkából. Idős emberektől tanulta meg a koszorúkészítés mesterségét felelevenítve a 4-5 évtizedes hagyományokat. (Fotó: Kerekes Tamás — MTI) Levelezőlapok Harzból és más tájakról (II/2.) Nyugat-Berlin — kelet felől Kiindulóhelyünk az NDK-beli városka Hosszú autóút egy napra oda- vissza Wernigerodéból, de megkockáztatjuk megközelíteni Nyugat-Berlint. Göttingen ugyan közelebb esne, de oda vízum kell. Az ember tehát elindul az autópályán. Már az odaúton zavar támad, mikor behajtunk — tagjainkat kinyújtóztatni — egy tranzitparkolóba. Két perc sem telik el, rendőrautó suhan elő a figyelőállásból. Határozottan közli: keletieknek itt nem lehet megállni. Haladunk tovább. Fürge Mazdák, BMW-k suhannak mellettünk, az egyiknek ablakát zöld útlevelekkel tapétázták ki török utasaik, lássuk kik ők. A határon kiderül: az NDK- valutát le kell adnunk, nem vihető ki az országból. Vállaljuk az adminisztrációt, pénz nélkül idáig nem mehettünk, mi van, ha defektet kapunk? A 2x2 méteres kis bankban idős hivatalnok könyveli el a pénzt, azt ígéri, este visszakapjuk. Nem tudjuk még, hogy legalább másfél órás sorban állás, türelemjáték után lesz ez így, míg egy nyugdíjas nénike a hátsó bejáratnál visszaszámlálja az aprót. A szögesdrót sajnos igaz, tapasztaljuk. Ám a határőrök korrektek, igaz, csak keleti kocsikat állítanak félre, az NSZK-ból jövő tranzitátutazókat nem ellenőrzik. ♦ Nyugat-Berlin. Egy külvárosi parkolóban keresünk helyet. Eldöntjük, hogy az S-Bahn- nal közelítjük meg a belvárost. A megállónál betérünk egy trafikba, vonaljegyet kérünk a gyorsvaséira. A trafikos gúnyosan nevet, rágógumit vagy öngyújtót kínál helyette. Szemben zöldséges, a mohóbbak rögtön banánt, ananászt vennének, de tartalékoljuk a pénzt. A vonaljegyet automatából vesszük, végül 2 márka 70, nekünk forintban annyi, mint egy 100 kilométeres vonatjegy itthon. A Kurfürstendam- mon végeláthatatlan embertömeg. Az egymást érő üzletek üvegportáljai kitárva, már az utcán töméntelen áruhalmaz, minden pénzköltésre csábít. Egyébként is nyári vásár van. A nőknél itt még mindig hódít a mini, különböző „fajsúlyúak” is felveszik. Az emberek ápoltak, nyugodtak. Amellett extravagáns figurák, csavargók, különböző szintű, fajú emberek. Többen afrikai kösöntyűket, ritka hangszereket árulnak. Itt látunk koldust is. A presszók teraszai délután már telve, egy alkalmi színész kifestett arccal a járókelőket utánozza. Nagy a közönsége, sikere is. * A hatalmas áruházak emeletén csak lézengenek az emberek. A liftajtó kinyílik: szőke, sárga, kék, rövid, hosszú parókák töltenek meg egy teljes vásárlószintet, egy emelettel lejjebb lágy fehérneműk feszülnek a próbababákra, feljebb csaknem eltévedünk a hifi-áradatban. Aztán lehet sült krumplit enni a MacDonalds-ban 90 forintért, üdítőt venni az utcai automatából 30-ért. Ez az átszámítás csak nekünk tragikus, hiszen az átlag- kereset kétezer márka fölött van. Az utcán hároméves BMW-t kínál az ablakba kifüggesztett cédula tanúsága szerint háromezer márkáért tulajdonosa. * Hazafelé a határőr pecsétel, elfelejtjük a Mehrwersteuer-t szignáltatni, olyan gyorsan megy. A keletnémet határőr fegyverről s * videóról érdeklődik. Ez utóbbi bevitele ugyanis tilos az NDK- ba. Nincs, nincs, mondjuk kimerültén. S elővesszük a reggeli szendvicseket. (Vége) Jámbor Ildikó Kétszáz kilométerre már a nyugat-berlini forgatag Valóban lassú az autók elvámolása? Magánforgalomban tavaly egész évben csupán körülbelül 10 ezer személyautó érkezett az országba. A vámtételek év eleji kedvező változása hatására az első félévben már mintegy 20 ezer nyugati személyautót hoztak be a magyar állampolgárok. Naponta 100-150 autó érkezik ilyen módon az országba. (Mint ismeretes, január óta a négyévesnél nem idősebb 1600 köbcentiméteresnél nem nagyobb benzin üzemelésű és a maximum 2000 köbcentiméteres dízel meghajtású személyautókra 10 százalékos vámot számítanak.) így jelentősen megnövekedett a gépkocsik vámkezelésével foglalkozó Vám- és Pénzügyőrség szakembereinek munkája. Sokszor előfordul torlódás, az ügyfelek az ügyintézés lassúságára panaszkodnak. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán Balogh György vezérőrnagy elmondta: a torlódás általában hétfőn és kedden, főleg a délelőtti órákban tapasztalható. Délutánonként, sőt a hét utolsó munkanapján kevés az ügyfél. Ennek az a magyarázata, hogy a vásárlók többsége a hétvégén hozza haza az új autót, és a hét első napjaiban keresi fel a vámkezelő helyet. Az így kialakult csúcsokat természetesen nem győzik a hivatal szakemberei, de ezekre az időszakos rohamokra nem is lehet felkészülni. Például a budapesti Gvadányi úti vámkezelőhelyen csupán délelőtt nagy a tömeg, délután szinte alig akad ügyfél. Hasonló a helyzet az ország vidéki vámkezelő helyein, Győrött, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon. Vidéken reggel 7-től este 7-ig tartanak szolgálatot. Naponta azonban csak 30-40 személy vámoltatja autóját. Délután 3 órakor pedig gyakorlatilag — ügyfélhiányban — már nincs ügyintézés a hivatalokban. Csúcsidőben nagymértékben lassítja a munkát, hogy az ügyfelek papírjai hiányosak, sokszor nem rendelkeznek a vásárlást igazoló számlákkal. Az is gyakori eset, hogy nincsenek rendben a gépkocsi átírását bizonyító papírok. Olyan esetben, ha a kirótt vám nem haladja meg a 100 ezer forintot, az ügyfélnek helyben kell fizetni. Sokan azonban erre nem készülnek fel, és nem rendelkeznek elegendő készpénzzel. Balogh György ezért arra hívta fel a külföldön autót vásárlók figyelmét, hogy előzetesen pontosan tájékozódjanak arról, milyen papírok, igazolások szükségesek a gépkocsival kapcsolatos vámeljárás lefolytatására. Vegyes vállalat: Pozifort Színes filmek hívására Pozifort néven színes filmek előhívására magyar-szovjet vegyes vállalatot alapított a váci Forte, a leningrádi Fényérzékeny Anyagok Gyára, az ugyancsak leningrádi Objektív Szolgáltató Szövetkezet, valamint a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat. A magyar-szovjet vegyes vállalat keretében Leningrádban színesfotó-laboratórium kezdi meg a működését. A 950 ezer rubeles, azaz 27,5 millió forintos induló vagyonnal rendelkező vegyes vállalat létrejöttéhez a magyar Forte (35 százalékos részesedéssel) a gépeket és a technológiát, a szovjet Pozitív Fényérzékeny Anyagok Gyára pedig az épületeket és az infrastruktúrát adta. A szovjet Objektív Szolgáltató Szövetkezet a lakossági és a közületi filmek begyűjtését vállalta, míg a Chemolimpex — egy százalékos részesedéssel — készpénzzel szállt be az üzletbe. A vegyes vállalati befektetés három év alatt megtérül.
