Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám
2 NÉPÚJSÁG, 19S9. július 28, péntek A recski ércvagyon hasznosítása Castro ünnepi beszédében mondta, Magyarországra utalva: Kapitalista tendenciák bontakoznak ki (Folytatás az 1. oldalról) ércvagyon közös hasznosításáról szóló tárgyalások a szovjet féllel eredménytelenül zárultak. A kormány ezért most más partnereket keres a mintegy 7 milliárd forintos vagyon hasznosítására. Ennek érdekében csaknem 200 millió forint tőkével létrehoztak egy államigazgatási felügyelettel működő vállalatot. Azért választották ezt a vállalati formát, mert így könnyebb lesz társasággá alakítani, ha megfelelő partner kínálkozna a közös hasznosításra. Ez a forma egyébként a bánya- törvénnyel is összhangban áll. Az újonnan létrehozott cég költségvetési forrásokból 1990. február végéig folytatja az eddigi állagmegóvási munkálatokat, ha addig sem tudnának dűlőre jutni a közös üzemeltetés ügyében, akkor tíz ércbányászat tartós szüneteltetését fogja előkészíteni. A Világ tudósítójának érdeklődésére egyébként Horváth Ferenc elárulta, hogy eddig 21 hírneves külföldi cég érdeklődését keltették fel a magyar elképzelések, azt azonban ma még nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire komolyak a külföldiek szándékai. A bánya többlépcsős fejlesztése, kiaknázása egyébként több mint 20 milliárd forintos tőkeinvesztíciót igényelne. Kuba tiszteletben tartja a többi szocialista ország jogát a szocializmus önálló megvalósítására, de maga folytatja saját útját, a kiigazítás politikáját — jelentette ki szerda este Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő Camagüeyben, a Moncada laktanya ostromának 36. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségen. A kubai politikus elismerte, hogy egyes szocialista országokban problémák vannak, sőt szerinte Magyarországon és Lengyelországban fennáll a kapitalizmus visszatérésének a veszélye. A nemzetközi helyzetet elemezve megállapította: nem igaz, hogy az egész szocializmus válságban van. „Az imperializmus ki akatja használni az egyes országokban tapasztalható gondokat” — hangoztatta. Castro élesen támadta a Bush-kormányza- tot, amely szerinte „a (kommunista) nagyhatalmakkal a béke politikáját, a kis népekkel szemben viszont a háború taktikáját folytatja”. Kuba sohasem fogja megadni magát és harcolni fog az amerikai nyomás ellen — mondta. A kubai vezető Magyarországról és Lengyelországról úgy beszélt, mint ahol veszélyben van a szocializmus. „Az új magyar és lengyel generációknak nem kívánom, hogy megismerjék a kapitalizmus önzését és elembertelenítő mivoltát” — hangoztatta. Castro szerint a két országban kapitalista tendenciák bontakoznak ki, és súlyos politikai problémák vannak. Bush elnök látogatásáról azt mondta, hogy az „eufórikus hangulatú diadalút volt, amelyet azért szerveztek, hogy a kapitalista eszméknek szerezzenek híveket”. A kubai államfő aggódó hangon beszélt a lengyelországi ellenzék választási sikeréről, Lech Walesa szerepéről és arról, hogy Jaru- zelskit csak egy szavazat többséggel választották államfővé. Magyarországról pedig megjegyezte: szomorú, hogy a napokban lezajlott (egyik) pótválasztásokon az ellenzék jelöltje győzött. (MTI) Abház áldozat Síró rokonok veszik körül az Abház ASZSZK-beli Kutolban Alekszej Ko- tanija koporsóját. Az abház férfi a köztársaságban napok óta tartó nemzetiségi villongások egyik áldozata (Népújság-te- lefotó - MTI) Hruscsov veje szerint Jogos 1956 átértékelése Ezt a keresztet a Szovjetunió maga akarta a vállára venni Nyikita Hruscsovnak a veje szerdán Varsóban kijelentette, hogy jogos az 1956-os események magyarországi átértékelése. Alekszej Adzsubej ezt egy sajtóértekezleten mondta, ahol újabb közvetett bizonyítékkal szolgált arra, hogy a Szovjetunió 1939 szeptember 17-én a náci Németországgal kötött titkos egyezség alapján szállta meg Lengyelország keleti területeit, miután a német csapatok nyugat felől rohanták le az országot. Adzsubej — aki ma 65 éves — azzal kapcsolatban tartózkodik Lengyelországban, hogy most jelent meg a varsói Alfa kiadónál a világon elsőként „Az a tíz év (Miért kellett távoznia Hruscsovnak)” című könyve. Adzsubej az Izvesztyijának, a szovjet kormány napilapjának volt a főszerkesztője Hruscsov alatt. Arról volt híres, hogy állítólag Hruscsov személyi nagyköveteként folytatott fontos diplomáciai tárgyalásokat. Hruscsov leváltásakor menesztették őt is az Izvesztyija éléről, kizárták a KB-ból. Hruscsovval szemben pedig állítólag az egyik vádpont az volt, hogy Adzsubej révén a Politikai Bizottság feje felett tárgyalt egyebek között a német újraegyesítésről. Adzsubej a szerdai varsói sajtóértekezleten egyébként tagadta, hogy a német kérdésről bármilyen zárt tárgyaláson vett volna részt. Hozzátette, hogy ezek a dolgok „a bizonyítékok szféráján kívül” vannak. Adzsubej 1964-től 1985-ig, Gorbacsov hatalomra kerüléséig nem foglalkozott újságírással és nem nyilatkozott. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatban jogosnak mondta a magyarországi átértékelést, de csak annyiban, hogy minden nemzedéknek megvannak a maga tapasztalatai. Egyébként in- kábj) azt igyekezett hangsúlyozni, hogy akkor és ott, az akkori történelmi helyzetben talán nem lehetett másként dönteni. Már- már mentegette Hruscsovot, amikor azt taglalta, hogy a nagy globális külpolitikai kérdésekben járatlan provinciális ember volt, aki rettegett a gondolatától is annak, hogy a háborúban kialakult európai státus quo a magyar események miatt összeomolhat. Hozzátette még, hogy a szovjet fegyveres beavatkozásban több más szocialista ország is készségesen részt vett volna, de Hruscsov ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a keresztet kizárólag a Szovjetunió vegye a vállaira. Ezzel szemben Adzsubej nem sokat tudott vagy akart mondani arról, hogy volt-e Nagy Imre halálra ítélésével kapcsolatban szovjet nyomásgyakorlás, és ha igen, mi motiválta ezt. Azt mondta, ő különféle dokumentumokat látott, amelyek egymástól eltérő dolgokat látszottak bizonyítani. Azt valószínűtlennek tartotta, hogy Kádár Jánost Nagy Imrével szemben személyes bosszú vezette volna. Az 1968-as csehszlovákiai intervenciót viszont Hruscsov hibának minősítette. Ez volt egyébként az egyetlen eset, amikor Hruscsov már nyugdíjasként állást foglalt politikai kérdésben — mondta Adzsubej. A kelet-lengyel területek szovjet megszállásával kapcsolatban Adzsubej elmondta, hogy Hruscsov felesége — aki lengyel- országi születésű volt — a szovjet bevonuláskor lehetőséget kapott, hogy elhozza a szüleit abból a faluból, amelynek a szovjet-német megállapodás szerint már német megszállás alá kellett kerülnie. Erről maga Hruscsov felesége, Nyina Petrovna vallott visszaemlékezéseiben, s az erről szóló rész szerepel Adzsubej könyvében is. Megnyirbált katonai költségvetés Elszenvedte első vereségét a Bush-kormány A Rudé Právóban: Szolidaritásbírálat A Rudé Právo, a csehszlovák párt központi napilapja csütörtöki számában keményen bírálta a lengyel Szolidaritás szakszervezet küldöttségének Csehszlovákiában tett múlt heti látogatását. „Népünk legnagyobb része nem kíván ahhoz hasonló nehézségeket, mint amilyeneket Lengyelországban a Szolidaritás okozott: gazdasági káoszt, üres boltokat és inflációt, nem akatja a kapitalisták visszatérését, az emberek kizsákmányolását és a nyugati orientációt” — írja a lap. A cikk úgy véli: Csehszlovákiának „semmi oka sincs arra, hogy újraértékelje a ’60-as évek végének eseményeit”. Ez nyilvánvaló utalás a Prágai Tavasz külföldi segítséggel történt elfojtására. Az Adam Michnik és Zbigniew Buják vezette lengyel delegáció ottjártakor találkozott Alexander Dubcekkel, a CSKP KB volt első titkárával, Frantisek Tomáek bíboros érsekkel és a Charta ’77 emberi jogi szervezet több aktivistájával, köztük Václav Havel íróval. Palme gyilkosa? Pettersson a ww MM bűnös Bűnösnek találta a bíróság Christer Petterssont, akit Olof Palme volt svéd miniszterelnök meggyilkolásának vádjával állítottak bíróság elé. A két bíróból és hat ülnökből álló tanács azonban nem egyöntetű véleményt alkotott. A két bíró ugyanis még mindig úgy tartja, hogy nincs elegendő technikai bizonyíték Pettersson bűnösségére, hiszen még a gyilkos fegyvert sem találták meg. Valószínűleg éppen ezért Pettersson védői fellebbeznek. Esélyük van arra, hogy védencük ügyét a fel- lebbviteli bíróság elé utalják, amelyet négy bíró és három ülnök alkot. Az amerikai képviselőház a jövő évi katonai költségvetésről való vitájában szerdán úgy döntött, hogy „nem dönt”; és egy évvel elhalasztotta a végső határozatot a hatalmas költségei és igencsak kétséges értéke miatt erősen vitatott B-2 bombázó, a „Lopakodó” ügyében. A Fehér Ház azonnal reagált a számára igen kellemetlen tényre. Szóvivője sierint ez „sajnálatos módon késlelteti a program megvalósítását, s ezzel gyengíti tárgyalási pozícióinkat a hadászati fegyverzetek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon... Reméljük, hogy az egyeztető tárgyalásokon sikerül megmenteni a programot.” A kormányzatnak most már valóban nem maradt más lehetősége, mint bízni abban, hogy kompromisszumos megállapodás születik az eltérő döntést hozó szenátus és képviselőház közös egyeztető bizottságában. A szenátus kedden a B-2 program A jövő évi katonai költségvetés kongresszusi vitájában az amerikai kormányzat elszenvedte első vereségét. A képviselőház kedden mindössze 3,1 milliárd dollárt hagyott jóvá 1990-re a csillagháborús tervek megvalósítására. Bush elnök a hadászati védelmi kezdeményezés jövő évi munkálataira 4,9 milliárd dollárt kért a törvényhozástól. A képviselőház védelmi bizottsága már csak 3,8 milliárdot javasolt, s a ház kedden még ezt az összeget is 700 millió dollárral csökkentette. A költségvetést külön tárgyaló Szenátus elé kerülő javaslat 4,5 milliárd dollárra vonatkozik. Washingtoni megfigyelők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy az idén is megismétlődik az utóbbi évek gyakorlata — a képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága a szavazások után elfelezi a jóváhagyott összegek közötti különbséget, s a kongresz- szus végül is 3,8 milliárd dollárt hagy jóvá az SDI céljaira a jövő évre. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor ez lesz az első eset a program kezdete óta, hogy a csillagháborús tervekre fordítható összeg egyik évről a másikra csökken. Az igazi csata azonban az ellenséges radarok számára szinte észlelhetetlen „Lopakodó” (B- 2) hadászati bombázó ügyében várható az amerikai törvényhozásban. A 132 gép megépítésére vonatkozó program összességében 70 milliárd dollárba kerül. A fejlesztésre és a múlt héten az első sikeres próbarepülést végrehajtó első gép megépítésére 23 milliárd dollárt költöttek. A kormányzat a jövő évre 4,7 milliárdot kér a további munkálatokra, ezen belül három B-2 megépítésére. A szenátus illetékes bizottsága javaslatában ezt az összeget 300 millióval lefaragta, s olyan kikötést is tett, hogy további sikeres próbarepüléseknek kell megelőzniük a végül megszavazott összeg felszabadítását. A képviselőház védelmi bizottsága csak 3,9 milliárd dollárt akar adni. Les Aspin, a testület befolyásos elnöke ezt az összeget is tovább kurtító módosítást tervez. Arra is rá akarja veqftű képviselőfolytatása mellett foglalt állást. A kormányzat által kért 4,9 milliárd dollár helyett azonban csak 4,4 milliárdot szavazott meg, s az összeg teljes felszabadításának feltételéül szabta, hogy a hadászati bombázó további sikeres próbarepülésekkel bizonyítsa, érdemes-e rákölteni a rengeteg pénzt. A radarok számára észlelhetetlen repülőgép darabja — a fejlesztési munkák költségeit is figyelembe véve — 530 millió dollárba kerül. A 132 B-2 megépítése mellett magát elkötelező, azt a hadászati érdekekre hivatkozva sürgető Bush elnököt és hadügyminiszterét csak az vigasztalhatja, hogy a képviselők nem álltak a program teljes lezárását, a B-2 építésének napirendről történő végleges levételét javasoló törvény- módosítás mellé. Az egy éves halasztásról hozott kompromisszumos döntést a képviselőház védelmi bizottságának elnöke javasolta. társait, hogy évente csak 2 gép megépítéséhez járuljanak hozzá, s szólítsák fel a Pentagont — csökkentse az egész program költségeit, álljon el mind a 132 B-2 tervezett megépítésétől. Bush elnökkel az élen a kormányzat egyértelműen elkötelezte magát a program mellett. Szándékainak szilárdságát jelzi, hogy az elnök szinte naponta találkozik a szenátus és a képviselőház tagjainak különböző csoportjaival. Más fegyverkezési programokról szinte szót sem ejtve arról igyekszik meggyőzni őket, hogy az Egyesült Államok biztonságához feltétlenül szükség van a jövő évtized fegyverének tartott hadászati bombázóra. Cheney védelmi miniszter — mint a programot ellenző egyik képviselő fogalmazott — pedig már szinte beköltözött a Capito- liumba. A törvényhozás tagjai között lobbyzva ő is azt a zsarolástól sem mentes érvet alkalmazza, amit az elnök: a B-2 hiánya megingatná az amerikai hadászati elrettentő képességet, s meggátolná a kormányzatot abban, hogy folytassa a Szovjetunióval a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról kezdett tárgyalásokat. A hírügynökségek éjjeli jelentése szerint a Szenátus 98:1 arányban jóváhagyta ugyan a Bush adminisztrációnak a B-2- esek építésének pénzelésére vonatkozó kérését, de olyan feltétellel, hogy a denevér szárnyú „Lopakodó” kísérleti példányainak jól kell vizsgázniuk a kipróbálásnál. A szenátorok közfelkiáltással megszavazták Edward Kennedy szenátornak azt a módosító indítványát, hogy készüljön tanulmány a jelenlegi B-2-es program esetleges csökkentésének kiadáskímélő és kockázati tényezőiről. „A B-2-es már ledobta az első bombáját — a 70 milliárd dolláros árcédulát” — hangoztatta Kennedy, majd rámutatott: „Meg kell találnunk annak a módját, hogy miként csökkentsük a B-2-es program.teljes költségét. Az egyetlen lehetséges módja ennek az, hogy kevesebb bombázó megépítésére adunk megbízást”. Születési csúcs Huszonöt év óta a legmagasabbra, 3913000-re emelkedett a születések száma az Egyesült Államokban a múlt évben. A washingtoni kormánystatisztika szerint az 1988- ban születettek várható átlagos élettartama 75 év. Szomorúbb viszont az a rekord, miszerint 2 171000 ember halt meg tavaly az Egyesült Államokban. A halálokok közül az első helyen a szívbetegségek állnak, majd a rák. Az öngyilkosság az egy évvel korábbi 12-ről a 11. helyre lépett előre, a 15. helyre pedig az AIDS jött fel. A szerzett immunhiányos betegségben elhunytak száma egy év alatt 20 százalékkal nőtt, s 1988-ban 16 210 volt. / s 1989. augusztus 5-én induló 7 napos autóbuszos isztambuli társasútra korlátozott számban még Ahromejev a Lopakodóról „A Szovjetunió megfelelő választ ad majd” Az Egyesült Államok olyan időszakban készíti el a Stealth (Lopakodó) hadászati bombázót, amikor a bizalmatlanság még mindig hatással van az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolataira — mondta szerdán Chicagában Szergej Ahromejev marsall, Mihail Gorbacsov nemzetbiztonsági tanácsadója. „Az Egyesült Államoknak joga van ahhoz, hogy egy új bombázót hozzon létre” — mondta Ahromejev, hozzátéve, a Szovjetunió saját érdekei védelmében megfelelő választ ad majd. Sajtóértekezleten fejtve ki véleményét Ahromejev hangsúlyozta, hogy a Stealth bombázóra adott szovjet válasz nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindenben hasonló gépet fejlesszenek ki a Szovjetunióban. Ahromejev az amerikai Képviselőház fegyveres erők bizottságának meghívására tíznapos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. leiemnezonet fogadunk. Részletes felvilágosítás és jelentkezés: MÁTRA VOLÁN UTAZÁSI IRODA EGER, JÓKAI ÚT 5. SZ. Telefon: 13-220,11-711 A B-2 bombázó ügyében A képviselőház halasztott
