Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 176. szám 1989. július 28., péntek ÁRA: 4,30 JOR1NT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA NYUGAT-BERLIN - KELET FELŐL „A szögesdrót, sajnos, igaz...” oW«/) ÚJ ÉRDEKEGYEZTETÉSI FORMÁRA TÖREKEDNEK „Végül is az emberek akarata győzött.” oldal) CSAK PILLANATFELVÉTELEK? „S ha ingerült, nem önmaga miatt...” oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 18, 23, 50, 68, 77 A tárgy nyeremény-sorsoláson a 27. heti szelvények vesznek részt. 99 százalékos bizonyosság? — Nyilatkozik egy Európa-hírű antropológus — Életjelt adott egy moszkvai dédunoka (?) Újabb adatok a Petdfi-expedícióról Nos, mint arról már lapunkban is beszámoltunk, a Mega- morv Petőfi Bizottság barguzini expedíciója lényegében befejezte Petőfi Sándor feltételezett sírjának feltárási és azonosítási munkálatait. A nemzetközi antropológus-bizottság elkészítette a vizsgálatról és az azonosításról a hitelesített jegyzőkönyvet, illetve vizsgálati jelentést. Morvái Ferenc mindezt eljuttatta hazánk moszkvai nagykövetségére, s most a szovjet és magyar külügyminisztérium kiviteli engedélyére várnak. A Petőfi Népe című napilap a Barguzinban történtekkel kapcsolatosan egy-két újabb információt is közöl. Mint megtudtuk, az elhunyt költő hamvait a helyszínen be is csomagolták. Zöld posztóban, jól zárható fémdobozba helyezték a maradványokat, a dobozt pedig nemzetiszín szalaggal kötötték át. Az ügyben mellesleg újabb fordulat is bekövetkezett... Arról van szó, hogy időközben jelentkezett egy eleddig ismeretlen dédunoka — aki állítólag Moszkvában él —, így feltételezhetően — amennyiben valóban bizonyítani tudja a rokonságot — az ő hozzájárulását is meg kell szerezni a maradványok hazaszállításához. A már fentebb említett Petőfi Népe című lap érdekes véleményt közöl dr. Henkey Gyulától, a Kecskeméten élő Európa- hírű antropológustól, aki — elmondása szerint — folyamatosan figyelemmel kíséri a rádióban a Petőfi-expedícióról érkező híreket. Azt is megtudjuk a szakembertől, hogy költőnkről több kép maradt fent, s az alkatára vonatkozó adatok is ismeretesek. (Közepes termet, sovány alkat.) Ugyanakkor a rá jellemző arcvonások, a termetére és alkatára vonatkozó adatok nem lennének elegendőek csontjainak azonosításához, mert az ő embertani jellegei minden harmadik magyar férfira ráillenek. Ellenben a rádióban elhangzott tudósítás szerint Petőfi Sándornak két felső szemfoga olyan rendellenes állású volt, ami csak az emberek 0.1 százalékánál fordul elő, s ha ez a jelleg a kiásott csontokon is megállapítható, akkor a bizonyosság legalább 99 százalékos. További alátámasztást jelent az is, hogy a feltételezett Petőfi-sír körzetében az 1848-49-es szabadság- harccal kapcsolatos iratok is előkerültek, s valószínűnek látszik, hogy Petőfin kívül más szabadságharcosokat is internálva tartottak a Bajkál-tó környékén. Munkatársunk jelenti Barguzinból: Petőfi hazatér Azt hiszem, életemben először érzek honvágyat. Ez akkor is erősödik, ha minden nap szolgál szenzációval vagy maradandó élményekkel A’em tudom, ki juttatta el a Ferihegyi repülőtérre a Népújság példányait, de köszönet érte. Hazai impressziókat ébresztettek bennem. Festői, káprázatoson szép vidéken élünk, bennünket becsülő, szerető, közvetlen emberek között, ők napontajöttek el hogy a kegyelet virágait helyezzék el Petőfi Sándor megbontott sójánál. Kétkedés, aggályoskodás, fontoskodás nélkül. Ügy látszik, ez magyar specialitás. A tamáskodók megnyugtatására közlöm, hogy az azonosítást nemzetközi szovjet, amerikai, magyar antropológus csoport oldotta meg, és erről az előírásoknak megfelelő jegyzőkönyv készült. A teljesen ép csontok adatai megegyeznek poétánk valamennyi testi ismérvével. Fellelhetők rajtuk a betegségek nyomai többek között bizonyító erejű afogrendellenesség, a gracilis alkat. Minderről Ki- szeiy professzor segítségével személyesen is meggyőződtem. Tisztázódott a halált előidéző ok is: afoggyökér gyulladásából fakadó szepszis, illetve a tüdőgyulladás. Ä földi maradványok ünnepélyesen díszládába záratlak, ezeket a magyarok és burjátok őrizték a barguzini temetőben. Semmi kétség: az Alföld költője kívánkozik a honi tájakra. Reméljük, nem hiába. Az itteniek már állást foglaltak tiszteletükkel. Amikora TASZSZ munkatársával a Petőfi-bizottságszóvivőjeként világgá kiirtöltük a hírt, ebből a hazánktól sok ezer kilométerre lévő varázslatos településről, azt is tudtuk: szülőföldjén milliók várják. Ugyanilyen főhajtással, szeretettel.. Pécsi István Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága július 28-ára, péntekre összehívta a Központi Bizottságot. A testület kialakítja álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Ezt követően állásfoglalás-tervezetet vitat meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról. Tájékoztatást hallgat meg nemzetközi kérdésekről, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben dönt. A Minisztertanács előtt A recski ércvagyon hasznosítása törtöki ülésén — amelyen a kormányfő távollétében Medgyessy Péter elnökölt — tíz témakört vitattak meg a tárcák felelősei. A kormányülés egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontja a recski ércvagyon hasznosításával kapcsolatos intézkedésekről adott áttekintést. Horváth Ferenc ipari miniszter emlékeztetett arra, hogy 1982 óta lényegében csak állagmegóvás folyik az ércbányában, az (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról és a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti üléséről. A kormány megvitatta az állami vagyon értékesítéséhez kapcsolódó refinanszírozási hitelkonstrukciót. A Minisztertanács elfogadta a kereskedelemről szóló törvény alapelveit. A kormány áttekintette a nyírádi bauxitbánya bezárásával kapcsolatos gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai feladatokat. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a recski ércvagyon hasznosításának lehetőségeiről. A nyári szabadságok ellenére amit mi sem bizonyít jobban, is intenzív a kormányzati munka, mint hogy a Minisztertanács csüÉlve az önálló külkereskedelmi joggal — A jó bornak is kell cégér — Tajvantól Hamburgig — Ahol kóstolnak is — Sokszor csak a részvétel a fontos—Az első fél évben a világ tizenöt pontján mutatkozott be az Egervin Nemzetközi kiállítások, tárgyalások, piacok Olyan korszakban élünk, amikor a kormány eltökélt szándéka a reformok tudatos kibontakoztatása. Ennek első jelei már az elmúlt fél évben is tapasztalhatók voltak, gondoljunk csak az import liberalizálására, az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok körének kiterjesztésére, vagy a gazdálkodók mozgáskörének viszonylagos bővítésére. Vannak olyan cégek,amelyek már korábban kaptak önálló külkereskedelmi jogot, hiszen termékeik jó minőségűek, versenyképesek. Ilyen az Egervin Borgazdasági Kombinát is, amely immár fél évtizede gyakorolja a világpiacon való megmérettetést. Nem titkolják, hogy ehhez szorosan hozzátartoznak a különféle nemzetközi kiállításokon való részvételük.Ezt azért tartják fontosnak, hogy egy-egy konkrét bemutató alkalmával megismerjék az adott ország igényeit, fogyasztói szokásait. Nem beszélve a szakmai találkozókról, véleménycserékről, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az eladókat és a vevőket. Az Egervin lényegében 5 esztendeje rendszeresen ott van a világ minden jelentősebb bemutatóján, amelyeket a szakmában számon tartanak. Ez ugyan költséges, több millió forint kiadást jelent évente a kombinátnak, de vállalják, mert vallják, hogy megéri. A Hungexpo — Magyar Külkereskedelmi Vásár és Reklámvállalat — közvetítésével vannak rendszeresen jelen. Ez utóbbinak ugyanis igyekeznek kihasználni gazdag nemzetközi tapasztalatait. A kombinát általában 15 négyzetméternyi területen állítja ki jóhírű termékeit egy-egy bemutató alkalmával. 1989, legalábbis az első félévi adatai alapján úgy tűnik igen fontos állomásként vonul be az Egervin történetébe, hiszen amire eddig nem volt példa, az utóbbi hat hónapban tizenöt nemzetközi kiállításon voltak jelen. Januárban Dánia fővárosában, Koppenhágában, ahol sikerült elérniük, hogy eredeti egri töltésű palackozott bikavért szállítsanak az északi országba, magasabb áron. Februárban Japánban, Tokióban, a nemzetközi élelmi- szeripari kiállításon folytatott eredményes tárgyalások hatására a jövőben bővítik az oda szállítandó egri borok fajtaválasztékát. Márciusban a svájci határvárosban, Baselban, illetve a kanadai Torontóban rendezett nemzetközi borászati szakkiállításon vettek részt. Mindkettő érdekessége volt, hogy az érdeklődőket kóstolásra is meginvitálták. Egyébként Kanadába szállítják jelenleg legnagyobb mennyiségben a palackozott egri borokat. Ezekből sikerült bővíteni- ük a kört újabb fajtákból is. Szintén márciusban, az ausztriai Grazban magyar áruházi hetet rendeztek, amelyen a jelentősebb hazai idegenforgalmi és élelmiszeripari vállalatok vettek részt. Mindez húsvét hetében történt, és a siker sem maradt el. Az osztrákok különösen felfigyeltek az eredeti egri palacko- zású vörös borokra. Ez azért jelentős, mert eddig ilyeneket még nem vásároltak. Áprilisban három helyen mutatkoztak be, mégpedig a kanadai Edmontonban, illetve Dél- Korea fővárosában, Szöulban rendezett nemzetközi élelmi- szeripari kiállításon. Ez új piacot jelent, hiszen a távol-keleti országban most szeretnék elterjeszteni a borkultúrát. Ott voltak Európa egyik legnagyobb kikötővárosában, az NSZK-beli Hamburgban is a borászati szak- kiállításon. Májusban pedig már Londonban ismerkedhettek termékeikkel. Új vevőkört jelentett az ugyancsak májusi tajvani bemutatkozásuk, a magyar napokon. Ez utóbbin előzetes tárgyalásokat folytattak a várhatóan 1990-től kezdődő borexportról. Újdonságnak számított a Hongkongban rendezett nemzetközi élelmiszeripari kiálh'táson való részvételük is. A május egyik érdekessége volt a nemzetközi szereplésük a Szovjetunióban, Ki- jevben az észak-magyarországi vállalatok termékbemutatóján. Ezt a Magyar Gazdasági Kamara ösztönzésére a Borsod Tourist szervezte. Ezen boraikon kívül különféle vermutokat és üdítő italokat is felvonultattak. Júniusban, az USA-beli Atlantában a nemzetközi élelmiszeripari kiállításon, valamint a franciaországi Bordeaux-ban a borászati szakkiállításon vettek részt. Az utóbbin a világ élenjáró borászati cégei voltak jelen, így elismerést jelentett az Egervin ottléte is. Ezek után érdemes felsorolni azokat a nedűket, amelyekkel méltán váltottak ki jó minősítést. Mindenekelőtt az Egri Bikavérrel, a leánykával, az olaszrizling- gel, a hárslevelűvel, a Novaji Muskotállyal, az egri Chardon- nayval, a Hevesi Fehérrel, illetve a Hevesi Rizlingszilvánival, az egri Pinot noirral, a Debrői Hárslevelűvel, hogy csak a főbbeket említsük. Ezek mellett a Szovjetunióban bemutatták az Agria vermutot, az Agria keserűt, az Agricumot, az Agria Brandyt, az Egri vizet. A kombinátnál most már a második félévi nemzetközi kiállításokra, bemutatókra készülnek. Ezek Európában lesznek, több országban, a tervek szerint öt helyen. Bíznak abban, hogy legalább olyan sikerrel állítanak majd ki az éles konkurenciaharcban, mint 1989 első felében tették. Fontosnak tartják ugyanis ezt, a további piacépítő munkájukhoz. Mentusz Károly Alapigazság A fundamentális igazság annyi, mint alap-, vagy sarkigazság, mondja az idegen szavak és kifejezések szótára. A fundamentalizmus — ugyanezen könyv szerint — merev, elutasító magatartás, a bibliára vonatkozó mindennemű kritikával és a bibliai kinyilatkoztatást kétségessé tevő természettudománnyal szemben. Persze ez a szótár még az úgynevezett „poszt- sztalinista”, „enyhe” diktatúra alatt íródott. Ma Magyar- országon már egészen másféle megnyilvánulásokat, embereket neveznek fundamentalistáknak. Még egy új értelmet kapott a szó: konzervatív. A polgári demokráciákban, Nyugaton a jobboldaliakat, a hagyományos elképzelésekhez, a kapitalizmus — valós vagy vélt — értékeihez mereven ragaszkodókat hívják így. Nálunk fordítva: az a konzervatív, aki szélsőbalos. Furcsa, hiszen a baloldaliság mindig a radikalizmust jelentette, mindig a változtatás igényével lépett fel, a szélsőbal pedig többnyire a forradalmi út híve volt. Most épp ellenkezőleg, nem akar változtatni a negyven év alatt kialakult viszonyokon. Demagóg, felelőtlen ígérgetések jellemzik, „a nép nevében” nem vesz tudomást a társadalom szükségleteiről, a reform elodázhatatlanságá- ról. A fundamentalisták egyik legjelesebb képviselője Anto- niewicz Roland. Aki szerkesztőségünkben mint újságíró,^ filmrendező, a Magyar- Lengyel Országjáró Diákszövetség Országos Vezetőségének elnöke, a Magyar-Lengyel Cserkészszövetség országos főnöke, főcserkész, a Magyar-Lengyel Egyesületek Országos Szövetségének főtitkára mutatkozott be. S akitől mind a Ribánszki Róbert- féle marxista egységplatform, mind a Budapesti Magyar- Lengyel Baráti Kör elhatárolta magát. Utóbbi azt állítva, hogy a fent megnevezett különböző szervezetek egy része fiktív, sehol sincsenek bejegyezve, a taglétszámaikról közölt adatok pedig illuzórikusak. Nos, Roland — aki egyébként mint lengyel állampolgár, konzuli útlevéllel él hazánkban — a phenjani Világifjúsági Találkozón fejtette ki gondolatait: „...Az egypártrendszer megszüntetésének kihirdetésével egy időben pedig a párt kommunista jellegének szanálása is folyamatban van (...) ennek egyenes következménye az 1956-os ellenforradalmi események újraértékelése (...) folyik a támadás szövetségeseink ellen (...) a likvidátorok teljes gőzerővel hajtják Magyarországot a kapitalizmus és az imperializmus karmaiba (...) ami ma történik, az ellen- forradalom...” Szavait a házigazdák (és még néhány más küldöttség) nagy tetszéssel fogadták. Abban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, ahol virágokat neveznek el a Nagy Vezérről és áem sokkal kisebb fiáról, ahol a szocializmus elárulóinak tartják a magyarokat, egy ilyen felszólalás bizton számíthat a sikerre. Itthon — remélhetőleg — halkabb a taps. Kénes Marcell
