Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-26 / 174. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 174. szám 1989. július 26., szerda ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA MIT ÉR A SZENT JÓZSEF-FORRÁS? „...nem kétséges, hogy kedvezően hat a betegségekben szenvedőkre.” (3. oldal) HALOTTAK AZONOSÍTÁSA A CSONTVÁZ ALAPJÁN „Az emberi csontváz hosszú ideig ellenáll az enyészetnek.” (4. oldal) MICIMACKÓ A HARLEKIN SZÍNPADÁN ......ez a mű mindenkinek a szívéhez nőtt...” ( 4. oldal) TETTEN ÉRT ORWADÁSZOK „Volt ott még lefűrészelt csövű kispuska is...” (8. oldal) „Sikerek kellenek a Szovjetunióban és hazánkban is” — A szocialista társadalom megújításáért — Kritikusan a KGST-ről — Előtérben a konvertibilitás — Ösztönzés a tőkemozgásra — Megállapodások további szovjet csapatok magyarországi kivonásáról Minden gond ellenére kívánatos a peresztrojka, illetve a demokratizálódás Nyers Rezső és Grósz Károly eszmecseréje Mihail Gorbacsowal Kelet vagy Nyugat felé? Mihail Gorbacsov megkérdezte a magyar pártvezetőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egyfajta hídszerepet kíván betölteni, változatlanul fontosnak tekinti a szocialista régiót, de a szocialista kapcsolatrendszerben lévőfeladatainkat sem tudjuk ellátni a tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesztése nélkül. Mint fogalmazott: kétpiacos koncepcióban gondolkodunk, s ehhez népi támogatás van Magyarországon. Mindkét fél közös véleménye volt, hogy a pénzügyi intézményekkel kialakított szoros kapcsolatok nem feltétlenüljelentik a nemzeti önállóság feladását, függőségi helyzet kialakulását, s minden ország saját adottságainak megfelelően dönti el a bekapcsolódás mértékét. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára kedden a Lenin-hegyi kormányszálláson munkareggelin látták vendégül a Szovjet — Magyar Baráti Társaság vezetőit, köztük Georgij Szmirnovot, az SZMBT elnökét, a Marxizmus — Leninizmus Intézet igazgatóját. A megbeszélés szűkebb körű eszmecserével kezdődött, amelyen Nyers Rezső üdvözölte a szovjet vendégeket. Az MSZMP elnöke utalt arra, hogy a két ország életében nyűt új szakasz lehetőséget teremt a két nép barátságának, együttműködésének lendületesebb fejlesztésére, hiszen e téren még sok tartalékkal rendelkezünk. Országaink jelenlegi politikája mindenképpen a magyar — szovjet barátság elmélyítését eredményezheti. A szovjet politikai törekvések döntően rokonszenvet keltenek, a szovje- tellenesség jelensége csak egy rendkívül szűk rétegre jellemző. Magyarországon a szovjet politika nagy rokonszenvet és visszhangot kelt, de természetesen sikerek kellenek a Szovjetunióban és hazánkban is. Reméljük, hogy ez a siker meglesz — mondotta Nyers Rezső. Mihail Gorbacsov az SZKP Központi Bizottságának épületében lévő dolgozószobájában fogadta Nyers Rezsőt és Grósz Károlyt. Az MSZMP elnöke és főtitkára kedden délelőtt moszkvai idő szerint tíz órakor lépett a szerény berendezésű terembe, ahol Mihail Gorbacsov mindkettőjüket baráti kézszorítással, öleléssel köszöntötte. — Most jobban néz ki, mint a tévében — mondta az SZKP KB főtitkárának Grósz Károly, utalva a Legfelsőbb Tanács előző napi üléséről sugárzott közvetítésre. — fgen, reggel van, valamit pihentem — hangzott a válasz. A tárgyalóasztalnál folytatódott a beszélgetés, ahol Mihail Gorbacsov mellett Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára foglalt helyet, a magyar pártvezetők kíséretében pedig Dégen István és Thürmer Gyula, az elnök, illetve a főtitkár tanácsadója volt jelen. Mihail Gorbacsov még az üdvözléskor megkezdett eszmecserét folytatta a tárgyalóasztalnál is: — ”Kemény és fontos nap volt a tegnapi; a népi küldöttek visz- szatértek az ország minden részéből, és a magukkal hozták a tapasztalatokat, információkat. Ezért döntöttünk úgy, hogy az aktuális ügyekkel is foglalkozunk az ülésen, hiszen ezt az utóbbi napok eseményei indokolják mondotta, utalva a bányászsztrájk és a nemzetiségi zavargások okozta problémákra. Hozzátette: ezért is közvetítette a tanácskozást a rádió és a televízió. A megbeszélés a továbbiakban már a tudósító újságírók nélkül folytatódott. Nyers Rezső, Grósz Károly és Mihail Gorbacsov keddi moszkvai tárgyalásán egyebek között megállapodott arról, hogy folytatódnak a megbeszélések a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok további kivonásáról. Az MSZMP két vezetője és az SZKP KB főtitkára két órán át tartott rendkívül kötetlen, baráti légkörű tárgyalásáról Nyers Rezső és Grósz Károly tanácsadói tájékoztatták a magyar újságírókat. Mint elmondották, Mihail Gorbacsov vázolta magyar tárgyalópartnereinek a szovjet belpolitikai helyzet időszerű kérdéseit, így a többi között kitért az országban kibontakozott sztrájkhullám következményeire is. Nyers Rezső röviden szólt a pártkongresszus előkészületeiről, arról, hogy az MSZMP legfelsőbb fórumán a pártban létrejött platformok elismerése mellett egyfajta gondolati, cselekvési egységet szeretnének teremteni. A megbeszélésen a tárgyaló felek szóltak arról, hogy komoly gondok vannak a KGST működésével, és úgy foglaltak állást, hogy csak akkor szükséges magas szintű KGST-értekezletet tartani, amikor valamennyi résztvevőnek konkrét mondanivalója lesz a továbblépés lehetőségeiről. Szovjet és magyar rész- (Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára magyar tárgyalópartnereivel (N épújság-telefotó MTI) Állásfoglalás időszerű kérdésekben Napirenden: a Népújság munkája Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délután Egerben Kiss Sándor elnökletével ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság. Az ülés után a testület munkájáról dr. Semperger Tibor, a megyei pártbizottság szóvivője tájékoztatta a Népújságot. Elmondta, hogy az ülés napirendjén három témakör szerepelt: Elsőként a vb meghallgatta Kaposi Leventének, a Népújság fő- szerkesztőjének tájékoztatóját a lap szerkesztőségének munkájáról. Juhász Lajos megyei titkár javaslatot terjesztett elő a párton belüli információs munkák korszerűsítésére. Harmadik napirendi pontként a testület javaslatot tett a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság ez év második félévi munkatervére. Végül időszerű politikai kérdésekről esett szó. A szóvivő tájékoztatott arról, hogy a napirendek vitája kapcsán a testület három állásfoglalást alakított ki: 1. A megyei párt-végrehajtóbizottság támogatja a budapesti pártbizottság kezdeményezését az 1956-os eseményekről való megemlékezéssel kapcsolatban. Egyúttal ajánlja a Központi Bizottságnak, hogy álláspontjának kialakításánál messzemenően azt tartsa szem előtt, hogy a megemlékezés a nemzeti megbékélést erősítse. 2. A Népújság a Magyar Szocialista Munkáspárt bejegyzett tulajdona, az MSZMP alapítója, a párt gyakorolja felette a tulajdonosi jogból származó rendelkezésijogokat is. A megyei párt- bizottság nem jogi személy, így nem az ő lapjáról, hanem az MSZMP lapjáról kell beszélni. Nem kisajátításról van tehát szó, hanem a tulajdonosi jogok gyakorlásáról. 1989. július 1-jétől megszűnt a Hírlapkiadó Vállalat, mint középirányító szerv, és ettől az időponttól a Népújság és a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat gazdaságilag teljesen önállóvá vált. Állami támogatásban nem részesül, sőt az általános szabályok szerint adózik. A lap elvi arculatát a párt politikája, stratégiáját a megyei párt- bizottság, és ennek taktikai megvalósítását egy személyben a fő- szerkesztő határozza meg. A lap tartalmáért a lapgazda, vagyis az MSZMP felé a Népújság főszerkesztője felel. Ő dönt, hogy mi jelenik meg a lapban. De bárkik és bármit is írnak a Népújságban, a lap marad az MSZMP tulajdona. Ez a jogállás természetesen nem záija ki — mint ezt a gyakorlat is bizonyítja —, hogy különböző, az MSZMP álláspontjától eltérő nézetek, vélemények is megjelenjenek a Népújságban, más pártok és alternatív szervezetek is a lapon keresztül hallassák hangjukat. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ennek mértékét, hangvételét, politikai irányát az MSZMP — mint laptulajdonos — érdeke határozza meg. A szerkesztőség a végrehajtó bizottság vitájában is elhangzottakat felhasználva — a többpártrendszerből fakadó versenyhelyzettel számolva — gondolja újra tartalmi munkáját, a „más vélemények” megjelentetésének eddigi gyakorlatát. Adjon teret továbbra is a korrekt politikai eszmecserének, de reagáljon a különböző véleményekre, illetve az MSZMP álláspontjával, esetleg kritikájával együtt jelentesse meg a különböző eltérő nézeteket. Amennyiben az MSZMP lejáratásáról, nyűt politikai támadásról van szó, határolja el magát. Ahhoz, hogy a jövőben a Népújság a megyei politizálás még hatékonyabb eszköze legyen, a városi pártbizottságok, a párt- alapszervezetek a lakosság bevonásával a szerkesztőség rendezzen fórumot, ahol vitassák meg az újság tartalmi munkáját. A fórum tartalmi tapasztalatait felhasználva korszerűsítsék a Népújság közvélemény-formáló tevékenységét. A végrehajtó bizottság felkérte a Népújság főszerkesztőjét, hogy a testületi vita tapasztalatairól a lapban a közeljövőben részletesebben adjon tájékoztatást. 3. A megyei párt-végrehajtóbizottság tájékozódott a kongresszusra való felkészülés tapasztalatairól. Megállapította, hogy a küldöttválasztásokra a módszerek sokszínűsége a jellemző. Érvényesülnek az MSZMP Központi Bizottsága június 23 — 24-i határozatában megfogalmazott általános elvek, ezzel együtt az előkészítő testületek többsége messzemenően figyelembe vette és veszi a párt- szervezetek, a párttagok véleményét, javaslatait. A végrehajtó bizottság fontosnak tartja, hogy a küldöttválasztások további menetében is érvényesüljön a demokratizmus, a vita, a vélemény- és platformszabadság. Indokoltnak tartja a párttagság azon igényét, hogy minél közvetlenebbül és ellenőrizhetőbben akarja kiválasztani és megbízni küldötteit. Kérjük a városi jogú pártbizottságokat, hogy továbbra is segítsék elő a kongresszusi küldöttválasztás szabályainak betartását, ügyeljenek arra, hogy a küldöttek mandátumának érvényessége sehol ne legyen megkérdőjelezhető. A megyei tanács vb napirendjén: Az egészségügyi és a szociális ellátás Kedden délelőtt ülést tartott Heves Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Először jelentést hallgatott meg a lejárt határidejű határozatai végrehajtásáról. Ezt követően beszámoló hangzott el az egészségügyi és szociális ellátás VII. ötéves tervidőszakra eső szakmai programjainak időarányos teljesítéséről. Ezen belül szó volt például a balesetet szenvedett sérültek ellátásról, a szívós érrendszeri betegségekről, az onkológiáról, az anya-, csecsemő- és gyermekgondozásról, illetve a pszichiátriai ellátásról. Az érdekesebb megállapításokat későbbi lapszámunkban részletesen ismertetjük. Ezután a Ke- recsendi Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága adott számot tevékenységéről, majd egyéb témák következtek. A szavakon túl A politikai helyzetelemzések szerint valamiféle szélcsend állt be az utóbbi hetekben. Mintha elhalkultak volna a csatározások, nem hangzanak el bombasztikus bejelentések, néha már egykét Esti Magazint vagy tv-hír- adót is ki lehet hagyni anélkül, hogy az embert a tájékozatlanság vádjával illessék. Lehet, hogy túljutottunk egy korszakon? Az biztos, hogy az első meglepetéseken, a szókimondás bátorságán már túl vagyunk. Néhány hónappal ezelőtt még a hallgatóság a plafont szemlélte egy-két erőteljesebb kijelentés után, hogy vajon repedezik-e. Ma viszont a szócsatákban már jószerivel nincs tabu, s senki sem rőkö- nyödik meg, ha vitapartnere egykor tabunak számító nézeteket fejteget. Ilyen szempontból valóban lezárult a meglepetések időszaka, s reméljük ezután nem az egymásra licitálásé következik, hanem valóban egy termékenyebb periódus vár ránk. Annál is inkább, mert a fogalmak „piacán” bekövetkezett infláció óriási, ezután már a tetteknek kell következniük. Természetesen szükség van a termékeny eszmecserékre, amelyeket nem korlátoz semmiféle mesterkélt korlát, csak a tisztességes vitakultúra szabályoz. De egy idő után felesleges szócsép- lésnek is érezheti ezt a hallgatóság, ha nem változik jóformán semmi. S félő, hogy a mostanában hallgatag többségnek nevezett társadalom megelégeli az üresjáratokat. De valójában jó-e ez a kifejezés? Az emberek egyáltalán nem hallgatnak, mindenről véleményük van, legyen szó akár közvetlen környezetükről vagy országos problémákról. Az megint más kérdés, hogy milyen körben beszélik meg gondjaikat, kikkel osztják meg nézeteiket. Gyanítom, hogy sokszor most sem érzik úgy, hogy régi és új szószólóik az ő gondolataiknak adnak hangot. Lehet emögött persze bizalmatlanság is, mert miért hinnék azt, hogy néhány hónap alatt, szinte a földből nőnek ki a hiteles személyiségek, akik mögé fel lehet sorakozni. De a másik oldalról jogos az a nyugtalanság is, hogy végre közérthető, mindennapi formában is szót kellene váltani a közügyekről, s el kellene dönteni, hogy merre is forduljanak a dolgok. A politika szinte „erőltetett menetben” haladt most valami felé, amelyről nagyon kevesen tudnak még biztosat mondani. Ha sikerül belátható időn belül tényekkel is alátámasztani a logikailag talán megérthető változásokat, úgy megszólalhat a sokat idézett többség. De szava vagy hallgatása mindenképpen döntő lesz, mert nem a kevesek szónoki képességei fogják meghatározni a haza sorsát. Gábor László
