Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

2 NEMZETKÖZI ÉL.ET NÉPÚJSÁG, 1989. július 19., szerda „Egy demokrácia stabilitása azáltal lesz elérhető, hogy a nép a demokráciát kívánja, és ezzel együtt a változást” Pozsgay-interjú a Stuttgarter Nachrichtenben Denevérszárnyú és radardühítő Első úton a„Lopakodó” AB — 2-es programba eddig mintegy 23 milliárd dollárt „öltek” AB — 2-es Stealth (Lopakodó) amerikai hadászati bombázó a ka liforniai sivatag felett sikeresen megtartotta próbaűtját Próba a világűrben „Csillagháború” — amerikai kísérlet Az amerikai haderő az űrfegy­verkezési tervek keretében első ízben hajtott végre sikeres vilá­gűrbeli kísérletet egy semleges részecskéket kibocsátó berende­zéssel — jelentette be hétfőn a Pentagon. A kísérlethez szükséges gyor­sítót még a műit héten juttatták fel egy Minuteman-rakéta fedél­zetén a világűrbe, s a készülék — egyelőre még céltárgy nélkül — hidrogénatomokból létrehozott sugárnyalábot lőtt ki magából. Az amerikai katonai vezetés bí­zik benne, hogy az ilyen sugár­nyalábok révén egy napon meg tudják majd különböztetni az igazi nukleáris rakétákat a hamis célpontoktól, s a rakéták elekt­ronikáját tönkretéve, a részecs­kék azokat meg is semmisítik. Thomas Meyer ezredes, az SDI-program egyik vezetője sze­rint az ilyen eszközök telepítését 15 évnél is rövidebb idő alatt meg lehetne oldani. Az ezredes egyébként leszögezte, hogy a kí­sérlet nem sértette a rakétaelhá­rító rendszerekről kötött 1972- es szovjet-amerikai ABM-szer- ződést. Magyarország bekapcsolódik a Közös Piac közlekedési szervezetébe Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter meghívására kedden Budapes­ten tartózkodott Eduardo Pena Abizanda, a Közös Piac brüsszeli igazgatóságának közlekedési fő­igazgatója. A partnerek véle­ményt cseréltek arról, hogy Ma­gyarország hogyan kapcsolódjék az EGK 1992 után megvalósuló egységes közlekedési piacához. Derzsi András tájékoztatást adott hazánk érdekeltségéről a Közös Piaccal kötendő tranzit­megállapodást illetően. A meg­beszélésen egyetértés mutatko­zott abban, hogy az egységes közlekedési piacnak a nem kö­zös piaci tagországok számára is tág lehetőségeket kell biztosíta­nia az összeurópai közlekedési együttműködésben. A tárgyaló partnerek egyetértettek abban, hogy az idén, szeptember 26-ára tervezett budapesti európai köz­lekedési miniszteri találkozó megfelelő alkalmat fog kínálni a különböző gazdasági csoporto­sulásokhoz tartozó országok kö­zös cselekvésének megalapozá­sára, kimunkálására. A hét legfejlettebb tőkésor­szág múlt heti párizsi csúcsérte­kezletének résztvevői két cso­portra osztották a kelet-európai országokat: a „jókra” — akik a szabadságra és a demokráciára teszik tétjeiket — és a „rosszak­ra” — akik még mindig nem hall­gatnak az idő szavára, és elnyo­mó intézkedéseket hoznak. Fő­ként ezt idézték a hetek záróköz­leményéből a brüsszeli lapok. A „jóknak” — ez esetben Lengyel- országnak és Magyarországnak — nyújtandó segítség megszer­vezésével megbízott Közös Piac székhelyén megjelenő újságok kommentátorai úgy vélik, hogy a „jóság” valószínűleg több milli­árd dollárt fog érni ezeknek az országoknak. A lapok máris tudni vélik, hogy Lengyelországnak a sürgős élelmiszersegélyen kívül adóssá­gátütemezés is jut, ami évi 4 — 5 Romániával a magyar kisebb­ség ottani kezelése miatt hosz- szabb ideig rosszak lesznek Ma­gyarország kapcsolatai, a nehéz­ségek Csehszlovákiával epizód- jellegűek. Magyarország nem akar tanácsokat osztogatni má­soknak, de elválja, hogy mások is tanúsítsanak türelmet velünk szemben — jelentette ki a Stutt­garter Nachrichtenben kedden megjelent inteijúban Pozsgay Imre államminiszter Kari Gei- belnek, a lap munkatársának kérdéseire válaszolva. A szekszárdi keltezésű inter­júban Pozsgay leszögezte, hogy Magyarország és egyes szom­szédjai között eltérő fajsúlyú ne­hézségek adódnak. A magyar ki­sebbséggel szembeni bánásmód miatt tartósak lesznek a problé­mák Romániával. Románia nem csak Magyarországtól fordult el, hanem egész Európától, mivel Wojciech Jaruzelski, a megszűnő államtanács elnöke, a LEMP KB első titkára hosszú huzavona után kedden vállalta, hogy a pártja őt jelölje a szerdán össze­ülő nemzetgyűlésben a köztársa­sági elnök tisztére. Ezzel minden jel szerint megoldódott az a poli­tikai válság, amely június végén támadt, amikor Wojciech Jaru­zelski elhárította jelöltetését, mi­vel úgy látszott, hogy még pártja szövetségeseitől sem kapja meg a megválasztásához minimálisan szükséges támogatást, nem is be­szélve az ellenzékről. Június 30-i visszakozása azért volt drámai fejlemény, mert a ha­talom és az ellenzék áprilisi ki­egyezésében — amely az ellen­zék parlamenti megjelenéséről és a LEMP hatalmi monopóliu­mának megszüntetéséről szól — hallgatólagosan az is szerepelt, hogy az ország szövetségesi hű­ségét személyesen is garantáló köztársasági elnök tisztét Wojci­ech Jaruzelski fogja betölteni. A LEMP viszont egymagában semmilyen jelölt megválasztását nem tudja keresztülvinni a nem­zetgyűlésben, mert a két házban összesen a mandátumok har­milliárd dolláros megtakarítást jelenthet, éppen annyit, amennyi 39 milliárd dollárnyi adósságá­nak évi kamata. Helyet kaphat az amerikai pénzügyminiszterről tavasszal elnevezett Brady-terv- ben is. Ez a terv az adós országok terheinek csökkentésére hiva­tott: a hitelezők piaci áron — va­gyis névértéknél olcsóbban — részvényekre, kötvényekre vált­ják kintlevőségeik egy részét. Egyelőre semmi sem hírlik ar­ról, hogy Magyarország milyen konkrét segítséget kap. Bush el­nök budapesti látogatásának eredményei alapján azonban Brüsszelben arra számítanak, hogy ez a segítség elsősorban a ’’segíts magadon, a Nyugat is megsegít” elve alapján elsősor­ban a befektetések támogatásá­ban nyilvánul majd meg. A brüsszeli Le Soir megnyug­nem biztosítja az emberi jogok érvényesülését. A nehézségek Csehszlovákiával epizódjellegű- ek. Ami az NDK-t illeti: nem kí­vánunk belebeszélni más orszá­gok társadalmi történéseibe. Ép­pen ezért mi is türelmes magatar­tást várunk el másoktól, azt, hogy ne avatkozzanak be törek­véseinkbe, a magyarországi tör­ténésekbe. Az államminiszter megerősí­tette, hogy Magyarország a Var­sói Szerződés tagja fog maradni. Emellett azonban az ország sze­retne nyitni a Nyugat és a nyu­gat-európai intézmények irá­nyában. Várakozása szerint a magyar-amerikai kapcsolatok zavarmentesek lesznek és gazda­sági támogatást is várhatunk az Egyesült Államoktól. Pozsgay Imre tagadta, hogy magyar vezetésen belül oly sűrű- ek lennének a változások, hiszen mincegy százalékát ellenőrzi. Csupán szövetségeseivel: az Egyesült Parasztpárttal, a De­mokrata Párttal, három vallási és világi törpe szervezettel együtt rendelkezik a helyek nem egé­szen ötvennégy százalékával. A köztársasági elnök megválasztá­sához pedig a nemzetgyűlés alsó és felső házának együttes ülésén a képviselők és szenátorok lega­lább felének a jelenléte, és a sza­vazatoknak több mint az ötven százaléka szükséges. Wojciech Jaruzelski kedden nyilatkozatban jelentette be, hogy vállalja a jelöltséget. A nyi­latkozatban egyrészt arra hivat­kozott, hogy végül is megkapta a szövetséges pártok vezető testüle­téinek támogatását, másrészt emlékeztetett arra, hogy a hadse­reg vezetői ragaszkodnak az ő személyéhez. Elismerte, hogy a politikai és társadalmi szerveze­tek és a közvélemény nem támo­gatja őt egyöntetűen, és vannak, akik kifejezetten ellenzik, hogy ő legyen a köztársasági elnök. Vi­szont azokra a véleményekre hi­vatkozott, amelyek szerint őrá van szükség az állam stabilitása és folytonossága érdekében. vással állapította meg, hogy a he­tek csúcsértekezletéhez intézett Gorbacsov-levél úgyszólván „menetlevelet” állított ki a nyu­gati terveknek. „A mi peresztroj­kánk elválaszthatatlan a világ- gazdaságban való teljes értékű részvételre irányuló politikától” — idézte a lap a szovjet államfő szavait. Érezhető meglepetést keltett, hogy a segítség megszervezésével és összehangolásával a hetek vé­gül is egy ,nyolcadikat” bíztak meg: az Éurópai Közösségek Bi­zottságát. Amerikai kormány­forrásokra hivatkozó brüsszeli kommentátorok vasárnap még úgy vélték, hogy Párizsban a „Bush-doktrína” érvényesült. Ennek lényege az lenne, hogy a segítséget politikailag Washing­ton vezényli, az anyagi terheket pedig nagylelkűen megosztja Kádár János például 32 évig állt az ország élén. Véleménye sze­rint a társadalmi stabilitást végül is nem az biztosítja, hogy a csú­cson vannak-e változások. „Egy demokrácia stabilitása azáltal lesz elérhető, hogy a nép a de­mokráciát kívánja és ezzel együtt változást” — mondotta. A magyar politikus történelmi folyamatnak nevezte a pluraliz­mus és a demokrácia melletti el­kötelezettséget, amelyben még sok a zavar. A problémák egy olyan államban keletkeznek, amelyben eddig egyetlen párt kormányzott, és amelyben eddig minden egységesen volt szabá­lyozva. „Országunk történeté­ben már volt pluralizmus. Mégis, most mindent elölről kell kezde­nünk, mindent újból meg kell ta­nulnunk. Visszaút nincs” — je­lentette ki a Stuttgarter Nach­richtennek Pozsgay Imre. Nemzetközileg is ő a legelfogad­hatóbb megoldás. Ezzel össze­függésben megfigyelők felhívják a figyelmet, hogy George Bush amerikai elnök július 9-11-i len­gyelországi látogatásakor a köte­lező udvariasságon messze túl­menő szívélyességgel beszélt Wojciech Jaruzelskiről. Az államtanács elnöke mind­ezekkel együtt erősen hangsú­lyozta nyilatkozatában, hogy ki­zárólag kötelességérzetből vál­lalja a jelöltséget. Egyben célzást tett rá, hogy elnökké választása esetén lemond a LEMP KB első titkári tisztségéből. Arra az esetre pedig, ha a nemzetgyűlésben mégsem kap­ná meg a szükséges szavazatot, kérte a LEMP parlamenti frakci­óját, hogy Czeslaw Kiszczak bel­ügyminisztert támogassa, akit már június végén is ajánlott maga helyett. Wojciech Jaruzelski bejelen­tése után Czeslaw Kiszczak tá­bornok a PAP hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatában üd­vözölte az államtanács elnöké­nek a jelölését, és arra kérte azo­kat, akik rá szándékoztak sza­vazni, hogy voksukat inkább Ja- ruzelskire adják. másokkal. Elejét akaija venni annak, hogy a nyugat-európai országok „egymás lábára tapos­va” és egymást túllicitálva „ro­hanjanak” segíteni. Hétfőre azonban megváltozott ez a meg­ítélés: a kommentátorok a Közös Piac győzelméről, a kelet-euró­pai országokkal való bánásmód­ban szerzett nagy tapasztalatai­nak nemzetközi elismeréséről ír­tak. Egy bizonyos: a brüsszeli bi­zottságnak nagy tapasztalatai vannak abban is, hogyan kell megfontoltan előrehaladni. A segítség koordinálásával való megbízatása egyszersmind azt is jelenti, hogy az első lelkesült kommentárokban említett né­hány hét helyett tovább is eltart­hat, amíg a párizsi tervekből kéz­zelfogható valóság lesz. Mészáros György AB — 2-es Stealth („Lopako­dó”) amerikai hadászati bombá­zó hétfőn először szállt fel büsz­kén a kaliforniai sivatag tiszta ege — és egy bizonytalan jövő felé. A mintegy 530 millió dollárba kerülő, grafitszürke, denevér- szárnyú repülőgép helyi idő sze­rint reggel fél hét után nem sok­kal indult az amerikai légierő egyik kutató és fejlesztő üzemé­től, amelyik mintegy 100 kilo­méternyire északra fekszik Los Angelestől. (A gépet itt szerelték össze nagy-nagy titoktartás kö­zepette a Northrop Corporation munkatársai.) A Stealth bombázó, amelyik messziről úgy néz ki, mint a Csil­lagok háborúja című filmben szereplő Darth Vader sisakja, lassú köröket és kisebb manőve­reket megtéve mintegy két óráig repült a Mojave-sivatag felett, majd rendben leszállt a kiinduló­ponttól 35 kilométernyire fekvő Edwards légibázison. A Stealth első útja a gép jövő­jével kapcsolatban rendkívül fontos, hiszen a fejlesztés is már 18 hónapos késésben van, s az egyik kulcsfontosságú kongresz- szusi bizottság nem hajlandó pénzt megajánlani a költségek fedezésére mindaddig, amíg a bombázó a levegőben be nem bi­zonyítja „képességeit”. „Ameny- nyiben a gép nem repül, a vitá­A nyári turistaszezon kellős közepén fegyverropogás törte meg a festői szépségű fekete-ten­geri szovjet üdülőhely, Szuhumi esti csendjét. A Grúzia területé­be ékelt 8670 négyzetkilométe­res autonóm köztársaság főváro­sában a Grúz SZSZK-ból való kilépését követelő abház tünte­tők szombaton este összecsaptak a grúzokkal. A pálmafákkal és magasra növő tujákkal övezett főutcán valóságos csata dúlt. A botok, kések mellett lőfegyverek is előkerültek. A vasárnap haj­nalban végződött véres tömeg- verekedés után 14 ember maradt holtan Szuhumiban, a sebesültek számát az első becslések több mint százra teszik. A rend fenn­tartása érdekében megerősített belügyi alakulatokat vezényeltek a helyszínre, ám nem sikerült úr­rá lenni a helyzeten. Hétfőre a zavargások átterjed­tek az autonóm köztársaság töb­bi részébe is, zavar keletkezett az üdülők ellátásában, s fennaka­dások vannak a közlekedésben. A mostani villongás közvetlen oka Szuhumi jelentések szerint az volt, hogy a Tbiliszi Állami egyetem kihelyezett tagozatot kíván nyitni az autonóm köztár­saság fővárosában . A lépést az abházok elgrúzosítására tett újabb kísérletként értékelték a grúzellenes jelszavakat hangoz­tató tüntetők. Az okok azonban sokkal mé­lyebbek. Az abházok mostani (MTI — Népújság-telefotó) nak vége” — mondta Sam Nunn, a Szenátus Hadügyi Bizottságá­nak nagy tekintélyű elnöke. „Túl költséges ahhpz, hogy egy lopa­kodó taxi legyen belőle” — tette hozzá. Az úgynevezett Stealth-tech- nológia lényege az, hogy olyan a gép formája, illetve olyan anya­gokkal van burkolva, aminek se­gítségével „láthatatlan” marad az ellenséges kereső radarok szá­mára. A 21 méter hosszú szár­nyakkal rendelkező Stealth bombázó 16 ezer kilométert ké­pes megtenni, és 25 tonna ha­gyományos vagy nukleáris fegy­vert szállítani. A Stealth bombázó eredetileg szombaton szállt volna föl elő­ször, ám az üzemanyagrendszer úgynevezett hőcserélője meghi­básodott. Ezt később sikerült ki­javítani. AB — 2-es programba eddig mintegy 23 milliárd dollárt „öl­tek” , s eddig mindössze egy gép szállt fel az első próbaútjára, öt van a szerelés különböző stádiu­mában, és további öt szerelését hagyták jóvá, illetve fizették ki. Az amerikai légierő 132 darab ilyen hadászati bombázót kíván hadrendbe állítani az öregedő B — 52-es flotta helyébe. A prog­ram a jelenlegi várakozások sze­rint az amerikai adófizetőknek közel 70 milliárd dollárjába fog kerülni. függetlenségi törekvései a VIII. századra nyúlnak vissza, amikor a történészek szerint már önálló államisággal rendelkeztek az ab­házok. Történelmi gyökerei van­nak az abházok területi követe­léseinek is. A partvidéki terüle­teket leszámítva a jórészt hegyvi­déken fekvő autonóm terület nem rendelkezik termőföldek­kel, noha az abház történészek szerint a grúz termőföldek jó ré­sze a történelmi időkben az ab- házoké volt. Ezzel szemben grúz tudósok szerint Abházia mindig is Grúz terület volt. A mostani fejlemények össze­függésben állnak a Tbiliszi áprili­si leszámolást megelőző esemé­nyekkel. Mint emlékezetes, az abház tüntetők már akkor is a Grúziától való elszakadást szor­galmazva vonultak az utcára. Megfigyelők szerint az akkori abház tiltakozások hozzájárultak a Tbiliszi megmozdulásokhoz: az akkori jórészt demokratikus célokért folytatott békés tüntetés résztvevői az abház követelések nyomán léptek fel a köztársaság területi egységének védelmében. A Tbiliszi eseményektől függet­lenül létezik az abház-probléma, amelyet a mostani, egyre nehe­zebben ellenőrizhető események is jeleznek. Kérdés, van-e lehe­tőség a konfliktus békés rende­zésére, most amikor az erőszak újabb erőszakot szül, s a fő kér­dés: van-e a két félben elegendő tárgyalási szándék. Kóti Lóránt A „hetes” csúcs és a „nyolcadik” Segíts magadott, a Nyugat is megsegít Lengyelország: Jaruzelski vállalta az elnökjelöltséget A lépést az abházok elgrúzosítására tett újabb kísérletként értékelték Szuhumi véres nyár

Next

/
Thumbnails
Contents