Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

XL. évfolyam, 168. szám ÁRA: 1989. július 19., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA ELSŐ ÚTON A „LOPAKODÓ" Láthatatlan marad az ellenséges radarok számára (2. oldal ROBBANÁSVESZÉLY Húszezer ember gyakorlatilag az utcára került... (3. oldal KÉSSEL SZÚRT A FÉLTÉKENY FÉRFI Hatvanban szerelemféltés miatt kívánt végezni vetélytársá- val (8. oldal A TELELOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 7, 19, 24, 38, 57 Maconi gimnazisták Egerben Ifjúsági delegáció Poriból Eger testvérvárosából, Pori­ból érkezett az az ifjúsági delegá­ció, amely egy hétig tartózkodik a megyeszékhelyen. A négy fős küldöttség vezető­je Kari Tuomi, az SDNL Sata- kunta megyei szervezetének el­nöke, tagjai: Katja Syvarinen el­nökhelyettes, valamint Tiina He- ikkila és Eiija Kisamaa aktivis­ták. Az egyhetes program során tegnap délelőtt Békési József ál­talános elnökhelyettes fogadta őket a városházán. A vendégek itt is csakúgy, mint a DEMISZ városi szervezeténél folytatott megbeszélésen nagy érdeklődés­sel figyelték a magyar társada­lomban, s ezen belül az ifjúsági mozgalomban zajló változáso­kat. A hét folyamán a vendégek üzemek életével ugyanúgy meg­ismerkednek, mint Észak-Ma­gyarország természeti szépségei­vel. * Még ezen a napon egy másik országhatárainkon túlról érke­zett csoporttal találkozott Békési József. Ezúttal az egri Gárdonyi Géza Gimnázium meghívására megyeszékhelyünkön tartózko­dó maconi Lamartin Gimnázi­um tanulói ismerkedtek meg a tanács vezetőivel, s beszélgettek el aktuális történésekről. A nyíltság és és a kölcsönös érdekeltség szellemében Külügyminiszterünk Todor Zsivkowal tárgyalt Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója Giancarlo Pajettával Nyers Rezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára ked­den fogadta Giancarlo Pajettát, az Olasz Kommunista Párt veze­tőségének tagját, a párt Garanci­ális Bizottságának elnökét, aki Kádár János temetésére érkezett hazánkba. A megbeszélésen áttekintet­ték a nemzetközi munkásmozga­lom időszerű kérdéseit, az euró­pai baloldali erők helyzetét. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az OKP közötti kap­csolatok további erősítése mind­két párt érdeke. Hasznosnak és nyíltnak minő­sítik a keddi központi bolgár na­pilapok Horn Gyula külügymi­niszter szófiai tárgyalásait. Georgi Atanaszov miniszter- elnökkel és Petar Mladenov kül­ügyminiszterrel folytatott meg­beszéléseit értékelve a bolgár tö­megtájékoztató eszközök azt emelik ki, hogy a magyar külügy­miniszter tárgyalásai azoknak a véleménycseréknek a sorába tar­toznak, amelyeket a szocialista országok képviselői folytatnak kapcsolataik javítása és korsze­rűsítése céljából. A Rabotnicseszko Delo, a BKP KB központi napilapja „A nyíltság és a kölcsönös érdekelt­ség szellemében” címmel részle­tesen tudósít Horn Gyula szófiai megbeszéléseiről. A cikkben ki­emelték, hogy a két ország kül­ügyminisztere a bolgár-magyar gazdasági együttműködés hely­zetét elemezve elengedhetetlen­nek nevezte a kapcsolatok akti­vizálását, a korszerűbb és haté­konyabb formák alkalmazását. Horn Gyula kedden reggel különrepülőgéppel Várnába utazott, ahol találkozott Todor Zsivkowal, a BKP KB főtitkárá­val, az Államtanács elnökével. A tárgyalás után visszatért Szófiá­ba, ahonnan Jugoszlávián ke­resztül hazaindult. (MTI) Az egri malomban őrlik A legjobb minőségű búza Mezőszemeréről Szerte a megyében arai­nak a földeken. Mezősze- merén — igaz még csak a termény tíz százalékát vág­ták le a gépek —. nagyon jó minőségű a kenyérnekvaló. Mint azt Tari József nö­vénytermesztési főágazat- vezető elmondta, tudomá­sa szerint a megyében a leg­jobb minőséggel büszkél­kedhetnek. Az innen be­szállított őrölnivalóval igen elégedettek az egri malom­ban is, ahol már megkezd­ték a mezőszemerei búza feldolgozását. (Fotó: Szántó György) Kevés a nyugatnémet márka—Csehszlo­vák korona mellett: csekk... Van-e valuta a főszezonban? Az egri IBUSZ valutapénztára (Fotó: Gál Gábor) Itt a nyár, az utazási főszezon. Rengeteg magyar keresi föl — ha módja van rá — a közelebbi és tá­volabbi országokat. Mindehhez persze a forinton kívül szüksége van az adott ország pénzére — pénznemére. Megyénk négy vá­rosában érdeklődtünk afelől, mi­lyen forgalmat bonyolítanak le a váltóhelyek, s hogy mely deviza­fajtából van hiány? Eger Czuczai Zoltánná az egri IBUSZ-iroda vezető helyettese: — Lényegében csupán nyu­gatnémet márkából van hiá­nyunk. Ez nem véletlen, hisz a Görög-, illetve Törökországba utazók is, főként márkát szeret­nének váltani. A másik gond a dollár; ebből kb. három- négy éve egyáltalán nem is kaptunk. Még csekket sem nagyon,bár ezt nem is igénylik az emberek: talán azért sem, mert az összegből — a beváltáskor — még le is vonnak. A sorbanállás elég nagy, ami érthető is, mert most van a sze­zon. Van úgy, hogy egy órát is várniuk kell az ügyfeleknek (reg­gel és estefelé), ám délkörül akár 10-20 perc alatt is végezhetnek. A keleti valuták közül szinte minden van, ez alól csak a cseh­szlovák korona kivétel, ebből csekket is adunk a készpénz mel­lé. Gyöngyös Koczka Gergelyné, IBUSZ irodavezető helyettes, a gyön­gyösi helyzetképről beszél: — Forgalmunk most jóval na­gyobb, mint tavaly ilyenkor volt, viszont kisebb, mint az áprilisi „bevásárló invázió” idején. Sor az nálunk is van, a múlt héten például csak egy napig volt nyu­gatnémet márkánk. Ebből a pénznemből ugyanis csupán a megrendelt mennyiség töredé­két kapjuk, s ha végre megjön a szállítmány, az pillanatokon be­lül el is fogy. Dollárunk évek óta nincs, csak annyi, amennyit a külföldiek beváltanak nálunk, ez viszont elenyésző összeg. A Tö­rök- és Görögországba készülők is inkább márkát vennének, de néha csak schillinggel tudunk szolgálni. Elég kevés csehszlovák koro­nát kapunk, így kénytelenek va­gyunk mi is a készpénz mellé csekket adni. Hatvan A hatvani Express iroda veze­tője Kürtiné Ungi Erika: — A forgalom kissé rapszódi- kus. Mikor megjön a szállítmány, akkor nagy a sor. Nálunk az NSZK-márkával nincs különö­sebb gond, minden héten ka­punk belőle. Nem mondom, hogy többet nem tudnánk eladni ebből a valutafajtából, de más váltóhelyekhez képest — gondo­lok itt a hatvaniakra is — elég jó az ellátás. Nekünk van dollárunk — készpénzben is, és egyáltalán mindenféle olyan valutánk, ami­re igény van. Még csehszlovák koronánk is... Heves A hevesi OTP fiók vezetője Nagy Zsigmondi következőkről tájékoztatja olvasóinkat: — Forgalmunk nagyon nagy­nak mondható. Főként magyar túristák — mintegy 95 százalék­ban — keresnek fel bennünket pénzváltási szándékkal. Igaz ugyan, hogy mostanában körülbelül két-három héten át nem volt nyugatnémet márkánk, de most az is van, tehát nem ál­lunk rosszul. Ezt az a tény is alá­támasztja, hogy Egerből, Gyön­gyösről, de még a Jászságból is eljönnek hozzám, ide Hevesre valutát váltani. Ebből az követ­kezik, hogy nálunk az átlagosnál jobb a helyzet. Még a nagy tava­szi bevásárlási láz idején is annyi schillingünk volt, amennyi csak kellett. A szocialista országok pénz­nemei közül is minden pénzfajta rendelkezésre áll, ezalól talán csak a csehszlovák korona a ki­vétel; néha előfordul, hogy csek­kel kell „pótolni” a beváltani kí­vánt összeget. Dolog Hazai játszótereink ön- j kéntes építői nagy nyilvános­• ság előtt kaptak dörgedelmes ! feddést, kioktatást a szak- s embertől a minap. Mert * amikkel megörvendeztetni j kívánják a gyermekeket, j többnyire szabálytalan meg- ; oldások. Nélkülözik úgy- I mond a legalapvetőbb előí- J rásokat, követelményeket. A j labdakapuk, a hinták, ser- 1 gők, libikókák nemegyszer j kimondottan balesetveszé- I lyesek. Sokkal több hozzáér­téssel kellene készíteniük ezeket — sommázta a ható­i ság, a hatalom képviselője I —, mert enélkül nagyobb a kár, mint a haszon! Egyszóval a kétségkívül jószándékú segítségért kö­szönet helyett elmarasztalás I lett az osztályrészük. Ami I önmagában talán nem lenne I különös, szokatlan. Furcsa­ságokkal teli társadalmunk- I ban volt már alkalmunk ta- I lálni igazán bőséggel hasonló i példákat. Gondolatot is feles- j leges lenne rá vesztegetni, ha I mindjárt mást is nem juttatna ‘ az ember eszébe. Nevezete­sen: hazánkban hovatovább természetessé válik az is, hogy nem azokat biztatják a különböző feladatok elvég­zésére, a minden tekintetben tökéletes munkára, akiknek ez — legalábbis papírjaik sze­rint — a hivatásuk, kötelessé­gük. Hanem másokat. Min­den további nélkül tudomá­sul veszik, s próbálják ránk, a j többiekre erőltetni annak el­fogadását, hogy bocsánatos bűn, ha valaki megfeledkezik a dolgáról, s arra hagyja, aki számára egyebet jelöltek ki a társadalmi munkamegosztás során. Hogy csak a kezdő példá­nál maradjunk: készítsék a lelkes, buzgó szülők, nagy­szülők, a sok egyébbel elfog­lalt üzemi, intézményi kol­lektívák csak úgy ingyen a játszótereket, mintsem az ilyenekre hivatalosan is meg­bízást kapott településgon­dozási vagy ingatlankezelő vállalatok, tanácsi kivitele­zők. Tisztítsa a ruháit, aki be­piszkította, a világért se ter­helje a kéréssel szemben sok­kal szívesebben inkább kifo­gásokat támasztó Patyolato- I kát. Üsse fel a flekket félreta­posott cipősarkára a polgár, ha annyira szégyellj megkop­tatott lábbelijét. A gépkocsi­tulajdonos hadd szaladgál­jon csak maga az egyik bolt­ból a másikba, ha alkatrészt kíván szerezni szerelőjének a javításhoz. S a tisztelt szülő igenis szoktassa vissza a ka­nállal, villával való evéshez az óvodában erről megfeled­kező, s a kezét már otthon is szívesebben használó cseme­téjét. Gyermeke nagyobb \ korában pedig szemrebbenés nélkül ugyanígy vállalja, I hogy az egyszeregyre, a tisz- j ta, szép olvasásra, gondolko- ; dásra, társalgásra is megta- j nítsa. Soroljam tovább? Aligha szükséges a példák I özönével illusztrálni, hogy I mennyire nincs jól ez így, s mi I lenne a helyesebb. Józan, I normális ember, szervezet, társadalom bizonyára így is j ért a szóból, s próbálja levon- I ni a tanulságot. De mikor...? Gyóni Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents