Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. július 18., kedd GAZDASÁG TÁRSADALOM 3 * Egyházi személyiségek Az egyházpolitika megújításáról A magyar egyházpolitika állami irányításának, az állam és az egyház viszonyának újragondolását jelzi, hogy július 1-jei hatállyal megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal. Ugyanakkor — elsősorban a kapcsolatok szabályozásának feladatával — a közeljövőben megkezdi munkáját a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkársága, valamint az egyházak és az állam közötti kontaktusban felmerülő problémák megvitatására az Országos Vallásügyi Tanács. Ez utóbbi testület vezetésére a miniszterelnök vállalkozott, titkára a művelődési miniszter, s tagjai a különböző egyházak, vallási felekezetek képviselői. A hivatal megszűnésével, illetve a két új intézmény létrehozásával kapcsolatos vélemények iránt érdeklődött több vallási vezetőtől az MTI munkatársa. Vádol: a volt főnök Tényleg csalt az Idegenforgalmi Hivatal? Tóth Károly református püspök nagy jelentőségű változásként értékelte a döntést, amelynek hatásait azonban még nem lehet felmérni. A gyakorlatban mutatkozik majd meg, hogy az elképzelésekből mi válik valóra. Megítélése szerint a döntés mögött az az elvi állásfoglalás húzódik meg, amely most a kormányzat politikáját is jellemzi, s amelynek célja az autonóm testületek önállóságának visszaállítása. Ezek közé tartozik, hogy az egyházak is belső törvényeik szerint kormányozhatják önmagukat. — Nincs szükség az elmúlt 40 esztendő sérelmeit felemlegetni, arra azonban érdemes emlékeztetni: a magyar egyházpolitikát alapjában véve különböztette meg a többi szocialista országétól, hogy felismerte, a párbeszédes módszer, a dialógus eszközével kell a problémákat megoldani, a konfliktusokat — amennyire lehetséges — elkerülni, s az együttműködést biztosítani az új társadalom intézményei és az egyház között. Ezek megvalósítása minden hiba és visszaélés ellenére is nagyrészt sikerült — hangsúlyozta Tóth Károly, majd a továbbiakban kijelentette: - Az új helyzet új módszereket kíván. Ezért a Református Egyház azt várja a Vallásügyi Tanácstól, hogy az állam és az egyház viszonyának minden elvi kérdését megvitatja, bevonva a munkájába az egyházak, felekezetek, vallási közösségek képviselőit is, így garantálva azt, hogy tudtukkal, részvételükkel, közreműködésükkel születnek meg a döntések elvi kérdésekben. A titkárság megítélésünk szerint ügyintéző funkciót láthat el. (Ez a korábbiakhoz viszonyítva jelentős változást mutat, ugyanis az Egyházügyi Hivatal ideológiai alapon politizált.) — Szükség van az egyházak és az állam együttműködésének rendezettségére azért is, mert számos olyan jogi, pénzügyi kérdés merült fel naponta, amelyek tisztázása, megoldása csak állami hivatalok közreműködésével lehetséges. Ezek koordinálása jelentős feladat. Az egyházak érdeke, hogy ennek rendezett formái legyenek — állapította meg Tóth Károly. -Kiemelkedő terület az egyházak szociális tevékenysége. ma valamennyi magyarországi vallási közösség komoly szociális munkát végez. Részt vesznek az öreg- és csecsemőotthonok fenntartásában, szellemi fogyatékosok gondozásában, jelentős társadalmi tevékenységet fejtenek ki az alkoholisták, a kábítószeresek, a cigányok körében. Elismerésre méltó a nemzetközi kapcsolatok ápolása: a magyar egyházaknak széles körű kontaktusaik vannak a határokon kívül is. Mindez jelzi, hogy az egyházak, vallásfelekezetek részt kívánnak venni a magyar nemzet megbecsülésének, tekintélyének növelésében, s ezt hazafias kötelességüknek tekintik. Az együttműködés egy további területe az oktatás, a közművelődés, az iskola, amelyek ügyintézése az Egyházpolitikai Titkárság feladata lesz. A cenzúra tehát egy új jellegű kapcsolat kialakulását körvonalazza — mondotta a püspök. — Az egyházakat egyenlő partnerként elfogadva, elismerve legyén koordináló, s nem utasító, irányító szerepe a két új testületnek, segítve az egyházak, illetve a vallási közösségek és az állami intézmények közötti dialógus megteremtését, folytatását — vélekedett Schöner Alfréd főrabbi, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke, aki a beszélgetés elején elmondta: az elképzelésekről hivatalosan semmilyen tájékoztatást nem kapott még, ezért az új intézményekkel kapcsolatban csupán kérdéseit tudta megfogalmazni, amelyek tisztázásra várnak. Azt azonban máris kijelenthette: a magyarországi zsidó felekezeten belül is a megújulás van napirenden, s ennek érdekében minél szélesebb körű kapcsolatépítésre van szükség. Leszögezte azt a reményét, hogy megszűnik az állam és az egyház viszonyára eddig jellemző paternalista szemlélet, s a felekezetek, egyházak valóban autonóm módon dönthetnek saját ügyeikben. Kijelentette : túlhaladta az élet azt a gyakorlatot, amely szerint az Elnöki Tanács elnökének előzetes hozzájárulása kellett a vallási vezetők kinevezéséhez. A főrabbi szólt arról is, hogy személy szerint számos előrevivő ötlettef tudna hozzájárulni az állam és az egyház együttműködéséhez, segítve az ország gazdasági fellendítését. Számít arra, hogy — a korábbi évek tapasztalatától eltérően — ezentúl meghallgatásra találnak felvetései. Ezek között sorolta a magyar történettudomány, művelődés- és építészettörténet integráns részét képező zsidótemetők, zsinagógák, sírkőfeliratok megmentésének ügyét, a könyvtárak, múzeumok létrehozásának kérdését. Schöner Alfréd végezetül megosztotta gondolatait az újságíróval arról is: vajon a továbbiakban melyik szerv vállalja fel az egyházak, felekezetek gazdasági ügyeit, az államsegélyekkel vagy az alapítványokkal kapcsolatos intézni valókat? Megítélése szerint ugyanis ma még meghatározatlanok a feladatkörök, nem rajzolódtak ki a konkrét elképzelések. Az új intézmények részéről csupán tapogatózást tapasztaltak a vallási közösségek, pedig már programot kellene adniuk. A Katolikus Egyház képviseletében Bíró Imre kanonoktól érdeklődött az újságíró. Az egyházi személyiség utalt arra, hogy generációja tényként fogadta az Egyházügyi Hivatal létét, amely- lyel az elmúlt évtizedekben kapcsolatot létesített, s közvetítő szervként ismerte el a pápa is. Most a politikai, társadalmi fejlődés olyan szakaszhoz érkezett, amikor az egyház — és az azt körülvevő társadalom —, valamint az állam közötti viszonyt ezentúl a Vallásügyi Tanács koordinálja. Bíró Imre úgy fogalmazott: e szerv hatékony tevékenysége a jó együttműködés feltétele, s ennek nyomán várhatóan még közvetlenebb lesz a kapcsolat az egyházi és az állami vezetők között. Az egyház ezentúl is jelen lesz a társadalom életében, s hogy hatékonyan tudja végezni küldetését, keresi a jó viszonyt azokkal, akiken ez múlik. A Vallásügyi Tanács megalakításával véleménye szerint elsősorban az emberek szolgálata került előtérbe, amelynek célja jólétük kiteljesedése, békés életük, előrejutásuk biztosítása. Ebben érdekelt a Katolikus Egyház is. — Betöltötte történelmi küldetését az Egyházügyi Hivatal — áUapototta meg Viczián János, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke, hangsúlyozva, hogy az Egyházpolitikai Titkárság, valamint az Országos Vallásügyi Tanács létrehozása elé nagy várakozással tekintenek a kisebb egyházakhoz, vallási felekezetekhez tartozók. Elmondta: kevés információval rendelkezik az új testületekkel kapcsolatos elképzelésekről. Amennyiben azonban elsősorban tanácsadó szerepet vállalnak, érzése szerint a vallási közösségek bátorítást kapnak további tevékenységükhöz. Impozáns szálló épült két évvel ezelőtt Síkfőkúton. Egycsillagos, negyvennyolc férőhelyes pihenő, kétszáz adagos étteremmel. Üzemeltetője a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal. Akkoriban, tavaly és tavalyelőtt szoros elszámolású rendszerben működött, idén azonban úgy döntöttek a hivatal vezetői: bérbe adják. Azok a számok hamisak... Egy férfi telefonál a szerkesztőségbe. Bemutatkozik. Elmondja, azért hívta a Népújságot, hogy ezt a csiklandós témát ne a Reformnak mondja el először valaki. Merthogy a történet botrányszagú... A hitelesség kedvéért személyesen keresem Jankó Istvánt. A Várkapitány étteremben találkozunk •— most itt dolgozik. Előtte viszont, 1988 tavaszáig a Síkfőkúti szállodát vezette. Aztán felmondott, — hogy miért, az nem tartozik a nyilvánosságra — mondja, mindenesetre a bíróság és a NEB is bekapcsolódott az ügybe. Egy évig úgy tűnt, Síkfő- kút és Jankó István búcsút mondtak egymásnak. Mígnem az elmúlt hetekben „újramelegí- tődött a kapcsolat”. Hogy hogyan? — Meghirdették, hogy bérbe adják a szállót. Tudja, nekem eléggé a szívemhez nőtt, hiszen ott voltam a „születésénél”, láttam, hogyan lesz ilyen, amilyen, beleszóltam, ha valamit nem tökéletesnek éreztem. Érdekel ez az üzlet — na de ilyen feltételek mellett! A tervezetbe olyan számadatokat jelöltek meg, amelyek egyszerűen hamisak. Fals tényekkel akaiják félrevezetni az embereket. Elő is veszi a nyomtatványokat, amelyeken a hivatalos számsorok mellett ceruzával melléírA vakáció hónapjaiban elnéptelenednek az osztálytermek, de jó esetben ilyenkor sem áll meg az élet a tanintézetek falai között, hiszen most készülhetnek fel arra, hogy szeptembertől tiszta, esztétikus környezet fogadja a nebulókat.. Tennivaló bőven akad, elég ha csak arra gondolunk, milyen siralmas körülmények közt tanítanak sok helyen. Azonban a pénz diktál, az dönti el, hogy mire futja: leginkább csak tűzoltómunkára. A megyeszékhelyen az alsófokú oktatással és az óvodákkal foglalkozó GAMESZ az idén ötmillió forintot kapott a karbantartásra, ezen 52 intézmény osztozik — tájékoztatott Horváth Gyula műszaki ügyintéző. Ez igen kevés, ugyanis számbavéve a tennivalókat, a költségek 45- 50 millióra rúgnának. Gyakori, hogy a nyári festéshez (nem az összes helyiséget, csak amit nagyon muszáj) nem biztosítanak mást, csupán anyagot, a többit szervezzék meg maguk a pedagógusok: társadalmi munkával, szülői segítséggel. A felújításokra az idén 14 njilliót költhetnek, ezekre néhány példa: a Csebok- szári lakótelep 6-os iskolájában, (ahol „esernyővel tanítottak”) 13 milliós teljes tetőrekonstrukcióra kerül sor, ennek fele átnyúlik a jövő évre. Erre kerül sor az 5-ősben is, ide stílusos hódfarkú cserepet raknak föl. A „problémás” lapostetőt hozzák rendbe a lajosvárosi 7-esben, ott kazánt is cserélnek, így a téli hónapokban remélhetőleg nem kell fázniuk a diákoknak. Az Egri úti 11-esben a világítást szerelik át és a homlokzatot renoválják. Az egri tanárképző főiskolán va, nagyságrendileg szinte gyökeresen más adatok szerepelnek. — Itt van például a munkabér. Jó, huszonkét emberre közel másfél millió forint, rendben van. Na de hogy a társadalom- biztosítási járulék ezután csupán 142 ezer forint lenne! Nevetséges. Hol van ma már tíz százalékos tb? Sehol. Negyvenhárom százalék a reális, úgyhogy egyből megugrik a kiadás félmillió forinttal. — Aki szerződést köt, az minden bizonnyal alaposan tanulmányozza majd a feltételeket, s valószínűleg rájön a különbségre... — Akkor sem korrekt egy ilyen mértékben megváltozott összeget így közölni. De sorolom tovább... Villany. Látja itt a költségeket? 24 ezer forint—egy évre. Egy szállodának! Ahol ráadásul 200 emberre még főznek is. Hát egy nagyobb családi ház áramfogyasztása kerül ennyibe!? Konkrétabb példát is tudok: a Várkapitány étterem — pedig nem akkora mint a síkfőkúti szálloda — évi villanyköltsége 80 ezer forint. Érzi, micsoda hézagok vannak a tisztességes tájékoztatásban? — Nem kerülhetem ki a kérdést, hiszen az ön „előélete” ismeretében óhatatlanül felmerül. Mennyire elfogult az ügy megítélésében — hiszen akár azt is mondhatná bárki, hogy a bosz- szú, a sértettség hajtja, amikor számonkér... — Igen, a feltételezés jogos, elvileg lehetnének ilyen indokaim. Talán bizonyíthatja az ellenkezőjét, hogy a meghirdetett verseny- tárgyaláson egyetlen vállalkozó sem jelent meg. Nem hiszem, hogy ez „véletlen egybeesés” lenne — valami miatt mások sem érezték hitelesnek az adatokat... Egy biztos: mi nem csaltunk A Heves Megyei Idegenfortavasz óta dolgoznak, hogy még az őszi esők előtt a tetőszerkezetet és a csillagvizsgáló tornyot méltó állapotba hozzák. Mindez körülbelül 18 millió forintba fog kerülni. Hatvanban három helyen folynak jelentősebb munkálatok, ahogy Micsinai Béla, a tanács művelődési osztályának vezetője elmondta. Máshol csak meszelnek és a kisebb javításokkal foglalkoznak, ám mindezekre évről Gimnévre nehezebb előteremteni a pénzt, nem növekszik annyival az összeg, amennyi az inflációt ellensúlyozná. A Bajza gimnáziumban egy éve kezdődött a mintegy 15 milliós beruházás, melynek eredménye 4 új tanterem lesz. A 3-as iskolában a tetőt szigetelik, a víz- és a villany- szerelést végzik, a Zrínyi utcai épületrészben a csatornahálózatot pedig a csatornahálózatot újítják fel, — mindez körülbelül 2 millióba fog kerülni. Nemrég döntött a helyi tanács arról, hogy hitelek felvételével befejezik a három éve átadott 6-os számú iskola még hiányzó részei, így a hat új tanterem és a tornaterem építését. Jelenleg a csarnoknak is beillő, remek sportolási lehetőséget ígérő helyiség oldalfalait húzzák fel, a diákok valószínűleg jövőre vehetik birtokukba az új szárnyat. • Ez évben 2 és félmilliót költhetnek a hevesi tanács intézményeinek felújítására, közel kétmilliót pedig karbantartásra. Ez éppen arra elég, hogy működőképes állapotban tartsák azokat. Valójában tízmillió kellene ahhoz, hogy megfelelő állapotba hozzák a tönkrement épületeket — így vélekedett Bencsik József, galmi Hivatalnál beszélgetőpartnerem az a Boros Józsefné, aki, mint gazdasági vezető, aláírásával is felel a számok valódiságáért. Ugyanezt szóban is megerősíti. — Visszautasítom azt a vádat, hogy mi félrevezettük volna a jelentkezőket. A tájékoztatóban az 1988-ra vonatkozó adatok szerepelnek. Hozzánk is beérkezett néhány kifogás, éppen a tb- járulékkal kapcsolatban. Viszont én nem írhattam a tavalyi évre 43 százalékos társadalombiztosítási költséget, amikor minket akkor valójában csak tíz százalék terhelt. — Azt viszont elismeri, hogy ez most már félmillióval többe kerül a bérlőnek? — Ez igaz. Csakhogy a mi számításaink szerint a bérleti díj és a fenntartási költségek — villany, gáz, szén, mosatás, csatomatisz- títás, stb — kifizetése után még mindig marad kb. félmillió forintja a vállalkozónak. Arról nem is beszélve, hogy mostanára „érik be” az a reklámtevékenység, amelyet ebben az ügyben végeztünk,... — Önöknek ennyiért nem érte meg fenntartani a szállodát? — Indulása óta egyelőre veszteséges nekünk ez az üzlet. Tavaly például 67 ezer forint mínuszunk volt. Itt nem arról van szó, hogy megéri-e, vagy sem. Hanem arról, a vendéglátóiparban igencsak ismert jelenségről, hogy a főnökök a saját zsebükre is dolgoznak. Nem megbántani, vádolni akarok bárkit is, de ha megkérdez vendéglátósokat, ezt nemigen tagadják... Egyszerűen ellenőrizhetetlenek a láthatatlan pénzek. Azt elismerem, hogy a vezető nem volt érdekelt ennek az ellenkezőjében, így jobbnak láttuk, ha bérbe adjuk — biztos pénzért. — Apróságnak tűnő, de a hitelesség szempontjából fontos megjegyzés: tényleg potom 24 a városi GAMÉSZ vezetője. Néhány a sürgető munkák közül, amiket ezen a nyáron végeznek: az 5-ös iskolában az elhasználódott, megroggyant szerkezetű tetőt hozzák rendbe, az 1-esben a kazánház átalakításába kezdtek. Ez a hőközpont „besegít” a Fő út 14 alatti kisegítősöknek is, ott eddig a gyakran elromló és kevéssé praktikus olajkályhákkal melegítettek. Korszerűsítenek a 3-asbah is, ahol központi fűtésre térnek át. Szigorúan rangsorolniuk kell intézményeik között, hiszen anyagi eszközeik nem bírják a versenyt az igényekkel, ha még- annyira reálisak is azok — mondta Fehér Jánosné, a gyöngyösitaezer forintba kerül az éves villanyköltség? — Tényleg. Ugyanis a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás szénnel történik, így csupán a világításhoz kell elektromos áram. — Még mindig ebbe a körbe tartozik: a tájékoztatón sehol sem tüntették fel, hogy a vízellátás nem megoldott, esetleg napokig nem lehet fürdeni egy egycsillagos szállodában... — A Vmnű Vállalattól többször is kaptunk ígéretet — talán most ősszel megcsinálják a rendszert. Addig is rácsatlakoztunk ott egy törpevízműre, ideiglenesen megfelelő megoldásnak tűnik. — Azt mivel magyarázza, hogy a versenytárgyaláson senki sem jelent meg? — Ez lehet a mi hibánk. Túl rövid határidőt szabtunk a jelentkezésre, s talán a propagandánk sem volt megfelelő. Egy komoly érdeklődő akadt, aki azonban, betegségére hivatkozva, az utolsó pillanatban visszavonta a szándékát. — Úgy hallottam, a biztos siker tudatában a hivatal felmondott a síkfőkúti személyzetnek... — Nem igaz. Elmondtuk nekik, hogy bérbe kívánjuk adni az üzletet, s a leendő bérlőn múlik majd, kit tart meg, és kit bocsát el. Azt azonban megígértük, hogy az esetleges felmondási időre megkapják a bérüket. — Végül is mi lesz ezzel az elegáns szállóval? — Egyelőre várunk egy új jogszabályt a bérleti és a szerződéses forma összevonásáról: a napokban hozzák nyilvánosságra. Ezután dől el, hogy meghirdetjük-e újra, vagy mégis, inkább úgy döntünk: megtartjuk. Azt azonban higgye el: ez egy jó „bolt” — akárkié lesz is. Sőt, tudja mit? Ha nyernék a lottón, én magam venném bérbe, mert az általunk szabott feltételek mellett is megéri. Doros Judit nács művelődési osztályának gazdasági felügyelője. Nagy csapás volt számukra is az ÁFA, igen sokat elvisz. A legaktuálisabb tennivalók: a Berze Nagy János Gimnázium az idén négy tanteremmel gazdagodott, emiatt a villamos hálózatot kibővítik, és a világítást modernizálják. A Nemeczlános Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumában a radiátorokat kicserélik, és áttérnek a gázfűtésre, ezen dolgoznak az 5-ös általánosban is. A többiben csak a tisztasági meszelésekre jut a keretből minden nyárra. Úgy két-három évente kerül sorra egy iskola, hogy teljesen kifestessen — s ez nemcsak gyöngyösi specialitás... ■* Sokszor csak festéket kapnak... Nyíiri munkák 9z iskolaik hsizst täjäii Dolgoznak a lajosvárosi 7-es iskola tetején, a tető- szigetelést újítják fel (Fotó: Gál Gábor)
