Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 166. szám ÁRA: 1989. július 17., hétfő 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA FEKETE SZIRMOK A RÓZSÁK VÖLGYÉBŐL „...a szavamat adom nektek honfitársaim, hogy minden ke­serűségetek véget ér.” (2.oldal) HÁRMASBAN A RÉGI ÉS AZ ÚJ FŐIGAZGATÓVAL Nem egyszerű személycsere ez az egri főiskolán. (4.oldal) LOVASÜNNEP ZARÁNKON A tombolasorsolás nyertese csikőt vezethetett haza.(6. oldal) AMERIKAI „MAGÁNPOSTA” MAGYARORSZÁGON A cég egy, illetve két napon belül kézbesít csomagokat, le­veleket, dokumentumokat légidton a világ minden részébe. (8. oldal) Alapítvány Nagy Inure emlékére Horn Gyula Szófiában Vasárnap este Szófiába érke­zett Horn Gyula külügyminisz­ter. A hivatálos, baráti látogatás során Bulgáriában tárgyal Geor- gi Atanaszov miniszterelnökkel és Petar Mladenov külügymi­niszterrel. Előreláthatóan ked­den Várnába utazik, ahol fogad­ja őt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke. Horn Gyula bulgáriai tárgya­lásai a rendszeres magyar-bolgár államközi kapcsolatok sorába il­leszkedik. A magyar külügymi­niszter Bulgáriába szóló meghí­vását még Várkonyi Péter kapta, a látogatásra azonban csak most kerül sor. Szófiában mindenek­előtt a Magyarország és Bulgária közötti együttműködésről, a po­litikai és gazdasági kapcsolatok­ról lesz szó. Glatz Ferenc művelődési mi­niszter a napokban fogadta Nagy Erzsébetet és férjét, Vészi Jánost abból az alkalomból, hogy Nagy Erzsébet alapítványt kíván tenni édesapja, Nagy Imre volt minisz­terelnök emlékére. Az alapít­vány célja Nagy Imre emlékének megőrzése Nagy Imre múzeum létesítésével, tudományos és po­litikai munkái kiadásának előse­gítésével, valamint ösztöndíjak adásával azon fiatal hazai és kül­földi magyar írók, újságírók, po­litikusok, tudósok, kutatók és művészek részére, akik Nagy Im­re szellemében tevékenykednek. Az alaptőke összege Nagy Im­re műveinek kiadásából szárma­zó jogdijakkal, valamint hazai és külföldi pártolók adományaival emelhető. A Nagy Imre-alapít- vány gondozását kuratórium lát­ja el. Az alapítványt létesítő Vé­sziné Nagy Erzsébet jogosult ki­nevezni a kuratórium tagságát, illetve jogosult a kuratóriumi tagság visszavonására. A művelődési miniszter az alappal azonos nagyságrendű összeggel egészítette ki az alapító induló tőkéjét. Glatz Ferenc sze­mélyes támogatását ajánlotta fel egy alapítványi titkárság felállí­tására. Az OTP V. kerületi fiókja MNB 218-98055 Nagy Imre- alapítvány 508-13217-4 számú számlára váiják az alapítvány­hoz a hozzájárulásokat. TŐKÉS CSÚCS: összehangoljuk a folyamatban lévő reformok támogatását Magyarországon és Lengyelországban 99 A gazdaságilag legerősebb hét tőkés ország párizsi csúcsérte­kezletén szombaton négy politi­kai nyilatkozatot hozták nyilvá­nosságra, amelyek közül a leg­terjedelmesebb támogatja a szo­cialista országokban, köztük ki­emelten a Magyarországon és Lengyelországban folyó meg­újulási folyamatot, és összehan­golt gazdasági segélyt helyez ki­látásba e két országnak. A kelet-nyugati viszonyról szóló nyilatkozatban a tőkés He­tek üdvözölték a kelet-európai reformfolyamatot, mint amely enyhíti Európa kettéosztottsá- gát. A nyilatkozat követeléseket fogalmaz meg a Szovjetunióval szemben és nemzetközi segé­lyakcióra hív fel Magyarország és Lengyelország iránt. A Szovje­tuniót arra buzdítja, hogy odaha­za és külföldön cselekedetekkel támassza alá reformpolitikáját. A nyilatkozat 6. pontja ki­mondta: „Üdvözöljük a Len­gyelországban és Magyarorszá­gon folyó reformfolyamatot. El­ismerjük, hogy az ott folyó politi­kai változásokat nehéz lesz fenn­tartani gazdasági haladás nélkül. Valamennyien készek vagyunk támogatni e folyamatot és meg­George Bush amerikai elnök vezető külpolitikai tanácsadói hangoztatták: teljes egyetértés volt a pá­rizsi csúcstalálkozón Lengyelország és Magyaror­szág támogatásának kérdésében, de óvatos, foko­zatos haladásra van szükség. Brent Scowcroft nemzetbiztonsági főtanácsadó a CNN televíziós hálózatnak adott nyüatkozatában rámutatott: a két ország támogatásában fokozatos­ságra és arra van szükség, hogy — a nyugati pénz­ügyi és egyéb támogatással párhuzamosan — ha­ladjanak a belső gazdasági reformok. Scowcroft hangoztatta, hogy a két ország „ a szovjet rendszer”, a VSZ tagja. „Mégis a két hata­lom között vannak bizonyos értelemben: megkísé­relnek a pluralizmus felé fordulni mind politikailag, mind gazdaságilag. Ebben a legjobb támaszuk — nem, mintha Gorbacsov nem támogatná ezeket s törekvéseiket — az Egyesült Államok. Ugyanakkor a két hatalom között vannak abban az értelemben, hogy ha náluk Bush elnök a szenvedélyeket felszító nyilatkozatokat tett volna, ha lázította volna az em­bereket, ezzel ellenőrizhetetlenné tette volna a fej­leményeket” — mondta. A nemzetbiztonsági főtanácsadó „alapvető tör­ténelmi folyamatnak” minősítette a Lengyelor­megvizsgálását elnapolják, az országaikban tartózkodó kínai ösztöndíjasok tartózkodási en­gedélyét, ha ők úgy kívánják, meghosszabbítják. A terrorizmusról kiadott nyi­latkozat megerősítette, hogy a Hetek továbbra sem tesznek en­gedményeket a terroristáknak és az őket támogatóknak, és össze­hangoltan küzdenek a merény­lők ellen. Az emberi jogokról kiadott nyilatkozat leszögezte, hogy ezek „jogos nemzetközi figyelem tárgyai”. A különösen fontos emberi jogok közül kiemelték a gondolat, a lelkiismeret, a vallás- és az egyesülési szabadságot. Ki­nyilvánították azt is, hogy „min­den egyénnek joga van az esélye­gyenlőségre és a tulajdonra akár egyedül, akár másokkal társul­va”. Végül állást foglaltak a jog­állam és a pluralista demokrácia mellett, yalamint leszögezték, hogy a mai nemzedéknek egész­séges emberi környezetet kell hagynia utódaira. A tőkés csúcs délután a világ- gazdaság problémáinak, elsősor­ban a fejlődő országok adósság- válságának megvitatásával foly­tatta munkáját. szágban és Magyarországon tapasztalt változáso­kat. „Bush elnök célja az, hogy bátorítsa ezt a folya­matot, ügyelve arra, hogy ne váltson ki (kedvezőt­len) belső reakciót és ne destabilizálja a két ország kapcsolatait a Szovjetunióval, így ott provokálva ki reagálást”. James Baker külügyminiszter, ugyancsak a CNN-nek nyilatkozva, rámutatott: a nem stratégiai rendeltetésű nyugati technológia átengedése is egy módja lehet a kelet-európai országok támogatásá­nak. E területen is differenciálni fognak. Hangsú­lyozta: „így például a COCOM (a NATO és Japán ellenőrző szerve) engedélyezheti bizonyos techno­lógia átengedését Magyarországnak, miközben tilt­ja annak kivitelét Romániába”. Baker hangoztatta, hogy a lengyelországi és ma­gyarországi fejlemények „nagy győzelmet jelente­nek a demokrácia számára”. Míg az Egyesült Álla­mok még egy évvel ezelőtt fékezte a közeledést a kelet-európai országok felé, mert elégedetlen volt a fejleményekkel, most, az elmúlt 12 hónap „drámai haladásának tükrében” más véleményen van. A külügyminiszter szerint a csúcstalálkozón valameny- nyi résztvevő „őszintén lelkesedett”. (MTI) fontolni — mint megfelelő és egyeztetett lépést — a gazdasági segélyt, aminek célja átalakítani és megnyitni gazdaságukat tar­tós módon (...) Egyetértünk ab­ban, hogy együttműködünk más érdekelt országokkal és nemzet­közi intézményekkel azért,'hogy összehangoljuk a folyamatban lévő reformok támogatását Ma­gyarországon és Lengyelország­ban, hogy támogató intézkedé­seinket hatékonyabbá és kölcsö­nösen erősítővé tegyük.” A nyi­latkozat bejelentette, hogy a kö­vetkező hetekben az EK brüs­szeli Bizottsága megteszi az elő­készületeket egy ezzel kapcsola­tos nemzetközi értekezlet össze­hívására, amire szívesen látnak minden érdekelt nyugati orszá­got. Hozzátették, hogy Lengyel- országnak sürgős szüksége van élelmiszersegélyre is. Az alig egy gépelt oldalas Kí- na-nyilatkozat felszólította a kí­nai kormányt, hogy „haladékta­lanul vessen véget az eljárásnak azok ellen, akik nem tettek egye­bet, csak jogukat követelték a demokráciára és a szabadságra.” Megállapították, hogy a jelen körülmények között a Világbank újabb kínai kölcsönzéseinek Növekszik a bírósagok szerepe, hatáskö­re — Gond a bíró- és közjegyzőhiány — Terebélyesedő ügyforgalom — Füzes­abony és Pétervására is bíróságot sze­retne ítélkezés a törvényesség alapján Elég, ha csak néhány múlt esz­tendei adatot ismer meg az em­ber. Tavaly például büntetőjogi elbírálásra valamivel több, mint 3 ezer ügy érkezett a megye bíró­ságaira. Közülük 62 százalék há­rom hónapon belül elintézést nyert. Az országos átlagnál ke­vesebb olyan esettel találkozha­tunk, amikor nagyon elhúzódik a döntés meghozatala. Az ítélke­zési munka — az átfogó vizsgála­tok tanúsága szerint is — érdem­ben megfelel a törvényesség kö­vetelményeinek. Erre utal az, hogy a Legfelsőbb Bíróságon évente mindössze 10-15 vádlott esetében adnak helyt törvényes­ségi óvásnak. Figyelemre méltó, hogy a jog­erősen elítéltek bűncselekmé­nyeinek zöme személyek ellen elkövetett bűntett, továbbá köz­lekedésijogsértés, illetve vagyon elleni támadás. Szerencsére az utóbbi években megyénkben nem emelkedett az emberölések, illetve ölési kísérletek száma: 1988-ban négy befejezett és ket­tő kísérleti szakban maradt ilyen cselekmény miatt kellett ítélkez­ni. Közvádas bűnesetek miatt ta­valy 2143 személyt vontak fele­lősségre. Érdekes az is, hogy a mellékbüntetések közül a leg­gyakoribb a közúti járműveze­téstől eltiltás, s azok, akikkel szemben ezt alkalmazták, java­részt ittasan ültek volán mögé. A polgári bíráskodáson belül sajnálatosan a peres és nemperes ügyek száma évről-évre emelke­dik. Az elmúlt évben több, mint nyolc és félezer ügyben jártak el a helyi bíróságok. Nem csökken a válási kedv Az alcímben olvasható megál­lapítás annak ellenére is igaz, hogy időközben módosították a Családjogi törvényt. Annak ha­tályba lépése óta sem kérik keve­sebben a házasság felbontását. Ez a tény társadalmi okokra ve­zethető vissza, ezért elsődlege­sen nem a jogi megoldást kell ke­resni. A házasfelek a tapasztala­tok szerint legtöbbször abban egyeznek meg, hogy a gyerme­kek az anyjuknál maradjanak. Gyakorta megfigyelhető azon­ban, hogy az utód hovakerülése kérdésében nem az őszinte ra­gaszkodás, hanem az anyagi ha­szonszerzés, a volt közös lakás Justitia szolgálói kellően betöltik I hivatásukat Nem kétséges, a leendő jogállamban egyre fonto­sabb feladatkört töltenek be a független bíróságok.. Már most, a formálódás időszakában megfigyelhető, hogy az igazságszolgáltatás eme szerveinek szerepe, hatásköre jelentősen növekedett. Különösen, ha a cégbíróságokra, vagy a közigazgatási bíráskodás be­vezetésére gondolunk. Ezért is időszerű volt, hogy Heves Megye Tanácsa öt esztendő után ismét képet kapjon megyénk bíróságainak tevékenységéről. megkaparintása, vagy éppen a bosszúállás a fő motívum. Ide tartozó gond, hogy sokszor van szükség a gyermektartásdíj álla­mi megelőlegezésére. Csak 1988-ban majdnem 1,3 millió forintot fizetett ki ezen a ámen az állam, ezzel szemben csak va­lamivel több, mint félmillió térült vissza! Az elmúlt években egyre gya­koribbakká váltak a kisajátítási kártalanítás iránti, a kisvállalko­zások köréből a gazdasági mun­kaközösségek ellen indított pe­rek. Utóbbinál például többször előfordul, hogy a lakásépítésnél nagyösszegű, több milliós vállal­kozási dijat szednek be, ám nem megfelelően használják fel a pénzt, azzal nem tudnak elszá­molni, az építkezést esetenként meg sem kezdik, vagy nem tud­ják befejezni. Sajnálatosan az ilyen perlések után a végrehajtás meglehetősen hosszadalmas, bi­zonytalan. E kérdéskörben köz­rejátszik az is, hogy hibás a jogi konstrukció, nincs megfelelő fe­dezet a vállalkozások mögött. A népi ülnökök a bíráskodásban Természetesen nem mellékes, milyen feltételek között végzik napi munkájukat Justitia szolgá­lói. Az elmúlt évek eredményei közé tartozik, hogy Hevesen új épületet kapottá bíróság. Ugyan­így hamarosan a megyeszékhe­lyen a cégbíróság és a közjegyzői hivatal költözik új helyre. Az azonban továbbra is gond, hogy Egerben és Hatvanban betöltet­len bírói állások vannak, több helyen a közjegyzői státuszt sem tudják kire bízni. E helyzet javí­tására a fogalmazók számának növeléséi, a kellő utánpótlás megteremtését tervezik. Erre már csak azért is szükség van, mert Füzesabonyban és Pé- tervásárán az állampolgárok igénylik városi bíróságok felállí­tását a megszüntetett járásbíró­ságok helyére. Jelenleg 434 népi ülnök segíti a szakbírók ítélkezési tevékeny­ségét. Sokat változott az összeté­telük: különösen az aktív dolgo­zók és a fiatalok aránya, a megfe­lelő iskolai végzettséggel rendel­kezők száma nőtt. Ennek kö­szönhetően is mondható, hogy a népi ülnökök Heves megyében alkalmasak felelősségteljes meg­bízatásuk ellátására, bizonyítja ezt az is, hogy egyikük visszahí­vására sem került sor. Erkölcsi kórok A napokban felhívott egy idősebb hangú férfi. Azt ki­fogásolta, nem bíráltam elég élesen a tanácsi lakásvásár­lás rendszerét egyik rövid, s megjegyzem: tájékoztató jellegű írásomban. Majd „belendülve” sorolta, ilyen és olyan, vezető beosztású elvtársak.és urak hogyan ju­tottak soron kívüli, tanácsi lakáshoz, mondjuk úgy, hogy közben a saját, „aprócska” villájukat jó pénzért elpasszolták (mert­hogy a jogosultságot eseten­ként illik igazolni). Elmesél­te, hogyan gyártott az egyik kisszövetkezet díszes vaska­pukat vadászlakokhoz — társadalmi munkában. Vagy hogy egy többszobás — szin­tén „tanácsi” jelzővel illetett — otthon fürdőszobájában miért kellett leverni a csem­pét, s újakat hozatni: Olasz­országból. (Hát istenem, ha az jobban tetszett a beköltö­zőnek!) Suttog a város. S a belenyugvó csöndes­ség, halk hírátadások mö­gött feszülnek az indulatok. Egyre nő az ellenszenv a „köznépben” — mert hát mégiscsak ők azok, akik hat éve várnak lakásra, akik nyolcadmagukkal szoron­ganak egy szoba-konyhá­ban, akik a fizetésük jó ré­szét az OTP-nek adják, s akik nemhogy a csempét nem tudják kicserélni, ha­nem örülnek, ha a budi a la­kásban, nem pedig a folyosó végén van. Aztán itt van ez az új, he­lyi rendelet Egerben, misze­rint a tanácsi bérlakásokat meg lehet vásárolni: az adott forgalmi értéken, tíz százalékos előleg befizeté­sével. Ilyenkor van az, hogy az egyik szem sír, a másik meg nevet. Mert valahol mégiscsak igazságtalan len­ne, ha fillérekért jutna valaki lakáshoz — mondjuk egyéb­ként is kevésbé rászorult­ként. Jót röhöghetne a mar­kába, mikor más „listán” vá­rakozik, hogy több százezret „pengethessen”, pénzzé te­szi a még meg sem született gyermekeit egy kétszoba- összkomfortért. Viszont el­gondolkodtató: amennyi­ben mégis jogosan jár neki a tanácsi lakás, mert szegény, mert nagycsaládos — akkor lehet, hogy ráfázik erre a rendeletre? Ha ugyanis ő maga nem tudja megvásá­rolni, esetleg azé lesz, aki többet ígér érte? Ő meg me­het az utcára? Mindenesetre mostanra elég pejoratív értelmet nyert a „tanácsi lakás” kifejezés. Mivel többször korrupciót, kapcsolatokat is sejteni mö­götte — így lassan már azok is kezdik szégyellni magu­kat, úgymond kiváltságos­ként, akiket valóban megil­let a kedvezmény. Erkölcsi­leg rombolódik a saját önbe­csülésük. Pedig nem nekik kellene lelkiismeretfurdalást érezni- ük... Doros Judit

Next

/
Thumbnails
Contents