Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. július 14., péntek Elutazott Budapestről George Bush (Folytatás az 1. oldalról) szágok is. Ennek biztosításához kéijük Elnök Úr személyes közbenjárását. Tisztelt Elnök Úr és Bush Asz- szony! Tisztelt Vendégeink! őszintén köszönöm Önöknek azon megnyilatkozásaikat, amelyekkel nyilvánvalóvá tették, hogy támogatják népünk törekvéseit. Emlékezetünkben megőrizzük azokat a meleg szavakat, amelyekkel a két ország és a két nép baráti kapcsolatait méltatták. Biztosíthatom Önöket, hogy mi is mindent megteszünk e kapcsolatok erősítése érdekében! Meggyőződésem, hogy Elnök Úr látogatása, magyarországi tapasztalatai és az együttműködés lehetőségeit feltáró megbeszélései új fejezetet nyitnak a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok viszonyában. Kívánok Önöknek jó utat, erőt, egészséget és sok sikert. Straub F. Brúnó szavaira George Bush válaszolt. — Mindenekelőtt feleségem, Barbara nevében is szeretnék köszönetét mondani kedves házigazdáimnak: Straub F. Brúnó elnök úrnak, Nyers Rezső úrnak, Németh Miklós miniszterelnök- úrnak és Grósz Károly főtitkár úrnak a meleg vendégszeretetükért. Az Egyesült Államok első olyan alelnöke voltam, aki hazájukba látogatott, hat évvel ezelőtt. De most különös megtiszteltetésnek tekintem, hogy az első amerikai elnök lehettem, aki ellátogathatott gyönyörű hazájukba. Az elmúlt két nap alatt a magyarság valamennyi rétegével volt alkalmam találkozni. Több ezer — ázott — embert láttam a Kossuth téren, azon a helyen, amely a magyar múlt áldozataira is emlékeztet. A Parlamentben a mai politikai vezetőkkel tanácskoztunk, olyan vezetőkkel, akiknek van bátorságuk ahhoz, hogy történelmi cselekvést kezdeményezzenek. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig láthattam Magyarország jövőjének reményteli arculatát, s bejelenthettem azokat az amerikai lépéseket, amelyek elmélyítik az ehhez a jövőhöz fűződő elkötelezettségünket. Itt-tartóz- kodásom során mindenhol éreztem a magyar és az amerikai nép barátságának az elmélyülését. Rövidesen Párizsba indulok, a nyugati országok vezetőinek gazdasági csúcstalálkozójára. Történelmi pillanat lesz ez Európában, ahol a Közös Piac országai rendületlenül haladnak az 1992-re tervezett gazdasági integráció irányába. Ez nemcsak nagy jelentőségű kereskedelmi lehetőségeket nyújthat majd Magyarország számára, hanem gazdaságuk korszerűsítésével párhuzamosan Önök is mind nagyobb szerepet játszhatnak egy új, szabad és egységes Európa fejlődésében. Párizsi tartózkodásom idején ünnepeljük Franciaország függetlenségének és az emberi jogok kikiáltásának az Németh Miklós miniszterelnök (k) az enyhülést is jelképező, a magyar—osztrák határon nemrégiben lebontott drótkerítés-darabkát ajándékozott július 12-én Bush elnöknek (b) és Baker külügyminiszternek (Fotó: Manek Attila - MTI) Budapest: George Bush július 12-én ellátogatott a Tolbuchin körúti vásárcsarnokba is (Fotó: Kovács Attila - MTI) George Bush július 12-én az Egyesült Államok nagykövetségének rezidenciáján az új politikai pártok képviselőivel találkozott (Fotó: Soós Lajos - MTI) George Bush és felesége július 12-én Budapesten a Budai Várban a hazánkban tanuló amerikai fiatalokkal találkozott (Fotó: Soós Lajos - MTI) évfordulóját. Ezek a jogok azonban nem csupán a franciák, vagy az amerikaiak jogai. Itt, Európa szívében Önök bizonyságot tesznek arról, hogy az emberi jogok az egyetemes emberiség alapvető értékei. Köszönöm ezt a csodálatos látogatást, a felejthetetlenül meleg fogadtatást. Isten áldja meg Önöket, Isten áldja meg Magyarországot! Beszédét befejezve Bush elnök még egyszer kezet rázott a A francia rádió- és televízióállomások vezető helyen jelentették az amerikai elnök budapesti látogatásának főbb eseményeit. Egyöntetűen megállapították, hogy a Magyarországnak bejelentett segély épp olyan csekély, mint a lengyeleknek ígért, de a magyarok „jó szívvel”, Budapest népe pedig „lelkesen” fogadta. Valamennyi beszámoló kiemelte Bush nagy tapintatát is. Az amerikai International Herald Tribune címoldalán a vasfüggöny szögesdrótdarabját elnöki ajándékká csomagolt emlékplakett és a piacon szilvát vásárló Bush fényképével jelent meg. A lap beszámolójában azt írta, hogy Bush „óvatosan megválogatott szavakkal és szerény gazdasági segéllyel” támogatta a magyar gazdasági és politikai reformot. „A magyar vezetők megköszönték a politikai támomagyar vezetőkkel. Az elnöki házaspárt Straub F. Brúnó a repülőgép lépcsőjéig kísérte, s ott köszönt el tőlük. George Bush és felesége a repülőgép ajtajában barátságosan búcsút intett a vendéglátóknak. Az amerikai elnököt és kíséretét szállító repülőgép, az A ir Force One néhány perccel 9 óra után elindult Párizs irányába, ahol az amerikai elnök részt vesz a fejlett tőkés országok vezetőinek csúcstalálkozój án. gatást. Bármily gazdasági segélyt reméltek is, elégedettnek mondták magukat azzal, amit kaptak.” A lap szerint a mostani intézkedések megvalósulásával Magyarországnak lesznek a legkiterjedtebb kapcsolatai Amerikával a szocialista tömbben. A Le Figaro úgy találta, hogy „az amerikai elnök tapintattal és óvatosan járt el, miként Lengyel- országban. Az amerikaiak nem győzték hangsúlyozni, hogy ez az utazás semmiképpen sem jelent versengést Gorbacsowal, és sok sikert kívánnak a peresztrojkának. A nyugatnémet lapok és a nagy tv-állomások Bush keleteurópai körútja kapcsán részletesen foglalkoznak azzal is, hogy az amerikai elnök látogatása tekinthető-e egyfajta elcsábítási kísérletnek (Moszkvától). A tv- állomások kommentátorai Budapestről küldött helyszíni jelentéseikben egyértelműen a „nem”-et hangsúlyozzák. Gert Helbig, az ARD munkatársa szerint Bush az út mindkét állomásán támogatta a reformokat, de kényesen kerülte a beavatkozást. Áz amerikai diplomácia Varsóban és Budapesten „beleérző-képességről” tett tanúbizonyságot. „Az új amerikai kormányzat igencsak óvakodik attól, hogy nagyobb stílű, »átcsábítási kísérletnek« felfogható segélyakció révén fejtörést okozzon a Kremlnek. Washington — ezt a Bush- látogatás világossá tette — Moszkva kelet-európai köreit lehetőleg nem akarja zavarni, az amerikai — szovjet kapcsolatok gondos ápolása érdekében. De Gorbacsov sem tett bonni, párizsi és strasbourgi látogatása során semmi olyasmit, ami olyan benyomást kelthetett volna, hogy »a közös európai ház« — bármit is értsen ezen — Ameri- ka-ellenes intézmény lenne” — úja a General-Anzeiger. Saját kommentár nélkül, a CTK jelentését több-kevesebb részletességgel átvéve számoltak be a csütörtöki csehszlovák lapok George Bush magyarországi látogatásáról. A Rudé Právo, a CSKP központi lapja is a csehszlovák hírügynökség tudósítójának az anyagát közölte, a címlapra nem kerülő külpolitikai híreknek fenntartott hetedik oldalon, „25 millió dollár a magán- szektornak” címmel. (MTI) Bush elnök Budapesten támogatta a reformokat, de óvakodott a beavatkozástól Genscher Prágában A Malév-gép márciusi elrablásának ügyében folyik a bírósági eljárás az NSZK-ban, ezért még nem döntötték el, hogy a két csehszlovák tettest ott ítélik-e el, vagy kiadják őket a prágai hatóságoknak. Ezt a választ adta Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter Jaro- mir Johanesnek, csehszlovák hivatali partnerének. Genscher tegnap fejezte be kétnapos munkalátogatását Prágában. Mint emlékezetes, két csehszlovák fiatalember márciusban Prágából az NSZK-ba kényszerítette a magyar légitársaság egyik utasszálh'tó repülőgépét. Ä nyugatnémet hatóságok Prága ismételt és nyomatékos követelésére sem voltak hajlandók kiadni a tetteseket. Az ügy némi árnyékot vet a két ország kapcsolataira, de ettől eltekintve megállapítható: a nyugatnémet kül- ügyek irányítójának mostani csehszlovákiai látogatása során a két fél nyugodt légkörben, építő szellemben tárgyalja meg az időszerű kérdéseket. Szerdán a külügyminiszterrel és a kormányfővel találkozott Genscher, csütörtökön pedig Milos Jakes pártfőtitkár és Gus- táv Husák államfő fogadja a német vendéget. Az NSZK külügyminisztere arra is időt szakított, hogy csehszlovák ellenzékiekkel folytasson beszélgetést. Kínai kivégzések Kínában a múlt héten két újabb diákot végeztek ki a vérbe fojtott demokratikus mozgalomban való részvételük miatt. A két fiatalt július 8-án ítélték halálra az ország délkeleti részén fekvő Szecsuán tartomány fővárosában, Csengtuban, és az ítéletet még aznap végrehajtották — jelentette csütörtökön az AFP francia hírügynökség a kínai tartományi lap hírére hivatkozva. Á hírügynökség emlékeztet arra, hogy a diákmozgalom leverését követően Sanghajban és Pekingben végeztek ki tíz embert, s a megtorlás — rövid szünet után — most Szecsuánban folytatódott. Megkezdődtek a francia forradalom 200. évfordulójának ünnepségei Csütörtökön délben megkezdődtek a francia forradalom 200. évfordulójának ünnepségei Párizsban. Az Eiffel-toronnyal szemközt, a Chaillot-palota két szárnya közti széles térségen 33 állam- és kormányfő vett részt Francois Mitterrand elnökkel, az ENSZ-főtitkárral, s más neves személyiségekkel együtt az emberijogok egyetemes nyilatkozatáról való megemlékezésen. Kiemelkedő francia színészek és színésznők olvasták fel cikkelyenként a forradalomban megfogalmazott emberi jogi nyilatkozatot. Elhangzottak a nagy felvilágosodás kora jelesebb gondolkodóinak legfontosabb írásaiból is részletek. A Trocadero téren szorongó tömeg, amely a külföldi államférfiak és államfők bevonulását figyelte, nagy tetszésnyilvánítással fogadta Cory Aquinót és Benazir Bhuttót, viszont füttykoncerttel fejezte ki nemtetszését Margaret Thatchernek. A brit miniszterelnök ugyanis a Le Monde-nak nyilatkozva lekicsinylette a francia forradalom és benne az emberi jogok nyilatkozatának jelentőségét. Szerinte az emberi jogok mai felfogása a zsidó-keresztény hagyományokban gyökerezik, és Angliában például a Magna Charta már 1215-ben lerögzített számos egyéni szabadságjogot. Délelőtt már folytak a kétoldalú megbeszélések a Párizsba sereglett állam- és kormányfők között. Mitterrand francia elnök egy órát beszélgetett Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnökkel. Gandhi elmondta, hogy találkozójuk fő témája az észak — déli párbeszéd újrabeindítása volt. Az indiai kormányfő némi éllel ajánlotta a hét leggazdagabb tőkés ország vezetőinek figyelmébe, hogy „gondolják át újra, mi robbantotta ki a francia forradalmat, és alkalmazzák a tanulságokat a mai helyzetre” , mármint a fejlődő országok nyomorára. Szovjet kivándorlók Huszonnyolcezer kérelem Az amerikai bevándorlási törvény tavalyi módosítása óta hosz- szú sorok kígyóznak az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége előtt, a bevándorlási engedélyre várva. Az amerikai konzulátus mintegy 28 ezer bevándorlási kérelmet tart nyilván — úja a Moszkovszkije Novosztyi. A sorban állók jó részének viszont teljesen reménytelen a helyzete — az ígéretekben bízva feladták lakásukat, munkahelyüket, és nem rendelkeznek a bevándorlás engedélyezéséhez időközben szükségessé vált, az amerikai rokonok vagyoni állapotára vonatkozó nyilatkozattal. A Moszkovszkije Novosztyi olyan, többségében örmény kivándorlókat szólaltat meg, akik az amerikai törvények megváltozása előtt adták be kérelmüket, és hónapok óta Moszkvában várják sorsuk rendeződését. Á moszkvai városi tanács igazgatási osztályán nem tudnak megoldást a helyzetre. A kivándorlás lehetőségétől megfosztott emberek ördögi körbe kerültek, nem lettek amerikaiak, de lényegében nem is szovjetek, senkihez sem tartoznak — úja a Moszkovszkije Novosztyi. A tőkés csúcs Párizsból nézve A szegénység ragályos, és súlyosabb, mint az atombomba A harmadik világ adósságterhének enyhítése, az emberi környezet rohamos romlásának megállítása, a világgazdaság egyes kérdései — ezek lesznek a hét leggazdagabb tőkés ország hétvégi párizsi csúcsértekezletének fő témái. Emellett várhatólag szóba kerül még számos más probléma, így a kelet-nyugati viszony, Kambodzsa és Kúia. Először fordul elő, hogy a környezet szennyeződése és pusztulása az évenként tartott tőkés csúcs- értekezlet egyik vezető témájává lép elő. A helyzet tényleges romlásán kívül elsősorban azért, mert a környezetvédő pártok és mozgalmak választási sikerei megmutatták a környezeti aggodalmak növekvő erejét. A legtöbb résztvevő egyetért abban, hogy a trópusi őserdők pusztulása, az éghajlat fel- melegedése, a savas esők, a világtengerek szennyeződése és az ózonréteg károsodása az egész emberiséget sújtó ártalmak és ideje gátat vetni nekik. A legeltökél- tebbnek az NSZK látszik. Kohl kancellár szeretné nemzetközi egyezménnyel korlátoztatni a széndioxid kibocsátását és már az ezredforduló előtt leállítani a föld ózonrétegét roncsoló szénklórflu- orok gyártását. Japánt is ugyanezek az ártalmak aggasztják és kész tekintélyes segéllyel támogatni az afrikai országokat környezeti gondjaik megoldásában és javasolni készül egy nemzetközi alap létrehozását a trópusi őserdők védelmére. Bush amerikai elnök szintén készül tenni néhány javaslatot a legfőbb környezeti ártalmak ellensúlyozására, elsősorban a nemzetközi pénzügyi szervezetek bevonásával. Franciaország a bangladesi árvizek és a Szaharától délre fekvő országok elsi- vatagosodása ellen próbál összehozni nemzetközi együttműködést. A tőkés csúcs másik fő problémája az adósságválság ügye lesz. A rendező francia elnök tulajdonképpen nagyszabású Észak-Dél értekezletet akart csinálni a tisztán tőkés csúcs helyett, ám partnerei ellenálltak. Nem akarták magukat a cancuni viták helyzetébe hozni, hallgatni a fejlődő országok panasz- áradatát és követeléseit, amiket úgysem akarnak teljesíteni. Mitterrand ezért lemondott a dologról, de nem teljesen. A forradalom 200. évfordulójára meghívta vagy 25 fejlődő ország vezetőit, akik több napon át számos alkalommal találkoznak majd a tőkés hetek vezetőivel és jobb híján külön-külön előadhatják kívánságaikat. Bush várhatólag bejelenti a legszegényebb országok külső adósságából egymilliárd dollár amerikai tartozásuk eltörlését. Kanada és Franciaország ezt már megtette, talán mások is csatlakoznak hozzájuk. A francia kormány támogatja a közepes jövedelmű eladósodott — főleg latin-amerikai — országok megsegítésére kidolgozott Brady-tervet, de szeretne tovább is lépni. Azt készül javasolni partnereinek, hogy a Nemzetközi Valutaalap tartalékjaiból, a különleges lehívási jogokból képezzenek alapot, amely garantálná a legszegényebb országok kamat- törlesztési kötelezettségeit a magánbankoknál. Az egyéb témák között Franciaország több más kezdeményezéssel akar fellépni. Közös nyilatkozatot kiadni a kelet-nyugati kapcsolatokról s ebben megbízható források szerint „ráirányítani a fényszórót Magyarországra és Lengyelországra”. Már szerkesztik az emberi jogi nyilatkozatot is, amiben hírek szerint élénk ellentétek vannak a franciák és az angolszászok között. Elképzelhetők közös nyilatkozatok a Közel-Keletről, Kínáról és a légikalózkodásról. A résztvevők közül Bush amerikai elnök azzal a céllal érkezik első tőkés csúcsértekezletére, hogy újra kézbe vegye minden kérdésben a vezető szerepet. Két másik ország, Japán és Olaszország rendezetlen belső helyzete miatt eléggé gyenge pozícióban lesz. Annyi máris látható, hogy a párizsi csúcs várható kérdéseivel nem mindenki osztatlanul elégedett. A francia szellemi élet, több közéleti személyiség a szegény országok adósságának teljes leúását szeretné. A Hetek gyáriparos szervezeteinek képviselői összeültek szintén Párizsban és riadót fújtak a környezetvédelmi tervek ellen. Arra figyelmeztették kormányaikat, hogy a túlbuzgó környezetvédelmi követelményekkel ne rontsák le az ipar versenyképességét. Nem óhajtják a valutaárfolyamok szorosabb összehangolását sem, inkább monetáris intézkedésekkel az inflációs nyomások kivédését. Az angol kormánynak az emberi jogi nyilatkozattervezet nem tetszik. „A szegénység ragályos és azt hiszem, súlyosabb dolog, mint az atombomba, mert az legalább felelősségteljes emberek kezében van” — mondta Mitterrand a Fü- löp-szigeti elnökasszony, Cory Aquino tiszteletére adott díszvacsoráján. Tény, hogy a világ nagy része ezen a téren vár elsősorban hathatós lépéseket a hét legerősebb tőkés országtól. Még Franciaországban is, ahol múlt szombaton már tüntetéssel tiltakoztak „a francia forradalom szelleméhez méltatlan” gazdagok csúcsértekezlete ellen. László Balázs