Heves Megyei Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. július 1., szombat Megszavazták a honvédelmi törvény módosítását A külügyi bizottság új elnöke: Berecz János Péntek reggel, az ülésszak munkanapjának megnyitása előtt tanácskozást tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. A testület elsőként nyilatkozatot szövegezett meg a nagy francia forradalom 20<). évfordulója alkalmából. A világtörténelmi jelentőségű esemény bicentenáriumáról megemlékező dokumentumot a Parlament elé terjeszti a bizottság. A külügyi bizottság ezután személyi kérdéseket tárgyalt. A testület kialakította véleményét Tatai Ilona jelöléséről hazánk moszkvai nagyköveti posztjára. A jelölt meghallgatása után a bizottság úgy döntött, hogy a nagyköveti kinevezéssel kapcsolatos kérdéseket további mérlegelésre visszautalja a kormány nak. Ezután a külügyi bizottság a testület elnöki tisztének betöltéséről határozott. A bizottság élén vállalt munkájának méltatásával egyhangúlag felmentették e tisztéből Szűrös Mátyást, akit házelnöki teendői foglalnak le. A külügyi bizottság új elnökévé egyhangú szavazással Berecz Jánost választották meg. (Folytatás az 1. oldalról) szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akik korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítélték, maga a törvény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesüljön minden korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntető eljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az űj törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabály- sértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken tűi másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség van. így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a BüntetőTörvény- könyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügyminiszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot ügy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A Parlament egyhangúlag elfogadta a Büntető Törvény- könyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Btk. módosításáról benyújtott törvényjavaslat beteljesztése és elfogadása közötti időszakban — mivel a dr. Sinkovics Mátyás képviselő által benyújtott módosító javaslat véleményezésére ösz- szeült a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság — interpellációk hangzottak el. Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovich-kastély ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. A miniszter válaszával a képviselő egyetértett, az Országgyűlés pedig két tartózkodással ugyancsak elfogadta. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) az adókimunkalási jutalékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM- rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált. Az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában interpellált. A kormány megbízásából Békési László pénzügyminiszter válaszolt, s legfeljebb harmincnapos haladékot kért. Ezután személyi kérdésekről döntött a Parlament. Felmentette a külügyi bizottság elnöki tisztségéből Szűrös Mátyást, s helyébe Berecz Jánost választotta meg. A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság elnöke Biacs Péter, titkára pedig Lotz Ernő lett. Az interpellációk sorát Márk György (országos lista) folytatta az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjrendszer módosításából eredő feszültségek tárgyában. az interpellációra Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, s ezt mind a képviselő, mind a Parlament elfogadta. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Budapest, l. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Csehák Judit válaszával mind az interpelláló képviselők, mind az Országgyűlés egyetértettek. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosítása tárgyában interpellált. Csehák Judit válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Tóth László (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 20. vk.) az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldása tárgyában interpellált. A képviselő és az Országgyűlés elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszát. Horváth László (Bács-Kiskun m. , 9. vk.) a gyümölcsfelvásárlások körüli gondok ügyében interpellált. Az interpellációra Gombocz Zoltán kereskedelmi államtitkár válaszolt, s ezt a képviselő és a Parlament elfogadta. Sebők József (Heves m., 8. vk.) a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. A képviselő Stark Antal művelődési államtitkár válaszát nem fogadta el, miként az Országgyűlés sem. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) az ÁBMH elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta, hogy terjesszék ki a munkanélküli-segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre is. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Ország- gyűlés egyaránt elfogadta. Ezután az Országgyűlés elfogadta a Parlament programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét, amelynek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány az alkotmányozással összefüggő sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti a Parlament elé. A képviselők végül nyilatkozatot fogadtak el, amelyben üd- vözlik a nagy francia forradalom 200. évfordulóját és köszöntik a francia népet. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: az Országgyűlés várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb, majd bezárta a Parlament ülésszakát. (MTI) Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója Alvaro Cunhallal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken megbeszélést folytatott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. Tájékoztatták a vendéget a magyarországi reformfolyamatokról, a demokratikus szocialista társadalom megteremtése érdekében végzett munkáról. Alvaro Cunhal hangsúlyozta, hogy a portugál kommunisták nagy érdelődéssel kísérik az MSZMP megújulását, sok sikert kívánt a szocialista társadalom fejlesztéséhez. A magyar és a portugál párt vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és a Portugál Kommunista Párt együttműködése hagyományosan jó és szoros. Sikraszálltak a kapcsolatok további bővítése mellett. Üdvözölték a hazánk és Portugália közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődését. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón jelen volt Major László, a KB tagja, a KB Iroda vezetője és Albano Nunes, a PKP KB Titkárságának póttagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) „ Tekintsék egyenrangúnak a harmadik oldal képviselőit...” Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Az elnökség tárgyalt a szakszervezetek gazdaságpolitikai koncepciójának tervezetéből kiindulva arról, hogy a munkavállalók, a nyugdíjasok helyzetének romlása, a gazdasági válságból való kilábalás kényszere, s a társadalom politikai rendszerének átalakulása készteti arra a szakszervezeteket, hogy munkavállalói nézőpontú, ugyanakkor közgazdaságilag helytálló gazdaságpolitikai programot dolgozzanak ki. Az elkészítendő koncepció a szakszervezeti kongresszusra való felkészülés dokumentuma lesz. A SZOT elnöksége tájékoztatót hallgatott meg a Politikai Egyeztető Tárgyalások menetéről. A testület sajnálattal állapította meg, hogy a tárgyalások rendjét szabályozó megállapodásban foglaltak ellenére a Minisztertanács — az MSZMP beleegyezésével — az Országgyűlés elé terjesztette az államháztartási reform tervezetét. A SZOT elnöksége szerint az MSZMP és az Ellenzéki Kerékasztal e kérdésben nem járult hathatósan hozzá a tárgyalások — közösen kimunkált és elfogadott — megállapodásainak érvényesítéséhez. Az elnökség nyomatékosan felhívja az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal figyelmét arra: tekintsék egyenrangúnak a harmadik oldal képviselőit, továbbá a gazdaságiszociális válság kezelésével ösz- szefüggő, s a megállapodásban szereplő témaköröket. Amennyiben a megkülönböztetés folytatódik, s a tárgyaló- partnerek nem tartják magukat következetesen a megállapodásokhoz, akkor meghiúsítják a SZOT küldöttségének részvételét a tárgyalásokon, ezzel veszélyeztetve a Politikai Egyeztető Tárgyalások eredményességét. (MTI) A parlamenti döntés után Leszerelési menetrend A honvédelmi törvény és végrehajtási rendeletéi módosításának hatályba lépésével a felsőfokú végzettségű hadkötelesek sorkatonai szolgálatának időtartama 12 hónapra változott. A honvédelmi miniszter intézkedésének megfelelően 1989. július 4-én leszerelik azokat a sorkatonákat, akik egyetemet, főiskolát végeztek és július 1-jén 12 hónapos vagy annál hosszabb sorkatonai szolgálati idővel rendelkeznek (ide értve az ez évben 6,5 hónapra visz- szahívottakat is). A döntés egyaránt érinti a tanulmányaikat nappali, esti vagy levelező tagozaton végzetteket —, valamint a jelenleg parancsnoki engedéllyel felsőfokú tanulmányukat folytatókat. Az 1988 augusztusában bevonultakat augusztus 1-jén szerelik le. Szünet a Tisztelt Házban * Perl Márton képriportja
