Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 128. szám ÁRA: 1989. június 2., péntek 4,30 FORINT Ml LETT A TISZTASÁGI FÜRDŐ SORSA? „...elterjedt az a tévhit, hogy a tisztasági fürdőt is csak beutaltak használhatják." (3. oldal) ELMONDJA A PORIBÓL JÖTT MÚZEUM IGAZGATÓ „...a kultúrát úgysem lehet eléggé felkarolni." (4. oldal) A PEDAGÓGUS „...amikor kezdtem, még elismerésben is volt néha részünk." (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 32, 41, 44, 76, 82 Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Dr. Vasas Joachimnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével tegnap ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A testület tagjait, valamint a meghívott vendégeket dr. Vasas Joachim köszöntötte, majd átadta a szót Kiss Sándornak, a pártbizottság első titkárának, aki részletes tájékoztatót adott a Központi Bizottság 1989. május 29-i üléséről. Az első titkár által elmondott információk igen élénk vitát váltottak ki a pártbizottság tagjai között. A nagyszámú felszólalók többsége a párt belső életével, a kibontakozás lehetőségével és követelményeivel, valamint a párt jelenével és jövőjével kapcsolatosan mondta el véleményét. Javaslataik alapján a pártbizottság állásfoglalást fogadott el, amelyet szombati számunkban közlünk olvasóinkkal. Második napirendi pontként a pártbizottság azt a jelentést vitatta meg Juhász Lajos titkár előterjesztése alapján, amely a párton belüli információ helyzetéről készült. Az újabb szünet után Kiss Sándor első titkár elnökletével folytatta munkáját a pártbizottság. Tudomásul vette, hogy dr. Bodó Sándor— akit időközben a Művelődési Minisztérium múzeumi osztálya vezetőjének neveztek ki — felmentését kérte a pártbizottság tagjai sorából. Elfogadta a pártbizottság Oroszné dr. Szél Mária kérését is, aki családi okok miatt kérte, hogy mentsék fel a végrehajtó bizottsági tagságából. Ezután a pártbizottság azt a javaslatot fogadta el, amely a gazdaság- és szociálpolitikai munkabizottság személyi összetételére készült. Egyetértett azzal, hogy Virág Károly nyugdíjast és dr. Semper- ger Tibort, a megyei pártbizottság politikai munkatársát a Hazafias Népfront megyei bizottságába delegálja. Ezután tájékoztatót fogadott el a testület a Hemisz megalakulásáról. A pártbizottság ülése Kiss Sándor első titkár zárszavával ért véget. Pedagógusokat köszöntöttek Feladatuk a felnövekvő ifjúság megőrző átmentése „Sem egyéni, sem társadalmi tudatunkban nem foghatjuk fel igazán, hogy milyen áron juthatnak hozzá a tanítványok mindahhoz, amit az igazi pedagógustól nap mint nap megkapnak. Csak sejthető, hogy a hivatástudat csöndes szigora a könnyebb megélhetés csábításával felesel” — e szavakkal méltatta a megyei pedagógusnapi ünnepség meghívottait dr. Kovács János, a megyei művelődési osztály vezetője. Tegnap délután 2 órakor Egerben, a megyei tanács dísztermében a hagyományokhoz híven köszöntötték a legkiemelkedőbb munkát végző tanítókat, tanárokat, óvónőket. Az eseményen részt vettek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, így Haffnerné dr. Miskolczi Margit, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának politikai munkatársa. Sziki Károly, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze és az egri Movendó Kórus üdvözölte műsorával a megjelenteket. Majd dr. Kovács János beszéde következett. Az elismerő szavak mellett kitért az egész oktatást érintő gondokra is. — A pedagógusok a nemzet számára látnak el egyetemes feladatot, amely a felnövekvő ifjúság megőrző átmentése a gondoktól terhelt időkön. A nemzetnek tartoznak felelősséggel, és a nemzet tartozik irántuk megbecsüléssel — emelte ki. A továbbiakban Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke adta át a Kiváló Pedagógus kitüntetéseket, valamint a Kiváló Munkáért és Szocialista Kultúráért elismeréseket. A kitüntetések részletes listáját egy későbbi lapszámunkban közöljük. A kitüntetett pedagógusok egy csoportja az ünnepségen (Fotó: Szántó György) Az Országgyűlés harmadik munkanapján Németh Miklós ismertette a kormány csomagtervét Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mező- gazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szőlő törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek. A javaslatokból, hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Sok vád érte viszont az adórendszert, amely ilyen helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaaba felhívta a figyelmet arra, hogy sok esztendő óta nem volt a mezőgazdasági termetesnek ilyen kedvezményes adórendszere, mint amilyen most van. Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek helyzete olyan, amilyennek a vita során jellemezték. Sokkal inkább az a gond, hogy a mezőgazdasági árak az utóbbi esztendőkben is csak milliméterekkel haladtak előre, így az élelmiszer-ipari árak is. A mező- gazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő különbsége folytán csökken az üzemi eredmény, nominálértékben is éppen- hogy csak megtartja tíz évvel ezelőtti mértékét. A miniszter a mezőgazdaság versenyképességéről is szólt. Véleménye szerint ez az ágazat nagymértékben járult hozzá ahhoz az életszínvonalhoz, amelyet egyre többen kevesellünk, ám amely kiegyenlített, jó élelmiszer-ellátás közepette alakult ki. A miniszter szólt a parasztság jövedelmének alakulásáról is, amely elmaradt a társadalmi átlagtól. Ezen ugyan változtatni kell, azonban azt is látni kell, hogy amíg 1975- ben egy dolgozó egy esztendő alatt 116 mázsa búza értékének megfelelő munkajövedelmet kapott, addig 1988-ban 218 mázsával egyenlőt. (Fotó: Perl Márton) A földmegváltással kapcsolatban megjegyezte: van mód arra, hogy a földmegváltás intézménye megmaradjon, s arra is, hogy az örökös megkapja a földjét, de azt benntartsa és földjáradékot kapjon érte. A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy — ha az önkormányzat úgy ítéli meg — egy meghatározott táblában kiadják a földet. Végül Hütter Csaba nyomatékosan hangsúlyozta: a kormány célja a törvények módosításával az volt, hogy elősegítse a társadalmi konszenzust. Ugyancsak szándékában állt a törvényalkotóknak, hogy a módosítások gazdasági hasznot is hozzanak. Kérte az Országgyűlést, hogy a betelj esztett javaslatokat — a vitában elhangzott hasznos indítványokkal együtt — fogadja el. Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra következett. A módosító törvényjavaslatokról külön-külön döntöttek (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti; A „csomagtervbontás” — képviselői aggodalmakkal „Ki itt belépsz: hagyj fel az idővel...” — módosíthatnám az ismert szólást, mert a Parlamentben felgyorsulnak az óramutatók. A reggel 8-9 órás kezdéskor még rápillant az ember az ülésterem órájára, aztán már csak arra eszmél, hogy este 7-8-ra jár. Olyannyira rohan az idő, hogy itt már nem is a múlását, inkább az eljövendőt méregetik. Mert ennek az országnak a jövőjéért any- nyi minden megbeszélnivaló van még...-F A csütörtöki kezdéskor dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter zárta le az érdekességekben — és szélsőségekben — bővelkedő vitát. Jellemző a napirend — a szövetkezetekről, a földről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló előterjesztés — sokoldalúságára, hogy a véleményük helyességéről egymást győzködő képviselők még a döntés után is a szó szoros értelmében a „földhöz ragadnak...” Fenntartásokkal fogadták — s elodázták — az erdőkről szóló javaslati részt. Erről ezúttal egy szakembert, a vendégkarzaton helyet foglaló dr. Kovács Jenőt, a MEFAG vezérigazgatóját kérdezem: — Nem véletlen a tulajdoni felosztás elleni ódzkodás — mondja. — Az erdő léte vagy nemléte az emberiség létét is jelenti. Ha valamire most vigyázva koncentrálnunk kell, az az erdő. A téma túlnő a fakitermelés kérdéskörén, hiszen, igaz az erdészmondás: "Fát lehet importálni, de erdőt nem...” — A törvénymódosítás menynyiben érintette volna megyénk fával borított területeit? — Inkább a Dunántúl és az Alföld szétszórt erdőségei kerültek volna veszélybe az úgynevezett „egytömbös” részek. Ettől Hevesben — ezzel megnyugtathatom a környezetvédőket is — nem kell tartani... Tegnap megkezdődött a kormány csomagtervének „felbontása” a Parlamentben. Amint az várható volt, a képviselők közül többen aggályaikat fejezték ki a költségvetési stabilizációs programmal kapcsolatban. Jelzőkben sem fukarkodtak, amikor ilyen véleményeket fogalmaztak meg: ”Tűzoltó munkát végzünk”, „Tele van buktatókkal”, „Ki fogja mindezt végrehajtani...” A kormány stabilan áll a — stabilizációs elképzelései mellett, mondván: gazdasági válságunkból csak ez lehet — kemény és kitartó megvalósítással — a kivezető út. Várhatóan szót kap a vitában Kócza Imre is, s nem leplezi aggodalmát beszélgetésünk során sem: — Kérdezem: felmértük-e az irányt, a hatást? A stabilizációs program az elmúlt időkre alapozza a három évre szóló tennivalókat, amelyek a helyzet romlásának megálh'tását tűzték célul. Ezek mára messze eltérnek a valóságtól, nem valósíthatóak meg... S nem is valósulnak meg, mint ahogy az adóreform sem úgy alakult, ahogy tervezték: az 1988-ast máris módosítani kellett. Arról is szó volt, hogy a személyijövedelemadó a helyi tanácsoknál marad, s mi lett belőle...? Szóval a bizalom dolgát vetem fel, mert ezek a tények, megvalósulatlan döntések nem erősítik a kormány dolgát, sőt: fogytán a bizalom, s egyre inkább gyanakvással fogadják országszerte a döntéseket... Kovács András szinte a végszóra lesz kész a beszéd vázlatával. Nem készült előre — mondja —, mert nem egyszerűen hozzászólni akar, hanem az élő vitához kapcsolódni. — Meggyőződésem, hogy ha a kormány és a Parlament viszonya — ezen belül az irányítói információrendszer és a képviselői bizalmatlanság — változatlan marad, akkor hiába a csomagterv, de egy hosszabtávú koncepcióterv is, a teljes és maradéktalan megvalósítás nem sikerülhet. Ma az a helyzet — s erre kívánom irányítani a reflektorfényt —, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodunk. Nincs olyan rendező elv, amely valamiféle egységbe tömöntené a lényeges kérdések megvitatásakor az Országgyűlés tagjait... Hogy ebben a kérdésben menynyire igaza van képviselőnknek, arra élő példa volt a-mezőgazda- sági törvénymódosítás vitáját követő hosszadalmas értelmezési, egyeztetési és szavazási procedúra... + Dr. Puskás Sándor elé immár másodízben készítették ki ezen az ülésszakon a mikrofont. Ezúttal mint a költségvetési bizottság elnöke fűz ajánlást, véleményt a csomagtervhez. — Miként ítélte meg az alapos mérlegelést végző bizottság a költségvetés módosítását? — Ennek a csomagtervnek az előzetes előkészítése és megbeszélése nagy felelősséget és terhet rótt személy szerint rám, s a bizottság valamennyi tagjára. Két fordulóban tűztük napirendre, s olyan részletességgel, hogy egy-egy bekezdésre is rákérdeztünk a pénzügyminisztériumi szakemberektől: megfelelően egyeztették-e. A tárgyalások során azt tapasztaltuk, hogy a kormány — s ez a korábbi időszakban nem mindig volt így — igazi partnerként kezeli az Országgyűlést, messzemenőleg figyelembe veszi a képviselők meglátásait. Ezekre számít a mostani vitában is, amelyben több mint húszán jelezték hozzászólási szándékukat. — A kormány mostani elképzelését, a csomagtervben rögzített radikális intézkedési feladatokat máris számos bírálat érte. Nézzük most a másik oldalt: A bizottság szerint milyen erényei, erősségei vannak a programtervezetnek? — Mindenekelőtt az, hogy a kormány száznyolcvan fokos fordulatot tett, s határozottan szakított az eddigi gyakorlattal, a politikai irányvonaltól eltérően kezelte a gazdaságpolitikai kérdéseket. Kemény lépéseket kíván tenni a költségvetés takarékosságára, az állampolgári és a vállalati terhek csökkentésére, ezekkel párhuzamosan viszont a szociálpolitikai helyzet javítására, ahogyan ezt az idősek, a nyugdíjasok esetében például az utazási kedvezményekkel tette... A bizottság egyébként úgy határozott — s ezt hivatalosan is bejelentjük —, hogy negyedévenként beszámoltatjuk az Országgyűlés előtt a kormányt a csomagtervben szereplő és az időközben megtett intézkedésekről. Én személy szerint, s a bizottság nevében is bízom abban, hogy a stabilizációs törekvések eredményre vezethetnek... + Eddig elsősorban a csomagterv gazdasági vonatkozásaival foglalkozott a közvélemény, s ez érthető, hiszen az egyre jobban érezhető „nadrágszíjpolitika” minden másról elterelte a figyelmet. Éppen ezért jelentett újdonságot a kormányfő vitaindító expozéja, amelyben fontos nemzeti igényként vetődött fel a köz- megegyezés megteremtése a gondolkodásban is. Németh Miklós nem tért ki a közeljövő politikai eseményeinek vázolása elől sem. Ezekkel kapcsolatban jelentette ki: ”A nemzeti megosztottság veszélyforrásai lehetnek a történelmi múlt értékelésének zavarai, egyoldalúságai is...” Ezután konkrétan utalt Nagy Imre és társainak közelgő gyász- szertartására és temetésére. Hangsúlyozva: "Június 16-a legyen a kegyelet, a gyász napja, és csak rajtunk múlik, hogy a nemzeti megbékélés napjaként fogunk-e visszaemlékezni rá. Én hiszem, hogy így lesz! Csak rajtunk múlik, hogy az a korszak, amely 1956-ban nemzeti tragédiával kezdődött, ne nemzeti tragédiával végződjön, hanem békés, rendezett átmenet keretében kerüljön meghaladásra. Csak így juthatunk múltunkban kiegyezésre, s csak ily módon fordulhatunk a jelen, és méginkább a jövő feladatai felé...!” Szilvás István
