Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám
8. NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. június 10., szombat Joseph Kennedy és a beteggondozó majom USA: Winnie, a négy végtag bénultságában szenvedő betegek gondozására idomított emberszabású majom odaadó segítőkészséggel törölgeti Joseph Kennedy képviselő arcát, aki látogatást tett a helyi, beteggondozókat képző központban. Kennedy korábban elfogadtatott egy törvényt a kongresszusban a mozgássérült amerikai veteránok megsegítésére. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) B. B. és a szobor Kicsoda ön, Marianne? Brigitte Bardot április végén felkereste Párizs polgármesterét, aki nem más, mint Jacques Chirac, volt miniszterelnök, hogy támogatást kérjen állatvédő tevékenységéhez. Az eseményről közölt fotó érdekessége, hogy a protokollpu- szi, a polgármesteri hivatalok jelképe, a francia szellem szimbóluma, a legendás nőalak, Marianne mellszobra előtt történt. Ez a szobor történetesen Brigitte Bardot- val azonos, pontosan húsz esztendeje. Ma több, mint nyolcezer hivatal díszhelyén látható B. B. fingjai sapkás portréja. Készült róla Bélyeg, alapítottak Marianne-dí- jat. Felmerült, hogy talán most már nem is B.B. a legalkalmasabb a francia dicsőség e jelképes megszemélyesítésére — Catherine De- nevue, Annie Girardot, sőt Sophia Loren is kapott szavazatot — B. B.-t azonban nem tudták kiszorítani. A hozzá való ragaszkodás nyilván egy nemzedék nosztalgiája, a múlt szempontjából ugyanis nincs jelentősége, hogy kit ábrázol a szobor. Sőt, személyre visszavezethető elődje sincs. Ám ha mégis nagyon keressük, találunk is — egy férfit. Francois Argent történész szerint ugyanis az első Marianne, azaz Juan de Marianna a Sorbonne spanyol származású teológiaprofesszora volt. Ahogy műveit, úgy a nevét is lefordították, s lett belőle Jean de Marianne. Mindenesetre az 1789-es forradalom idején már nőként bukkant fel, mi több, a monarchisták a párizsi utcalányokat nevezték így. A francia történelem lelkesítő hőseként csak III. Napóleon idején tűnt fel, harci szimbólummá avatták a császár ellenfelei. Aztán jelképpé választották a szabadkőművesek is. Marianne közszolgálatba állítása ugyancsak bizonytalan időre nyúlik vissza. Úgy tudják, hogy a múlt század 70-es éveiben költözött be Dél-Franciaország egyik polgár- mesterének szobájába, amikor is a lelkes városatyák egy „új szentet” kerestek. A világszerte francia jelképnek tekintett híres nőalak azonban ma sem kötelező érvényű lakója a polgármesteri hivataloknak. Ott, előírás szerint csak a köztársasági elnök képét kell kifüggeszteni. Az elnökök ideje, mint tudjuk, véges, s ha kell, a képet ki is cserélik. Marianne azonban marad. B. B. történetesen a negyedik elnököt is túl fogja élni, hiszen szoborrá ma- asztosulásának 20. évfordulóján iderült, hogy a polgármesterek többsége nem óhajt más Marian- net a hivatalába. Európai gyorsfénykép Nyugat-Európa mind nagyobb figyelemmel fordul az 1992-es esztendő felé, amikor is, terv szerint, eltűnnek a jelenlegi országhatárok. Népeink mostani sokfélesége alapján milyen lesz az egységesnek remélt Európa? A kérdés megválaszolását a brit nagyiparosok egy közvélemény-kutató intézetre bízták, ez a közelmúltban vaskos kötetben publikálta a választ. A könyv rögtön felkerült a sikerlistára. Eszerint a németeket a fáradhatatlan munkabírás mellett a szinte csökönyös makacsság, a franciákat a derűs optimizmus, az olaszokat a vállalkozó szellem, az angolokat az alapvető konzervativizmus mellett a csatornán túli dolgok lekezelése jellemzi. Egyre kevesebb gyerek születik az NSZK-ban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, míg Spanyolországban az ellenkezője tapasztalható. Figyelemre méltó, hogy több fiú születik, mint leány. A vizsgálat kiterjedt a fogyasztói szokásokra is, és — miután kimutatható, hogy az életszínvonal az infláció ellenére is emelkedik — az érintettek a korábbinál többet költenek utazásra, autóra, lakásra. Az egyes nemzeteket jellemző tulajdonságokkal azonban az egységes Európában is számolni kell. A könyv szerint az angolok például továbbra is bármit képesek eladni bárkinek... Elítélik-e Cicciolinát? A parlamentarizmus mégoly változatos történetében is egyedülálló bírósági kihallgatásra került sor Rómában. Az államügyész helyettese filmen, videón és nyomtatásban terjesztett obszceni- tással vádolja a képviselőház egyik tagját. Súlyosbító körülmény, hogy nemcsak a főszereplő, hanem a gyártó és forgalmazó is ugyanaz: Staller Ilona, művésznevén: Cicciolina. Az eseményről beszámoló olasz sajtó szerint a honanya visszautasította a vádat, mondván: „parlamenti kötelezettségei miatt immár több mint két éve fölfüggesztett minden pornósztár-tevékenységet. ” A bíróság mindenesetre begyűjtötte a dokumentumokat, s ezek annyira hatásosnak bizonyultak, hogy a képviselőház vita nélkül felfüggesztette Cicciolina mentelmi jogát. így tehát nincs akadálya, hogy az olasz Btk. 528. paragrafusa alapján — amely háromhavi elzárással és pénzbüntetéssel sújt bárkit, aki pornográfiát teijeszt — eljárást indítsanak ellene. A tárgyalás, mint írják, két szempontból különösen érdekesnek ígérkezik. 1. Cicciolina tulajdonképpen várta az alkalmat, hogy bíróság előtt indíthasson támadást a — szerinte — túlzó prü- déria ellen. 2. Nem zárható ki, hogy a lelkes honanya nemcsak a szónoki képességét, hanem anatómiai adottságait is felvillantja. Elhunyt Guy Williams, Zorro alakítója 1957-es kép Guy Williams amerikai színészről, a „Zorro” című filmsorozat rímszereplőjéről, aki 1989. májusában 65 éves korában,feltehetőleg szívroham következtében Buenos Aires-i lakásában elhunyt. (Telefotó - MTI Külföldi Képszerkesztőség) Csak pártosan! Átérezve a koronás, a Kos- suth-címeres és a népköztársaság-címeres Magyarország valamennyi súlyos ideológiai,erkölcsi és gazdasági nehézségét, szerény lehetőségemhez képest igyekszem könnyíteni dolgozd népünk helyzetén. Pártot alapítok, amelynek neve: Pártos Párt. Minden magyar állampolgár csatlakozhat a hívd sztíhoz, ha elfogadja az alábbi programot. 1. Minden megyeszékhelyen számvevőszéket állítunk fel. A gydntatdszékben lévő tükörrel szemben A volt, a jelenlegi és a leendő vezetőink bevallhatják bűneiket, és fel- oldozást nyerhetnek a láthatatlan kötelékek alól, ha háromszor elismétlik: „Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem!” 2. A létminimum alatt élők részére választást írunk ki: szabadon választhatnak a napi egy liter tej vagy egy kilő kenyér között. 3. Szabad párt- és vallásgyakorlatot hirdetünk. A gyakorlatot legalább 48 órával korábban be kell jelenteni, és engedélyeztetni kell a rendőrségen. 4. A Budapest, Alternatív utca l-x-2. sz. házban Fúró Kázmér környezetkímélő robbantómester segítségével visszafordíthatóan felépítjük a bős-nagymarosi vízlépcső mását, hogy a fővárosiaknak ne kelljen messzire menniük tüntetni. 5. A hálapénz valamennyi magyar dolgozót megilleti. A rákos államkassza gyógyítását mi, az adónkkal együtt végezzük, tehát mindnyájan orvosok vagyunk. Cserébe nem kérjük, de elváljuk a megfelelő hálapénzt, azaz fizetést. 6. Az autópályák korszerűsítésének finanszírozására bevezetjük a járdahasználati dijat. Lábanként és naponként 20 forint, négykézláb — 30 forint, a kézenjárók felmentést kapnak. 7. Új vámszabályokat dolgozunk ki, s ezt egy héttel bevezetése előtt kihirdetjük, hogy minden rászoruló lóhalálában elérhesse Bécset. Akinek ennél is sürgősebb, zöld utat nyitunk Jugoszlávián és Csehszlovákián keresztül. 8. A kormányzati szervek részére közadakozásból Bécs- ben jugoszláv hűtőszekrényeket vásárolunk az árak befagyasztására. 9. Népünk bölcsességére hivatkozva („Ha ütnek, szaladj el, ha adnak, fogadd el!”), nem kérünk több kölcsönt Nyugattól. 10. Az áremelők részére bajnokságot rendezünk. Csak az vehet részt, aki doppingot és kamatlábat fogyaszt, nem suba alatt emel, illetve mindent megmagyaráz. A bajnokság vegén az első díj: egymillió billrorint vagy egy kiló húsos csont. 11. A klasszikus kulturális hagyományokhoz ragaszkodunk (krimi, horror, szexfilm, aluljáró-irodalom, giccs, lakodalmas csipkés kombiné, Kurucz Szivi kéjnő, mint a szórakoztatóipar illusztris képviselője stb.) 12. A Pártos Pártba a belépés díjtalan, kilépéskor az utólag felemelt és kiszámított kamatos kamatot kell megfizetni. (S. A. V.) Bölcsőtől a koporsóig 99 Komatálat hoztam 99 Komasag es keresztelő A komaasszony és a bábaasszony keresztelőre menet (Jákótelke, 1942. Kresz Mária felvétele) A hagyományos paraszti kultúrában a keresztelés összetett tartalmú szokás. A hiedelem szerint az addig pogánynak tartott újszülött nemcsak az eredendő bűntől szabadul meg és válik kereszténnyé, hanem a mágikus, ártó hatalmak veszedelmétől is. Ugyanakkor ez az első olyan esemény az ember élete során, amikor a külvilággal találkozik, az egyházi szertartás révén mintegy hivatalosan is tudomásul veszik létét, az otthoni ünnepen pedig a szűkebb közösség, a család, a barátok, ismerősök fogadják be maguk közé a jövevényt, ekkor válik társadalmi lénnyé. Hogy a gonosz tudomást ne vehessen róla, a kereszteletlen gyermeket nem volt szabad a már jóval hamarabb kiválasztott nevén nevezni; picike, nemtu- domka, pogányka, nevenincs szavakkal említették. A névadásnak is kialakult rendje volt, az első fiúgyermeket általában az apa, a leányt az anya nevére keresztelték. A többi gyermek nevének megválasztásánál már jobban érvényesülhetett az egyéni ízlés, a nagyszülők, kereszt- szülők, tekintélyesebb rokon, helybéli hatalmasság, például a földbirtokos után kaptak nevet a gyerekek. A 40-es évektől a hagyományos névadás felbomlásának lehetünk tanúi, névadási divatok terjedtek el, a szülők ma már azon versenyeznek, hogy ki ad ritka, különleges hangzású nevet gyermekének. A névválasztás mellett a legnagyobb körültekintést a keresztszülők — a komák — kiválasztása igényelt. A komaságot nem illett visszautasítani, nagy megtiszteltetést jelentett, de egyben anyagi és erkölcsi kötelezettségekkel is járt. A jó koma közeli rokonnak számít, hivatalos minden családi ünnepre, végigkíséri keresztgyereke életének eseményeit egészen annak kiházasítá- sáig. Lehet rá számítani, ha bajba jut a család, pénzzel, munkával segít, amikor szükség van rá. Jó barátság és megértés esetén a ko- maság több generáción át is folytatódhat. A fiatal pár gyakran még a házasságkötés előtt megegyezett, hogy melyik hozzájuk hasonló korú és rangú leányvagy legény kori cimborájukat fogják felkérni a komaságra. Keresztszülőnek rokont is lehetett választani — napjainkban inkább ez a szokás válik általánosabbá, ebben talán a tiszteletadáson kívül az anyagi megfontolás is szerepet játszik. Nem volt feltétlenül szükséges, hogy koma és kománé házasok legyenek, egyes helyeken viszont szigorú követelmény volt, hogy a főkoma és főkománé, akiket a pap az anyakönyvbe beírt, törvényes, igazi komapár legyen. Ezeken a helyeken a főkomák mellé lehetett egyedül állókat is hívni, ők voltak a kiskomák, lógós komák, garasos komák. A keresztszülők számát illetően kétféle szokás alakult ki. Egyik szerint az összes gyereknek ugyanazt a komapárt választották, a másik szerint minden születendő új gyerek külön keresztszülőt kapott. Függetlenül attól, hogy előzőleg már megtörtént a komafogadás, a bábaasszony feladata volt, hogy a keresztelőről értesítse az érintetteket. A századforduló táján a csecsemőket már pár napos korukban megkeresztelték. Mivel az anya gyermekágyban feküdt, a bába és a komaasszony vitték a szépen felöltöztetett, díszes kendővel letakart kisbabát. Volt ahol a bába kis üveg tiszta vizet vitt magával a kereszteléshez. Induláskor visszaszóltak az ajtóból: ,,pogányt viszünk, keresztényt hozunk”. Ahol több komát is választottak, az mind ott volt a keresztelői menetben és a templomi szertartáson. A férfiak nem mindig vettek részt ebben, otthon iszogattak, és várták a hazatérőket. A papot a keresztanya fizette ki a szertartás végén. Hazaérve e szavakkal adták át az édesanyának a csecsemőt: „Meghoztuk isten báránykáját”. Vidékenként eltérőek a keresztelőt követő otthoni vendéglátás formái, akárcsak az elnevezése: csők, csöröglő, kécsis, komabál, komalagzi, nadalló, poszrik, pamoda, paszita. Kis paszitának hívják a keresztelés után azonnal feltálalt reggelit, amin csak a komaasszonyok vesznek részt. A nagy paszita időpontja lehet aznap este, egykét hét múlva, a születés idejétől függően aratás, szüret után, disznóöléskor. A vendégeket — néhol a papot és a kántort is — a bába hívja meg. Bemutatják a gyereket, aztán hozzákezdenek az evéshez. Az ebéd bőséges, lakodalmihoz hasonh't; leves, sült, édestészta, közöttük a komaasz- szony ajándéka. Az ételek elfogyasztása után a bába az asztalra tányért, mellé porcelánbabát állít, jelezvén, hogy a gyerek meztelenül jött a világra, pénz kellene a felöltöztetéséhez. Ahol ez kiment a divatból, a pénzt búcsúzáskor csúsztatták az anya párnája alá, vagy a gyermek markába tették, hogy fösvény ne legyen. A keresztelői ajándék, a korozsma, a keresztszülők adománya. A keresztanya adja a ruhát és a takarót, amiben keresztelni viszik, de adhat egyéb ruhaajándékokat, pénzt, fülbevalót, nyakláncot, órát. A keresztapától keresztbárány,- malac vagy - borjú jár, mellyel keresztfia vagyoni gyarapodását segíti elő. A keresztszülők később is megajándékozzák keresztgyermekeiket, konfirmáláskor, bérmáláskor, húsvétkor, újabban karácsonykor, név- és születésnapokon, ballagáskor stb. A közösségi összefogás és segítés szép példája a gyermekágyas asszonyról való gondoskodás. Vidékek szerint 3—9 napig a komaasszonyok felváltva ebédet — néhol reggelit is — küldenek a beteg asszonynak, aki nem tudja ellátni magát és családját. Ez a komatál, székelyeknél a radina. Nagy gonddal készítik össze, van benne leves, húsok, sültek, tésztaféle, sőt bor meg pálinka is. Kosárban, komavékában, ko- maszilkében, e célra tartogatott komakendővel letakarva viszik, annyit, hogy az egész háznép jóllakjon belőle. Volt ahol hagyományos rendje alakult ki a naponta vitt ételeknek és italoknak. Egy Heves megyei étrend: reggelire tejeskávé, kalács, fánk, ebédre töltött tyúk, húsleves, sült hús, mákos rétes, csőröge, bor. Göcsejben volt szokás az utolsó nap küldött kalács, afumuközös elfogyasztása. Ilyenkor jelen volt minden komatálat küldő, és együtt ették meg a pólyás gyérek alakúra és nagyságúra formázott tésztát. Ezt a gyermekágy jelképes befejezésének tekintették, ettől fogva az anya már nem szorult segítségre, fölkelhetett és dolgozhatott. L. K.
