Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 132. szám ÁRA: 1989. június 7., szerda 4,30 FORINT A KÖZÖS EURÓPAI HÁZ ÉS A FAL Az amerikai elnök: „...a kommunizmus kudarca emlékmű­vének nevezie...” (2. oldal) TISZTA LAPPAL - ŐSZINTE AKARÁSSAL Petőfibányán alakuló tanácsülést tartottak, szolidan minden különösebb ceremónia nélkül. (3. oldal) JOHANN STÜMNEK MINDENKI KÖSZÖN „Ezer oldalasra tervezi a Nagy Malacságok Könyvét." (5. oldal) AZ EMELETRŐL UGROTT LE A TOLVAJ Szabad szombati matiné egri izgalomra vágyóknak. (8. oldal) KB-titkárok találkozója Berlinben Kedden az NDK fővárosában megkezdődött a KGST-tagor- szágok vezető pártjainak soros gazdasági tanácskozása. A két­napos ülésen az egyes országokat a központi bizottságok gazdasági titkárai képviselik, így magyar részről Iványi Pál, a Politikai Bi­zottság tagja vesz részt a tanács­kozáson. Hétfőn meglepetést keltett, hogy a szovjet párt képviseleté­ben nem Nyikolaj Szljunykov KB-titkár, hanem Vlagyimir Simko, az SZKP KB társadalmi és gazdaságpolitikai bizottságá­nak vezetője érkezett az ülésre. Diplomáciai források e körül­ményre hivatkozva veszélyeztet­ve látják a találkozó eredmé­nyességét, hiszen a bevált gya­korlat értelmében döntési vagy jóváhagyási jogköre a KGST sokoldalú együttműködési kér­déseiben csakis a KB-titkárok- nak van... Straub F. Brúnó Törökországban A hivatalos látogatáson Tö­rökországban tartózkodó Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnö­ke és az általa vezetett küldöttség kedden délelőtt az Anatóliai Kultúrák múzeumát tekintette meg. Straub F. Brúnó útja ezt köve­tően az ankarai egyetemre veze­tett, ahol Necdet Serin, az egye­tem rektora, valamint a Bölcsé­szettudományi és a Természettu­dományi karok dékánjai, továb­bá a Hungarológiai tanszék veze­tője és munkatársai fogadták: Az Elnöki Tanács elnökét tá­jékoztatták arról, hogy az anka­rai egyetem bölcsészettudomá­nyi karának alapító oklevele 1035-ben született meg. Atatürk meghívására 1936-ban Rásony professzor alakította meg a ma­gyar tanszéket. A Budapesten 1870-ben megalakult török tan­szék kutatási területét és mód­szertanát kívánták itt is megho­nosítani. Ezért is lett a tanszék neve Hungarológia, amely azt is kifejezi, hogy nemcsak a magyar irodalom oktatására vállalkoz­nak itt, hanem a régi közös múlt és történelem felkutatására is. Ezt követően az Elnöki Ta­nács elnöke a Türk traktorgyár­ba látogatott, ahol rövid tájékoz­tatást adtak a FIAT-licenc alap­ján gyártott török traktorokról. Az ankarai hivatalos program a délutáni órákban a magyar koló­niával való találkozással fejező­dött be a nagyköveti rezidencián. Tájékoztatták a sajtó képvise­lőit Straub F.Brunó és Turgot Özal török miniszterelnök hétfői megbeszéléseiről is. Elmondták, hogy Turgut Özal beszámolt a török gazdasági helyzetről, en­nek kapcsán arról, hogy míg 1979-ben a török kivitel kétmil­liárd dollárnyi volt, nagyrészt mezőgazdasági termékekből, addig 1988-ban már 13 milliárd dolláros forgalmat értek el és en­nek 80 százaléka iparcikk. A fej­lődést elsősorban azzal magya­rázta, hogy sikerült liberalizálni­uk a gazdaságot és kellően ösztö­nözték a vállalkozásokat. Szólt arról is, hogy a struktúraváltás­nak, a gazdasági nyitásnak, a li­beralizációnak kedvezőtlen ha­tásai is voltak — így például a munkanélküliség — de ezt el kel­lett viselni. A beruházásokat fő­leg kapacitás bővítésére és kor­szerűsítésre fordították. Az FSZDL távirata a Szolidaritás választási győ­zelme alkalmából Mit is ér valójában e siker? A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája táviratban üdvözölte a Szolidaritást a lengyel választásokon elért sikere alkal­mából. Őry Csaba, az FSZDL szóvivője az MTI-nek adott nyilatkoza­tában elmondta: a Szolidaritás eredményes szereplése bizonyítja, hogy a lengyel társadalom nagy része támogatja a szervezetet. Ugyanakkor a következő napok döntik el, mit is ér valójában e siker. Problémát jelent ugyanis, hogy az a hatalom, amellyel a Szolidaritás tárgyalt, darabokra szakadt. Ezért a Szolidaritás most válaszút előtt áll, el kell döntenie, hogy szerepet vállal-e a hatalomban, őry Csaba úgy vélekedett, hogy ez valószínűleg nem következik be, de a Szoli­daritás mint jelentős bázissal rendelkező erő meghatározó jelentősé­gű lesz a lengyel társadalom demokratikus átalakításában. Az európaiságot mércének tekintő, demokratikus jogállam ki­alakítása a Szolidaritásnak és az FSZDL-nek egyaránt érdeke, ezt a varsói megbeszélésünkön májusban egyaránt hangsúlyoztuk — mondta az FSZDL szóvivője. Walesa akkor úgy fogalmazott, hogy a stabil demokratikus rendszer felépítéséhez a sztálinizmus végső fel­számolása szükséges. A Szolidaritás és az FSZDL kapcsolatairól szólva Őry Csaba el­mondta: a lengyel szervezet ígéretet tett arra, hogy átadja a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon szerzett tapasztalatait a magyar független szervezeteknek. Az FSZDL és a Szolidaritás az őszre együttműködé­si tervet alakít ki. A rendszeres kapcsolattartás viszont már most is fo­lyamatos. Walesa tervezett budapesti látogatásával kapcsolatban, amely­ben az FSZDL küldöttségének májusi varsói megbeszélésein egyez­tek meg, Őry Csaba közölte: elképzelhető, hogy a Szolidaritás veze­tője — ha elfoglaltsága engedi — még az idén ősszel eleget tesz a meg­hívásnak. Nincs kizárva, hogy Lech Walesa az európai szakszervezeti együttműködési konferencia alkalmából látogat fővárosunkba. Egy fiatal katona négyszer is rálőtt a miniszterelnökre, hogy nővére halálát megbosszulja Merénylet Li Peng ellen Egy hongkongi lap értesülése szerint vasárnap Pekingben a kí­nai parlament épületénél me­rényletet kíséreltek meg Li Peng miniszterelnök ellen, ám a kor­mányfő a dolgot kisebb sebesü­léssel megúszta. A Ming Pao cí­mű kínai nyelvű hongkongi lap kedden közölte, hogy egy fiatal katona a távolból négyszer is rá­lőtt Li Pengre, aki a combján megsérült, de a sérülése nem ko­moly. Az újság szerint a támadás nem sokkal azután történt, hogy a katonák véres akcióját követő­en Li Peng megtekintette a Tie- nanmen teret és éppen hazatérő­ben volt onnan. Az újság értesü­lése szerint a téren megölt békés tüntetők között volt a merénylő nővére, barátnője és annak báty­ja. A parlamentnél akkor szolgá­latot teljesítő 170 őrt azonnal le­fegyverezték, a fiatal őrt és ba­rátnőjének családját pedig letar­tóztatták. Légkondicionált üvegkoporsó a szertartáshoz Khomeini utolsó útja Ali Akbar Hasemi Rafszan- dzsani, az iráni parlament elnöke üdvözölte azt a döntést, hogy Ali Hamenei lett —. Khomeini aja- tollah utódaként — Irán új vallá­si-szellemi vezetője. Kedden reggel milliók áramlottak Tehe­ránba, az elhunyt síita főpap te­metésére. Mint a teheráni rádió jelentet­te, Rafszandzsani szerint olyan személyiséget választottak erre a tisztségre, aki alkalmas arra, hogy tovább vezérelje az iráni forradalmat. Az iráni fegyveres erők ugyancsak hűségnyilatko­zatot tettek Hameneinek. Khomeini légkondicionált üvegkoporsóban elhelyezett holttestét pirkadatkor egy hatal­mas imatérre szállították és ezzel kezdetét vette a temetési szertar­tás. Az iráni biztonsági szolgálat kétmilliósra becsülte a tömeget. (MTI) A szakkepzettseg alapkövetelmény A pályakezdők és az elhelyezkedés Országszerte tapasztalha­tó, hogy a demográfiai hul­lám hatására megnöveke­dett a pályakezdő fiatalok létszáma. Ez a tény új fel­adatok elé állítja a tanácso­kat is. Ezzel magyarázható az Ls, hogy egyre többször tűzik napirendre a testületi üléseken a fiatalok elhe­lyezkedésének lehetőségei­vel foglalkozó kérdéseket. A legutóbb a megyei tanács Ifjúsági és Sportbizottsága tárgyalt a témáról. Az elmúlt év tapasztalatait át­tekintve megállapítható, hogy a megyében az alsó- és középfokú oktatási intézményekből több, mint 3700 végzős diák került szembe az első munkahely kivá­lasztásának gondjával. Nem vé­letlen, hogy gondként említjük az elhelyezkedésüket, ugyanis a munkahelyek többségében alap- követelmény a szakképzettség, ugyanakkor a gazdálkodó egysé­gek foglalkoztatási szándéka mérséklődött az elmúlt évben is. A főprobléma az, hogy a munkát vállalni kívánók felkészültsége, végzettsége egyre kevébé felel meg a munkaadók követelmé­nyeinek. Egerben és környékén főként szak- és betanított munkásokra volt szükség. Hatvanban és tér­ségében erőteljesebb volt az elté­rés a kereslet és a kínálat között, épp ezért itt csak a főváros közel­sége és a kisebb települések által kínált lehetőségek enyhítettek az elhelyezkedési gondokon. Gyöngyösön és körzetében pe­dig a magánvállalkozók által kí­nált munkalehetőség, illetve a segítő családtagként létesített munkaviszony jelentett megol­dást. Hevesen az egészségügyi és a kereskedelmi szakközépiskolát végzőknek okozott gondot a helyben történő elhelyezkedés. A gimnáziumot végzettek kö­réből egy kislétszámú réteg nem kívánt munkába állni a követke­ző évi továbbtanulási szándéka miatt. Érdemes megemlíteni, hogy az építőipari, a közlekedési, a hírközlési valamint a kereskedel­mi területen lényegesen több fia­talt kívántak foglalkoztatni, mint más ágazatokban. Az általános iskolákból kike­rült fiatalok elhelyezkedése volt a legnehezebb, ugyanis a vállala­tok szakképzetlen munkaerő iránti igénye minimális. Konkrét példa erre, hogy a Hatvani Cu­korgyár, a Konzervgyár csak szerződéses munkaviszonyban fogadta őket. Sajnálatos tény ez­zel kapcsolatban az is, hogy ta­valy tovább növekedett azon gyerekek száma, akik felmentést kaptak az általános iskola elvég­zése alól, illetve lemorzsolódtak a középfokú oktatási intézmé­nyekből. Az érettségizett diákok közül többen választottak kevésbé di­vatos szakmákat is, a sikertelen felvételizők — kitartva továbbta­nulási szándékuk mellett pedig — olyan munkahelyeket igye­keztek keresni, ahol jövőbeni pá- ■ lyájukkkal összefüggő gyakorlati ismeretekre tehetnek szert. A lá­nyok fele nem fizikai, hanem előre bejelentett adminisztratív munkát végez jelenleg. A szakképesítéssel rendelke­ző fiataloknak, főként a pénz­ügyi, számítástechnikai vonalon sikerült szakmájukkal kapcsola­tos munkakört találni. Ugyanez vonatkozik az egészségügyi kö­zépiskolát végzett lányokra is. A szakmunkásképző és szak­iskolákban végzettek, kisebb fe­szültségektől eltekintve, zökke­nőmentesen helyezkedtek el. Fi­gyelemkeltő adat azonban, hogy a pályakezdők közül a kereske­delem, a vendéglátás és az egész­ségügy területén munkába lépők mintegy 30 százaléka egy éven belül elhagyja a választott pályát a magasabb fizetést, kedvezőbb munkakörülményeket nyújtó le­hetőségek miatt. Mivel az elkövetkező időben várhatóan fokozódik a feszültség a pályakezdők elhelyezkedésé­vel kapcsolatban, a Munkaügyi Szolgáltató Iroda az eddiginél is nagyobb figyelmet fordít a mun­kaerő- kereslet, kínálat koordi­nálására. Az iroda egyébként fel­készült a fiatalok átképzésének segítésére is. Pályakezdők az élelmiszeriparban ...és egy' gyöngyösi kisszövetkezetben. (Fotó: Perl Márton) r un és mások Bizony-bizony, furcsa ter- | mészetű egy valami ez a nyíl- j ] vánosság. Erre a megállapí- : tásra — amely egyébiránt sem ) j nem túl szellemes, sem nem ! J túl eredeti — az utóbbi idő- j szakok történései, tapasztala- j í tai késztettek. Mire is gondo- * | lók? Nos, aligha túl sok olyan jj I periódusa volt honi történel­münknek, amikor ennyien és I ennyiszer emlegették volna a j I nyilvánosság szükségességét. I j Ez — természetesen — nem j baj, sőt, dicséretes dolog. Akinek szeme van a látásra és füle a hallásra, az tökéletesen tisztában van azzal, hogy e té­ren is szakítani kell a korábbi gyakorlattal, amely az elken- I dőzésen, a kulisszák mögötti I „játékokon” nyugodott. Is­métlem, ez teljesen érthető, elemi követelmény. Mi hát a problémám? Csu­pán az, hogy azok, akik legin- ! kább szajkózzák, hangoztat­ják mindezt, elfeledkeznek arról — s ez a saját szempont­jukból bizonyára magyaráz­ható is, hiszen a sok-sok reflex között ott van az is, amelyet önvédelminek nevezhetnénk —, hogy mint ezernyi dolog­nak az életben, úgy a nyilvá­nosságnak is legalább két ol­dala van. Mert egyfelől tá- j madhatunk is ezzel, másfelől viszont — s ez ugye már csep­pet sem annyira kellemes po­zíció — minket is támadhat­nak általa. Ez utóbbi tény pedig na- gyon-nagyon sokaknak meg- | fekszi a gyomrát. Világos, ér­tem én is... Mennyivel egysze­rűbb, mennyivel veszélytele­I nebb, mennyivel szórakozta­tóbb másokat bombázni, „le­radírozni” a terepről, mint el­tűrni azt, hogy velünk tegyék j ugyanezt. Az élet azonban korántsem ennyire szép, hi- ; szén tudvalévő, hogy hol mi adjuk a pofonokat, hol mi jj szenvedjük el. Nem felhábo­rodni kell tehát, égbekiáltó igazságtalanságot emlegetni, amikor velünk szemben mu­tatkozik meg a nyilvánosság ereje, hanem sokkal inkább azt mondani — még ha ez nem is a világ legkellemesebb per­cei közé tartozik is —, hogy mindez így van rendben, így helyes. Egyszer nekem, más­szor neked... Félreértés ne essék... Nem azokról az esetekről beszélek, amikor valakit hamis, valót­lan állítások, rágalmazások révén próbálnak lehetetlenné | tenni. Nem. Én korrekt, be­csületes „párbajokra” gondo­lok, olyanokra, ahol a nyilvá­nosságot az igazság, a tények kimondása érdekében hasz­nálják fel. Olyan küzdelmek­re, ahol a felek maradéktala- ; nul betartják a játékszabályo­kat, s semmi mást nem tarta­nak szem előtt, csupán a lé­nyeget és a tisztességet. Hogy időről-időre a saját hibáink­kal, tévedéseinkkel is szem­besülnünk kell, az nem hátrá­nya a nyilvánosságnak — mint azt jó néhányan gondol­ják —, hanem éppen ellenke­zőleg, előnye. Azokban az or­szágokban, ahol a politikai j kultúra színvonala jóval ma­gasabb a miénknél, már ré- ges-régen rájöttek erre. Hogy idehaza mikor megy végbe ez j a felismerés, azt egyelőre nem j tudom. Csak reménykedem ! benne, hogy minél előbb... Sárhegyi István i

Next

/
Thumbnails
Contents