Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

4, KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. június 26., hétfő A megyei NEB vizsgálta Védőháló nélkül Lassan egy év lelik el azóta, amikor lapunk­ban napvilágot látott a Védőháló nélkül című sorozattá terebélyesedő riport első része. Ebben egy gyermekvédelmi táborban szerzett tapasz­talataimról számoltam be, egységes monoló­gokká gyúrva mindazokat a történeteket, ame­lyeket ott állami gondozott gyerekek meséltek nekeia Az írás hatalmas visszhangot váltott ki, főnökeim és én sok-sok telefont kaptunk, s vol­tak akik áásban juttatták el véleményüket hoz­zánk, amelyek közül a névvel aláírtakat közre is adtuk. Aztán persze csendesedett az ügy, s az egész történetet közölte az akkor még létező Magyar Ifjúság cárul hetilap. Ez volt az első fe­jezet vége, s akkor már lehetett tudni, hogy a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizs­gálatot indít a Heves Megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézetben. (Fotó: Gál Gábor) (A kép szerep­lője nincs kap­csolatban a té­mával) (Második fejezet) Az olasz design Kiállítás a Budapest Galériában Karosszék, tervező: Giotto Stoppino, gyártja: Rossi di Albizzate S.p.A. Aztán jómagam sokáig hiva­talosan semmit nem tudtam az ügyről, baráti információk alap­ján annyi jutott a fülembe, hogy a NEB az ígért nél jóval később kezdte meg a vizsgálatot, s ebben megyénk gyermek- és ifjúságvé­delmének a helyzetét vizsgálják, különös tekintettel a GYIVI-re, valamint az Egri Gyermekváros­ra. A meghívót idén június köze­pén vettem kézbe, s az a megyei NEB ülésére invitált. Kaptam hozzá egy négyoldalas előter­jesztést, valamint egy huszonhá­rom oldalas összefoglaló jelen­tést. Ez utóbbiból idézgetek mo6t: ”A vizsgált időszakban orszá­gosan is gondot jelent, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi fel­adat szétparcellázottan, több mi­nisztérium feladatát képezi. Ez megyénkben fokozottan érezteti a hatását. Elmaradt az új Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Intézet megépítése, amelyért a megyei ágazati irányítás felelőssége is felvethető. Az intézetek többsé­gének állapota leromlott, amely részben az ott dolgozók munká­jára is hatással van. Végül a tény­legesen nevelésre fordított ösz- szeg eddig sem térülheted meg a szakemberek nagyarányú fluk­tuációja miatt, amely az objektív feltételeken túl, a vezetés és az el­lenőrzés nagyarányú hiányossá­gai valis magyarázható.” ”Az új GYIVI építése már a VI. ötéves terv óta szerepel a me­gye tervében. A telek megvásár­lása az elmúlt évben megtörtént, de a Szociális és Egészségügyi Minisztérium csak 1991-es kez­déssel tett szóbeli ígéretet a beru­házás megindítására ......a pénz­üg yi fedezet jelenleg nem bizto­sított.” ”Nem megnyugtató me­gyénkben a nagykorúvá vált — családi hátteret nélkülöző — volt állami gondozott fiatalok önálló életkezdése Ennek segélykerete A külföldi munkavállalás le­hetősége — elsősorban szakmai körökben — olykor-olykor ag­godalmat is kelt; sokan tartanak attól, hogy elveszítjük legkivá­lóbb kutatóink jelentős hányadát .brain-drain ”, azaz az .agyelszí­vás” következtében. Arról, hogy ez reális veszélyt jelent-e hazánk számára, Csurgay Árpád akadé­mikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesét kérdezte az MTI munkatársa. Fenyegeti-e Magyarország tu­dományos potenciálját a szelle­mi elsivárosodás annak követ­keztében, hogy sok tehetséges szakembert hívnak dolgozni kül­földre és egyre többen vállalnak munkát külföldi kutatóintéze­tekben és egyetemeken?-Szerintem egyáltalán nem fe­nyegeti Sőt, az a véleményem, hogy a tudományos munkát vég­ző fiatal kutatóknak lehetőséget kellene adni arm, hogy a szakte­rület kiváló iskoláiban, ha kell más országokban bővíthessék is­mereteiket. Kívánatos volna, hogy már egyetemi hallgatóként, ám az egyetem elvégzése után mindenképpen vegyék fel a kap­csolatot szőkébb szakmájuk nemzetközi közösségével. És e kapcsolatot folyamatosan építe­az idén magasabb lesz, de ez ön­magában a lakáshoz jutást nem oldja meg.... Véleményünk sze­rint még a nehezedő gazdasági körülmények között is kedve­zőbb kölcsön- és kamatfeltétele­ket kellene biztosítani,illetve he­lyi megoldásokkal segíteni (gar­zonlakások, átmeneti szállások kialakítása stb.) önálló életkez­désüket. Egyes megyékben már jó helyi kezdeményezések ta­pasztalhatóak. Heves megyében ezen a téren még jóformán sem­mi nem történt, az érvényes me­gyei tanácsi vb-határozat ellené- re. „Ahhoz, hogy minőségi javu­lás nem következett be a GYIVI életében, az okot abban látják, hogy a meghatározott problé­mák megszüntetésére nem ké­szültek konkrét intézkedési ter­vek, de elmaradtak az utó-, illet­ve tematikus ellenőrzések és lá­togatások is.” „A Heves Megyei GYIVI épülete sem méreteiben, sem funkciójában nem felel meg a célnak, az ország legkorszerűtle- nebb intézménye.. Jelenleg húsz álláshely van betöltetlen. Olyan álláshelyek is üresek, amelyekre az intézményben nagy szükség lenne. Például: pszichológus, szociológus, pszichiáter. Sok szakalkalmazott átutazóban van az intézetnél.” ”A gyerekek ruházata általá­ban megfelelő, a ruhatár viszont dohos amelyben sok a divatja­múlt öltöny és cipő. Kevés az in­tézetnél a játék, pedig ez itt nem csupán szórakoztató eszköz, ha­nem diagnosztikai, terápiás kel­lék is. A gyermekek foglalkozta­tása nem kielégítő, igénytelen.” . "Hozzájárulhat a nagyfokú ni és ápolni kellene. A hiedel­mekkel ellentétben nagyon ke­vesen döntenek a végleges kül­földi munkavállalás mellett. Többségüket haza vonzza az a kutató közösség, ahonnét elin­dultak, amelyben tudásuk gyö­keredzik. Mélyen átérzik Pasteur szavait: „a tudománynak nincs hazája, de a kutatónak kell le­gyen.” S ez így is van, bizonyítja az élet.- Évente hozzávetőlegesen hány magyar kutató és milyen te­rületeken kap lehetőséget hosz- szabb külföldi tartózkodásra?- Az akadémiai kutatóhelyek­ről jelenlega kutatók 11,7 száza­léka, azaz közel négyszázan dol­goznak munkavállalóként és ösztöndíjasként külföldön. A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében természetesen en­nél sokkal többen, mintegy ötez­ren jutnak el más országokba kü­lönböző tudományos rendezvé­nyekre — például kongresszu­sokra —, néhány napos, egy-két hetes tanulmányutakra.- Ami a munkavállalást illeti, mindenekelőtt az elméleti fiziká­val, a matematikával, valamint a biológiai tudományokkal foglal­kozóknak vannak rendb'vül kedvező ajánlataik. De szinte létszámváltozáshoz az autók rati- kus, diktatórikus vezetési stílus és az ennek következtében kiala­kult feszült, nyugtalan légkör is. Ezt támasztja alá a felsőfokú végzettségű dolgozók körében végzett felmérés, amely szerint a többség a vezetői stílust utasító­nak, hatalompozíciójúnak, bü­rokratikusnak, a munkahelyi légkört pedig intrikusnak, fe­szültnek, problémásnak minősí­tette." A Gyermekváros életét, lég­körét a vizsgálat jobbnak ítélte, ám a tárgyi feltételek ott is hagy­nak kívánnivalót maguk után. így aztán a NEB ezzel foglalkozó csoportja javaslatokat is tett az országos és a megyei szervezetek felé. Indokoltnak tartják példá­ul, hogy új gyermek- és ifjúságvé­delmi törvényt alkossanak, s ké­pezzenek több szakembert. Az ilyen intézményekben dolgozók magasabb összegű béremelésben részesedjenek az országos keret­ből. Mivel a régi épület teljesen alkalmatlan, minél gyorsabban készüljön el az új GYIVI. Hely­ben egyelőre a megyei tanács művelődési osztálya látja el az irányítást, ám ezt a szükséges fel­tételek hiányában nem képes tel­jes mértékben ellátni. Ennek el­lenére feladataik közé tartozik, hogy segítsék a városi nevelési ta­nácsadók önállóságát és társa­dalmisúlyuknak megfelelően se­gítsék és irányítsák a területet. Úgy vélik, hogy javítani szüksé­ges az intézményi vezetők körül­tekintő kiválasztását, az ő mun­kastílusukat és a munkahelyi kö­rülményeket. Az említett NEB-ülésen is is- • mertették ezeket a tényeket, majd pedig többen elmondták a minden tudományágban ott ta­lálhatók a magyarok, mint nagy nemzetközi konferenciák meg­hívott előadói, vagy nemzetközi tudományos tanácsok tisztségvi­selői, tagjai. Kutatóink mind a természet-, mind a társadalom- tudományok területén fontos szerepet játszanak az európai, sőt az egész nemzetközi tudomá­nyos életet összefogó szerveze­tekben.- Miként tudnak hozzászokni ismét a .sajátos” magyar körül­ményekhez a hazaérkező kuta­tók?- Ez bonyolult kérdés. Ugyan­is Magyarországon sok nemzet­közi színvonalú kutatóhely van, ám a kutatás anyagi feltételei az elmúlt tíz évben jelentősen rom­lottak. S ez egyértelműen pénz­kérdés. Persze, az sem lehet a cé­lunk — már csak anyagi megfon­tolásból sem —, hogy minden szakterületen kiváló munkafel­tételeket biztosítsunk. Hiszen vannak olyan tudományterüle­tek, amelyeken a világon csupán néhány igazán jól felszerelt mű­hely működik, s ezekben nem­zetközi kollektívák dolgoz­nak. Célunk, hogy ezekbe bejut­tassuk kutatóinkat. Itthon pedig az, hogy számunkra fontos és hozzáfűznivalóikat. Kiegészítő­jében Jenei Artúrné, a vizsgálat vezetője hozzáfűzte, hogy a fej­lesztés elmaradása felróható a megyei tanács vezetőinek is, így a művelődési osztály mindenkori vezetőinek is. Ez persze olaj volt a tűzre. A művelődési osztály vezetője ugyan nem volt ott,mivel éppen érettségiztetett, így képviselőt küldött maga helyett. Szerinte nem bizos, hogy negatívum az, hogy egyre több a veszélyezte­tett, hiszen ez az ő munkájukat dicséri, mivel ők tárják fel eze­ket. A megyei pártbizottság ré­széről Haffnerné dr. Miskolczi Margit kifejtette, hogy az előter­jesztés alkalmas arra, hogy a problémák feltárásával újabb vizsgálatokat vetítsen előre. A rendőrségtől Kárpáti Csaba hoz­záfűzte, hogy olyan döntésre len­ne szükség, amelyik a jelenlegi tanácsi vezetést lépésre kénysze­nti. Más arról szólt, hogy koráb­ban kellett volna ez a vizsgálat és hogy egyre több nevelőszülőhöz kiadott gyermek kellene, tudniil­lik ez a megoldás olcsóbb és hu­mánusabb is mint a nevelőinté­zet. Volt aki annak a véleményé­nek adott hangot, hogy bár csak az új igazgatóhelyettest, Kónya Lajost ismeri, ám az ő belépésé­vel látja ellensúlyozva a diktató­rikus helyzetet. Ekkor ismét szót kért a műve­lődési osztály képviselője, s is­mételten kijelentette, hogy nem látja sötétnek a képet— annak el­lenére, hogy sok a gond és a probléma, nem tragikus Heves megyében a helyzet. Majd meg­hallva azt a véleményt, hogy né­hány állami gondozott tanulhat­na angol tagozatos iskolában is, így reagált: némelyik magyarul sem tud! A vitát a megyei NEB elnöke, Csepelyi Károly foglalta össze. Kijelentette, hogy a NEB-nek sürgős intézkedéseket kell ten­nie, annál is inkább, mivel az el­telt egy évben semmi nem történt a gyakorlatban. El kell várniuk az illetékesek intézkedési tervét, amelyet időnként meg kell vizs­gálni, hogy teljesítették-e a válla­lásaikat. A KNEB-en keresztül hatniuk kell a Művelődési Mi­nisztériumra is, hogy szóbeli ígé­reteiket váltsák fel a gyakorlati megállapodások, s a tettek is. Arra pedig, hogy lesz-e har­madik fejezet, legkézenfekvőbb válasz az, hogy a közeljövőben gazdasági vizsgálat is indul a GYIVI-ben, hiszen azon a téren sem mentes a hírek szerint a visz- szásságoktól az ottani helyzet. reálisan megcélozható szakmák­ban az eddigieknél jobb lehető­ségeket teremtsünk. Törekvé­sünk, hogy a fiatal kutatók szá­mára — ahogyan ezt az MTA leg­utóbbi közgyűlése is feladatul tűzte ki — több és jobb lehetősé­get, ösztöndíjat biztosítsunk a külföldi tapasztalatszerzésre.- Megítélésem szerint az „agyelszívás” a magyar tudo­mányban ma még nem jelent ve­szélyt. A tudományos ismeretek cseréje nem egyirányú utca, hi­szen az elmúlt években egyre több kutató érkezik hozzánk is hosszabb-rövidebb időre mind keletről, mind nyugatról Közel négyezer vendégkutatót foga­dunk mi is évente. A tudomány az emberiség közkincse. Nem­zetközi tudományos kapcsolata­inkon keresztül részesülünk mi is belőle. A legtehetségesebbek hazai kutatási feltételeinek javí­tásával tarthatjuk fenn a kutatók és az új tudományos eredmények áramlásának kívánatos egyensú­lyát. A világ tudományos poten­ciáljának mindössze fél százalé­kát kitevő magyar kutatóközös­ség létérdeke nemzetközi tudo­mányos kapcsolataink további szélesítése és mélyítése — mon­dotta befejezésül az akadémikus. Szerencsétlennek tűnik a de­sign hazai térhódítása. Már a fo­galom jelentéstartalmának átül­tetése is gondot okoz. Legkézen­fekvőbb volt annak idején egy­szerűen formatervezésnek fordí­tani a szót. S ezzel megpecsételő­dött a design sorsa. Pedig ez a fo­galom eredetileg — s világvi­szonylatban ma is — műszaki és művészeti tervezés egészét magá­ban foglalja: az ötlettől a megva­lósulásig, mi több a fogyasztó vé­leményéig. Nem véletlen, hogy a Buda­pest Galéria Olasz design című kiállításának megnyitója kap­csán éppen ezek a gondolatok foglalkoztatták a szakmát. Mi­lyen is az ipari formatervezés avagy a formatervezés ipara ha­zánkban? Ha az olaszokéval vet­jük össze, a kép meglehetősen le­hangoló. Nálunk az ipar s a ter­vező kölcsönös fenntartással vi­seltetnek egymással szemben. S a leglényegesebb: nem illeszke­dik bele mindennapjaink világá­ba. Adolfo Guzzini és Corrado Aroldi, a milánói Olasz Forma- tervezési Szövetség tagjai szerint korunkban a design nem csupán gazdasági, művészeti, politikai kérdése, megjelenése valóságos kulturális forradalmat jelentett. Az olaszok ezt az elsők között is­merték fel. Formatervezésükre az egész világon úgy tekintenek, mint példamutató sikerre. Minő­ség, tartósság, használhatóság, esztétikum, szolgáltatás jellemzi magas színvonalon. Mindebből ízelítőt kaphatunk a kiállításon. Arra látunk példát, miként ala­kíthatja át életünket, miként szolgálhat mindannyiunkat e tervezési szemlélet. A lakberen­dezéstől a háztartás eszközrend­szeréig mindenre találunk pél­dát. (A bemutatkozást természe­tesen megkötötték a lehetősé­gek. így aztán apróbb, ám annál jellemzőbb tárgyakat állítottak ki.} Mi az, ami a mindennapi szemlélőt legelőször megragad­ja? A tárgyak nem mindennapi esztétikuma. A székek, az aszta­lok, a háztartás tárgyai a szem­nek tetszetősek. Mindegyiket nagyipari módon állítják elő, ki­váló minőségben, a midennapok számára. Tehát nem méregdrága egyedi termékek, hanem elérhe­tő árú, használati eszközök. A kiállításon kicsiben tetten érhető az olasz design filozófiája is. Sajátossága visszanyúlik az ókori művészeti felfogás világá­ba. Az olasz szépségideál ugyan­is mindig az emberi harmóniát áhította a középpontjába. Esz­ménye a kiegyensúlyozottság, az arányosság. Nos, a legmodernebb ipari- technikai-művészeti gondoko- dásmódot is meghatározza mindez. Eszményképe az emberi szépség, amelyet átvetít a tár­gyak tervezésébe. Mert tudja jól: ezek között a tárgyak között élni boldogság.­E.K. Kovács Attila Fenyegeti-e a magyar tudományos potenciált? Az „agyelszívás” nem egyirányú utca Kávéfőző, tervező: Studio Originei CHS, gyártó: Rancilio S.p.A.

Next

/
Thumbnails
Contents