Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. június 26., hétfő POSTAFIÓK 23 5. Üzen a szerkesztő Sz. L. Idézünk leveléből: „Vasárnap reggel (június 18). útra keltem, hogy az előző nap délután leszedett meggyet értékesítsem. A meggy szép volt, lelevelezett, kézzel szedett, törésmentes és nagyszemű. Az átvevőhelyen ért az első meglepetés. A meggy ára, mindegy, hogy milyen, szerződéses vagy nem, 6 forint. Az eladó, aki különben udvarias volt, sajnálkozását fejezte ki és mondta, hogy most voltak itt a központból és a 13 forintos árat átírták 6 forintra. Gondoltam, hogy ez nem lehet igaz, vagy az illetékesek nem a földön járnak... Szerencsére, a piacon lévő Zöldért átvevője a minőségre is tekintettel volt és 14 forintért vette át.” A meggy a vásárlóhoz ezekben a napokban 30—35 forintos áron jutott a városban. Kedves felvásárlók, tessék elgondolkozni ezen! És ha a pletyka maffiákról beszél, az ingerültség növekszik, vajon közrejátszanak-e rosszkedvűnk telében és nyarában ezek az apró konfliktusok? „Reform” jeligére Idézünk: „írnak az országos lapok, beszélnek minden fórumon arról, hogy milyen nyegle, fegyelmezetlen, rossz magatar- tású, udvariatlan, szinte már elviselhetetlen a mai ifjúság tekintélyes része. Az arány most nem is érdekes. Az viszont biztos, hogy intézményesen az iskoláknak kell hatékony és felelősség- teljes munkát végezni. Ugyanis ott tartunk, hogy a fiataloknak nem is szabad szólni, őket figyelmeztetni kötelességeik betartására, mert a felnőtteket, a pedagógusokat kinevetik, kigúnyolják, visszafeleselnek, olyan esetről is tudunk, hogy a tanárt meg is verték. A legszömyűbb az, hogy a tanárok a maguk védelmében elleplezik a rendellenességeket ... Jó volna cikksorozatot indítani!” A hosszú levél hangneme, az aggodalomnak ez a sűrítménye is igazolja, hogy ezt olyan írta, aki belülről szenvedi meg a mai nevelés-oktatás eme visszás helyzetét, negatív eredményeit. Magunk is azon a véleményen vagyunk, hogy az iskola és a családi környezet mulasztását, azok tennivalóinak sok-sok hiányát valahol pótolni kellene, rendbe, rendszerbe kellene tenni. Kell, hogy ezt a „bajt” felelősséggel kimondjuk, és elejét vegyük a további „elleplezésnek”. L. K. Egy folyamatban lévő perben nyilvános panaszként közreadni tényállást, netán szereplőket — akár indirekt úton is — személyiségükben érinteni a lap hasábjain, olyan kívánság, amit nem lehet teljesítenünk. Az együttérzést kifejező sorokat azért közöltük, illetve érintettük, mert magunk is fontosnak tartjuk, hogy az önbíráskodás esetét a nyilvánosság rosszallásával kísérjük. K. I. Négyoldalas levelét, higgadt hangon és kellő indoklással fogalmazott sérelmeit megértjük. Tudomásul vesszük, hogy harminckét év után is eleven a seb; a válasz a régi cikkre, az adatok manipulálására és a csoportgyűlölet szítására, logikus. Manapság, a Nagy Imre-temetés után azonban inkább a megbékélés, a holnap gondja a feladatunk. Gondolja el, ha minden ilyen ügyben a nyilvánosság, a nyomdafesték lekottázná a törvény- sértéseket, minden szinten? Vacsoravendégek a Tardosban Olvasóink véleménye Lesz-e szociális otthon Egerben? Meghagyás. Aki csak tisztesé- ges adóssal találkozott, nem szorul a bíróság segítségére. Viszont akinek adósa önszántából nem teljesít, az bizony vagy peres, vagy peren kívüli, de mindenképpen bírói beavatkozás által tud hozzájutni pénzéhez vagy ingóságához. Ha a bizonyítékok kétséget kizáróak, okkal hiszi a segítséget kérő, hogy az eljárás gyorsabb lesz, ilyenkor nem kell perelni, csak fizetési meghagyás kibocsátását kérni. Persze gyakran előfordul, hogy ezt a kérelmet is keresetlevélként kell kezelni a későbbiekben, illetve az adós ellentmondása alapján mégis lesz tárgyalás. Az ötezer forintot meg nem haladó követelést kizárólag fizetési meghagyással lehet érvényesíteni, az ötezer és egymillió forint közötti összeget lehet ezen a módon is behajtani. Általában azt a bíróságot kell felkeresni, amelynek illetékességi területén az alperes lakik. Gyakorlatilag szóban is elő lehetne adni a meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, de sokkal célszerűbb kitölteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványt. Érdemes csatolni a bizonyítékok fénymásolatát. Akinek a bíróság meghagyta, hogy fizessen, vagy szolgáltasson vissza valamit, s ezt nem teszi, tehát ellentmond, akkor a meghagyás kibocsátását kérőnek újabb adag illetéket kell befizetnie, és várhatja a tárgyalás kitűzését. Ezt megelőzően a bíróság rendszerint felszólítja a feleket, hogy üljenek le békés körülmények között tárgyalni, és egyezkedni. A bíróság a fizetési megha- gyási kérelmet a végén végrehajtási záradékkal látja el. Környezetünk megóvása érdekében Talán kissé késve, de remélve azt, hogy nem teljesen elkésve szeretnénk reagálni a megyei lapban 1989. május 24-én megjelent írására, amely az ólommentes közlekedés megvalósításához keres társadalmi összefogást. Nem kis örömünkre szolgál, hogy alapszervezetünk szállító kisiparosai egy része saját kezdeményezés alapján vállalja azt, hogy kocsiparkjukban felszerelik azt a bizonyos Bristyán-féle kipufogó gázszűrő filtert. Az önkezdeményezést az egri alapszervezet részéről támogatni és segíteni kívánja az alapszervezet vezetősége is. Szeretné elérni azt, hogy a megyeszékhelyen közlekedő, és az egri alapszervezethez tartozó szállító kisiparosok járműveire ez a reményt keltő szűrőberendezés felszerelése kerülne. Ezért az alapszervezet vezetősége anyagilag is támogatja a kisiparostársakat, akik gépjárművükre a szűrőberendezést felszerelik. Bízunk abban, hogy a közös társadalmi összefogás részesévé válhat. a kisiparosság is, s éppen ezért kéri a szakmai körökben érintett tagtársainkat, hogy minél többen kapcsolódjanak be a környezetünk szeny- nyezettségének csökkentésébe. Horváth Gyula a Kisiparosok Egri Alapszervezetének elnöke Mindenekelőtt szeretném leszögezni: én azoknak a népes táborához tartozom, akik a szociális otthon létesítése ellen szavaznak. Fiatal kisgyermekes családanya vagyok, gyermekem a Bornemissza Gergely Bölcsőde kö- zépsős csoportjába kb. 20 gyerekkel jár együtt. (Ezenkívül a bölcsődének kis- és nagycsoportja is van körülbelül ugyaneny- nyi gyerekkel.) A bölcsőde bezárásának gondolata már hónapokkal ezelőtt felmerült, amikor a budapesti Pethő Intézet egri részlegét tervezték itt elhelyezni. Ettől kezdve a bölcsőde újabb gyerekek felvételét nem fogadta el. Ezért nagyon sok szülő kényszerült arra, hogy más bölcsődét válasszon, illetve szándékával ellentétben gyermekét a jóval zsúfoltabb lakótelepi óvodákba írassa be. Ezért egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy a bölcsődében őszre mindössze csak 10—12 gyerek maradna. Tapasztalatom szerint egyre több édesanya kényszerül arra, hogy a család életszínvonalának megőrzése érdekében munkát vállaljon, és gyermekét bölcsődében helyezze el. Ennek ellenére, ha az előzetes számítások (?) szerint a másik három bölcsőde hosszú távon képes — ebben a romló gazdasági helyzetben is — ellátni a lakótelep ilyen irányú igényeit, akkor azt javaslom, hogy a megszűnő bölcsőde átalakításával a teljes épületben napközi otthonos óvoda üzemeljen. Ezzel mérsékelni lehetne a meglévő óvodák túlzsúfoltságát, továbbá a gyermekek fejlődése szempontjából rendkívül hátrányos lakásóvodák felszámolására is sor kerülhetne. Végezetül hangsúlyozni szeretném, nem az idősek ellen voksolok, hanem az érdekeiket is képviselve írom: az egyetlen egri szociális otthon az — újságírónő szavával élve — egy „betonerdő” kellős közepén, közös épületben egy üzemelő óvodával, a lakótelep „dühöngőjének” tő- szomszédságában kerülne kialakításra. Vajon ez a szociális otthon jelentené az idős emberek számára a legjobb megoldást... ? L. Deák Szilvia Eger * Engedtessék meg, hogy a lakótelepen élő kisgyermekes szülők szemszögéből nézve is megközelítsük a problémát. Valóban írtunk egy tiltakozó levelet a városi tanács elnökének, amelyben kértük a bölcsőde működtetését. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy kihasználatlan intézmény. Élképzelhető, hogy a szeptemberi kezdéshez 11 gyerek szerepel a nyilvántartásban, de melyik szülő meri beíratni csemetéjét olyan bölcsődébe, amelyről már az év elejétől az a hír járja, hogy megszűnik! Ez mindenképpen visszahúzó erőként hatott, hiába közismert az itt élők körében a bölcsődében dolgozók odaadó, lelkiismeretes munkavégzése. Végiggondolták-e a tervet kiötlők, hogy milyen érdekek érvényesülnek akkor, ha a gyermek- intézmények közé szociális otthon ékelődik? Ki fog lemondani a jogos igényéről? A gyermekek a játszásról vagy az idős ember a nyugalmáról? Nem beszélve arról, hogy az óvodák zsúfoltak, sőt működnek „lakásóvodák” a Zalka és Kallómalom utcán, amelyhez udvar nincs, csak egy elkerített zseb- kendőnyi terület. Célszerűnek látszik az utóbbiak áthelyezése a bölcsőde helyére abban az esetben, ha a kihasználatlanság ténye fennállna. Úgy érezzük, hogy ez jogos igény részünkről, és nem minősíthető idősek elleni lázadásnak. A tanácstestülettől elvárjuk, hogy minden körülményt mérlegelve foglaljon állást, a jövőbe is lásson, mert az elhamarkodott intézkedés később beérő keserű gyümölcséből nem kérünk. Barta Mária Eger Móricz Zsigmondra emlékezve A hatvani Ady Endre Könyvtárban, az ünnepi könyvhét zá- róprogramjaként került sor június 11-én délelőtt 10 órától a helyi középiskolák csapatai közötti versengésre. A vetélkedőt Móricz Zsig- mond születésének 110. évfordulója alkalmából rendezték meg. Az érdeklődő csapattagoknak a téli és tavaszi hónapokban Czine Mihály irodalomtörténész tartott előadásokat az író munkásságáról. Kulcsár Katalin, a vetélkedő fordulóinak összeállítója, s egyben a játék vezetője predig útmutatásokkal, hasznos tanácsokkal segítette a diákok felkészülését. A kérdésekkel, feladatokkal végigkísérték Móricz gyermekkorát Tiszacsécsétől Debrecenig, illetve Budapestig. Az útkeresés, a bizonytalanság hosszú éveiről is beszéltek az indulók, ugyanakkor boldogtalan házasságairól is szó esett. A kérdések érintették főbb műveit is, többek között a Hét krajcár, a Légy jó mindhalálig című alkotásokat, valamint az Erdélyi trilógiát is. A játék győztese a Bajza József Gimnázium volt 3. b. osztályának leánycsapata lett, a tanulásban magyartanáruk, Vajda Józsefné segítette őket. Györkis Ildikó S.O.S. — nemhiába Június 16-án írt a Népújság kisfiúnkról, Szobóczky Gergőről, akit súlyos betegséggel külföldön kezeltek. Különböző munkahelyi közösségek és magánszemélyek egyaránt nagy összegeket adakoztak gyermekünk javára. Mivel pontosan nem ismerjük a segítségnyújtókat a lap hasábjain keresztül szeretnénk eljuttatni nekik kö- szönetünket és hálánkat. Hat és fél hónapos NSZK-beli, kórházi ápolás után Gergő állapota sokat, javult és két hónapja igen jó. Az S. O. S. segítség tehát nem volt hiábavaló. A Szobóczky család Gyöngyössolymos Többtusa — egri sikerekkel Kál—Alatkán és környékén rendezte meg az MHSZ a honvédelmi többtusaversenyek megyei döntőjét. A klub- és tanintézeti versenyeken legjobbnak bizonyult 3 fős, korosztályos csapatoknak teiepfutásban, párbajlövészetben és akadálypálya leküzdésében kellett bizonyítani felkészültségüket. Az összesített csapatversenyt mindhárom korosztályban az Eger városi MHSZ-klubok csapatai nyerték. A nők és az ifjúsági fiúk versenyében Gyöngyös második, Hatvan harmadik, míg a férfiaknál Hatvan csapata második, Gyöngyös harmadik helyezést ért el. (Fotó: Bajzát László) A SZOLNOKI MEZŐGÉP VÁLLALAT EGRI GYÁRA konyhai kisegítő munkára NŐI DOLGOZÓT vesz fel, azonnali belépéssel. Üzemi konyhai gyakorlattal és érvényes egészségügy i alkalmassági vizsgálattal rendelkezők előnyben. Jelentkezés: Eger, Lenin út 261. munkaügyi előadőnál. DÉL PEST MEGYEI CIPÉSZ SZÖVETKEZET (alapítva 1948-ban) ajánlja különleges termékeit: karakter tánccipők, kemény és puha szárú népi tánccsizmák, bőrtalpas egyenruhacipő, (pincérek, tűzoltók, rendőrök stb. számára extra méretű cipők (45—50), — súlyemelőcipők, — ortopéd cipők, — méretre készülő egyedi cipők és csizmák, — utcai és alkalmi cipők kisszériás termelése. Üzletünk: Cegléd, Rákóczi út 3., Telefon: 20/11-674 Jogi abc
