Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. június 26., hétfő Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23 — 24-i határozata az MSZMP kongresszusának összehívásáról és előkészítésének rendjéről 1. / A Központi Bizottság 1989. október 7-re Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. 2. / A kongresszus szavazati jogú küldöttei: a/ a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött; b/ a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. 3. / A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy a/ minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen; b/ minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában; c/ a párttagság előzetesen megismerhesse a küldöttjelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhasson; d/ a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. 4. / A kongresszusra — szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapjanak meghívást: a/ az Országgyűlés MSZMP-csoportjának képviselői, b/ a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői, c/ a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. / A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttválasztásért felelős pártszervek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumentumokat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. A szóvivők a küldöttcsoportok véleményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási módokról. 6./ A Központi Bizottság a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács László, Tőkei Ferenc, Vajda György. II. 1./ A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete óta végzett munkáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatkozata. A Központi Bizottság vitára bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemények figyelembevételével 1989. júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. 2./ A Központi Bizottság Pártpolitikai Bizottsága 1989. június 19-én a Népszabadságban vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos vezető és ellenőrző testületéinek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párt- testületeket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja a kongresszusnak. III. A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat a programnyüatkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költség- vetésére. 6. Javaslat a Központi Bizottság által kiküldendő jelölőbizottság összetételére. (MTI) Nemzetközi sajtóvélemények „Reméljük, hogy Nyers Rezső képes lesz összetartani a Az MSZMP-n belüli reformszárny egyértelmű előretörésének minősítik a KB kétnapos ülésén elhatározott személyi és szervezeti változásokat a hírügynökségek. A világ nagy hír- szolgálati irodái részletes tudósításokban adtak hírt a tanácskozásról, amelyet rendkívül fontos eseménynek neveztek. A TASZSZ nemcsak a KB- ülésről közölt tényszerű és tartalmas jelentést, hanem részletesen bemutatta Nyers Rezső életútját is. A szovjet hírügynökség kitér arra, hogy a párt új elnöke a fel- szabadulás után a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt, s hogy 1948-ban az MDP megyei szervezőtitkára lett. Megemlíti: 1974-ig KB-titkár volt. A TASZSZ megemlíti azt is, hogy Berecz Jánost érdemei elismerése mellett felmentették KB-tit- kári tisztségéből. Az ADN hírügynökség néhány soros jelentésében csupán regisztrálta a történteket. Hasonlóképpen tett az Új Kína. A Tanjug viszont részletes magyarázatot fűzött jelentéséhez, amelyben kiemeli azt, hogy a reformista Nyers megválasztásával betöltötték az elnöki tisztséget, amely Kádár Jánosnak a politikai életből történő távozása óta üres volt. A plénum — úja a jugoszláv hírügynökség — a reformerők újabb nagy győzelme volt. A Tanjug emlékeztet arra, hogy Nyers Rezső az 1968-as gazdasági reform szellemi atyja volt. Következetessége miatt egy időre a politikai élet oldalvonalára szorult: 15 évvel ezelőtt eltávolították a PB-ből, amelynek nyolc éven át tagja volt, s egyúttal felmentették gazdasági KB-titkári tisztségéből is — mutat rá a Tanjug, s megemlíti, hogy Pozsgay Imréés Németh Miklós szintén a reformszámyat képviseli, s csak „ Grósz Károly tartozik ahhoz az irányvonalhoz, amely mérsékeltebb változásokat részesít előnyben”. A csehszlovák rádió és televízió szombaton este kommentár nélkül, tényhírben számolt be az MSZMP KB üléséről, a szervezeti és személyi változásokról. A csehszlovák rádió a Magyar Rádió hírére hivatkozva azt emelte ki, hogy a tanácskozáson a felszólalók többsége a reformkörök nevében beszélt, s az egységet ezen a platformon kívánják deklarálni. A csehszlovák televízió aláhúzta: a tanácskozás szombaton a párton belüli és az országos problémák megvitatásával folytatódott. Beszámolt arról, hogy Nyers Rezsőt pártelnökké választották, s az október 7-re ösz- szehívott kongresszusig négytagú elnökség irányítja a pártot. A tévé hírt adott arról is, hogy két KB-titkári tisztségbe Kovács Jenőt és Barabás Jánost választották meg. A román sajtó nem foglalkozik az MSZMP Központi Bizottságának ülésével. A rádió és a televízió sem tett említést a nagy jelentőségű tanácskozásról. A vasárnapi lapokban dominál a „forró tisztelgés Nicolae Ceau- sescu és Elena Ceausescu előtt” abból az alkalomból, hogy Bukarestben az Augusztus 23. stadionban ünnepélyes külsőségek között köszöntötték a pionír- szervezet megalakulásának 40. évfordulóját. A Scinteia külpolitikai oldalának nagy részét azok a külföldi lapszemlék töltik ki, amelyek Románia gazdasági eredményeivel, a küladósságok visszafizetésével foglalkoznak. Ezenkívül a román pártlap közli azt a kínai hírügynökségi jelentést, amely beszámol Csao Ce-jang leváltásáról és Csiang Cö-min megválasztásáról. A magyar nyelvű Előre nagy teret szentel külpolitikai rovatában a román — koreai együttműködés méltatásának „a koreai nép harcával vállalt szolidaritás hónapja” alkalmából. A lap magyar vonatkozású eseményt vagy hírt nem közöl. William Underhill, a brit kormányhoz közel álló The Sunday Telegraph budapesti tudósítója Grósz Károly páitfőtitkár átfogó irányító szerepének „nagymértékű csökkentésére” helyezi a hangsúlyt. „Grósz Károly magyar vezetőt tegnap kiszorították a reform tempójának kérdésében mélyen megosztott kommunista kormányzópárt átfogó ellenőrzésének szerepéből” — írja. Hozzáfűzi: „Az elnökség tagja Grósz Károly is, aki megtartotta ugyan pártfőtitkári tisztét, de nagymértékben csökkentett hatáskörrel”. Japánban a lapok és a Jiji Press hírügynökség a párt szervezeti átalakítását, Nyers Rezső kiterjesztett jogkörű elnökké választását és a négytagú elnökség kijelölését egyértelműen a reformokat előrevivő szárny hatalomra kerüléseként és Grósz Károly pozíciójának meggyengüléseként értelmezik. A Szánkéi Simbun valószínűsíti, hogy Grósz Károly már szeptemberben lemond. A cikk ugyanakkor a főtitkár javára írja, hogy „a gazdaság újjáépítésének az igényével és a reformelvárásokkal a háttérben Grósz Károly merész politikai programmal állt elő, ami egyebek között a többpártrendszer létrehozásában, Dél-Koreával való államközi kapcsolatok kiépítésében, a magánvállalatok aktivitását előmozdító társasági törvény létrehozásában nyilvánult meg”. Az AP szerint Nyers Rezső előrelépése, valamint Pozsgay Imrének és Németh Miklósnak elnökségbe történő bevonása azt jelzi, hogy „a magyar reformerek megnyerték a konzervatív kommunistákkal folytatott elhúzódó csatát, s Grósz Károly hatalmi pozíciója tovább gyöngült”. A UPI tudósítója viszont azt emeli ki, hogy Grósz Károly „túlélte” a KB-ülést, miközben egy erősen reformirányzatú ideiglenes elnökséget választottak a tanácskozáson. „A várakozásokkal ellentétben nem mozdították el Grósz Károlyt, nem történt szakítás a keményvonalas fundamentalisták és a párt reform- mozgalma között, a KB kompromisszumot hozott létre” — hangoztatja a UPI. Az AFP hírmagyarázatában szintén kitér arra, hogy „heves viták után a KB elhatározta: megtartja Grósz Károlyt, mint főtitkárt, de mellé rendel három másik karakteres politikust”. A francia hírügynökség hozzáteszi, hogy „Grósz Károly nem kapcsolódott az utóbbi hónapok liberalizálási politikájához... de a Grósz távozását sürgető reformerek követelésének nem tettek eleget”,. A vasárnapi amerikai lapok egybehangzóan arra a véleménye re jutnak, hogy a KB ülése a reformerek győzelmét hozta, egyúttal erősen meggyengítette Grósz Károly pozícióját. A The Washingon Áw/elsőoldalas helyszíni tudósítása szerint a konzervatívok és a reformerek közötti több hónapos küzdelem után a KB döntése az utóbbiak győzelmét hozta: Nyers, Pozsgay, Németh valamennyien az MSZMP reformszámyához tartoznak. A tény azonban, hogy Grósz Károlyt nem sikerült eltá- volítaniuk, nem tisztázta a helyzetet, a párt szóvivője sem tudott válaszolni a kérdésre, hogy most „ki a főnök”. A négytagú elnökség tagjainak feladatkörét várhatóan csak hétfőn hozzák nyilvánosságra. A kulcskérdés, mekkora hatalma lesz Nyers Rezsőnek, mint pártelnöknek. Eltökéltség látszik: kisöprik a konzervatívokat a pártvezetésből, mielőtt megfordulna a mostani folyamat. Az MSZMP új tisztségviselői Az MSZMP Központi Bizottsága június 23—24-i ülésén új tisztségviselőket választott. A párt elnöke Nyers Rezső lett. Nyers Rezső az MSZMP elnökségének tagja, a párt elnöke 1923-ban született Budapesten. Eredeti foglalkozása nyomdász. 1944-ig különböző munkahelyeken betűszedő szakmunkásként dolgozott, ezután a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt 1948-ig, majd a Magyar Dolgozók Pártja Pest megyei szervezőtitkáraként, később pedig a Központi Vezetőség politikai munkatársaként tevékenykedett. Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a Szövosz elnökhelyettese, majd elnöke volt. Ezt követően élelmiszer-ipari, majd pénzügyminiszternek nevezték ki. 1962-től 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Közel másfél évtizedig az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében dolgozott igazgatóként, majd tudományos tanácsadóként. 1988-tól államminiszter. Országgyűlési képviselő. Nyers Rezső 1940 óta párttag. 1957-től az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1966 és 1975 között tagja volt a Politikai Bizottságnak. 1988-ban ismét a PB tagjává választották. Özvegy, egy gyermeke van. Grósz Károly az MSZMP Elnökségének tagja, a párt főtitkára 1930-ban született Miskolcon. Elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Pártfőiskolát. 1950-től a párt központi apparátusában dolgozott, majd hivatásos katonatisztként teljesített szolgálatot. 1954-től a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság osztályvezetője. 1958-tól 1961-ig az Észak-Magyarország felelős szerkesztőjeként, majd az MSZMP KB munkatársaként dolgozott. 1962-től 1968-ig a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkára. 1968-tól az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. 1973-ban a Fejér megyei pártbizottság első titkárává választották. 1974-től 1979-ig a KB agitációs és propagandaosztályát vezette, ezután a párt Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának első titkára volt. 1984-től töltötte be a budapesti pártbizottság első titkári tisztét. 1987 — 88-ban a Minisztertanács elnöke volt. 1988-ban az MSZMP főtitkárává választották. Országgyűlési képviselő. A pártnak 1945 óta, a Központi Bizottságnak 1980, a Politikai Bizottságnak 1985 óta tagja. Nős, két gyermeke van. Németh Miklós az MSZMP Elnökségének tagja 1948-ban született Monokon. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerzett diplomát, s az amerikai Harvard Egyetemen is folytatott közgazdasági tanulmányokat. 1971-től a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen tanított. 1977-től az Országos Tervhivatalban osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1981-től az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, majd az osztály helyettes vezetője, 1986 végétől vezetője. 1987 júniusától az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottságának elnöke és az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének vezetője. 1987 júniusától 1988 novemberéig az MSZMP KB titkári tisztét töltötte be. 1988. novembertől miniszterelnök. Országgyűlési képviselő. Németh Miklós 1968 óta tagja a pártnak. 1987-ben választották az MSZMP Központi Bizottsága tagjává. 1988-ban pedig a Politikai Bizottság tagja lett. Nős, két gyermeke van. Pozsgay Imre az MSZMP Elnökségének tagja 1933-ban született Kóny községben. 1957-ben a Lenin Intézetben szerzett diplomát. Ez évtől az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága esti egyetemének igazgatója, majd a megyei pártbizottság osztályvezetője, 1968-tól pedig titkára volt. 1970-ben kinevezték az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztálya alosztály- vezetőjének, ezt követően a Társadalmi Szemle főszerkesztőhelyettesének. 1975-től kulturális miniszterhelyettesként, majd miniszterként tevékenykedett. 1982-ben megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának; 1988-tól államminiszter. Országgyűlési képviselő. Pozsgay Imre 1950-től tagja az MSZMP-nek. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980-tól, a Politikai Bizottságnak 1988-tól tagja. Nős, két gyermeke van. Barabás János az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1947-ben született Budapesten. Tanárképző főiskolán 1970-ben, az ELTE Bölcsészettudományi Karának szociológia szakán 1975-ben szerzett diplomát. 1989-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Az újonnan megválasztott KB-titkár 1965-ben képesítés nélküli nevelőként kezdett el dolgozni. 1970-től az ifjúsági mozgalomban töltött be különböző funkciókat. 1974-ben megválasztották a KISZ Központi Bizottsága titkárává, majd 1979-től a Miniszter- tanács Állami Ifjúsági Bizottságának titkára volt. 1982-ben az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesévé nevezték ki, 1988-ban választották meg az MSZMP Budapesti Bizottsága titkárává. Barabás János 1969-től tagja az MSZMP-nek, 1989 áprilisától az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Nős, két gyermeke van. Kovács Jenő az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1948-ban született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen folytatott tanulmányait 1971-ben végezte el. 1971-től az ifjúsági mozgalomban nemzetközi területen dolgozott. Három évvel később a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség alelnökévé, 1977-ben a KISZ Központi Bizottsága titkárává választották meg. 1984-től dolgozik az MSZMP Központi Bizottságában, ahol a párt- és tömegszervezetek osztálya osztályvezető-helyettesének, majd — 1989-ben — a pártpolitikai osztály osztályvezetőjévé nevezték ki. Kovács Jenő 1974-ben lépett az MSZMP tagjai sorába. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába a testület mostani ülésén kooptálták. Nős, két gyermeke van.
