Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 148. szám 1989. június 26., hétfő ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA EZ MÁR SZINTE LEHETETLEN „Az álom teljesült...” (3. oldal) A DEMOKRÁCIA BÖLCSŐJÉNÉL Görögország — vakító kékben és fehérben (3. oldal) VÉDŐHÁLÓ NÉLKÜL „A Heves Megyei GYIVI az ország legkorszenftlenebb in­tézménye...” (4. oldal) AMERIKAI MÓDSZEREK - HAZAI HASZNOSÍTÁSRA Nemzetközileg használható bizonyítványt kaptak. (8. oldal) Az MSZMP új elnöke: Nyers Rezső — A 21 tagú Politikai Intéző Bizottság tagjává választották megyénkből Rajki Sándornét Oktober 7-ére összehívták az MSZMP XIV. kongresszusát Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Központi Bizottság felmentette titkári tisztsé­géből Berecz Jánost, aki más pártmegbízatást kap. Köszönetét fejezte ki a párt vezetésében kifejtett te­vékenységéért. A testület megválasztotta a KB tit­kárának Barabás Jánost és Kovács Jenőt. Az Elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politikai Bizottságot kibővítve 21 tagú Politikai In­téző Bizottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgen Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, a Borsod-Abaűj-Zemplén megyei pártbi­zottság első titkára, Fejti György, a Központi Bi­zottságtitkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára, Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, Kovács Jenő, a Központi Bizottság titká­ra, Németh Miklós miniszterelnök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Ormos Mária, a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre államminiszter, Rajki Sándomé, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, Tatai Ilona, a Táurus ve­zérigazgatója, Varga László, a Zala Megyei Tanács elnöke és Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy ameny- nyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztár­sasági elnöki intézményről, akkor ozsgay Imrét ja­vasolja a párt köztársasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-kül- döttség vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét, Fejti Györgyöt és I ványi Pált választotta. A Kereskedelmi Minisztérium jelentése Felhalmozódott készletek, mérsékelt áruforgalom A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1989. június 23-án és 24-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a pártintézetek vezetői, valamint a Budapesti Pártbi­zottság titkárai..% A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésé­ben megvitatta a pártkongresszus összehívására és előkészítésére vonatkozó javaslatot, és ezzel össze­függésben áttekintette a párt helyzetét. A Központi Bizottság 1989. október 7-re Buda­pestre összehívta az MSZMP kongresszusát. A testület úgy döntött, hogy minden 600 párttag után választható egy kongresszusi küldött. A kong­resszuson a KB és a KEB tagjai is szavazati joggal vesznek részt. A küldöttválasztást 1989. augusztus 27-ig kell befejezni Ezt követően alakuljanak meg a megyei küldöttcsoportok, és válasszák meg szóvivőiket. A kongresszus napirendjéről, ügyrendjéről a Központi Bizottsága következő ülésén foglal állást, ugyanekkor bocsátja vitára a párt programnyilat­kozatának téziseit. A kongresszus napirendjére ke­rülő tervezeteket a tagság véleményére támaszkod­va a küldöttekkel történő folyamatos konzultációk útján kell előkészíteni. A kongresszus összehívásával, előkészítésével foglalkozó határozatot a Központi Bizottság nyil­vánosságra hozza. Ugyancsak közzéteszi állásfog­lalását a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről. A Központi Bizottság áz ülésen a politikai irányí­tás összehangoltsága érdekében szervezeti, szemé­lyi változásokról döntött. A párt elnökévé válasz­totta Nyers Rezsőt. Kollektív irányító testületként négytagú Elnökséget választott. Ennek tagjai: Nyers Rezső, a párt elnöke, Grósz Károly, a párt fő­titkára, Németh Miklós és Pozsgay Imre. Megalakult a Magyar Nők Szövetsége A Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az idén május végéig a kiskereske­delem 303,4 milliárd forint érté­kű forgalmat bonyolított le, ami folyó áron 18 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos idősza­kában volt. Az átlagnál mérsé­keltebb ütemben bővült az élel­miszerek, valamint a ruházati cikkek értékesítése, az iparcik­kek forgalma azonban lényege­sen nagyobb mértékben — 24 százalékkal — növekedett. Fi­gyelembe véve a magasabb ára­kat is, a vendéglátás bevétele alig 4,3 százalékkal több, mint aho­gyan tavaly alakult ugyanezen időszakban. Változatlan árakon számolva az öthavi kiskereske­delmi forgatom mindössze 2,1 százalékkal haladta meg az előző évit, a ruházati cikkek értékesíté­sénél pedig 5,5 százalékos a csökkenés. A fbgyasztásicikk-kereskede- lem készleteinek értéke május 31-én 140 milliárd forintot tett ki. Ez mintegy 37 milliárd forint­tal, folyó áron 35,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos idő­pontjában. A legnagyobb mérté­kű — 52,6 százalékos — készlet- növekedés a vegyes iparcikkek körében tapasztalható. A jelentés a május havi áruel­látásról megállapítja: élelmisze­rekből összességében kiegyensú­lyozott volt a kínálat, s a kereslet­ben sem következett be lényeges változás. A lakosság a korábbi hónapokhoz hasonlóan számot­tevően kevesebbet vásárolt tőke­húsból, húskészítményekből, tej­termékekből és a drágább kon- zervekbőL Figyelemre méltó, hogy az idegenforgalmi szem­pontból frekventált területeken mind többször hiányzik a boltok polcairól a szalámi, afüstölt hús s a különféle sajtkészítmények. Ezek a hazai fogyasztók többsé­ge számára drágák, ám a külföl­diek szívesen vásárolnák. A reggel 9 óra előtti szeszáru­sítási tilalom feloldása már érzé­kelhető a vendéglátásban és a bolti kiskereskedelemben: az al­koholos itatok forgalma növek­szik. A ruházati cikkek iránt május­ban is mérsékelt volt a kereslet. A készletek növekedtek, s a for­galom bővítése érdekében több helyütt engedményes akciókat szerveztek a vállalatok. A turis­taforgalom élénkülése a ruházati kereskedelemben is érezteti ha­tását: például a szovjet határsza­kaszhoz közel eső területeken a látványosan megélénkült kis- határforgatom hatására az orszá­gos átlagnál lényegesen maga­sabb a textiltermékek forgalma is. A ruházati cikkek közül a ha­zai fogyasztók körében változat­lanul a méteráruk a legkereset­tebbek, s egyre inkább terjed az otthoni szabás-varrás. A legked­veltebb méterárukból azonban továbbra sincs elegendő. A kon­fekciótermékek magas áruk mi­att kevésbé fogynak, így sok he­lyütt túlkínálat alakult ki. A vegyes iparcikkek közül több termékből, például automa­ta, félautomata és hagyományos mosógépekből értékesítési gon­dokkal küzd a kereskedelem, el­sősorban azért, mert a kínált gé­pek többsége túlságosan drága az igényekhez képest. A tüzelőanyagok iránt a terve­zett áremelkedések elhalasztása és mértékének csökkenése elle­nére májusban továbbra is élénk volt a kereslet. Az áruutánpótlás nem mindenütt bizonyult kielé­gítőnek, elsősorban a hazai és helyenként az import szénből nem tudták a Tüzép-telepeken maradéktalanul kielégíteni az igényeket. (MTI) Megalakult a Magyar Nők Szövetsége vasárnap, az Építők Szakszervezetének kongresszusi termében tartott IV. Országos Nőkonferencia második napján. A szombaton kezdődött tanács­kozáson vasárnap is folytatódott az élénk vita, amelyben több mint százan szólaltak fel. A Ma­gyar Nők Országos Tanácsa jog­utódának kialakítására vonatko­zó ellentmondó vélemények egyeztetése után a küldöttek többsége a független, demokra­tikus, az egész magyar nőtársa­dalom érdekeit képviselő politi­kai, kulturális szervezet megala­kítására voksolt. Elfogadták a javaslatokkal ki­egészített programtervezetet. A szövetség célja: a nők teljes társadalmi egyenjogúságának, esélyegyenlőségének, az anyaság erkölcsi és anyagi megbecsülésé­nek elősegítése. A szervezet azon munkálkodik majd, hogy a társadalom anyagilag is megfele­Tegnap délelőtt az egri tanár­képző főiskola dísztermében ke­rült sor arra a megható, bensősé­ges hangulatú ünnepségre, me­lyen idős pedagógusok vehették át az aranydiplomát. A volt egri érseki Tanítóképző Intézet egy­kori növendékei nevében Kor­mos Antal köszöntötte az egybe­gyűlteket. Felidézte a fél évszá­zaddal ezelőtti júniust, amikor ötvenhárom fiatal határtalan lel­kesedéssel, hivatástudattal vá­gott az élet rögös útjainak. Szere­tettel gondolt vissza húsz kedves osztálytársukra s tíz volt taná­rukra, akiket időközben a sors már elszólított. Emléküknek egyperces néma felállással adóz­tak. Dr. Abkarovits Endre, a volt tanítóképző intézet tanára emlé­kezett arra, hogy 50 évvel ezelőtt Arany János soraival bocsátot­ták útra a frissen végzetteket: ”Előtted a küzdés, előtted a pá­lya...” Azóta már eltelt néhány esztendő, de egyszer talán eljön a nap, amikor a napos ismét úgy fogadhatja: tisztelettel jelentem, senki sem hiányzik, mindenki együtt van. S ahogy a hétközna­lően ismerje el a gyermekneve­lést. A programban aláhúzták: szükséges városi, kerületi, közsé­gi nőmozgalmi közösségek életre hívása. A küldöttek elfogadták az alapszabályt, amelyben rögzítet­ték a szövetség céljait, feladatait. A szenvedélyes hangú vitában a nők és férfiak közös felelőssé­géről, a családok társadalmi sze­repéről, alapvető funkciójának helyreállításáról is beszéltek a felszólalók. A leköszönő tanácstagok, el­nökségi tagok azzal a reménnyel adták át a stafétabotot utódaik­nak, hogy erejük, hitük, tennia- karásuk a mozgalom megújulá­sát szolgálja majd. A konferencián 27 tagszerve­zet és 503 személy lépett be az új szövetségbe. A társadalmi elnök dr. Asbóthné Thorma Judit, a függetlenített titkár dr. Vas Györgyné lett. pok tanóráinak végén lenni szo­kott, házi feladattal zárta mon­dandóját. Ebben felhívta a fi­gyelmet, hogy tartsák meg szo­kásaikat, s baráti találkozókon emlékezzenek.Talán egyszer majd számon kérheti a teljesítést Végezetül dr. Szűcs László, a tanárképző főiskola főigazgatója a tisztelet és szeretet hangján szólt az ünnepeitekhez. Rövid beszédében kérte, hogy a jelen és jövő pedagógusai is hasonló tűz­zel és felelősséggel végezzék hi­vatásukat. Majd jó egészséget és még hosszú, boldog életet kí­vánt egy baráti kézfogás kísére­tében a kitüntetetteknek: Bátorfi Józsefnek, Cseh Józsefnek, Er­délyi Józsefnek, Fárkas László­nak, Gaál Sándornak, Gallai Istvánnak, Gergely Lászlónak, Göncző Józsefnek, Hajnal Gá­bornak, Harsányi Jánosnak, Kondás Barnának, Kormos An­talnak, Köröskényi Lajosnak, László Ferencnek, Lelkes Ró- bertnek, Nagy Józsefnek, Papp Lászlónak, Pócs Sándornak, Szerencsi Sándornak és dr. Tátrai Ferencnek. Ön­kormány­zás Nem csupán a tankönyvek­ben, különböző publikációk­ban újuk és hirdetjük, hanem a gyakorlat igazsága, hogy a gazdasági folyamatokban az új értékteremtés színhelyei a vállalatok. A reform napja­inkban annyira hangoztatott fontossága nélkülük nem le­het valós dolog. Csak hogy vállalataink ma nincsenek ró­zsás helyzetben. Hiába törek­szenek értéktöbbletet termel­ni, rengeteg az elvonás, az adó, az illeték, a kamatteher, így hát ami marad, abból bi­zony nem nagyon fejleszthet­nek, a jövőjüket alapozva. Természetesen a kormány készülő új gazdaságpolitikája bizonyára mérlegeli ezeket, és segítséget nyújt a vállalatok­nak, hogy a jók valóban job­bak lehessenek, a vesztesége­sek pedig, ha nem képesek a jobbra, akkor szűnjenek meg. Ezért is oly fontos az a tör­vény, amelyet a Parlament jú­nius elején alkotott a gazdasá­gi társaságok átalakulásáról, és ezzel együtt az állami válla­latokról szóló törvényt is mó­dosította. Ez utóbbi ma már lehetővé teszi, illetve ösztönzi a vállalatok gazdasági társa­ságokká való átalakulását, és magában hordozza az állami törvényességi felügyelet re­formját. Hozzájárul a vállalati tanácsok működésében rejlő jogi ellentmondások kiküszö­böléséhez. Egyben hatályon kívül helyezte a szervezetük­re, működésükre vonatkozó szabályozás eddigi felesleges megkötéseit. Az átalakulásról egyéb­ként az alapító szervezet dönt, míg az önkormányzó­önigazgató vállalatok eseté­ben a tanács, illetve a köz­vagy a küldöttgyűlés. Mindez önkéntes, tehát a kollektíva vezető testületéi maguk hatá­roznak róla. A törvény éré- : nye, hogy feltárja a magyar | gazdasági reformfolyamat új szakaszaként 1984-től beve- j zetett vállalati tanácsi forma j túlzott elterjesztésének hibá- \ it. Az akkori szabályozás bel- ] ső ellentmondásai ugyanis a I vállalatok egy részénél hátrál- ] tatták a valódi vagyonérde- j kéltség kialakulását, ezzel ; együtt az eredményes gazdál­kodást. Természetesen ezek a meg­állapítások nem mindegyikre irányadóak, miután főleg a ; kisebb és a közepes méretű vállalatok körében találhatók I szép számmal ma is olyanok, ' ahol a a belső ellentmondá­sok megszüntetése után a ta- 1 I nácsok alkalmas szervezeti ■ keretet biztosítottak a haté­kony működéshez. Éppen ; ezért a vállalati önkormány- < zás sajátos módját a törvény- alkotók nem javasolják meg­szüntetni, de körének szűkí- : tését annál inkább. Kétségte- i len, a törvény az önkormány­zó-önigazgató vállalatok saját akaratára bízza a szervezeti ■; formaváltást. Vannak azon- ^ ban olyan esetek, amikor az állam nem csupán ösztönzi az átalakulást, hanem felülbírál­ja az erre irányuló döntést. Ezzel is számolni kell. Az bi­zonyos, hogy a lehetőség nyo- ; mán a vállalatok jobban gaz- : dálkodhatnak a rájuk bízott ; vagyonnal. Mentusz Károly Emlékezés, köszöntés az egri főiskolán Arany diploma — pedagógusoknak Az aranydiplomások egyikének, Gallai Istvánnak gratulál dr. Szűcs László (Fotó: Szántó György)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents