Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. június 24., szombat NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE 9. Kolumbusz vezérhajóját utánzó léggömb (MTI — Külföldi Képszerkesztőség) Közelgő ötszáz éves évforduló Amerika fölfedezését a világtör­ténelem legnagyobb esemenyei közé sorolják, sőt az újkort ép­pen ettől szokás számítani. En­nek részben az az oka, hogy Amerika fölfedezése valóban nagy esemény volt, de általában ebben az időben kezdett meg­nyílni az európai emberek sze­me. Afrika körülhajózása, az In­diával való közvetlen összekötte­tés megindulása, sokféle talál­mány, különösen a könyvnyom­tatás föltalálása—mind együtt te­szik azt, hogy a világtörténelem űj korszakát innen számítjuk. Tény ugyan, hogy a vakmerő normán hajósok mar a 10. szá­zadban átkerültek az Atlanti­óceán északi részeire, leteleped­tek Izlandon, majd Grönlandon, sőt biztosan eljutottak Amerika partjaira is — ezek azonban fele­désbe merültek. Egészen más volt a kor, ami­kor Kolumbusz Kristóf, a geno­vai ifjú nekiindult, nem azért, hogy űj világot fedezzen fel, ha­nem hogy felkeresse Japánt és Marco Polo Kínáját. Kolumbusz 1446-ban, takács­mester fiaként született Genová­ban, de kalandos hajlama követ­keztében tengerész lett. Később angol hajón szolgált, majd Portu­gáliába került, onnan Guineába es a Madeira-szigetekre utazott, Ekkor jutott arra a gondolatra, hogy nyugat felé indulva eljus­son Indiába, s onnan tovább. Be­hatóan tanulmányozta a kor iro­dalmát, térképeit, s mivel ezek sokkal kisebbnek tüntetik fel a Földet, mint amilyen a valóság­ban, így sokkal közelebbnek képzelte el Kelet-Ázsia partjait Európához, mint valóban van. Kolumbusz holta napjáig azt hit­te, hogy Ázsia keleti partjait fe­dezte fel. Ebből a tévedésből származik a közép-amerikai szi­getvilág Nyugat-India neve, s Bennszülötteket ezért nevezik Amerikában indiánoknak. Tervével először a portugál ki­rályhoz fordult, maid a spanyol királynőhöz, Izabellához. Noha először vonakodtak őt támogat­ni, végül sikerült a királynőt meggyőzni az utazás jelentősé­géről. 1492. augusztus 3-án in­dult útnak 120 főnyi legénységé­vel. Sok küzdelem után októBer 12-én látták meg a szárazföldet: a Bahama-szigetcsoport egyik szigetét. Nagy volt a csalódás, amikor művelt nép, gazdagság, nagy városok helyett nyomorult homokzátonyt találtak, és rajta meztelen bennszülötteket. To­vább hajózva felfedezték Kubát, majd Haitit. Itt az egyik hajó tönkrement, a másik kettő haza­indult, és 1493. március 4-én megérkezett Spanyolországba. Kolumbusz még három utazást tett„Nyugat-Indiaba”. 1504-ben ért végleg haza, és 1506. május 21-én teljesen elfeledve, mél­tánytalanul mellőzve, nélkülözé­sek közepette halt meg. A közelgő ötszáz eves évfor­dulóról számos rendezvény, ün­nepség emlékezik meg. Ezek előfutára a képen látható, Ko­lumbusz vezérnajóját, a Santa Mariát utánzó léggömb, amely Madridban az Almudena székes- egyház tornya előtt lebegett má­jus 5-én. A fonál erősebb az azonos vastagságú acélhuzalnál A hálószövés mesterei Hajnali felvétel a keresztes­pók harmatos hálójáról (MTl-Press) Táncosnő és apáca „Egy politikussal kötött házas­ság egyesíti a táncosnő- és az apácaéletet” — mondta az egy­kori amerikai elnök, Roosewelt felesége, Eleanor asszony. Az idézetet a La Republica vette elő az amerikai politikus feleségek magánéletéről szóló cikkéhez. Ebből kitűnik, hogy ezek az asz- szonyok olykor bizony képtele­nek úrrá lenni azon a szellemi és erkölcsi megterhelésen, amely a nagypolitika közvetlen közelsé­géből adódik. Hogy kettős életet kénytelenek élni, mosolyogni kell minden rendű és rangú vá­lasztóra, jó képet kell vágniok mindenhez, majd pedig időben vissza kell vonulniok, hogy még a gyanúja is távol maradjon annak, hogy mindez csupán színjáték, s a színfalak között a félj érdekei állnak. Van, aki az itallal vigasz­talja magát, mint például Ford volt elnök felesége, van aki a ká­bítószerhez menekül, mint tette ezt Kitty Dukakis, akit a férje el­nökválasztási kudarca után elvo­nókúrára kellett vinni. Megint mások mohó szexualitással töl­tik ki az álszent életmódot. Rita Jenrette, Dél-Karolina állam de­mokratapárti képviselőjének fe­lesége bevallotta, hogy többször szeretkezett annak a Parlament­nek a lépcsőjén, ahol a férje na­ponta végigment. Az olasz újság szerint a hölgy nagylelkű enge­dékenysége nemcsak a kényel­metlen lépcsőkön nyilvánult meg, hanem a koktélpartikon is. Mindezt állítólag lázadásból tet­te. Sőt, amikor a botrány kipat­tant, magán a viselkedés normá­in állt bosszút a hölgy: meztele- nülfényképeztette magát a Play­boy fotósával. A választók véleménye nem ismeretes, de gyanítható, hogy mindezért a férjen hajtották be a számlát. Sokféle érzelmet válthat ki bennünk, ha pókhálót látunk, de ha rászánunk egy kis időt a meg­figyelésére, sok érdekességet fe­dezhetünk fel, és megcsodálhat­juk a természet eme kis „építmé­nyének” szabályos szerkezetét, felépítését. A pókok potíohvégén szövő- szemolcsök találhatók; végükön vékony csövecskék nyílnak. A szövőmirigyből kitóduló fehérje­tartalmú váladék a levegőn gyor­san megszilárdul, s belőle készít húzással a pók fonalat, amelyet a hátsó végtag szövőkarmaival erősebb szálakká fon össze. A fonál meglepően erős. Egye­sek szerint szilárdabb az azonos vastagságú acélhuzalnál, ötször erősebb a gyapjúszálnál. Vé­konyságát jól mutatja az, hogy ha a hernyóselyem száljának a vas­tagságát 1-nek vesszük, akkor az emberi hajé 40—50, a pók gu- bóselyemé csak 0,7, a tartófoná­lé pedig mindössze 0,07. A pók „termelékenységére” jellemző, hogy egy ausztráliai pókfaj egyetlen példányából több mint 300 méter fonalat húztak ki, de még ezzel sem merült ki a fonál­tartalék. Mások azt állapították meg, hogy a keresztespók ha­vonta 3 kilométernyi fonalat ké­szít. A fonal súlya pedig annyira kicsiny, hogy a legérzekenyebb analitikai mérleggel sem merhe­tő le, csupán elektronikus mérleg segítségevei. . A kész fonálból építi, szövi a pók a hálót. Valóságos építészeti remekmű ez, olyan, mintha gon­dos terv alapján készült volna. Sőt, a helytől, körülményektől függően módosulhat is az alap­terv. Először a keretet készíti el az állat, majd a középpontból ki­futó sugarakat, végül a sugarakat spirálisan összekötő szálak ké­szülnek el. A háló alakját, illetve helyét befolyásolja a pók élet­módja is: eldugott, sötét zugban szövi a lakóhálót az „otthon ülő” pók, sátorhálót készít a nomád, vándorló életmódú, ismét más alakú és szövésű a nászháló. Amilyen alapos munkával ké­szül a pókháló, olyan fontos sze­repet tölt be a pok életében, és sokoldalú a rendeltetése. A pók — mivel érzékszervei aránylag tökéletlenek — a háló segítsége­vei szerez tudomást a külvilág változásairól. Nincs hallószerve, mégis reagál a zajra, úgy, hogy a háló csücskét állandóan tartja az egyik elülső lábával. A finom há­ló fölfogja a levegőben teijedő hangrezgéseket, maga is rezegni kezd, ezt érzi meg az állat. Fontos szerepet tölt be a háló a zsák­mány elfogásában is. Autósok, ne szavazzatok! E jelszóval száll harcba az Olasz Au­tósok Pártja a júniusban zajló Euró­pa Parlament választáskor. Az in­dok elképesztően egyszerű: a vá­lasztási listáról kifelejtették — eset­leg nem is szándékoztak felvenni — a párt jelképét. így aztán úgy zajlik majd a szavazás, mintha ez a tekin­télyes politikai erő nem is létezne. A haragos tütakozásról hírt adó beszá­moló nem szól a párt programjáról. Ám ha a zsúfolt utakra és az autó­áradatban fulladozó városokra gon­dolunk, nem lehet kétséges a köve­telés: több utat, kevesebb autót! Mi­vel a szavazásra Európának abban a részében kerül sor, ahol az autó nem csak pártjelkép, kíváncsisággal vár­hatjuk, hogy a többi politikai erő autósai meghallják-e a harci jelszót? Ha igen, nagy a veszély, hogy Euró­pa parlamenti képviselők nélkül marad. Annál is inkább, mert az Olasz Autósok Pártja azok távol- maradására is számít, akik még csak lehetséges autósok, vagyis a gyalo­gosokra. Most már sohasem fogjuk megtudni, hogy mit képes befogadni az emberiség gyomra. A következő évtől ugyanis sze­gényebbek leszünk az ámulat-bámulat egy igen fontos dokumentumával. Az ApP szerint a Guiness Kiadó közölte: a Rekordok Könyve 1990-es kötetében már nem kap helyet a zabálási rekord. Aki tehát a spagetti-, a fagylalt-, vagy éppen a dinnyeevés rekordjának meg­döntésére készült, most már ne is tré­ningezzen. Sajnálatos lehet továbbá, hogy már érdektelen lesz Michel Lotito rekordjának túlszárnyalása is, aki 1966 óta biciklik, televízió-készülékek, gyer­tyatartók és más, hasonló ínyencfalatok megevesevel irta be nevet az embenseg halhatatlanjai közé, noha ezt a gyomor­fekély és a tűltápláltság szinte állandóan fenyegette. Johann Ketzler rekordjára sem érdemes utazni. Mert ki is jegyezné ezek után, ha akár egyetlen nappal is megrövidítik e müncheni polgár immár 1880 óta fennálló teljesítményét: 42 nap alatt szőröstül-bóröstül megevett egy ökröt? A Guiness azzal indokolta e rekor­dok mellőzését, hogy az üyen teljesít­mény „káros az egészségre.” Zavarba ej­tően őszinte vélemény ez azok után, amit manapság a súlyemelőkkel etetnek meg az edzőik. Kimarad a zabálás Rekordéhség i Van-e kiút az idegen szavak csapdájából? A címül idézett kérdő monda­tot egy agrár szakember levélí­rónktól kölcsönöztem. Arról számolt be, hogyan esett a prefe­rál, preferencia, preferenciális idegen szavak csapdájába akkor, amikor nem volt tekintettel arra, hogy kiknek és milyen beszéd- környezetben fogalmazza meg mondanivalóját. S amikor hall­gatói arcáról „szinte lerítt, hogy me^avarta őket az idegen nyelvi formák gyakori emlegetése, kép­telen voltam a váltásra, mert az idegen szavak gyakori használa­ta miatt nem jutott eszembe ma­gyar megfelelőjük.” Azt is megemlítette levelében, hogy napjainkban már nemcsak a szakcikkekben jelentkeznek halmozottan a szóban forgó szó­alakok, hanem a sajtó nyelvében, a rádió és a televízió adásaiban egyaránt. Ez a szóhasználati je­lenség és gyakorlat is hozzájárult ahhoz, hogy a megfelelő magyar szavak háttérbe szorulnak, s van­nak, akik úgy vélik, hogy nem is alkalmasak a szakszerű, a tárgyi- as és pontos mondanivaló közve­títésére. Mi lehet erre a megfelelő vá­lasz? Elsősorban az, hogy a szak­mai igényesség és a közérthető­ség ma már nem egymást kizáró fogalmak. De beszéljenek a meg­felelő példák: „A hivatal mindig preferálta a természetes erdőfel­újítást” (M. Nemzet, 1988. márc. 15.). — „A kultúrpolitika másik preferált területe az új kultúr-kül- politika”. Az egyenértékű ma­gyar rokon értelmű nyelvi for­mák: előnybe részesít, támogat, ösztönöz, kedvezően értékel, megkülönböztetett figyelembe részesít a nyelv, a nyelvhasználat közlő, kifejező erejét és színská­láját is izmosítják és érzéklete­sebbé teszik. Ugyanerről példálóznak ezek a szövegrészietek is: „Minimáli­san két műszakra van szükség, de ehhez valamifajta preferencia- rendszer is kell” (Népszabadság, 1989. máj. 20.). — „Az első pre­ferencia az oktatásé, ami a társa­dalom anyagi és erkölcsi megbe­csülésének feljavítását jelénti” (M. Nemzet, 1989, máj. 20.). A televízió adásaiban is gyak­ran hallhattuk ezt a szövegrészle­tet: „Megkaptuk a vám preferen­cia rendszert. "Nem éppen a szűk szakmai köröknek szánt közlés­ben a kedvezmény, az előnybe ré­szesítés, kedvező juttatás magyar nyelvi formák felhasználása ré­vén egyértelműbb ismeretanyag­hoz jutott volna a nézők és hall­gatók tömege. Azon sem csodálkoztam, hogy a bolti eladó is szinte tet- szelgett a szakszerűsködést is fi­togtató közlésének e szövegrész­letében: „Ez boltunk egyik pre­ferenciális áruja.” Nekem elment a kedvem a vásárlástól. Ha az áru minősítéseként a kedvezményes vagy kivételes jelzőt használta volna, még külön is megköszön­tem volna a szakszerű tájékozta­tást. Hogy nem kicsinyes nyejwé- dő és nyelvtisztító szándék és buzgalom munkálkodott ben­nem akkor, amikor ismét felhív­tam az idegen szavak felesleges használatára és a magyar megfe­lelők elsorvasztására a figyelmet, hanem a felelősségérzet azért, hogy nyelvünk „önvédelmi ere­je” (Sütő András) meg ne fo­gyatkozzék, s ne kelljen a nyelv­művelőkre vonatkoztatni a költő vitriolos paródiájának e részle­tét: „Bizony sokszor nevetnem kell Magán, kedves kritikusom, hogy milyen értékeket preferál” (Nagy Gáspár: Paródiák). Dr. Bakos József Példázat Rejtvényünk vízszintes 1. és füg­gőleges 29. számú sorában Kurt Ba­um német író érdekes mondását idézzük — egy régi példázat nyo­mán. Megfejtésül ezt kell bekülde­ni. VÍZSZINTES: 13. Sós tó Közép- Ázsiában. 14. Régi földesúr. 15. A kódexmásoló Ráskay nővér utóne­ve. 16. Francia haladó radikál-szo- cialista politikus (Pierre). 18. Hiva­talos papír. 19. Hegy Jeruzsálem déli részén. 20. A Volga két partján, Kazanytól délre élő nép. 23. Ré­szecskék. 25. Értéktelen holmi. 27. Ez a futó őijöngő, eszeveszett em­ber. 28. Velence eleje és vége. 29. aaaaaa. 31. A főváros XX. kerületé­nek része. 33. A bizmut és a vanádi- um vegyjele. 34. Afrikai dögevő madár. 36. Rajta, gyerünk (német szóval). 37. A háta irányába. 38. Olasz város a Vezúv közelében. 39. Az ókorban Erdély területén élt nép. 40. A keleti népek régi vonós lantszerű hangszere. 41. Francia ze­neszerző (Edouard, 1823—92). 42. ...avion: légipostával. 43. Állatte­relő kiáltás. 44. Olyan (ford.). 45. Spanyol hegedűművész és zene­szerző (Pablo, 1844-1908). 47. Szürke fém. 48. A folyó nap. 49. A Dráva mellékfolyója. 50. A nem mérges óriáskígyó egyik fajtája; tig­riskígyó. 55. Olasz város az Alpe- sektől kilépő Adige partján. 57. Győr német neve. 59. Szekrény­rész. 61. Tejtermék. 62. Nem megy. 63. Mértani test. 65. Termékeny vi­dék Csehszlovákiában. FÜGGŐLEGES: 1. Olaszmun- kásforradalmár, társával, Vanzetti- vel az USA-ban kivégezték. 2. Nyír­egyházához csatolt egykori község. 3. Ipari szorító szerkezetek. 4. Tova. 5. Időszámításunk után. 6. Lármás felfordulás. 7. Dalmát kikötőváros régebbi neve. 8. Régészeti feltárá­sok. 9. A tudatban megjelenő, látni vélt kép. 10. Az ezüst vegyjele. 11. Némelyik, tájszóval. 12. Férfinév. 1 2 3 4 r 5 6 7 8 9 □ n 11 12 1 13 r "Ű rp Ti 16 r— ____ 1 7 ■ Ti wF 20 21 22 ■ 23 24 f ~ I ____ .. 25 26 ■ 27 28 29 e 30 — H 32 ____ 3 3 34 35 36 i— 37 38 • n 39 c 40 41 □ 42 ■ 1 44 _ 45 4f* G 47 48 □ 49 □ 50 51 G 52 □ 53 54 G 55 56 57 58 G 59 60 □ G 61 62 L 63 64 C 65 c □ 17. Sok világsikert aratott operett magyar zeneszerzője (Viktor, 1883— 1921). 19. Számtalan. 21. Ipari-ház­tartási eszköz. 22. Kezdetleges láb­beli. 24. Az Ezerjó egyik hazája. 26. Állóvíz. 28. Egy bécsi táncosnőről elnevezett, a XIX. század elején di­vatos női ruha. 30. Babonás hit sze­rint szerencsét hozó tárgy. 32. Női név. 33. Becézett női név. 35. Söté­títő berendezés, 37. Hullócsillag. 39. Fegyveres őr, hajdú. 40. Nagyon fél. 42. Régi várakon könyöklő, mellvéd. 43. Gyermekien hiszékeny ember. 45. Szomorú (ford.). 46. Á kén és a foszfor vegyjele. 49. Shakespeare-nél a tündérek király­nője. 51. Csehszlovák származású amerikai filmcsillag (Kim). 52. Ká- rörvendően csúfondáros. 53. Ki­sebb település. 54. Moszat. 56. Fö­lényes felelet, de mennyire. 58. Szoknya. 60. Tengeri óriás. 63. Csa­padék. 64. Szakadár (ford.). 65. Hidrogén és oxigén. Beküldendő: vízszintes 1. és füg­gőleges 29. A megfejtéseket június 28-ig küld­jék el! * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Ha ismert volna egy másikat, biztosan azt vette volna el. A helyes megfejtők közül a követ­kezők nyertek könyvet: Homonnai Károly (Eger), Tóth László (Eger), ifj. Darab Károly (Rózsaszentmár- ton), Toldi A ndrás (Gyöngyöspata) és Holló Andrásáé(Recsk). Gratu­lálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents