Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

10. SPORT NÉPÚJSÁG, 1989.június 24., szombat NB ll-es számvetés Happy end — csak a megyeszékhelyen A közelmúltban a labdarúgó NB II-ben is befejeződött a pontvadá­szat. Sajnos az idei esztendő sem Egerben, sem Hatvanban nem ké­nyeztette el a foci még meglévő híveit. A piros-kékek őszi botlado- zása a szurkolók többségét elriasztotta a stadionból, s jó részük mai napig sem tért vissza a lelátóra. A Zagyva partján sincs miért ünne­pelni, hiszen a csapat már a bajnokság kezdetén elfoglalta helyét a táblázat alsó régiójában, így a második vonalba szóló menetjegy mellé — mint kiderült — a retúrt is meg kellett váltani. Bánkúti László az égnék mes­tere szezon végi értékelésében summásan úgy fogalmazott: míg egy rossz őszi szereplést a no­vemberi hajrá megédesített, ad­dig egy csodálatos, reményt keltő tavaszt a jászberényi zárás meg­keserített. Az alapvető célkitű­zés, nevezetesen egy középcsa­pat formálása, sikerült. Vélemé­nye szerint ezt elsősorban a kifo­gástalan téli felkészülésnek kö­szönhetik. Az Egerben és Haj­dúszoboszlón eltöltött napok szorgos munkával teltek, s ez már a februári edzőmérkőzése­ken is megmutatkozott. Kezdet­ben erőnléti problémák látszottak a középpályásokon, pedig az ebben a sorban játszók semmivel sem maradtak le a töb­biek mögött. Hogy ez miből adó­dott, arra a válasz igen egyszerű: erre a csapatrészre jóval na­gyobb feladatok nehezedtek, mintsem erre a játékosok fel let­tek volna készítve. Mind a véde­kezésből, mind a támadásveze­tésből alaposan ki kellett venni a részüket. Hogy ez utóbbiban mennyire jeleskedtek, azt a szá­mok bizonyítják legjobban. A házi góllövőlistán Fodor kivéte­lével szinte csak fedezetet talá­lunk, csatár csak hébe-hóba akad. Ezzel el is érkeztünk az együt­tes gyenge pontjához, a táma­dókhoz. A sérülések őket kímél­ték legkevésbé, az itt szereplők jórészt kényszerűségből kerültek posztjukra. Az eltiltása után csa­tasorba álló László alig kóstolt bele a tétmérkőzések légkörébe, sérülés miatt újra kidőlt a sorból. Kormos és Berecz is pórul járt, tavasszal szinte meg sem méret­tek. Fodor edzettségi állapota is kívánnivalókat hagyott maga mögött, igaz, makacs sérülése miatt hétvégenként ügy kellett „összedrótozni”. Sűrű oly ritkán kapott lehetőséget, hogy képes­ségeit nem kamatoztathatta. A csapat húzóemberének Horváth Jánost látta a szakveze­tő, aki kétéves „száműzetés” után tért vissza Bélapátfalváról. Szerencsére gólképességét át­mentette a harmadik vonalból, s 14 találkozón tizenegyszer talált az ellenfelek kapujába. Mundi a tavasszal nyújtotta tudása legja­vát, s ezzel megnyerte az igényes hazai publikum szimpátiáját. Úgy látszik, a labdarúgót ez sem marasztalja, ugyanis bejelentette távozási szándékát. Indoklásul azzal érvelt, hogy családja, ro­konsága, barátai, egyszóval min­den Budapesthez fűzi. Hogy gör­dítenek-e akadályt újpesti szer­ződése elé, vagy sem, arról a ve­zetők még nem döntöttek. Si­mon általában azt nyújtotta, me­lyet tőle méltán elvárnak. A di­cséreten túl nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy olykor feleslegesen tekeredett rá a lab­dára. Smuczer ezúttal sem oko­zott csalódást, s a fiatal, tehetsé­ges Mirkóczki esetében sincs ok a panaszra. Az utóbbi játékos pechje, hogy a legerősebb csa­patrészben kellene állandósítani a helyét. Kellemes meglepetést hozott a védelem tengelyében Csendes fordulóról fordulóra nyújtott produkciója. Kár, hogy a hajrára porcsérülése miatt nem állt rendelkezésre. Bosszantó Rácz visszaesése, aki „mosott rongyként” tért vissza az ifjúsági válogatottól. Valószínűleg ő az, akiben leginkább csalódott a tré­ner. Lengyel és Jávorszki ki­egyensúlyozott, megbízható já­tékkal hálálta meg a beléjük ve­tett bizalmat. Ugyanez mondha­tó el Fegy vernekiről és Pádárról is. A szakosztályvezetés nevében dr. Domán László arról beszélt, hogy a tavasszal látottaknak iga­zán csak akkor örülhetnek, ha a lendület a folytatásban sem törik meg. Ehhez a csapat képességei adottak. Megjegyezte, hogy fel­tétlenül vissza kell csábítani az elpártolt közönséget, hiszen ma­napság már cseppet sem mind­egy, a kassza mennyivel gyara­podik. Ez annál is inkább fontos, mivel a működtetéshez szüksé­ges anyagiak előteremtése egyre nehezebb lesz. Hatvanban egyelőre csak az biztos, hogy Gömöriék egy év után búcsút in­tettek a második vonalnak. A kezdeti bukdácsolás, edzőválság után hiába került új karmester a zenekar élére, a rossz hangolás miatt összekuszálódott szóla­mokból már nem sikerült dalla­mot varázsolni. Csufor Sándor Bánkuti László, az egriek edző­je felhozta csapatát. (Fotó: Szántó György) edző hivatalosan ez év január el­sejétől tölti be tisztét. Miután ke­zébe került a képzeletbeli pálca, új játékrendszert igyekezett fut­ballistáival elsajátítani. A fejet­len rohanás, mindenáron való góllövés helyett az óvatos kivá­rás, biztonságos védekezés ke­rült előtérbe. Ezzel párosult, hogy a csapat mind játékfelfo­gásban, mind magánéletében fe­gyelmezettebb lett. Kezdetben a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a fejekben rendet teremtse­nek. Ez még a téli felkészülési szakaszban sikerült, így a tavaszi tétmérkőzéseken már méltó partnerének bizonyultak bár­mely ellenfélnek. A hazai közön­ség olykor berzenkedett a szo­katlan játékstílus miatt, de előbb-utóbb belátták: a fiúknak ez fekszik. Gömöri személyében olyan csatárral rendelkeztek, aki még mindig meghatározó ember eb­ben az osztálybem. Ha kellett, ügyesen tartotta a labdát, míg társai felzárkóztak, s gyakran egyéni megoldásai is tapsra ra­gadtatták a drukkereket. A ma már oly divatos 4-4-2-es felállás helyett Csufor edző a 4-3-3-ra való visszatérést erőltette. Kár, hogy a két vonalszélső messze a várakozáson alul muzsikált. De nem csak ők maradtak adósok, Juhász és Huszák sem lehet ön­magára büszke. Elfogadható volt Mádi, Hartmann, Füzér, Gömöri és Gohér játéka. Le a kalappal Kovács, Zombori és Kiss teljesítménye előtt. Zom- boria maga 36 évével korát meg­hazudtoló, fiatalos lendülettel dolgozott egész évben. A búcsú nemcsak presztízs- veszteséget jelentett, ennek anyagi következményei is lesz­nek. Július elsejétől ugyanis nem fizet a Deko. Annak idején a szponzor ugyanis úgy fogalmazott: vagy egy NB II-ben szereplő focigár­dát hajlandó finanszírozni, vagy egy NB I-es kosárlabdacsapatot. A riválisok csatáját a hajdúsági kosarasok nyerték, ugyanis ők feljutottak az élvonalba, így el­dőlt a pénz sorsa. Amatőrök lesznek újból a hatvani labdarú­gók, újra be kell járniuk munka­helyükre. A HKVSC vezetése még megpróbálkozott „jobb be­látásra bírni” a bázisvállalatok vezetőit: a következő bajnoki esztendő félidejéig még szavaz­zanak bizalmat. A türelmi idő azonban lejárt, s nincs támoga­tás. Nem ismert még, mely játéko­sokra számíthatnak a jövőben. A tapasztalatok alapján nagy jö­vés-menés várható az átigazolási időszakban. Szeretnék együtt tartam a csapatot, s az erősíté­sekről sem mondtak le. Olyan fiatalokat kívánnak igazolni, akikre hosszú távon építhetnek. Valószínűleg a kölcsönadottak is hazatérnek. Egyöntetű az elvá­rás, az első öt hely valamelyiké­nek megszerzése. A dobogó va­lamelyik foka sem tűnik irreális­nak. Az előrelépés zálogának tart­ják a szakosztály gondjainak felszámolását. Köztudott ugyan­is, hogy Rácz Sándor már hóna­pokkal ezelőtt lemondott, s utó­da még azóta sincs! Több név is szerepel a kosárban, hogy kit húznak ki, azt egyelőre még a bi­zonytalanság homálya fedi. Az viszont már biztos: Csufor Sán­dor munkájára a továbbiakban is számítanak. Egyöntetű a vélemény: az utóbbi egy esztendő leckéjéből mindenki levonta a kellő tanul­ságot. Csak remélni lehet: az egyesületi és szakmai vezetés eb­ből majd profitál. Molnár Zsolt Múltápolás, jövőépítés A napokban olyan ismert egyéniségek adtak egymásnak randevút a Hotel Eger galériá­ján, akik egykor ismert alakjai voltak a nagy hírű egri úszó- és vízilabdasportnak. Összejövete­lük során hangot adtak azon szándékuknak, hogy ne enged­jék feledésbe merülni e két — a városnak sok-sok dicsőséget ho­zó — sportág nemes hagyomá­nyait. A múltidézés kapcsán arra az elhatározásra jutottak, hogy kezdeményezik megyeszékhe­lyünkön az egri úszók és vízilab­dázók baráti társaságának meg­alakítását, amelyben mindazok tömörülnének, akik a fentebb jelzett törekvés szolgálatába kí­vánják állítani tevékenységüket. A megjelentek hitet tettek amel­lett is, hogy nem ragadhatnak meg a mégoly felemelő múltápo­lásnál, törődniük kell a jelennel és a jövővel is, megtéve minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a város rangjához méltó fe­dett uszoda épüljön a közeljövő­ben. Mindazok támogatására szá­mítanak, akik termi szeretnének e célok megvalósítása érdeké­ben, éljenek akár országhatára­inkon túl is. Az alakuló közgyű­lést július közepére tervezik. Ad­dig is az érdeklődők Tasi László címén (3300 Eger, Breznai u. 32., tel.: 36-15-921) kaphatnak részletesebb felvilágosítást. Falusi spartakíád A hét végén megyénkben két helyszínen is megrendezik a 38. falusi dolgozók nyári spartakiádjának körzeti döntőit. Az indulók atlétiká­ban, kézilabdában, röplabdában és kispályás fociban versengenek a helyezésekért. Atlétikában a következő versenyszámokat hirdették meg. Férfiak: 100 m, 400 m, 800 m, 1500 m, 800-400-200-100 méte­res váltó, magasugrás, távolugrás, súlylökés, gránáthajítás. Nők: 100 m, 400 m, 400-300-200-100 méteres váltó, magasugrás, távolugrás, súlylökés, gránáthajítás. A hevesi sporttelepen ma 9 órakor, a makiári sportpályán fjedig holnap 8.30-kor kezdődnek a csatározások. Nemzetközi szövetkezeti sportnap Gazdag kínálatot biztosít a sport iránt érdeklődők számára a 67. nemzetközi szövetkezeti sportnap programja, amelyet jú­nius 30-án, pénteken rendeznek meg Egerben. Tekében női és férfi csapatverseny lesz, 30, illet­ve 60 dobással az automata teke­pályán. A kispályás focinak az északi sportpálya (Csebokszári- lakótelep) ad otthont. A mérkő­zések időtartama: férfiaknál 2x20, a nőknél 2x15 perc. A sakkra háromfős férficsapatok nevezhetnek, a bábucsaták szín­helye a Teszöv székháza. A ping­pongozok a Kistályai úti sport­csarnokban állnak asztalhoz. A küzdelmek valamennyi sportág­ban 15 órakor kezdődnek, és ki­zárólag amatőr sportolók mér­kőzhetnek. Természetbarátok Egerben A hazánk minden tájáról ér­kezett közel nyolcszáz résztve­vővel kezdődött tegnap a 31. or­szágos Vörös Meteor természet­barát-találkozó Egerben. A há­romnapos program, melynek vendége a Magyar Természetba­rát-szövetség főtitkára és a KPVDSZ elnöke is, péntek dél­után városnéző sétával indult, este pedig Gershwin-est követ­kezett. Ma túrabakancsot vesz­nek, s a Bükk és a Mátra legszebb részeit barangolják be a termé­szetjárók, legtöbben a Szalajka- völgyben töltenek egy kellemes napot. Vasárnap városismereti vetélkedőn derül ki, melyik négytagú csapat ismeri legjob­ban Eger történelmi nevezetes­ségeit. A harminc benevezett gárda közül a legjobbak értékes díjakat kapnak a találkozó hol­nap délutáni ünnepélyes zárá­sán, az SZMT-székházban. Sport­műsor Szombat Modellezés: III. Berva GP nemzetközi autómo- dell-verseny Eger, model­lezőbázis, 9.30. Tömegsport: Falusi dolgo­zók nyári spartakiádja, körzeti döntők. Heves, sporttelep, 9 óra. Vasárnap Modellezés: III. Berva GP nemzetközi autómo- dell-verseny Eger, model­lezőbázis, 9 óra. Tömegsport: Falusi dol­gozók nyári spartakiádja, Eger körzeti döntő, makiá­ri sportpálya, 8.30. Előbb sérteg, majd tettlegesség Bár nagyszerű eredmények­kel zárták az idei évet az olasz labdarúgócsapatok — az AC Mi­lan a BEK-ben a Napoli az UE- FA-kupában diadalmaskodott — sikereiket az utóbbi hónapok­ban igencsak beárnyékolták az itáliai lelátókon történt vereke­dések. A botrányos jelenetek hétről hétre megismétlődnek a stadionokban s úgy tűnik az in­dulatokat egyre nehezebb lesz megfékezni a jövő évi világbaj­noki döntő rendező országában. — A bűnözés olyan társadal­mi jelenség amelyet nem lehet el­határolni a futballpályáktól — jelentette ki Silvio Berlusconi az AC Milan elnöke. — A vandálok nem igazi szurkolók ők csupán barbár ösztöneiket élik ki a mér­kőzéseken. Szerintem egy igazi futballrajongó hisz a sportban s ezzel a hittel nem férhet össze a vandalizmus. Olaszországban egyre többen követelik az angol példa követé­sét azaz a szurkolói igazolványok bevezetését. A szigetországban a mérkőzéseket az ősztől csak a fényképes bérletekkel rendelke­ző érdeklődők látogathatják”s a brit kormányzat ettől az óvintéz­kedéstől a rendbontók távoltar­tását reméli a stadionoktól. Sergio Campana az olasz lab­darúgók érdekvédelmi szerveze­tének elnöke úgy vélekedett: né­ha egyes játékosok feleslegesen szítják a feszültséget az amúgy sem békés hangulatú mérkőzé­seken. — A futball érdekfeszítő és iz­galmas játék. Vigyázni kell mi­lyen intézkedéseket hoznak mert elvész a játék lényege — mondta Campana. — Az is természetes hogy a nézők beleélik magukat a látottakba. Vannak ugyanakkor kisebb csoportok amelyek szán­dékosan provokálják a vereke­déseket. Azokat ki kell tiltani a pályákról. Az összetűzések szin­te mindig hangpárbajjal kezdőd­nek. Az ellenséges táborok válo­gatott sértéseket vagdosnak egy­máshoz majd a tettlegesség kö­vetkezik. Campana szerint a játékosok­nak példát kell mutatniuk a sportszerű küzdelemből. Java­solta: a jövőben tiltsák el azokat a labdarúgókat akik a pályán vagy azon kívül verekedéseket kezdeményeznek. Sanchez-módi Hugo Sanchez, a Real Madrid mexikói csatára szenzációs mozdulattal, ollózva küldte a hálóba a labdát, az e heti Atletico Madrid elleni kupa-negyeddöntő mérkőzésen. A Real ezzel a góllal győzött 1-0-ra. (Népújság-telefotó — MTI KS)

Next

/
Thumbnails
Contents