Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
2. VILÁGMAGAZIN NÉPÚJSÁG, 1989. június 24., szombat A norvég mentőalakula- tok egyik hajója vette fedélzetére azokat az utasokat, akik a jéghegynek ütközött Mak- szim Gorkij szovjet utas- szállítón tartózkodtak június 20-án Az NDK-beli szakemberek megkezdték azon tankok szétszerelését, amelyeket az egyoldalú leszerelési intézkedések nyomán selejteztek ki. Összesen 124 harci járművet vonnak ki a forgalomból. Két méter magas betonoszlopokra szerelt drótkerítést állítottak fel a magyar-román határ romániai területén. Felvételünk Penészlek község közelében lévő szakaszt mutatja be. Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke a Kremlben találkozott Mihail Gorbacsov államfővel, s mindketten kézjegyükkel látták el a két ország együttműködési programját. A HETEN TÖRTÉNT Szombat: A világsajtó nagy terjedelemben számolt be Nagy Imre és sorstársai temetéséről — Románia jegyzékben tiltakozott a temetéssel kapcsolatban — Egy pekingi bíróság nyolc embert halálra ítélt; a Tienanmen téren megkezdődött a megrongálódott emlékművek helyreállítása — Szaharov akadémikus nyilatkozatában óvatosságra intette a nyugati országokat a szovjet reformokkal kapcsolatban — Öten meghaltak, amikora berlini Schönefeld repülőtéren indulás előtt kigyulladt egy Interflug repülőgép. Vasárnap: Németh Miklós kormányfő a belgrádi Politikának adott interjújában jugoszláv — lengyel — magyar együttműködést szorgalmazott—Romániában országszerte magyarellenes gyűléseket tartottak — A kormánypárt vereséget szenvedett a görögországi választáson — Megerősítette pozícióját a Szolidaritás a lengyel szavazás második fordulójában. Hétfő: A lengyel lapok méltatták a magyarországi fejleményeket, míg a prágai sajtó aggodalmának adott hangot — Brzezinski sürgette, hogy a nyugati államok gazdaságilag támogassak a „reformországokat” — Leszerelési intézkedéseket jelentettek be Csehszlovákiában — Genfben folytatták a START-tárgyalásokat; Bush amerikai elnök nyilatkozott az ellenőrzés kiterjesztésének fontosságáról. Kedd: Prágában közzétették Vasil Bilak beszédét, amelyben a volt KB-titkár elutasítja a magyar és lengyel reformirányzatot — A TASZSZ kommentárban ítélte el a budapesti temetésen elhangzott szocialistaellenes és szovjetellenes nyilatkozatokat; Geraszimov külügyi szóvivő „magánvéleménynek” nevezte a TASZSZ-kom- mentárt — Washingtonban a képviselőház illetékes bizottsága jóváhagyta, hogy ezentúl öt évre biztosítsák a legnagyobb kedvezmény elvét a Magyarországgal folytatott kereskedelemben — Stockholmban megnyílt a Szocialista Internacionálé kongresszusa; Nyers Rezső nyugati szocialista vezetőkkel tárgyalt. Szerda: Nyers Rezső bonni előadásában állást foglalt a reformok folytatása mellett, de figyelmeztetett Magyarország geopolitikai helyzetére — Pavel Hrivnak csehszlovák miniszterelnök-helyettes a bős — nagymarosi beruházásról mondott beszédet — Sanghajban nyilvánosan kivégeztek három kínai fiatalembert a zavargásokban való részvétel miatt. Csütörtök: Moszkvában iráni — szovjet megállapodásokat írtak alá a 2000. évig — Újabb kivégzések Kínában — Jaruzelski-ellenes tüntetések Lengyelországban — Elítélik Romániát a „drótkerítés" miatt — A Bundestag Magyarország mellett. Péntek: Brzezinski az MTI-nek nyilatkozott — Zsivkov Moszkvában — Bolgár — török vita. A kínai bíróság újabb 45 személyt ítélt halálra az elmúlt hetekben tölrtént diákmegmozdulásokban való részvétel miatt. Közülük heten — képünkön — a csütörtöki napon, június 22-én vesztették életüket. Változás a Zsenmin Zsipao élén Pénteken hivatalosan megerősítették, hogy új embereket neveztek ki a Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao igazgatói és főszerkesztői tisztségébe. Csien Li-zsent, a pártlap igazgatóját, aki négy éven át töltötte be tisztségét, Kao Ti, a KKP központi pártiskolájának alelnöke váltotta fel, Tan Ven-zsujt, a lap főszerkesztőjét pedig, aki évtizedek óta a Zsenmin Zsipaonál dolgozott, Sao Hua-cö, a kínai hadsereg propagandaosztályának vezetője. Megfigyelők a Zsenmin Zsipao élén bekövetkezett változást összefüggésbe hozzák Li Peng miniszterelnök ama kijelentésével, hogy a kínai sajtó munkatársai hibákat követtek el a diák- mozgalom kezelésében és teret engedtek a burzsoá liberalizmusnak. Zsivkov Moszkvában Todor Zsivkov, a Bolgár KP főtitkára, a bolgár államtanács elnöke pénteken munkalátogatásra Moszkvába érkezett. A vendéget a repülőtéren több magas rangú hivatalos személyiség társaságában Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a párt moszkvai városi bizottságának első titkára köszöntötte. Cuellár Algériában Az ENSZ főtitkára pénteken 'Kínaiban az algériai fővárosba crkezett. Afrikai körútja utolsó állomásán Pérez de Cuellár tárgyalásokat folytat az algériai vehetőkkel, elsősorban Bualem Besszaieh külügyminiszterrel. A tervek szerint szombaton, elutazása előtt fogadja őt Sadli Ben- dzsedid államfő. Brzezinski nyilatkozata Mit várhat Magyarország George Bushtól? (Folytatás az 1. oldalról) kozásoknak.” A kérdésre, ő mely álláspontot vallja, Brzezinski a közös nyugati erőfeszítések fontosságát hangsúlyozta. Nézete szerint a magyar- és lengyelországi helyzet Spanyolországéhoz hasonlítható, az ’50-es évek végén: lezárul egy politikai korszak és a társadalmi-gazdasági erők készen állnak új, építő kezdetre, ameny- nyiben erre pozitív ösztönzést kapnak kívülről. Spanyolország a ’60-as, ’70-es években jelentős gazdasági sikereket ért el. "Véleményem szerint Magyarországnak és Lengyelországnak megvannak az adottságai ahhoz, hogy építően bekapcsolódjanak a szélesebb európai gazdasági együttműködésbe, ami igen jótékony hatással lenne az életszínvonalra, az ipar korszerűsítésére, a részvételre a világkereskedelemben. E két országnak jól képzett, művelt munkásosztálya, meglehetősen jó gazdasági erőforrásai vannak — nemcsak a mezőgazdaságban —, jó ipariműszaki káderállománya. Igen gyengék viszont a vezetési ismeretekben, iparuk pedig elavult. Ezért gazdasági problémáik súlyosabbak, mint a spanyolokéi voltak. Ám ha a nyugat, Amerika, az NSZK, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia támogató- lag reagál, a helyzet pozitív elemei kihasználhatók s a két ország 5 — 10 éves távlatban egészséges, szükségleteit fedező növekedést érhet el. Nézete szerint két feladatról van szó. Az egyik, hogy rövid távon megkönnyítsék e két országban az átmenet elkerülhetetlenül fájdalmas következményeit, amit az inflációs spirál, az adósságteher és szélesebb értelemben az egész, katasztrofális gazdasági helyzet jelent. E feladatnak Amerika sem tud egyedül eleget tenni. Ezért volna szükség összefogására Nyugat-Európával és Japánnal, s a kérdésnek fontos helyet kell elfoglalnia a vezető tőkés országok júliusi, párizsi csúcstalálkozóján. A rövid távú támogatás egyébként nem igényel nagymértékű tőkebevonást — ez most nem is lehetne hasznos. Szó lehetne viszont hosszú távon növekvő nyugati beruházásokról, a közös vállalkozások fejlesztéséről, az exportra termelő ágazatok, illetve a mezőgazdaság támogatásáról. Véleménye szerint mindesetre irreálisak az olyan elképzelések, mint Lech Walesáé, aki Lengyel- ország segélyszükségletét tízmil- liárd dollárra tette. „Ilyen ösz- szegről Amerikában még a közvetlen szomszéd Mexikó esetében sem beszélnek, amely pedig még súlyosabban eladósodott” — mondotta. Ugyanakkor a nyugatnak hosz- szú távon is támogatnia kell a kelet-európai, nagymértekben a sztálini örökségen nyugvó gazdasági és politikai rendszerek átalakulását korszerű, pluralista gazdasági és politikai rendszerekké. Az utóbbi a fontosabb s a nagyobb erőfeszítést kívánó feladat. ”Sok elgondolás került terítékre, s úgy hiszem, nem alakultak még ki a végső döntések, itt, Washingtonban sem”— hangoztatta Brzezinski. A kérdésekre, mit várhat Magyarország George Bushtól, a tudós rendkívül pozitív képet festett az elnökről. Mint mondotta, annak hat elődjét ismerte, Ken- nedy-ig visszamenőleg, de Bush — Washingtonban rendhagyó módon — jobban érdeklődik Ke- let-Európa iránt, mint bármely amerikai elnök, akik számára a térség többnyire perifériális jelentőségű volt. Bushra maradandó intellektuális és érzelmi benyomást gyakorolt alelnökként tett varsói és budapesti útja, mondotta, és őszintén érdeklődik az ottani változások iránt. Felismerte ugyanis, hogy a keleteurópai helyzet'alakulása nagyban siettette a hidegháborút. Ha e változások jól alakulnak, annak fontos kihatásai lesznek a kelet-nyugati viszonyra, míg ha a reformok kudarcot vallanak és visszatér az elnyomás, ez valószínűleg a hidegháború visszatérését jelenti, és negatív kihatással lesz Mihail Gorbacsov, a peresztrojka sorsára. A Szovjetunió várható politikájával kapcsolatos kérdésekre válaszolva Zbigniew Brzezinski hangsúlyozta; véleménye szerint a jelenlegi szovjet vezetés kész arra, hogy messzemenően elfogadja e két országban a békés fejlődést, az átalakulást mindaddig, amíg a demokrácia megteremtése nem vezet nyílt szovjetellenes megnyilvánulásokhoz, a Varsói Szerződés elutasításához, a Szovjetunió geopolitikai érdekeinek közvetlen veszélyeztetéséhez. Ilyen esetben beavatkozással számolni kell. A Szovjetunió a negyvenmilliós Lengyelország esetében valószínűleg érzékenyebb lenne a stabilitást veszélyeztető drámai változásokra, mint Magyarország vonatkozásában — de szélesebb összefüggésben a két ország megítélése hasonló lehet, tette hozzá. Egyébként Magyarországnak is ugyanazt a tanácsot tudja adni, mint legutóbb lengyelországi előadásain: ’’Miközben e két ország megszerzi nemzeti szuverenitását, egyidejűleg arra kell törekedniük, hogy fenntartsák a szövetséget a Szovjetunióval. E szövetség felbontása nem geopolitikai érdekük. ” Zbigniew Brzezinski nézete szerint egyébként a közeli jövőre egy esetleges beavatkozásnál nagyobb veszély a belső gazdasági katasztrófa, amely a lakosság ra- dikalizálódásához vezet. A belső robbanás azután a kommunista pártok konzervatív elemeit arra indíthatja, hogy a „kínai megoldást” alkalmazzák, mondotta. A testület súlypontja a középjobbról a középbalra helyeződött át Európa Parlament: csökken-e a demokráciadeficit? Európa 12 országában már kiürítették a szavazóhelyiségeket, visszavitték a raktárakba az urnákat, már mossák a falakról a plakátokat, és mára már ismeretes a 12 országban öt évre csütörtökön, illetve vasárnap megválasztott új Európa Parlament 518 képviselőjének neve és politikai hovatartozása. Csak azt nem tudni még, mit tekint majd feladatának ez a testület abban a közösségben, amely még mandátuma idején megkísérli lebontani a tagállamai közti forgalmat gátló összes akadályokat, s 1992 végére meg akaija teremteni az egységes nagypiacot? „Quo vadis” — merre tartasz, Európa Parlament? Az a belső forradalom, amely felé tehát a közösség halad, mindenképpen megváltoztatja az Európa Parlament helyzetét. Az egységes nagypiac szükségszerűen növeli az integráció fokát és vele a központi javaslattevő-végrehajtó szerv, a bizottság szerepét, hasonlóképpen erősíti azoknak a döntéseknek hatását, amelyet a tagállamok mindenkori kormányainak vezetőiből, minisztereiből álló tanács hoz. Tizenkét demokrácia adja át ily módon nem demokratikusan választott, hanem kinevezett, illetve végrehajtó szervek tagjaiból álló szerveknek szuverenitása fokozódó részét. Ezt a folyamatot — a brüsszeli zsargonban: a demokráciadeficitet — kellene ellensúlyoznia az Európa Parlamentnek, amely tehát a népfelséget képviseli a közös intézményrendszerben. Mivel azonban a törvényhozás a nemzeti parlamentek jogköre, ezt mindeddig megtagadták a tagállamok a Strasbourgban ülésező testülettől. Jogköre ugyan nő, de mindmáig be kell érnie a közösség költségvetésének jóváhagyásával, s azzal, hogy bizonyos fokig beleszólhat a miniszteri tanács döntéseibe, módosíthatja azok szövegét (a tanács csak akkor bírálhatja felül az Európa Parlamentet, ha tagjai egységesen foglalnak állást, ami nemigen fordul elő nagyobb viták esetén). Az alapvető kérdés tehát az, hogy fellép-e az Európai Közösség 240 millió választóját képviselő parlament a nagyobb, tehát a törvényhozó jogkörért, s ezzel megindul-e a tizenkét állam az integráció magasabb foka felé, vagy sem. Az euroképviselők régóta sürgetik ezt, de a döntést továbbra is a nemzeti kormányok mondják ki — ezen a mostani választások sem változtattak, annál is inkább, mivel a részvételi arányszám viszonylag alacsony volt: ahol a voksolás nem volt kötelező, minden második választó távol maradt az urnáktól. Ez persze éppen azzal magyarázható, hogy az Európa Parlament hatásköre korlátozott — a kör bezárul. Mindamellett megjósolható, hogy a strasbourgi testület erőteljesebben fogja követelni a nagypiac mellett Európa „szociális dimenziójának,, kiépítését, s a környezetvédelem szempontjainak érvényesítését, s talán inkább kész lesz „felvállalni,, a konfliktust a bizottsággal és a miniszteri tanáccsal. Erre enged következtetni, hogy a testület súlypontja a középjobbról most, a szocialisták — elsősorban a brit munkáspárt — és a zöldek erősödésével a középbalra helyeződött át. S alighanem az idők jele, hogy az integrációt leghevesebben ellenző Margaret Thatcher konzer- vatívjai látványos vereséget szenvedtek az Európa-párti pálfor- dulást végrehajtott munkáspárttól — éppen ez tolta balra a strasbourgi testületet. „ Baracs Denes
