Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 147. szám ÁRA: 1989. június 24., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA A BÜNTETÉS: HALÁL „Gyűlölöm a férjemet, ezt az ítéletet vártam!” — gyermekgyilkos felesége. mondja a (4. oldal) KISNÁNAI TÁVLATOK „...szinte kivétel nélkül mindenki szüretel...” (5. oldal) HÉT KÉRDÉS - ÁRKUS JÓZSEFHEZ „Kertészkedem, füvet, sövényt nyírok...” (6. oldal) A TEMETÉS „A forradalomra emlékeztetve lyukas zászlók lobognak szerte a téren.” (8. oldal) Az MSZMP Központi Bizottsága péntek reg­gel 9 órakor kezdte meg ülését, s ma folytatja azt. A kongresszus össszehívására és előkészítési rendjére a Politikai Bizottság megbízásából Grósz Károly főtitkár tett javaslatot. Kimmel Emil, a párt szóvívőhelyettese az MTI-nek el­mondta: a főtitkár beszámolója és az ezt követő vita nem pusztán a kongresszus időpontjáról és annak lebonyolításáról szólt, hanem arról is: mit kell tenni azért, hogy a párt legfelsőbb fóruma a megújulás szellemében végezhesse munkáját. A Központi Bizottság mélyreható elemzés igé­nyével vizsgálja a belpolitikát, a párt belső hely­zetét és azokat a problémákat, amelyek a párttag­ságot és az egész közvéleményt egyaránt foglal­koztatják. A vitában hűsznál többen jelentkeztek hozzászólásra, s tegnap tizenkilencen kaptak szót. A mára elhúzódó ülésen már elhangzott hozzászólások szenvedélyességet, elszánt, tisztá­zó egységkeresést tükröznek. A testület várhatóan nem tárgyalja meg azt a már előre bejelentett témát, amelynek során megkívánta fogalmazni az MSZMP viszonyát az egyházakhoz és a valláshoz. Ezt egy későbbi idő­pontra halasztja. Ugyanakkor véleményt cserél­nek annak a bizottságnak a jelentéséről, amelyet Fock Jenövezet és a megüresedett párttisztségek­re tesz javaslatot. Tényszerűbb, teljesebb információ, híradás csak ma, a vita lezárását és a döntéshozatalt kö­vetően lesz. (MTI) Brzezinski nyilatkozata Mit várhat Magyarország George Bushtól? Építően bekapcsolódni a széles európai gazdasági együttműködésbe Megegyezés hiányában békés termelői tüntetés — kombájnokkal Mi lesz a gabona felvásárlási árával? George Bush többet tud Ke- let-Európáról, mint bármely elődje, és a térség történelmi fontossága ismeretében készül varsói és budapesti útjára. Az amerikai kormányon belül még folynak a viták arról, milyen gaz­dasági segítséget nyújtsanak e két országnak — a túlzott vára­kozások mindenképpen alapta­lanok. Kelet-Európa támogatá­sának ügye egyébként várhatóan a vezető tőkés országok júliusi csúcsértekezletének napirendjé­re kerül. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának, Hel- tai Andrásnak adott nyilatkoza­tában Zbigniew Brzezinski. Az ismert tudós Carter elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója volt, és a republikánus kormányok is kikérik véleményét a szovjet és a kelet-európai politika kérdései­ben. Brzezinski emlékeztetett, hogy Bush elnök Európa termé­szetellenes megosztottságának megszüntetését tűzte ki az ame­rikai politika általános céljául. A varsói és budapesti út most alkal­mat ad arra, hogy elgondolásait részletesebben megfogalmazza és alkalmazza — erről tanács­koznak most a kormányban. "Az adminisztrációban bizonyos fo­kig ellentétes nézetek vannak a kelet-európai gazdaságok kilá­tásairól. Egyesek úgy vélik, hogy e távlatok meglehetősen negatí­vak, hogy a két országban eddig kialakított új formák nem men­nek elég messzire. Mások derűlá­tóbb és valamelyest rugalmasabb állásponton vannak. Ugyanak­kor vita folyik arról is, minek ad­janak hangsúlyt a támogatás­ban: a kormányközi megközelí­tésnek, vagy pedig a magántőke beruházásainak, a közös vállal­(Folytatás a 2. oldalon) Mégis lesz aratási demonstrá­ció június 29-én, Péter, Pál nap­ján, mivel a termelők képviselői a pénteki egyeztető tanácskozá­son sem tudtak megállapodásra jutni a kormány és a MÉM kép­viselőivel a gabona felvásárlási árának soron kívüli, 30 százalé­kos emelésében. A június 19-én, a MÉM-ben átnyújtott tízpontos petícióról — amelynek egyik tétele az áreme­lés — újabb megbeszélést tartot­tak a szakminisztériumban, ahol a kormányt Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes, Háttér Csaba mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, valamint Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke; míg a termelő­ket Szegő László, a turkevei Vö­rös Csillag Tsz elnöke, a de­monstrációt előkészítő bizottság vezetője, valamint Szabó István, a TOT elnöke és Lehoczki Mi­hály, a TOT főtitkár-helyettese képviselte. Az üzemek érdekeit figyelembevéve a bizottság to­vábbra is fenntartotta álláspont­ját és követeléseit. Ezekre a fő­hatóságok képviselői részletes, kimentő válaszokat igen, ám na­gyobb engedményt nem adtak, mivel a gabona felvásárlási árá­nak viszonylag jelentős emelése egyes fontos élelmiszertermékek fogyasztói árának növelése nél­kül nem volna megoldható. A mostani megbeszélésen Hütter Csaba összefoglalta az egy héttel korábban lezajlott ta­nácskozáson elhangzottak lé­nyegét, ezután Szabó István, a TOT elnöke — úgy is, mint a nádudvari Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet elnöke — felhívta a figyelmet arra, hogy a demonst­rációt nem a TOT és nem is an­nak elnöksége kezdeményezte, hanem az üzemek. Ám az érdek- képviselet központjában egyál­talán nem bánták meg, sőt örül­nek, hogy a demonstrációt fölka­rolhatták és támogathatják. Vé­leménye szerint a június 19-i pe­tícióátadás óta valamelyest mér­séklődött a hangulat, noha az 500 igen nehéz gazdasági hely­zetben lévő szövetkezet gondja mit sem változott. Ezután Szegő László fejtette ki a termelők álláspontját. El­mondta: a demonstrációval vál­tozatlanul azt akarják jelezni, hogy az egész agrárágazat valódi veszélyben van, és ennek végki­fejletét kívánják megelőzni. Olyan gabonaáremelést azon­ban ők sem akarnak elérni, amely a lakosság anyagi helyze­tét súlyosbítja, mindössze abból a többletjövedelemből kívánnak részesedni, amelyet az üzemek megtermelnek, de a költségvetés túlzottan nagy hányadban elvon. Vissi Ferenc elismerte: tudják, hogy a termelők már nemcsak a gabona, hanem az egész ágazat helyzetének javítását kívánják. Ám a gabona felvásárlási árának újabb, ezúttal 30 százalékos emelése — amellett, hogy egyol­dalú lépés lenne — feltétlen meg­követelné a tőkehúsok és a hús­termékek árának 20-22 százalé­kos, a marhahús, a tej, a csirke és a kenyér árának 12-14 százalé­kos emelését, mivel a gabonaá­rak növekedése a hizlalás költsé­geibe is ’’begyűrűzne”. A kormányzat előtt is világos az élelmiszer-gazdaság helyzete, érzik a mezőgazdasági termelők körében felgyülemlett feszültsé­get — mondotta Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes. Kijelentette: a kormány nevé­ben kötelezettséget vállal arra, hogy három év alatt megteremtik a gabonatermelés jövedelmező­ségét. (MTI) Hasonló programmal mint tavaly Egri napok Arezzóban Tavaly júniusban részletesen beszámoltunk arról, miként mu­tatkozott be Eger és Heves me­gye az olaszországi Arezzóban, és végigkövettük a toszkán város októberi viszontlátogatásának eseményeit is. Az idén ismét sor kerül kölcsönös rendezvények­re, június 25-től 28-ig elsőként Arezzóban. Péntek hajnalban utazott el a magyar küldöttség, hogy tovább építse a két település gazdasági és kulturális kapcsolatait. A program részben hasonló az 1988-ashoz, bár most szeré­nyebb költségvetési keretek áll­tak rendelkezésre. Tavaly a legnagyobb érdeklő­dés az egyik elegáns étteremben, illetve egy szabadtéri sátorban tartott vacsoraesteket kísérte, az olaszok gyorsan megkedvelték a számukra különleges magyar izeket. Tájegységünk jellegzetes étkeit ezúttal az egri áfész dolgo­zói készítik majd: az Expressz ét­terem és a Sziklaforrás vendéglő szakácsai. Természetesen a tüzes cigányzene ezúttal sem marad el. A színhely ismét a Risorgimento téri nagy sátor lesz, ahol egytálé­telek, desszertek szerepelnek az étlapon. Kedden kamarai napot ren­deznek, ahol a sajtóval, majd a város vállalkozóival találkoznak a magyar gazdasági szakembe­rek, hogy a termelésben és a ke­reskedelemben lehetséges ko­operációkról tárgyaljanak, üzle­teket kössenek. Ezen részt vesz többek között az Egri Áfész, az iparcikk kiskereskedelmi válla­lat, a Tradecoop külkereskedel­mi társaság, a kereskedelmi ka­mara északmagyarországi tago­zata. A magyar szakemberek eh­hez a naphoz fűzik a legtöbb re­ményt, mert szeretnének előre lépni az együttműködésben. Ismét megrendezik a kisiparo­sok, iparművészek vásárát is: a Tradecoop tágas pavilonjában kristályüvegeket, kerámiákat, népművészeti alkotásokat, bi­zsukat és más ajándéktárgyakat kínálnak az olasz árszínvonalhoz képest olcsón. Az Eger Tourist is jelen lesz a magyar napokon, ami igazán ért­hető, hiszen tavalyi akciójuk ed­dig közel 4 millió forintot hozott valutában — ennyi pénzt hagy­tak Egerben az Arezzóból érke­zett turisták. Ezúttal az Apogeo Utazási Irodával közösen hirde­tik programjaikat, közöttük egy,csak a magyar napok alatt érvényes extra kedvezményt:öt napot tölthetnek Magyarorszá­gon azok, akik befizetik a 99 dol­láros összeget. Ezen kívül még hatféle ajánlattal csalogatják az utazókat. Szerepel ezek között szüreti mulatság, lovastúra, gyó- gyüdülés. Kedvcsinálónak színes prospektusokat visznek maguk­kal, és a bürokráciát mellőzve helyben fogadják a megrendelé­seket. Tavaly hiányzott a prog­ramból az igazi népzene. Ezt a hiányt most az Egri Néptánce­gyüttes huszonnégy fős csapatá­nak fellépései pótolják. Az utób­bi időben megerősödött együttes több helyszínen is ízelítőt ad a jellegzetes magyar tánckincsből, és egy olasz csoporttal közös mű­sorban is fellépnek. A négy na­pos fesztivál idején az arezzói te­levízió több összeállítást sugároz az eseményekről és Magyaror­szágról. Koncz János A történelmi emlékekben bővelkedő város ódon főtere Tavaly cigán/zenés vacsoraestek aratták a legna gyobb sikert Hézagok Néhány napja ismerősöm meghívott saját baráti társa­ságába egy kis diskurálásra. Számomra már a beszélgetés legelején kiderült, hogy nem volt hiábavaló eljönnöm, hi­szen igen okos, művelt embe­rekkel ismerkedhettem meg, akik meglehetősen jól eliga­zodnak napjaink nem köny- nyen átlátható történései kö­zött is. Éppen ezért hát igen meglepődtem, amikor a szó egy bírósági ügyre terelődött. Az eset maga nem volt túlon­túl érdekes, az azonban már mindenképpen figyelemre méltónak, azaz inkább elgon­dolkodtatónak bizonyult, hogy azok a honfitársaim, akik addig minden témában komoly jártasságról tettek ta­núbizonyságot, most micsoda ostobaságokat mondtak. Egymást érték a butábbnál butább megjegyzések, primi­tív gondolatok, jogi tévedé­sek. Azonnal kiderült, a leg­többjük alig-alig konyít vala­mit még csak a legelemibb ilyen jellegű dolgokhoz is. S ez azért - legalábbis jómagam így vélekedem - roppant szo­morú. Mit kell ezen keseregni - je- : gyezhetné meg valaki —, í azért vannak ott a szakembe­rek, a jogászok, hogy ameny- nyiben szükséges, ok majd el­igazodnak ezekben a berkek­ben. Nos, való igaz, nem kell mindnyájunknak tökéletesen tájékozódnunk az ezernyi jogszabály között. A helyzet azonban azért nem ennyire egyszerű. Mert ha azt nem is 1 kívánhatjuk, hogy az embe- ; reknek abszolút mértékben a I kisujj ukban legyen valameny- nyi törvény, törvényerejű ren­delet, stb., az Qzért mégis üd­vös lenne, ha legalább alapve­tő jogi ismereteik lennének. Sokszor halljuk emlegetni a joghézagokat. Sajnos, lega­lább ennyiszer szólhatnánk a jogismeret hézagjairól is... Jómagam úgy látom, múl­hatatlanul szükséges lenne ezen „rések” mielőbbi be­tömködése. Legfőképpen azért, mert - szerintem - bizo­nyos fokig csökkenthetné a kiszolgáltatottságunkat. Mostanság alig-alig akadnak olyanok, akik tökéletesen tisztában lennének azzal, hogy például milyen jogosult­ságuk is van egy-egy velük szemben végbemenő rendőri intézkedés során, avagy mi­ként is zajlik egy-egy bírósági eljárás. S amikor aztán maguk is belecsöppennek valami ilyesmibe, csak tétován kap­kodják a fejüket, s közben fo­galmuk sincs arról, mi is tör­ténik velük valójában. Félreértés ne essék, azért, hogy mindez így van, nem az átlagember a felelős. Hiszen amire nem tanították meg, azt nem is tudhatja. Az effajta tudnivalók elsajátítását-elsa- játíttatását már általános is­kolában el kellene kezdeni, majd pedig a későbbiek során továbbra is folytatni. Ma is lé­tezik ugyan egy állampolgári ismeretek elnevezésű tan­tárgy, amely az említett célt hivatott szolgálni, csakhogy ez egyfelől kevés, másfelől pedig nem is olyan informáci­ókat ad, amelyeknek a gya­korlati életben lehetne hasz­nát venni. Jó lenne tehát ezt a kérdéskört mielőbb áttekin­teni, ennek utána pedig csele­kedni. Nem ártana ugyanis, ha a majdani jogállamban a jogot ismerő emberek élné­nek... Sárhegyi István A tisztázó egységketesés jegyében Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents