Heves Megyei Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. június 17, szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 7. Mementó Eger 1944 őszi ostromának polgári áldozatai Eger második világháborús áldozatainak és ártatlan mártír­jainak kutatása során már szá­mot adtunk az 1944. október 28- ai terrorbombázásról az irgalma- sok kórháza sebészeti osztálya ellen. Most ismét egy eleddig méla ködben hagyott kérdésre iparkodunk történészi tárgyila­gossággal fényt deríteni. Beható­an elemző kutatás során ipar­kodtam tisztázni azt a szemér­mesen mellőzött tragikus kér­dést: mennyi polgári áldozatot követeltek Eger város, 1944 őszi ostromának hadműveletei. E borzalmakkal teli kérdést eleddig nem illett, avagy talán nem is volt tanácsos nemcsak bolygatni, de még csak szóba is hozni. A mai fiatalság, avagy a városban az utóbbi évtizedek során megtele­pedett lakosság halovány sejtés­sel sem bír arról, hogy a megye- székhely polgári lakosságától milyen komoly véráldozatot kö­vetelt felszabadítása a fasiszta uralom alól. A kép, a napfényre derített számadatok szivet facsaróan tra­gikusak, de hogy tisztán és reáli­san lássuk 45 esztendő múltán e semmiképpen sem elhanyagol­ható tényeket, számadatokat, szembe kell néznünk a rideg va­lósággal. A 2. Ukrán Front csapatai 1944 október végére elérték a Tisza vonalát, melyet a német és magyar fasiszta erők keményen védelmeztek; de végül is novem­ber első hetében sikerült az 53. és a 27. hadseregnek átkelnie a Ti­szán, s megkezdték az előrenyo­mulást megyénk területén. Az 53. hadsereg északnyugat, Gyöngyös irányában tört előre, a 27. hadsereg azonban Eger felé nyomult kemény harcok árán előre. Számítani lehetett az utób­binak a magyar és német erők szívós ellenállására, hiszen Eger az észak felé vivő utak egyik kul­csa, a mögöttes hegyvidékre ve­zető utak torkolatában. Az első két halottra november 20-áról derült fény. Ekkor Kubinyi Fe­renc 40 éves városi tisztviselő és a 18 esztendős Tóth Tibor vesztette életét. Számosabban első ütemben a város déli részén, a Kanadában, a téglagyár mellékén, a Makiári út, majd pedig a Szépasszony-völgy tájékán szedte áldozatát az ost­rom. November 21. és 25. között 13,25. és 30. között pedig már 32 főnyi egri áldozta életét. Tudnunk kell, hogy végül is 1944. november 30-án szaba­dult fel Eger, s vették birtokába a várost a Vörös Hadsereg 2. Uk­rán Frontja 27. hadseregének egységei. De a német és magyar erők szívósan védekeztek, és Felső- tárkány december 10-én, Felné­met pedig csak 12-én szabadult fel. De a tűzfegyverek haláltosztó lövedékei Egerben még decem­berben is szedték áldozatukat. December első öt napjában 11 egri polgári lakos vesztette életét. Egyébként december hónap so­rán 37 egri halálesetre derült fény. De tudnunk kell, hogy sokan sebesülésük után csak hosszabb- rövidebb idő múltán a kórház­ban haltak meg. így 1945 janu­árjában még 6, áprilisában és májusában még 2-2 egri polgár halt meg háborús sebesülése nyo­mán. Én vizsgálataimat 1945júniu­sáig végeztem, s úgy találtam, hogy Eger ostroma során 96 pol­gári személy vesztette életét, ami bizony igen komoly és számotte­vő veszteségnek tekinthető,, hi­szen polgári személyekről van szó. Hogy ez az egri polgári vesz­teség minő magas, mi sem tanú­sítja jobban, minthogy a harcban 312 szovjet katona esett el. A város ostromában életüket vesztett polgári személyek közül 68 volt a férfi és 27 a nő. Férfiak és nők sorában 30 és 50 év között fordult elő a legnagyobb veszte­ség, de az elhaltak között a fiúk között 10 éves korig 7,10 és 20 év között már 9 esett áldozatul a há­borúnak. — A legfiatalabb a 16 hónapos Jacsó Lacika volt, a leg­idősebb pedig Jilek Károly 82 esztendős MA V főfelügyelő volt. A hadi események következté­ben életüket vesztettek elsöprő többsége a külvárosok lakosai­ból adódott, s csak alig-alig akad belvárosi közöttük. A társadalom minden részét megtaláljuk a 96 polgári áldoza­tok sorában, a cigányzenésztől az orvosig, a MÁ V-alkalmazottak­tól, a diákokon át a földművese­kig és iparosokig. Halálukat ak­naszilánk, gránátrobbanás, ké­zifegyver lövedéke okozta... Bizonyosra vehető, hogy a 96 polgári áldozat száma valame­lyest, néhánnyal még a valóság­ban magasabb, ugyanis én csak 1945. júniusáig vizsgáltam az eseteket, de joggal feltételezhe­tő, hogy a háborús sérülésből eredően-még a későbbi hóna­pokban is néhány polgári áldo­zattal számolhatunk. Egy esetet külön is meg kell említenem. A 18 esztendős Stei­ner Imre cukrásztanuló, aki a Harangöntő utcában lakott, nem fegyver áldozata lett, hanem a Deák Ferenc ^ma: Lenin) úton november során vesztette életét testi megkínoztatás miatt fellé­pett sokk következtében, — amint a hivatalos irat is tanúsítja. Nem tartom kizártnak, hogy a Deák Ferenc utcának egy emele­tes villájában székelt Gestapo végzett az ártatlan fiatalember­rel, aki minden bizonnyal meg­bújva elkerülte a deportálást. Akkor, amikor majd megem­lékezünk, kegyelettel kell majd gondolnunk erre a 96 polgári ál­dozatra is, akik a város 1944 őszi ostromának során vesztették éle­tüket; ártatlan gyermekekre, öreg és fiatal férfiakra és nőkre, akik­nek a kezében nem volt ugyan fegyver, de mégis az oltotta ki a legnemesebbet, a megismételhe- tetlent: életüket! *** A felszabadító harcok idősza­kában a két egri kórházban éppen 50 olyan nem egri polgári személy húnyt el, akiknek sebesülését fegyver okozta! Heves megye egész keleti feléből származtak ezek az áldozatok. Legtöbben, — hatan — Egerbaktáról, öten pedig Füzesabonyból. — Ez a tény is ar­ra serkent, hogy helyes lenne, ha Felnémet példája nyomán, Heves megye helységeiben is akadna egy-egy lelkes polgár, aki felku­tatná, összeállítaná a második vi­lágháború és a fasiszta önkény ál­dozatainak listáját. Említést érdemlő adat, hogy a szovjet frontról sebesülten az eg­ri hadikórházba szállított 23 éves földműves Kis Pál szakasz­vezető kömlői, Forgó Sándor földműves egerbaktai lakos 1944. augusztus 7-én, illetve jú­nius 5-én itt halt meg. Sugár István A „Csillogó Kavics” nevű amerikai űrfegyver modellje Washington: A nem egészen egy méter hosszú, öt kilogrammnál kisebb súlyú, ’’Csillogó Kavics” nevű robbanószerkezet modellje, amelyeket az amerikai űrvédelmi program keretében tízezerszám tervez­nek a világűrbe telepíteni. A szerkezet külső irányí­tás nélkül lesz képes észlelni és megsemmisíteni a támadórakétákat. Mindezt Chiney amerikai védel­mi miniszter jelentette be a képviselőház katonai bi­zottsága előtt, (jobbra) Leopárdkölykök Bochum: 7 hetesek és már nagyon temperamentu­mosak a Bochumi állatkert leopárdkölykei (balra) Hogy mik vannak... Egyfülű nyíllak Nizza, Franciaország: Betti úr, nizzai gazdálkodó bemutatta két egyfülű nyulát, „akik” ez év ele­jén születtek nyúlfarmján * (Népújság-telefotó-MTI Külföldi Képszerkesztőség) Emlékek a múltból A Jedlik-féle villámfeszítőtől a Nemzeti csillárjáig szaki megoldásokat alkalmaztak a villamosenergia-fogyasztás mérésére. Féltett, eredeti tárgy -a Jedlik- féle villámfeszítő. A feszültség­sokszorosítás elvének bemutatá­sára szolgáló eszközzel Jedlik Ányos 1873-ban a bécsi világki­állításon nagy sikert aratott. Napjainkban pedig a diákok kö­rében segít megérteni a fizikaó­rán tanultakat. Ganz Ábrahám termékei mél­tán voltak elismertek: a maga korában a világszínvonalat kép­viselték. Transzformátorai és forgógépei közül néhány szép da­rab látható. A „civil” látogató számára ta­lán a háztartási gépek fejlődését bemutató kiállítás a legérdeke­sebb. Megcsodálhatjuk a század elején készült ős-hűtőszekrényt. Itthon gyártották, Bosch-licenc alapján, s ugyanolyan elven mű­ködött, mint mai társai. Az első hazai mosógép 1930 körül szüle­tett meg, és még most is használ­ható. Igaz, külsőre egyáltalán nem hasonlít újabb testvéreire, a mosást is más technológiával végzi, mint az automaták. (Tar­tóssága mindenesetre bizalmat ébreszt.) Bizony, állapíthatjuk meg, mai modern, gépesített háztartá­sunk minden eszközét feltalálták és használták már a századfordu­ló idején, talán csak a centrifuga kivétel ez alól. Varrógép és pad­lókefélő könnyítette a háziasz- szony munkáját. Az étel gyorsan elkészült a villamos tűzhelyen. Vasalóban, úgy tűnik, többfélét írta le 1861-ben az öngerjesztés elvét. A dinamó-elv bemutatására szerkesztette ezt az eszközt * A világon elsőként Jedlik Ányos gyártottak, mint manapság, az utivasalótól a nyakkendővasaló­ig, széles kínálatból lehetett vá­lasztani. Természetesen a friss, forró kávé és tea, valamint a ro­pogós pirítós készítéséhez is elektromos edényt használtak. A most nyíló időszaki kiállítás a világítás történetével ismertet meg. A bemutatott tárgyak kö­zül a legnagyobb érdeklődésre a régi, Blaha Lujza téri Nemzeti Színház egyik csillárja tarthat számot. Eredetileg gázvilágítású volt, csak később alakították át elektromos áramúra. A reklámvilágítás múltjából egy Schmoll-paszta hirdetés ad ízelítőt. Érdemes megfigyelni, milyen gondosan választották meg eleink még a villanykapcso­lót is. Anyagával illeszkedett a lakáshoz, sőt a tapéta színéhez is. Akkoriban ugyanis készült kap­csoló rézből, bronzból, műkő­ből, porcelánból, ha kellett, fából esztergálták. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum keddtől péntekig, 11 és 17 óra között várja az érdeklődő­ket Budapesten, a VII. kerület­ben, a Kazinczy utca 21. szám alatt. Jó tudni: a belépés díjtalan, a látogatókat szakemberek kala­uzolják. Gy. K. Néhány lelkes, szakmáját sze­rető mérnök gyűjtőmunkája ala­pozta meg a Magyar Elektroni­kai Múzeum gazdag kiállítási anyagát. Nemcsak környezetük­ből mentették meg a még hasz­nálható tárgyakat, hanem járták a MÉH-telepeket is, s megvásá­rolták a beolvasztásra ítélt öreg motorokat és villamos készülé­keket. Nekik köszönhető, hogy a magyar elektrotechnika olyan nagyságainak, mind Jedlik Ányos, Bláthy Ottó, Ziper- nowsky Károly, Déri Miksa kor­szakalkotó találmányait szemlél­hetjük mi, mai látogatók. A gyűjtemény egyre gyarapo­dott, s 1982-ben múzeumi ran­got kapott. A szakmai múzeum fenntartója a Magyar Villamos­művek Tröszt és az Elektromos Művek. A kiállításnak otthont adó öreg épületben egykor „Bu­dapest Székes Főváros Elektro­mos Műveinek” transzformátor­állomása működött. Ma már több mint 10 ezer tárgyat mond­hat magáénak a múzeum, néz­zünk néhányat a legérdekeseb­bek közül! Szinte minden látogató hosz- szasan időzik az elektromos fo­gyasztásmérők /hétköznapi szó- használattal: a villanyórák/ fej­lődését bemutató vitrinek előtt. Nem is csoda, hiszen a müncheni után ez Európa második leggaz­dagabb ilyen gyűjteménye. A legrégibb típus 1895-ben ké­szült, s egészen napjainkig kö­vethetjük nyomon, milyen mű­Ezeket az elektromos tea- és kávéfőzőket a századforduló éveiben használták

Next

/
Thumbnails
Contents