Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. május 10., szerda KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottsága 1988. május 8-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ugyanakkor a párt cselekvőképességének védelmében ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési törekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erőinek összefogására van szükség. A Központi Bizottság leszögezi: demokratikus pártban nem lehetnek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek döntési jogának elismerése és a határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartania álláspontját. 3. A Központi Bizottság üdvözli a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, hogy a DEMISZ közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan kíván dolgozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban pártunk tagjaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és politikai érdekek alapján együttműködjön a DEMISZ szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékenységük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vihetők sikerre a fiatalok bekapcsolódása nélkül. A testület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DEMISZ Szövetségi Tanácsának képviselőiből jöjjön létre tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspontját napjaink főbb társadalompolitikai feladatairól, meghatározza az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság felkéri a párttagságot, a pártszervezeteket, a pártbizottságokat: a DEMISZ tagszervezeteinek helyi csoportjaival szervezzenek konzultációkat a közös munka lehetőségeiről, a párttestületekben megvalósítandó iljúsági képviseletről. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok pártszervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezdeményezik. III. A Központi Bizottság állást foglalt a Munkásőrség működéséről, további feladatairól. Megállapította, hogy a Munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkéntesen, demokratikus szellemben, törvényes keretek között működött. Tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaságban, a szolgálatban és a közéletben. A Munkásőrség vállalja a társadalom reformtörekvéseit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változásokhoz. Önkéntes fegyveres testületként a Magyar Népköztársaság védelmi rendszerébe integrálva, a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedik. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait, és felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a Munkásőrség feladatait az alkotmányos rend védelmében, az ország biztonságának erősítésében, a hátország- és területvédelemben, a katasztrófák elhárításában, az élet- és vagyonvédelemben, a közrend és közbiztonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság támogatja Németh Miklós miniszterelnök kormányátalakítási javaslatát. Állást foglalt, hogy nem él az Országgyűlésen a miniszterek jelölésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határozatát hatályon kívül helyezi. V. A Központi Bizottság döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről: — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egészségi állapotáról, és úgy határozott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagságából. A testület Kádár Jánoshoz levelet intézett, amelyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KB-titkári tisztségéből és központi bizottsági tagságából; — Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette osztályvezetői beosztásából; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét kinevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztályvezetőjévé; — Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztőhelyettesét megválasztotta a Központi Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesztőjének. A megüresedett párttisztségek betöltésére a Központi Bizottság jelölő bizottságot választott. * * * A Központi Bizottság a párttagság kezdeményezéseit is mérlegelve 1989 őszére összehívja az MSZMP országos értekezletét, amelynek pontos idejét, napirendjét, a küldöttválasztás módját a közeljövőben határozza meg. (MTI) „ Gulyáskommunizmussal ” az óvatos reformirányba Kádár János életútjának megítélése a nemzetközi sajtóban A DPA nyugatnémet hírügynökség kedden terjedelmes elemzésben értékelte Kádár János életútját, politikai tevékenységét, és megvonta a keddi felmentéssel „végérvényesen befejeződött Kádár-korszak” mérlegét. A budapesti keltezésű írás megállapította, hogy Kádár János a kommunista párt élén eltöltött 32 év alatt a nevével fémjelzett „gulyáskommunizmussal” óvatos reformirányba terelte Magyarországot. A politikai fejlődés azonban túlhaladt rajta: 1988 májusában leváltották a főtitkári tisztségből, s attól kezdve egyre inkább a bírálatok kereszttüzébe került. A jelentés ennek alátámasztására idézi azt a Grósz Károlynak tulajdonított kijelentést, miszerint Kádár János képtelenné vált arra, hogy lépést tartson a jelenlegi politikai változásokkal. Bírálat érte Kádárt 1956-ban játszott szerepéért, nyílt támadást intézett ellene a magyar televízióban Alexander Dubcek, amiért nem akadályozta meg a Varsói Szerződés csapatainak beavatkozását Csehszlovákiában, és őt tették felelőssé a reformok ellaposodása miatt kialakult gazdasági nehézségekért — írta a dpa. A hírügynökség Kádár János 1956 utáni tevékenységét ismertetve megállapította, hogy nemzeti színezetű óvatos reformirányvonalat hirdetett meg, amely a párton belül nagyobb vitaszabadságot tett lehetővé, a gazdaság decentralizálására és hatékonyságának növelésére irányult. Vezetése alatt Magyarország egyre jobban megnyílt a Nyugat felé. Kádár pártvezetőként ellenezte a személyi kultusz megnyilvánulásait. Ä hírügynökség szerint a gazdasági helyzet romlásával és a demokratizálódási igény fokozódásával egyre gyakrabban Kádárt tették meg „bűnbaknak”. A hétfői döntéssel pedig levonták a végső következtetést — véli a nyugatnémet hírügynökség. Az AFP francia hírszolgálati iroda Kádár János leváltásának okait illetően úgy vélte, hogy Kádár János mostanra gátjává vált a háború utáni magyar történelem újraértékelésének, valamint Nagy Imre rehabilitálásának. Az AFP-elemzés úgy véli, hogy Kádár János távozásával a jelenlegi vezetés előtt megnyílik az út e korszak tökéletes tisztázásához. A UPI amerikai hírügynökség a hétfői KB-ülés döntéseit ismertető jelentésében megállapítja, hogy a Kádár János irányításával fokozatosan bevezetett gazdasági reformintézkedések a 70-es években viszonylag magas életszínvonalat biztosítottak a magyaroknak. Kádár népszerűsége akkor kezdett csökkenni, amikor a nyolcvanas évek közepén a piacorientált reformok beleütköztek a merev gazdasági rendszer korlátaiba, és a magyaroknak a puszta életben maradáshoz két, sőt gyakran három állást kellett vállalniuk. A Tanjug jugoszláv hírügynökség kedden úgy értékelte, hogy Kádár János felmentésével az MSZMP új korszakába lép. Megkezdődik átalakítása, amelynek eredményes végrehajtásától nagyban függ a párt sikere a legközelebbi parlamenti választásokon. (MTI) A győzelem napján A fasizmus felett aratott győzelem 44. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek május 9-én Budapesten, a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél. (MTI-fotó: Petrovits László) Az MSZMP Központi Bizottságának levele Kádár Jánoshoz Kádár János elvtársnak Budapest Tisztelt Kádár János Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai megrendüléssel értesültek súlyosan megromlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az Ön egészségi állapotát, úgy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből és a központi bizottsági tagságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondásoktól sem mentes fel- emelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár János nevéhez kötődik. Ön a társadalom jobbításáért, a haza felemelkedéséért, a szocializmusért küzdő kommunista emberként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az Ön személyében, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet-nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, amikor hazánkat - lehetőségeinkkel és korlátáinkkal együtt is - a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nem egyszer téves döntések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban népünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: ismernünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Kedves Kádár Elvtárs! Megőrizzük munkásságának értékeit, következetesebben folytatjuk a reformok útján járva a nemzet további felemelkedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmélyítéséért kifejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát, elvtársi üdvözletünket küldjük. Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottságának javaslata politikai egyeztető fórum létrehozására 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt — együttműködve valamennyi felelős politikai tényezővel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia megteremtésére, a társadalmi, gazdasági válság leküzdésére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása a konstruktív erők közötti politikai párbeszédet, az együttműködés lehetőségeinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és önmérsékletet feltételez. Meggyőződése, hogy az egypártrendszerből a képviseleti demokráciába való átmenet csak szabad választások révén valósítható meg. A Központi Bizottság felhívja az ország minden társadalmi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társadalmi feszültségek, konfliktusok megegyezésen alapuló feloldását. Javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas a résztvevő szervezetek által meghatározott legfontosabb kérdések megvitatására. Az így kialakuló álláspontok szolgálhatják a nemzet fel- emelkedését. 2. Az MSZMP javasolja: a tanácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmányosság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyalófélnek, a tanácskozás ideje alatt tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményességét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. 3. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvánosságra hozatalát és eljuttatását az illetékes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék ki, hogy a megállapodásokban foglaltakat a nyilvánosság előtt képviselik és minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. 4. A Központi Bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyeztető fórum minél teljesebben reprezentálja a társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyaló- partnernek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az ellenzéki kerékasztalhoz tartozókat is —, amelyek az alkotmányosság talaján állnak, és kötelezettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszéléseken alakítható ki. A tárgyaló szervezetek kizárólag önmagukat képviselhetik, s szükséges, hogy rendelkezzenek írásos mandátummal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyeztető fórum napirendjére a következő témákat javasolja: (1) A politikai rendszer reformjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az információról stb.) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések részeként — az illetékes kormányzati szervek bevonásával — sor kerüljön a pártok működési feltételeinek rendezésére. (2) A gazdasági válság leküzdésére, a szociális feszültségek enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozása, valamint a társadalmi-gazdasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6. A Központi Bizottság az előzetes megállapodásokra is építve a kölcsönös bizalom és a Ki konstruktív munka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a/ Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyjék. A teljes üléseken minden résztvevő azonos időtartamú felszólalási lehetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. b/ A bizottságok — szakértők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés mutatkozik, a különvélemény meghatározott teijede- lemben rögzíthető. c/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a bizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. * * * A Magyar Szocialista Munkáspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számít- - hat a magyar társadalom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezdeményezések megvitatására és elfogadására. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága Ki lesz a párt elnöke? Az MSZMP KB székházában kedden délután rendezett nemzetközi sajtókonferencia témája a Központi Bizottság hétfői ülése volt. A Magyar Hírlap azt kérdezte: ki lesz a párt elnöke? Elképzelhető, hogy Nyers Rezső? A válasz szerint jelölő bizottság készít javaslatot, miként más megüresedett funkciók esetében is. Az MTI munkatársa annak a hétfőn megjelent interjúnak a hatásáról érdeklődött, amelyet a Magyar Nemzet készített Lengyel László közgazdásszal. Az írásban ugyanis javaslat fogalmazódott meg a hatalmi központnak az MSZMP-től a Minisztertanácshoz történő áthelyezésére — előrevetítve ennek minden konzekvenciáját. Szerepelt a cikkben az is, hogy Pozsgay Imre államminiszter esetleg felveti a javaslatot a KB ülésén. Megtörtént-e ez, s ha igen, a testület hogyan foglalt állást? — szólt a kérdés. Fejti György leszögezte: Pozsgay Imre a sajtóból értesült erről a kezdeményezésről. A továbbiakban utalt arra a vitára, amely az új pártokkal, társadalmi formációkkal folytatandó eszmecseréről alakult ki a KB-ülésen. Elmondta: nem ért egyet az ellenzéki szervezetek egy részének azzal a kinyilvánított szándékával, hogy a politikai tárgyalásokat megelőzően nem kívánnak kontaktust teremteni a kormányzati szervekkel.
