Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1989. május 10., szerda KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottsága 1988. május 8-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ugyanakkor a párt cselekvőképességének védelmé­ben ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési tö­rekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erői­nek összefogására van szükség. A Központi Bizottság leszögezi: demokratikus pártban nem lehetnek dogmák és megváltoztatha­tatlan többségi vélemények. A választott testületek döntési jogának elismerése és a határozatok végre­hajtásának kötelezettsége mellett minden párttag­nak joga van fenntartania álláspontját. 3. A Központi Bizottság üdvözli a Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét és elfoga­dott programját. Egyetért azzal, hogy a DEMISZ közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan kíván dol­gozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szerveze­tek tagjai minél nagyobb számban pártunk tagjai­ként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és politikai érdekek alapján együttműködjön a DE­MISZ szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékeny­ségük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politi­kai és gazdasági reformok nem vihetők sikerre a fia­talok bekapcsolódása nélkül. A testület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DEMISZ Szövetségi Tanácsának képviselőiből jöjjön létre tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspont­ját napjaink főbb társadalompolitikai feladatairól, meghatározza az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság felkéri a párttagságot, a pártszervezeteket, a pártbizottságokat: a DEMISZ tagszervezeteinek helyi csoportjaival szervezzenek konzultációkat a közös munka lehetőségeiről, a párt­testületekben megvalósítandó iljúsági képviseletről. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok pártszervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezdeményezik. III. A Központi Bizottság állást foglalt a Munkásőr­ség működéséről, további feladatairól. Megállapí­totta, hogy a Munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkéntesen, demokrati­kus szellemben, törvényes keretek között műkö­dött. Tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaságban, a szolgálatban és a közéletben. A Munkásőrség vállalja a társadalom reformtö­rekvéseit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változásokhoz. Önkéntes fegyveres testületként a Magyar Népköztársaság védelmi rendszerébe in­tegrálva, a Minisztertanács felügyelete alatt tevé­kenykedik. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi hatá­rozatait, és felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonatkozó új jog­szabályt. Ebben szükséges meghatározni a Mun­kásőrség feladatait az alkotmányos rend védelmé­ben, az ország biztonságának erősítésében, a hátor­szág- és területvédelemben, a katasztrófák elhárí­tásában, az élet- és vagyonvédelemben, a közrend és közbiztonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság támogatja Németh Miklós miniszterelnök kormányátalakítási javaslatát. Ál­lást foglalt, hogy nem él az Országgyűlésen a mi­niszterek jelölésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határozatát hatályon kívül helyezi. V. A Központi Bizottság döntött egyes párttisztség­viselők felmentéséről és kinevezéséről: — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egészségi állapotáról, és úgy határozott, hogy érde­meinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagságából. A testület Kádár Jánoshoz levelet intézett, amelyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost a KEB elnökévé történt meg­választása miatt felmentette KB-titkári tisztségéből és központi bizottsági tagságából; — Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tag­ját nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette osztályvezetői be­osztásából; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét kinevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztői funkció­jából, és kinevezte a KB osztályvezetőjévé; — Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztő­helyettesét megválasztotta a Központi Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesztőjének. A megüresedett párttisztségek betöltésére a Központi Bizottság jelölő bizottságot választott. * * * A Központi Bizottság a párttagság kezdeménye­zéseit is mérlegelve 1989 őszére összehívja az MSZMP országos értekezletét, amelynek pontos idejét, napirendjét, a küldöttválasztás módját a kö­zeljövőben határozza meg. (MTI) „ Gulyáskommunizmussal ” az óvatos reformirányba Kádár János életútjának megítélése a nemzetközi sajtóban A DPA nyugatnémet hírügy­nökség kedden terjedelmes elemzésben értékelte Kádár Já­nos életútját, politikai tevékeny­ségét, és megvonta a keddi fel­mentéssel „végérvényesen befe­jeződött Kádár-korszak” mérle­gét. A budapesti keltezésű írás megállapította, hogy Kádár Já­nos a kommunista párt élén el­töltött 32 év alatt a nevével fém­jelzett „gulyáskommunizmus­sal” óvatos reformirányba terelte Magyarországot. A politikai fej­lődés azonban túlhaladt rajta: 1988 májusában leváltották a fő­titkári tisztségből, s attól kezdve egyre inkább a bírálatok kereszt­tüzébe került. A jelentés ennek alátámasztására idézi azt a Grósz Károlynak tulajdonított kijelen­tést, miszerint Kádár János kép­telenné vált arra, hogy lépést tartson a jelenlegi politikai válto­zásokkal. Bírálat érte Kádárt 1956-ban játszott szerepéért, nyílt táma­dást intézett ellene a magyar te­levízióban Alexander Dubcek, amiért nem akadályozta meg a Varsói Szerződés csapatainak beavatkozását Csehszlovákiá­ban, és őt tették felelőssé a refor­mok ellaposodása miatt kiala­kult gazdasági nehézségekért — írta a dpa. A hírügynökség Kádár János 1956 utáni tevékenységét ismer­tetve megállapította, hogy nem­zeti színezetű óvatos reform­irányvonalat hirdetett meg, amely a párton belül nagyobb vi­taszabadságot tett lehetővé, a gazdaság decentralizálására és hatékonyságának növelésére irá­nyult. Vezetése alatt Magyaror­szág egyre jobban megnyílt a Nyugat felé. Kádár pártvezető­ként ellenezte a személyi kultusz megnyilvánulásait. Ä hírügynökség szerint a gaz­dasági helyzet romlásával és a demokratizálódási igény foko­zódásával egyre gyakrabban Ká­dárt tették meg „bűnbaknak”. A hétfői döntéssel pedig levonták a végső következtetést — véli a nyugatnémet hírügynökség. Az AFP francia hírszolgálati iroda Kádár János leváltásának okait illetően úgy vélte, hogy Ká­dár János mostanra gátjává vált a háború utáni magyar történelem újraértékelésének, valamint Nagy Imre rehabilitálásának. Az AFP-elemzés úgy véli, hogy Kádár János távozásával a jelenlegi vezetés előtt megnyílik az út e korszak tökéletes tisztázá­sához. A UPI amerikai hírügynökség a hétfői KB-ülés döntéseit is­mertető jelentésében megálla­pítja, hogy a Kádár János irányí­tásával fokozatosan bevezetett gazdasági reformintézkedések a 70-es években viszonylag magas életszínvonalat biztosítottak a magyaroknak. Kádár népszerű­sége akkor kezdett csökkenni, amikor a nyolcvanas évek köze­pén a piacorientált reformok be­leütköztek a merev gazdasági rendszer korlátaiba, és a magya­roknak a puszta életben mara­dáshoz két, sőt gyakran három állást kellett vállalniuk. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség kedden úgy értékelte, hogy Kádár János felmentésével az MSZMP új korszakába lép. Megkezdődik átalakítása, amelynek eredményes végrehaj­tásától nagyban függ a párt sike­re a legközelebbi parlamenti vá­lasztásokon. (MTI) A győzelem napján A fasizmus felett aratott győzelem 44. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek május 9-én Budapesten, a Sza­badság téri Szovjet Hősi Emlékműnél. (MTI-fotó: Petrovits László) Az MSZMP Központi Bizottságának levele Kádár Jánoshoz Kádár János elvtársnak Budapest Tisztelt Kádár János Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai megrendüléssel ér­tesültek súlyosan megromlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az Ön egészségi állapotát, úgy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből és a központi bizottsági tagságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondásoktól sem mentes fel- emelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár János nevéhez kötődik. Ön a társadalom jobbításáért, a haza felemelkedéséért, a szocializ­musért küzdő kommunista emberként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az Ön személyében, aki elévül­hetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet-nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érde­kében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas-hetvenes évek Ma­gyarországáról, amikor hazánkat - lehetőségeinkkel és korlátáinkkal együtt is - a megújulás előfu­táraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajain­kat nem egyszer téves döntések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban né­pünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: ismernünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Kedves Kádár Elvtárs! Megőrizzük munkásságának értékeit, következetesebben folytatjuk a reformok útján járva a nemzet további felemelkedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmé­lyítéséért kifejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát, elvtársi üdvözletünket küldjük. Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottságának javaslata politikai egyeztető fórum létrehozására 1. A Magyar Szocialista Mun­káspárt — együttműködve vala­mennyi felelős politikai tényező­vel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakí­tást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia megteremtésére, a társadalmi, gazdasági válság leküzdésére irá­nyul. Tudatában van, hogy a vál­ság elmélyülésének megakadá­lyozása a konstruktív erők kö­zötti politikai párbeszédet, az együttműködés lehetőségeinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és önmérsékletet feltételez. Meggyőződése, hogy az egypártrendszerből a képvise­leti demokráciába való átmenet csak szabad választások révén valósítható meg. A Központi Bizottság felhívja az ország minden társadalmi-po­litikai szervezetét, hogy tárgya­lóasztalnál közösen keressék a társadalmi feszültségek, konflik­tusok megegyezésen alapuló fel­oldását. Javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas a résztvevő szer­vezetek által meghatározott leg­fontosabb kérdések megvitatá­sára. Az így kialakuló álláspon­tok szolgálhatják a nemzet fel- emelkedését. 2. Az MSZMP javasolja: a ta­nácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmá­nyosság elveit, elismerik egy­mást egyenrangú tárgyalófélnek, a tanácskozás ideje alatt tartóz­kodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményességét. Kívánatos, hogy a politikai meg­állapodások előzzék meg a tör­vényalkotást. 3. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szük­séges állami intézkedések és jog­szabályok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvánosságra hozatalát és eljuttatását az illeté­kes állami szervekhez. A résztve­vők jelentsék ki, hogy a megálla­podásokban foglaltakat a nyilvá­nosság előtt képviselik és min­den rendelkezésükre álló politi­kai eszközzel érvényre juttatják. 4. A Központi Bizottság kívá­natosnak tartja, hogy az egyezte­tő fórum minél teljesebben re­prezentálja a társadalom valósá­gos politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyaló- partnernek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az el­lenzéki kerékasztalhoz tartozó­kat is —, amelyek az alkotmá­nyosság talaján állnak, és kötele­zettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszéléseken ala­kítható ki. A tárgyaló szerveze­tek kizárólag önmagukat képvi­selhetik, s szükséges, hogy ren­delkezzenek írásos mandátum­mal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. 5. A Magyar Szocialista Mun­káspárt az egyeztető fórum napi­rendjére a következő témákat ja­vasolja: (1) A politikai rendszer reformjával, a demokratikus át­menet megvalósításával kapcso­latos elvek és szabályok megha­tározása, az ezzel összefüggő sar­kalatos törvények (az alkot­mánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártok­ról, a választójogról, a tájékozta­tásról és az információról stb.) tartalmának és a soron követke­ző választások időpontjának megvitatása. Az MSZMP szük­ségesnek tartja, hogy a megbe­szélések részeként — az illetékes kormányzati szervek bevonásá­val — sor kerüljön a pártok mű­ködési feltételeinek rendezésére. (2) A gazdasági válság leküzdé­sére, a szociális feszültségek eny­hítésére irányuló intézkedések kidolgozása, valamint a társadal­mi-gazdasági konfliktusok erő­szakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6. A Központi Bizottság az előzetes megállapodásokra is építve a kölcsönös bizalom és a Ki konstruktív munka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a/ Az érdemi tanácskozás ple­náris üléseken és bizottságokban folyjék. A teljes üléseken min­den résztvevő azonos időtarta­mú felszólalási lehetőséget kap­jon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. b/ A bizottságok — szakértők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a dokumen­tumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a de­legációk vezetői aláírásukkal hi­telesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a kon­szenzus elvére épüljön. Ha vala­mely részletkérdésben vélemé­nyeltérés mutatkozik, a különvé­lemény meghatározott teijede- lemben rögzíthető. c/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a bizottsá­gok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tár­gyalófelek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. * * * A Magyar Szocialista Mun­káspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számít- - hat a magyar társadalom felelős politikai erőinek és a közvéle­mény többségének támogatásá­ra. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előre­vivő kezdeményezések megvita­tására és elfogadására. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága Ki lesz a párt elnöke? Az MSZMP KB székházában kedden délután rendezett nemzetközi sajtókonferencia témája a Központi Bizottság hétfői ülése volt. A Magyar Hírlap azt kérdezte: ki lesz a párt elnöke? Elképzel­hető, hogy Nyers Rezső? A válasz szerint jelölő bizottság készít javas­latot, miként más megüresedett funkciók esetében is. Az MTI munkatársa annak a hétfőn megjelent interjúnak a ha­tásáról érdeklődött, amelyet a Magyar Nemzet készített Lengyel László közgazdásszal. Az írásban ugyanis javaslat fogalmazódott meg a hatalmi központnak az MSZMP-től a Minisztertanácshoz tör­ténő áthelyezésére — előrevetítve ennek minden konzekvenciáját. Szerepelt a cikkben az is, hogy Pozsgay Imre államminiszter esetleg felveti a javaslatot a KB ülésén. Megtörtént-e ez, s ha igen, a testület hogyan foglalt állást? — szólt a kérdés. Fejti György leszögezte: Pozsgay Imre a sajtóból értesült erről a kezdeményezésről. A továbbiakban utalt arra a vitára, amely az új pártokkal, társadalmi formációkkal folytatandó eszmecseréről ala­kult ki a KB-ülésen. Elmondta: nem ért egyet az ellenzéki szerveze­tek egy részének azzal a kinyilvánított szándékával, hogy a politikai tárgyalásokat megelőzően nem kívánnak kontaktust teremteni a kor­mányzati szervekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents