Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. május 10., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Nemzeti Atlaszunk tükrében A mai Magyarország Van, aki óvja, van, aki dézsmálja préílci-e a közös? A mai Magyarországról ad teljes képet Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása, amely hamarosan elhagyja a nyomdát. Pécsi Márton akadémikus, az atlaszmű szerkesztő bizottságának elnöke az MTI munkatársának elmondta, a kiadvány a legfrissebb kutatási eredmények, statisztikai adatok tükrében mutatja be hazánk természeti adottságait, erőforrásait, gazdaságának és társadalmának állapotát, igazgatási rendszerét, lakosságának életkörülményeit. Ábrázolja mindazokat a jelentős változásokat, amelyek az utóbbi húsz évben — az atlasz első kiadása óta — országunkban bekövetkeztek, s utal a reformtörekvések eredményeire is. Elsőként a Magyar Tudományos Akadémia mostani közgyűlésén, majd kevéssel ezután a Nemzetközi Kartográfiai Szövetség budapesti kongresszusán mutatják be új nemzeti atlaszunkat. A vaskos mű hatezer példányban jelenik meg, 600 térképet, 200-nál több diagrammot, hat űr- és két légi felvételt, az ország ösz- szes települését ábrázoló térkép- mellékletet, valamint száz oldalnyi magyar-angol magyarázó szöveget tartalmaz. Tervezésében és kiadásában 50 intézmény több száz kutatója, szakembere vett részt. Az angol nyelvű szöveg lektorálásáról a brit szakgeográfusok szövetsége gondoskodott. A bevezető térképek alapul szolgálhatnak az ország természeti erőforrásainak, vagyoni helyzetének felméréséhez. Az éghajlati térképek hazánk időjárása számos tényezőjének napi, havi, évszakos, illetve sokévi változásairól adnak olyan információkat, amelyek a termelésben, a tervezésben hasznosíthatók. Új műfajt jelentenek az atlaszban a természet- és a környezetvédelmi térképek, amelyek elősegítik a környezet állapotának, károsító hatásainak megismerését. Az ipar és az építőipar fejlődését, térbeli elhelyezkedését ábrázoló térképek az új kiadású atlasz legtöbb információt tartalmazó fejezetei. A szöveges magyarázat értékeli a gazdaságirányítási reformot követő iparfejlesztési törekvéseket és azok megvalósítását gátló tényezőket. Rámutatnak például arra, hogy az ipar szerkezetében 1975-85 között végbement változás iránya és mértéke csak részben felel meg az előirányzottnak. A magyar ipari irányítás megkésve reagált a világ- gazdaság szerkezeti változásaira, a válságot okozó gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Az atlasz mezőgazdasági fejezetéből kitűnik például, hogy a mezőgazdaság fejlődésének „magyar útja” nemzetközi elismerést és jó helyezést eredményezett. A központi források, támogatások újraelosztása után azonban számottevően csökkent az egyéni és a csoportérdekeltség, az erőforrások célszerű hasznosítására irányuló törekvés. Az ország leglátványosabban fejlődő gazdasági ágazatáról, az idegenforgalomról szóló fejezet térképei bemutatják a legfontosabb vonzóerőket, az ország műemlékeit, védett építményeit, kereskedelmi szálláshelyeit. A térképekről leolvasható: a kül- és belföldi turizmus kétharmada az ország nyugati felében összpontosul. Ezért is szükséges új vonzó idegenforgalmi helyek kialakítása és a gyógyturizmus fejlesztése. Az egészségügy, az oktatás, a közművelődés és a sport helyzetét szemléltető térképek is a tennivalókra irányítják a figyelmet. Jelzik például, hogy az iskolakötelesek zöme alap- és középfokú oktatásban részesül, a felsőfokú oktatásban részesülők aránya európai viszonylatban azonban meglehetősen alacsony. Az ország demográfiai térképéről kitűnik, hogy a népesség fogyása 1985-ben elérte a 17 ezret, s várható, hogy az ezredfordulóra 300 ezerrel csökken a lakosság száma. Az atlaszban közzétettek olyan térképeket is, amelyek közismereti, oktatási célokat szolgálnak, bemutatják a lakókörnyezet állapotát, szerkezetét. Ilyenek egyebek között a fővárosi területek hasznosítását, a lakások állapotát, tulajdonjogi megoszlását ábrázoló térképek. Az új kiadású atlaszt bemutatják a karszt- és barlangkutatók, a technikai és tudományos haladásban részt vevő magyar kutatók idei, magyarországi találkozóján, valamint az év második felében Washingtonban a földtudományi, és Frankfurtban a geoö- kológiai kongresszuson. (MTI) Még az elmúlt évben került a kezembe a Heves megyei TE- SZÖV-nek az a jelentése, amely arról szól, hogy vajon milyen is a társadalmi tulajdon védelmének helyzete szűkebb hazánk termelőszövetkezeteiben. Nos — amint ebből az anyagból kiderült —, a dolog vizsgálata igencsak helyénvaló. Főként azt tudva, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tulajdon növekedése még az utóbbi öt évben is töretlen volt, jóllehet, a felhalmozási lehetőségek szűkültek. A hevesbeli téeszek állóeszköz állományának értéke 1987 végére meghaladta a 9 milliárd forintot. Ez indokolja, hogy ne csupán a közös vagyon gyarapításának lehetőségeivel, hanem megóvásának feltételeivel is foglalkozzunk. Utóbbi dolgot nehezíti, hogy a vagyontárgyak nem egy körülzárt területen koncentrálódnak, ráadásul a védekezésre fordítható anyagi erők egyre csökkennek. A felmérések arra is rávilágítanak, hogy e téren tudatilag sincs rendben minden: elég csak arra utalni, hogy a közös dézsmálok — még ha a büntetésük nem is marad el — a közösség nem, vagy csak alig-alig ítéli el. Többször pedig a nyomozás és a felelősségre vonás meghiúsítására irányuló törekvésekkel is lehet találkozni. Megnyugtató körülmény, hogy az ellenőrző bizottságok tervszerűen végzik feladataikat, s sokat tesznek a vagyonvédelem megszilárdításáért. A jelenlegi jogi szabályozás tág teret ad számukra, ugyanakkor tagjaik egA Gabonamúzeumban A gabona tárolása és feldolgozása Békés megye területén az őskortól napjainkig címmel nyílt állandó kiállítás a békéscsabai Gabonamúzeumban. Az 1824- ben épült csabai tanya környezetében kialakított múzeum egyik épületében, a Mágori színben rendezték be a gyűjtemény állandó gabonaipari kiállítását. A kiállítás leglátványosabb részében többféle kézimalom, valamint a szélmalmok, vízimalmok, szárazmalmok történetét szemléltető emlékanyag látható. ziszten ciális függősége n egatívan befolyásolja tevékenységüket. Függetlenségük, sérthetetlenségük jogi garanciáinak tökéletesítése épp úgy javítaná a helyzetüket, mint az, ha nagyobb támogatást kapnának a szövetkezetek vezetésétől. Valamennyi gazdaságban alkalmaznak belső ellenőrt is. Felkészültségük fokozása mellett kívánatos lenne az is, ha időről-időre beszámoltatnák őket. Természetes, hogy a vezetőknek is vannak tennivalóik a tulajdonvédelemmel összefüggésben. Munkaköri leírásaik azonban nem mindig a legegyértelműbben tartalmazzák az ezzel kapcsolatos felelősség fokozatait. Nem kevés gond van az őrzési munkahelyekkel sem: az itt foglalkoztatottak egy része csökkent munkaképességű, avagy nyugdíjas. Jó lenne, ha mindenütt megtalálnák a módját — akár anyagi áldozatok árán is —, hogy ezen teendőkkel teljes értékű embereket lehessen megbízni. Nem éppen örömteli tény, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma megyénk közös gazdaságaiban is emelkedik. Évente egy-egy termelőszövetkezetre átlagosan két ilyen bűnelkövetés esik. E tekintetben a kép kedvezőbb, mint az ipari szektorban, bár az is valós — ezt erősítik meg a bűnüldöző szervek is —, hogy a rejtve maradó törvénysértések mennyisége jóval felülmúlja a földerítettekét. Ha közelebbről is megnézzük a dolgot, azt láthatjuk, hogy szembetűnően magas a lopások és a Az elkövetkező hetekben több magyar vállalat képviselteti magát — a Hungexpo szervezésében — különböző kelet-ázsiai szakkiállításokon. Ezzel újabb lehetőséget kapnak e gyorsan bővülő piac áttekintésére, termékeik elhelyezésére, a gazdasági kapcsolatok bővítésére. Hongkongban a napokban tartják a Leather ’89 nemzetközi bőrvásárt, amelyen mintegy 850 cég mutatja be termékeit a világ minden tájáról. Magyarországról a Pécsi Bőrgyár és a Bivimpex betöréses lopások aránya: az utóbbi öt esztendőben átlagosan 75-85 százalékot képviselt e két kategória. Amennyiben az okozott károk értékét vesszük szemügyre, úgy azt állapíthatjuk meg, hogy e területen főként a csalásoknak, a sikkasztásoknak és a hűtlen kezeléseknek van számottevő szerepe. Ezek elkövetői általában a szövetkezeti vezetők azon köréből kerülnek ki, akiknek — gyakran kizárólagos — gondjaira bízták az áruk, termények kezelését, az átvételi helyre való szállítását. Kijelenthető, hogy a téeszeknek a bűnüldöző szervekkel kialakult viszonya jó. A folyamatos kapcsolattartást, a kölcsönös tájékoztatást, a törvénysértéseket lehetővé tevő okok közös felkutatását a jövőben sem lehet nélkülözni. Külön kell szólni a tűzvédelemről. .. Már csak azért is, mert a mezőgazdasági technológiák jelentős hányada fokozottan veszélyes e szempontból. Elgondolkodtató az a tény is, miszerint megyénkben 1982 és 1987 között az agrár ágazatban 598 tűzeset volt, s ebből343 a termelőszövetkezeteknél. Az üzemi tűzvédelmi szervezet működése — a fellelhető pozitív tendenciák ellenére is — nem mentes a formalitásoktól. A hatósági ellenőrzések közötti időszakokban nemigen képesek biztosítani e téren a megfelelő színvonalat. A hiányosságok több dologra vezethetők vissza, ám az is kétségtelen, hogy azok nem kis része az anyagi források szűkösségével magyarázható. Persze, jócskán mutatkozik be a bőrvásáron: cipőkkel, táskákkal, kesztyűkkel, bőrruházati cikkekkel és nappa- bőr alapanyagokkal. Pekingben május 19-23. között rendezik meg a kínai mezőgazdasági vásárt, amelyen három magyar nagyvállalat vesz részt, így a Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat, amely a közeljövőben várhatóan megállapodik a China National Seed Cor- poration-nal nemesített vetőmagvak — görögdinnye, paradicsom, hibrid napraforgó, cukorakadnak olyan problémák is, amelyeknek táptalaja a hanyagság, a nemtörődömség: szólhatnánk itt akár a tüzelő- és fűtőanyagok szabálytalan tárolásáról, akár az elektromos berendezések rendszeres felülvizsgálatának mellőzéséről. S még néhány dolog, amely — ha tágabb értelemben is — a tulajdon megóvásának témaköréhez tartozik... Megjegyzendő például, hogy a fentebb említett csalások, sikkasztások szoros ösz- szefüggésben vannak a bizonylati szabályok megszegésével, az okiratok meghamisításával. Az emberi mulasztásokon túl arra is fel kell figyelni, hogy az anyagkezelési, bizonylatolási eljárás meglehetősen bürokratikussá vált. A tagok és a kívülállók által okozott károk megtérítésének mechanizmusa kialakult, ugyanakkor e területen is követelmény, hogy az ügyek elbírálását nagyobb következetességgel végezzék. Szükséges a kisebb esetek mérlegelése, értékelése is, hiszen egy-egy elmarasztaló határozat elősegítheti a megelőzést. Márpedig ez elsőrendűen fontos cél... Nyilvánvaló — egyben az elmondottakból következik —, hogy a megyénkbeli szövetkezetekben is jócskán van még tennivaló annak érdekében, hogy a társadalmi tulajdon védelmének nívóját az eddiginél magasabbra emeljük. Cselekedni kell, méghozzá sürgősen. Kiváltképpen azért, mert az így elvesztett forintok mindannyiunk zsebét terhelik... /sárhegyi/ répa — szállításáról. Az ÁG- KER árukollekciójában ugyancsak szerepelnek vetőmagvak, továbbá különböző üdítőitalok, gyümölcslevek és borok. A kaposvári Kahyb — amely már tavaly eladott egy sertéstenyésztési rendszert Kínának — további megrendelésekre számít a májusi vásáron. Tokióban június 6-9. között borvásárt tartanak, s azon a Hungarovin képviseli a magyar színeket. Kínálatában különféle borok és pezsgők szerepelnek. Bortól a bőrön át a vetőmagvakig Magyar vállalatok távol-keleti vásárokon Az ellenőrző körútra elkísérik hű társai: „Pajtás” és „Dundi”, a rövid- Dr. Molnár Lajos gümőkór elleni oltást ad Püspöki István boldo- szőrű magyar vizslák gi magángazdálkodó magyar tarka tehenének Udvarszemlékkel, vizsgálatokkal, oltásokkal A gümőkórmentes szarvasmarha-állományért A hazai állategészségügy eredménye, hogy több évtizede gümőkórmentes a nagyüzemek, magángazdálkodók szarvasmarha-állománya. Az állatorvosok évente következetesen ismétlődő udvarszemlékkel, vizsgálatokkal, oltásokkal biztosítják az állatok egészségének megóvását. Ennek köszönhető, hogy egyre több a közfogyasztásra alkalmas teljes értékű hús, tejtermék, melyek fontos exportcikkeink. A Heves megyei Boldog községben dr. Molnár Lajos körzeti állatorvos látja el a magán- gazdálkodók állatállományának egészségvédelmét. (MTI-fotó: Szabó Sándor felvételei) üI Van hóhérunk Most, amikor világszerte a halálbüntetések eltörléséről vitatkozunk, az ellenzők számára üdítően hat az a hír, amely szerint Washington államban nem tudták felakasztani Charles Campbellt, akire a legsúlyosabb büntetést rótta ki a bíróság. Történt ugyanis, hogy nem találtak olyan szakképzett hóhért, aki megfelelően fel tudta volna lógatni a gyilkost. így felajánlották neki, hogy esetleg agyoninjekciózzák, ám ő ezt nem fogadta el, így talán ma is él. De még ő is jobban járt volna, ha az Egyesült Államoknak abban a tizenhárom államában él, amelyekben egyáltalán nem hoznak halálos ítéleteket. Viszont ha másik harmincnégyben született volna, akkor bitó helyett gázkamra, vilamosszék vagy golyó várta volna. Igazából tehát ott sem fenékig tejfel ebből a szempontból a helyzet, a legprimitívebb büntetést ott sem sikerült még kiküszöbölni. Hazánk sem panaszkodhat e téren, nem mutatkoztak még hóhérproblémáink, ítéletvégrehajtó mindig akadt. Volt hóhérunk Dózsa parasztfelkelése után, aki felizzította a trónt. Vol- tak hóhérjai Haynaunak 1848 után, voltak hóhérjai népünk bölcs vezérének és voltak hóhérok 1958-ban is, akik a Kozma utcában tették a hurkot Nagy Imre, Maiéter Pál, az újságíró Gimes Miklós és a többiek nyakára. Hát most a múlt bűneivel szakítunk — halljuk mindenhonnan. Ennek következménye, hogy a jövőben állítólag senkit nem lehet majd politikai tevékenységért halálra ítélni. Ez az elképzelés üdvözlendő, sőt az még annál inkább, hogy megcsillant annak a reménye is, hogy talán egyszer soha nem végeznek ki senkit Magyarországon, s vége lesz az állami vérbosz- szúnak. Egyelőre azonban még van hóhérunk. Ő állítólag egész évben az Igazságügyi Minisztérium tisztségviselője, s amikor szükség van rá, fellógatja a gyermekgyilkosokat -*- et a dolga. De vannak önkéntes hóhéraink is. Ok azok, akik a magyar ellenzék néhány jeles képviselőjének a postaládájába dobták: LÓGNI FOGTOK! Van hóhérunk, aki a gondolatainkat akarja megölni, kopasz cenzorként ül agyunkban és röhög, hogy még mindig nem tudtuk elűzni, s állandóan figyelmeztet: tavaly még ezt nem merted volna leírni, s lehet, hogy jövőre sem mered majd. T Itt kellene valahogy befejezni, de nem megy. így hóhér leszek, aki most elvágja a szöveg nyakát: nyissz! I __ Kovács Attila I
