Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 108. szám ÁRA: 1989. május 10., szerda 4,30 FORINT VAN HÓHÉRUNK „...amikor szükség van rá, fellúgatja a gyermekgyilkosokat...” ' (3. oldal) AZ APPARÁTUSI CSONTVÁZ MÁR NEM TUD MIT MOZGATNI „Valami eltört, valami formális, ne fertőzzük tovább önmagunkat." (5. oldal) KAPITÁLIS ŐZBAK Gyöngyöshalász térségében ejtették el, páratlan tizennégy es. (8. oldal) DUZZANAT A DÜHÖNGŐ FÉRJ FEJÉN Az asszony megismételte: férje egy 40 centis bajonettel fenyegette őt, hogy megöli. (8. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. május 8-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti Györgynek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttörvény tervezetéről folytatott viták tapasztalatait összegező tájékoztatót; valamint az MSZMP KB javaslatait politikai egyeztető fórum létrehozására; — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében az MSZMP káderhatáskörének megszüntetésére tett javaslatot; — a reformkorok működésének kezdeti tapasztalatairól készült tájékoztatót, valamint a párton belüli véleménynyilvánítás és kezdeményezés szabadságára vonatkozó állásfoglalás-tervezetet; — a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet; — Borbély Sándornak, a Munkásőrség parancsnokának előterjesztésében a Munkásőrség működéséről és további feladatairól szóló állásfoglalás tervezetét; — Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének javaslatait a kormány átalakítására. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztése alapján döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről. rét. Kezdeményezi, hogy a Minisztertanács helyezze hatályon kívül az erre vonatkozó jogszabályokat. Az MSZMP a jövőben csak politikai eszközökkel kívánja érdekeit és befolyását érvényre juttatni a legfontosabb állami, gazdasági, társadalmi és egyéb vezetői funkciók betöltésekor, a képviselők és tanácstagok megválasztásakor. Jelöltjeinek elfogadtatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző tevékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről döntenek. Nem foglalnak előzetesen állást az általuk irányított pártszervek tisztség- viselőinek megválasztásáról. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak az állami személyzeti munka áttekintését és a szükséges módosítások elvégzését. 2. A Központi Bizottság üdvözli, hogy a párt alapszervezetei és választott testületéi aktívabbak, egyre többet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ennek a folyamatnak a részeként értékeli a reformkörök létrejöttét és kibontakozó tevékenységét. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véleményt képviselők — az áramlatok és platformok — szabadon fejthetik ki nézeteiket a párt fórumain. A testület (Folytatás a 2. oldalon) I. 1. A Központi Bizottság megvitatta és a további munka alapjául elfogadta a politikai pártokról szóló törvény elveit. Állást foglalt abban, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak biztosítása, a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolttá teszi a törvény megalkotását. Helyesli, hogy a politikai pártok bejegyzését és működésük alkotmányossági felügyeletét az Alkotmánybíróság lássa el. Egyetért azzal, hogy a pártok költségvetési támogatásáról és gazdálkodásáról a törvény rendelkezzék. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy — figyelembe véve az MSZMP és más politikai erők, mozgalmak tárgyalócsoportjai közötti megállapodásokat is — mielőbb véglegesítse a törvénytervezetet, és teijessze az Országgyűlés elé. 2. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB tárgyalóesoportjának eddigi munkájáról. Szükségesnek tartja, hogy mielőbb tárgyalások kezdődjenek a különböző társadalmi, politikai szervezetek között. Ennek érdekében politikai egyeztető fórum létrehozását kezdeményezi. Javaslatát a közleménnyel egyidejűleg közzéteszi. II. 1. A Központi Bizottság felülvizsgálta az MSZMP személyi kérdésekben gyakorolt hatásköMájus 17-ére halasztották a kormány és a SZOT vezetőinek találkozóját A kormány és a SZOT vezetői az eredetileg tervezettnél néhány nappal később, május 12-e helyett 17-én ülnek tárgyalóasztalhoz — jelentette be kedden Bálint Attila, a SZOT szóvivője. A felek azért állapodtak meg új időpontban, hogy a találkozó időben ne ütközzék az Ország- gyűlés ülésével, amennyiben az péntek délre nem fejeződik be. A szóvivő tájékoztatott a SZOT elnökségének keddi üléséről is, amely a sajtótájékoztató idején még javában tartott. Mint elmondta: az elnökség a kor- mány-SZOT találkozóra való felkészülésről tárgyalt. A szak- szervezetek tárgyalási pozíciója ezen az ülésen még csak körvonalazódott. Annyi azonban már most is biztos, hogy ez a találkozó más lesz mint a korábbiak, nemcsak azért, mert az ország gazdasági helyzete romlik, hanem azért is, mert a tárgyaló felek szerepe egyre inkább elkülönül egymástól. A szakszervezetek átfogó tárgyalásokban érdekeltek — hangsúlyozta a szóvivő —, olyan tárgyalásokban, amelyek a gazdaság és a szociálpolitika kérdéseinek széles körét öleli fel. A tárgyalások kiinduló alapja, hogy a szakszervezetek tisztán lássák az ország gazdasági helyzetét, s ahhoz megkapják a szükséges információkat. A szóvivő kifejezte bizalmát, hogy a tárgyalásokig ez a reális helyzetfeltárás megtörténik. A szóvivő utalt arra, hogy a tervezettnél nagyobb mértékűnek várható az infláció, s emiatt a szakszervezetek is általában a tervezettnél nagyobb szociálpolitikai ellentételezéseket tartanak szükségesnek. Ennek ellenére is feltehetően olyan javaslatokkal ülnek tárgyalóasztalhoz, amelyek eredményeként a kormány által elhatározottnál kisebb mértékű árszínvonal-emelkedéshez kisebb értékű kompenzáció tartozna. így várhatóan fellépnek majd azért, hogy a kormány vegye le napirendről a háztartási energiaárak, valamint a víz- és csatornadíjak tervezett emelését. Körvonalazódnak a javaslatok a szociálpolitikai ellentételezésekre is. A szakszervezetek véleménye szerint a nyugdijak májusra ígért 100 forintos emelésén felül a leginkább rászorulók járandóságát tovább kellene növelni, azonban nem egységesen, hanem differenciáltan. így azok számára, akiknek a nyugdija nem éri el az 5000 forintot — s ilyenek 1 millió 700 ezren vannak —, további 200 forintos emelést tartanának elfogadhatónak. Ennél magasabb, de 10 ezer forintot el nem érő nyugdijak esetében a már megígért 100 forinton felül további 100 forintos kompenzációra gondolnak. A családi pótlékot a szakszervezetek véleménye szerint havi 200 forint körüli összeggel kellene emelni. A szociálpolitikai ellen- tételezések között minden bizonnyal szóba kerül majd a GYED, a GYES és az ösztöndíjak kérdése is. A szakszervezetek várhatóan fellépnek majd a tanácsok szociálpolitikai célokra fordítható forrásainak bővítése érdekében is. A kormány és a SZOT vezetői megbeszélésének középpontjában érthetően a szociálpolitikai intézkedések állnak majd, hiszen a bértárgyalások az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe tartoznak — mutatott rá a,szóvivő. Ennek ellenére a szakszervezetek fontosnak tartják, hogy foglalkozzanak néhány olyan területnek a bérezési helyzetével, ahol a kormány a munkaadó. így célszerű lenne, hogy visszatérje- nek a művészeti dolgozók már korábban megígért béremelésének kérdésére, amelynek körülményei eddig még nem tisztázódtak. Fel akarják vetni a vasútnál dolgozók központi béremelésének szükségességét, s megvitatni a költségvetési intézmények dolgozóinak romló bérhelyzetét. A szakszervezetek tárgyalási pozícióját a SZOT elnöksége egy újabb ülésén véglegesíti majd, elképzeléseikről, törekvéseikről addig is konzultálnak a tagsággal. Eger, Gyöngyös és Mátrafüred szálláshelyein — Kevesebb a belföldi és a szocialista országból érkező vendég — Várják a nyugat-európai turistákat — Mindenhol gyenge volt az első negyedév — Van, aki reménykedik, van, aki nem Megyei szállodakörkép Lassan itt az idegenforgalmi idény, s az áremelések persze ezen a területen is kiváltották kedvezőtlen hatásukat. Hol így, hol úgy — az viszont általános tapasztalat, hogy Heves megye hoteljeiben, panzióiban csökken a belföldiek és a szocialista országokból érkezők száma. A vélemények szerint a gondokon csak a Magyarország felé irányuló nyugat-európai turizmus felerősödése segíthet, vagyis az, ha mind több nyugati látogatót fogadnak a szállásadók. Ez azonban — igazodva a vendégek elvárásaihoz — korszerűsítést, magasabb színvonalú szolgáltatásokat igényel. Szőkébb hazánk néhány nagyobb szállodájának vezetőjénél érdeklődtünk: vajon hogyan készültek fel erre? Az Eger Hotel és a Park Hotel a HungarHotels szállodaláncába tartozik. A vállalat egri egységének igazgatóhelyettese, Daru Péter nem ok nélkül pesszimista. Mint elmondta, az idei első negyedév rosszabb volt a tavalyinál, s tavasszal sem álltak sorban a buszok a ház előtt. Korábban a turisták 40 — 50 százaléka magyar vagy szocialista országbeli volt, mostanra csökkent ez az arány, emiatt nagy a forgalomkiesés. A HungarHotels kezelésében lévő vendéglátóhelyek — például a Dobos cukrászda — szintén visszaestek, annak ellenére, hogy a hazai üzletekben nem emelték az árakat. Jelenleg egyébként az NSZK-ból, Ausztriából és Hollandiából érkezik a legtöbb vendég, de az olaszok turizmusa is „felfutóban” van. A Cyrano de Bergeracról szóló francia film forgatásának idejére — amely Heves megyében lesz, és egy hónapig tart majd — már lefoglaltak jó néhány szobát, ez szerencsére valamelyest javít a helyzeten. A két újdonság: az egri Szenátor-házhoz teraszt építenek, az Eger Hotel halijának helyén pedig előreláthatólag augusztusban söröző és bowling- pálya nyílik. A gyöngyösi Mátra Szálló igazgatója, Keresztes György szavaiból kiderült, ők már tavaly elkezdték a felkészülést. A korszerűsítésnek köszönhető, hogy a szállodát átsorolták a három- csillagos kategóriába (meg kell jegyezni, e kategórián belül a Mátra Szálló árai a legalacsonyabbak). Megpróbálnak mind nagyobb szerepet játszani a megye idegenforgalmában, igyekeznek kihasználni a nyugati szervezett turizmust. Csak egy példa: május 16-tól szeptember végéig érkeznek heti váltásban a holland csoportok. Emellett ez évben otthont adnak különféle rendezvényeknek is. 1989 első három hónapjában 40 százalékos volt a telítettségük, most kétszer annyi. Húsvétkor — és általában a tavaszi hétvégéken — igen jó volt a forgalom, ennek egyik oka talán az, hogy akik kiszorultak a fővárosi hotelekből, sokan Gyöngyöst választották. Számosán jöttek Olaszországból a Radikális Párt budapesti kongresszusára, a régebben gyakori szovjet Intourist-csoportok viszont elmaradtak az idén. Az eddigi árbevétel 14 százalékkal haladja meg a tavalyit. Bíznak benne, hogy jó lesz az idény, október közepéig mindenképpen annak ígérkezik, s a problémák csak ezt követően várhatók. — Mátrafüreden az Avár Szállóban megvalósulni látszik az a régi üzletpolitikai célkitűzés, amelynek lényege, hogy a külföldiek több éjszakát töltsenek itt, s innen látogassanak el Egerbe, Budapestre, vagy éppen Debrecenbe — tájékoztatott Mák Zoltán igazgatóhelyettes. Elmondása szerint főleg az NSZK-ból és Hollandiából jön sok vendég, akik öt-hat napig maradnak a hegyvidéki üdülőhelyen. Erre az évre tulajdonképpen el van adva a ház, és ebben az is közrejátszik, hogy olcsóbbak a budapesti szállodáknál. Eddig a turisták fele volt magyar. Remélik, hogy meg tudják tartani ezt az arányt, és az elmúlt évhez hasonlóan túlteljesítik a tervet. Különben az áremelkedések, a keresletcsökkenés miatt, és mert nem volt hó a télen, viszonylag gyenge volt az első negyedév — tavaly 55 — 60, most 40 — 50 százalékos forgalmat könyvelhettek el —, hűsvét környékén azonban már megjelentek az üdülőcsoportok. Utána kis visszaesés következett, majd újra beindult a bolt, azóta telt házzal üzemelnek (ebbe persze beleszámít a néhány ott rendezett konferencia és tanácskozás is). A múlt évben kezdődött felújítási munkák — festés, burkolatcsere — folyamatosan zajlanak, s valószínűleg áthúzódnak a jövő évre is. Az egri Tourist Motel vezetője, Kovács Lászlónéúgy gondolja, hogy jó lesz az idegenforgalmi idény. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a szálláshelyek közel háromnegyedét már eladták. A panzió kilenc- és tizenhat ágyas szobáit négyágyasokká alakították, amelyeket nemcsak négy, hanem — két- vagy háromágyas lakrészekként — kevesebb személy is igénybe vehet. Tavasszal 50 — 60 százalékos volt a motel kihasználtsága, a vendégek több mint a fele Lengyelországból utazott a megyeszékhelyre, de érkeztek rajtuk kívül csehek, nyugatnémetek, hollandok, angolok és svédek is. Január, február és március készpénz- és hitelforgalma 30 — 40 százalékkal haladta meg a tavalyit. A korszerűsítésre a jövőre kerül sor. Rénes Marcell Számon kért bizalom Ez már nem a jövő zenéje... Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy az élet és a belpolitikai helyzet nyomására a képviselők — vagy egy jelentős csoportjuk — az Ország- gyűlés valamelyik ülésszakán lemondásra szólítják fel a kormányt vagy annak egy-egy tárcáért felelős miniszterét. A Ház hivatalos szóhasználatával élve: megvonják a bizalmat. A feltehetően meggondolt és bizonyára szükségszerű lépés azon nyomban új helyzetet teremt, amelyben határozott döntésre, a kormányzati és a szakterületi munka folytonosságát szavatoló álláspontra kell jutniuk a honatyáknak. Hiszén az élet nem állhat meg... Mint ahogy akkor sem állt meg, amikor a ’’sakklépések” láncolatát kényszerítette ki a mostani parlamenti tanácskozás előtt: felvetve a bizalom és I ' a bizalmatlanság fogalmának tisztázását, elvének gyakorlati alkalmazását. A mindennapi j élet tapasztalata hozta ugyanis : azt, hogy helyt kell adni a legkülönbözőbb szintű bizalmi megmérettetésnek, illik elszámolni a megbízatással. Ennek jegyében nem új keletű kezdeményezés ma már a választó- polgárok körében például : egy-egy országgyűlési képviselő ’’faggatása” voksának leadásáról: az igenről vagy a nemről. Döntése alaposságáról, okáról s meggyőződésé- ; ről, annak helyességét illető- ; en. Ezzel együtt pedig arról, hogy véleménye szerint indít- \ tatása, szíve és tudása alapján j a legmegfelelőbben tolmácsolta-e választói véleményét, képviselte-e érdekeiket. Mert ha megbízói nem így látják, jogukban áll megköszönni a munkát. Amennyiben a ma kezdődő ülésszakon a Parlamentben elfogadják az alkotmány kiegé- j szításét célzó úgynevezett ’’bizalmatlansági és bizalmi indítvány intézményét”, akkor — ha arra alkalmatlannak ítélik — megvonhatják a Miniszter- tanácstól a kormányzás jogát, egyúttal a kormány is kérheti újbóli megmérettetését és az Országgyűlés további támogatását terveinek megvalósításához. S áll ez a miniszterekre is, mint egy-egy terület egysze- mélyű felelőseire, irányítóira. A lehetőséggel élni azonban csak kollektív egyetértés alapján lehessen — javasolták megyénk képviselői is —, elkerülendő az elhamarkodott lépé- i seket. Ezért javasolták, hogy ; szükség esetén a kormánnyal ; szemben száz, a miniszterrel szemben pedig ötven képvise- i lő közös akaratával legyen benyújtható az indítvány. Az új kabinet névsorát harminc napon belül kell a Parlament elé terjeszteni, s letenni mellé a le- ; endő kormány programját. Nem holmi kerékkötőnek szánják ezt a képviselők, s nem is a jó szándékú, segítő célzatú ’’tévedések” megtorlásául, mindinkább annak sugallataként, hogy az állami és a szakvezetés meggondoltabban, körültekintőbben, az ország j népe érdekeinek megfelelőbben készítse elő, hozza meg - döntéseit. A közéleti láncolatban ezzel nyer létjogosultságot és igazi i értéket a voksoló állampolgár, ' a közvetítő képviselő és az irá- ; ■ nyitó, végrehajtó kormány fe- : lelőssége. *^z|]víjs [stván
