Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. május 9., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Amit egyesek olcsón eladnak, azt mások megveszik — olcsón Összeomlott-e a kötvénypiac? Becsapottnak érzik magukat sokan, akik a kezdetben — három-négy évvel ezelőtt — megtakarított pénzüket köt­vénybe fektették. Akkor azt hallották, hogy a kötvény biz­tonságos, névértékének visszafizetését garantálják, kamata pedig — s ezt ki-ki maga tapasztalhatta — magasabb, mint a bankbetété. Mindez igaz volt akkor, de nem maradéktalanul igaz ma. Az OTP-betétek kamatai jócskán megemelkedtek, s ennek láttán, no meg a két számjegyű inflációt észlelvén, mind többen szabadulnak meg a régi értékpapíroktól, amelyek kamata kevésbé, vagy egyáltalán nem tart lépést a drágulás­sal. Ám minél nagyobb a kínálat a régi papírokból, annál alacsonyabb az eladáskor elérhető ár. Jó, ha a tízezer forin­tért vett kötvényt ma kilencezerért el lehet adni. Mit mond a miniszterhelyettes? Becsapták a kötvényvásárló­kat? Tulajdonképpen nem: a ka­mat annyi, amennyit ígértek, és aki kivárja a kötvény lejárati ide­jét, az visszakapja a tízezer forin- ját. Azonban kétségkívül rosszul jár, aki nem vár: most akarja pénzét visszakapni. De veszít az is, aki megtartja a kötvényt, hi­szen így alacsonyabb kamatot él­vez, mintha másba fekteti. S mi­után kevesen várnak, és sokan kínálják eladásra a régi értékpa­pírt, az árak — a piac törvényei szerint — tovább mennek lefelé. Emiatt többen a kötvénypiac ösz- szeomlásáról beszélnek. Mit mond Járni Zsigmond, a magyar kötvénypiac atyja, aki április el­seje óta pénzügyminiszter-he­lyettes és a bankokat, valamint az értékpapírpiacot felügyeli? Úgy vélekedik, hogy össze­omlásról szó sincs, csupán a hosz- szú lejáratú és fix kamatozású ér­tékpapírok piacának válságáról indokolt beszélni. Ezt alátá­masztja a ténnyel, miszerint ta­valy több értékpapír került for­galomba, mint eddig összesen: 30 milliárd forint értékű. Igaz, nem annyira hagyományos, hosz- szű lejáratú, fix kamatozású köt­vény, mint inkább rövid lejáratú kincstárjegy, letéti jegy és rész­vény. Hozzáteszi: hibát követtek el, amikor nagyon kevés kötvény- formát dolgoztak ki. Mert a nyolcvanas évtized elején a nyu­gat-európai tapasztalatok már megmutatták, hogy a fix kama­tozású értékpapírokat kiszorít­ják a lebegő kamatozásúak. Va­gyis az olyanok, amelyeknél nem mondják meg előre, mennyi ka­matot fizetnek, hanem például azt közük: a kamat annyi, ameny- nyi a londoni bankok egymás kö­zött alkalmazott kamatlába, plusz fél százalék. így aztán ha a gazdaság egészében felfelé men­nek a kamatok, akkor emelked­nek az értékpapírok kamatai is. A fix kamat hátránya Bár a magyar bankok is kísér­leteztek nem fix kamatozású köt­vények kibocsátásával — például olyannal, amelynél a kamat a ki­bocsátó vállalat nyereségétől függ, s így lépést tart az infláció­val —, azoknak azonban nem volt keletjük. A vásárlók ponto­san akarták tudni, mikor, meny­nyi pénzt fognak kapni. így a kötvények túlnyomó többsége ma is fix kamatozású, s a hosszú lejárat miatt a kamat mértéke jócskán elmarad az inflációétól. Nem tagadja ezt Járai Zsig­mond sem, de elmesél egy törté­netet: — Whitehead volt amerikai külügyminiszter-helyettes, ki előtte hosszú időn át a New York-i tőzsde elnöke volt, Ma­gyarországon jártában felkereste a mi kis tőzsdénket. Elpanaszol­tam neki, milyen szörnyű, hogy esnek az árak, a beruházók veszí­tenek, elfordulnak tőlünk, holott tőkepiacot csak nagyon nagy számú kis befektetőre lehet épí­teni. Whitehead azt felelte: nem kell emiatt panaszkodni. Egy­részt a beruházók így tanulják meg, hogy ez egy kemény piac. Másrészt ugyanannyian nyernek ezen a piacon, mint amennyien veszítenek. Hiszen amit egyesek olcsón eladnak, azt mások meg­veszik — olcsón. Engem meggyőzött ez a törté­net. Valóban, aki ma kilenceze­rért jut hozzá a tízezer forint név­értékű kötvényhez, az a lejárati idő után — általában egy-két éven belül — visszakapja a tőke egészét, tehát a tízezret, és felve­heti a 11 százalékos kamatot is. Tehát 9000 forintos befektetés után egy év alatt 2100 forint nye­reséghez juthat. Húsz százalék körüli hozam pedig az infláció mai mértéke mellett se kevés. Ugyan, hol lehet többet elérni? A piac törvényei érvényesülnek Még meggyőzőbb a másik érv, miszerint a beruházók most megtapasztalhatják, hogy ez egy kemény piac. Erre a tapasztalás­ra rendkívül nagy szükség van. Mindannyiunknak azt kell ész­lelnünk — akár van kötvényünk, akár nincs —, hogy szűnőben az állam paternalista gondoskodá­sa, és ki-ki annyira jut, amennyi­re a maga erejéből, képességé­ből, tehetségéből juthat. Ke­mény piaci törvények kezdenek érvényesülni a gazdaság minden területén. Lehet emiatt elbátortalanod- ni, sopánkodni, netán kétségbe­esni, de fel lehet fedezni az érem másik oldalát is. Azt, hogy míg a paternalista gondoskodás eltu- nyulásra késztetett — gondos­kodnak rólam, minek törjem hát magam? — addig a piaci kény­szerek elővarázsolják az embe­rekből szunnyadó energiájukat, leleményüket, kezdeményező­készségüket. Nincs az a még oly zseniális párt- vagy kormány- program, amely kivezethet a vál­ságból az egyéni kezdeményező­készség nélkül. Pusztán engedel­meskedő állampolgárokkal a legjobb program se vezethet eredményre; bármi, ami kimoz­díthatja a gazdaság szekerét a ká­tyúból, megkívánja az egyének képességeinek kibontakoztatását. Negyvenévi szunnyadás és sorvadás után nehéz most meg­tanulni az önálló gondolkodást és az önálló cselekvést. A köt­vénypiacon szerzett taptasztalat csupán egyike azoknak a leckék­nek, amelyek erre tanítanak. Ki a saját kárán tanul, ki a másén. Úgy vélem, nem a kötvénypi­ac omlott össze, hanem sok-sok régi illúzió. Górcső alatt az élet számos területe A TVEB vizsgálati dossziéjából Közérdekű bejelentések és lakossági panaszok — Hasznosított ellenőrzési tapasztalatok — A témák között az idegenforgalom, a környezetvédelem, a diákszociális ellátás és az APEH működése Érdemes időnként betekinteni a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati dossziéiba, mert kiderül, hogy mindennapjaink milyen széles skáláján tevékenykednek a NEB szakemberei. Az el­lenőrzések témáit zömmel az embereket foglalkoztató kérdéskö­rökből merítik, s ez nem véletlen, hiszen a NEB postája sohasem apad ki. A közérdekű bejelentések és a lakossági panaszok vizsgá­lata és intézése — mint Csepelyi Károly, a NEB megyei elnökétől megtudtuk — a munkájuk jelentős részét adta a múltban, s adja to­vábbra is. Másrészt olyan górcső alá kerü­lő anyagokat tanulmányoznak a szakértők, amelyek a megyei ta­nács testületének jóváhagyásával elemzik szűkebb hazánk egy-egy területét, a munkahelyek, a szol­gáltatási, szociáüs ellátás színvo­nalát. Számos ügyben csatlakoz­nak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által kezdeményezett országos vizsgálatokhoz, hogy kö­zösen hasznosítsák az értékelések tapasztalatait. Ezekről egyébként a megyénkben tevékenykedő népi ellenőrök rendszeresen tájékozta­tást adnak mind a párt-, mind a ta­nácsi testületeknek, illetve a KNEB-nek. Az idei esztendő munkáját ille­tően érdeklődtünk a NEB megyei elnökétől: mit is tartalmaz az 1989-es vizsgálati dossziéjuk? Az ellenőrzési témák közül — még februárban — az első helyen szere­pelt a gyermek- és ifjúságvédelem, különös tekintettel a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet és az egri Gyermekváros tevékenységére. A vizsgálódás kiterjedt egyebek kö­zött arra, hogy a különböző intéz­ményekben milyenek a személyi és a tárgyi nevelési feltételek, meg- felelő-e az ellátás, a gondozás színvonala. (Erre a témára később lapunk hasábjain részletesen visz- szatérünk.) A helyi ellenőrzési tervekben szerepel továbbá az idegenforgal­mi fejlesztések vizsgálata, vala­mint a fejlesztést akadályozó kö­rülmények feltárása. A májusra tervezett elemzés fényt kíván derí­teni arra, hogy milyen például a fejlesztésben részt vevők együtt­működése, s mennyiben tehetők érdekeltebbekké a helyi tanácsok az idegenforgalmi kezdeményezé­sekben. Utóvizsgálat jellegű be­számolót tanulmányoz a NEB jú­niusban, amikor a Bélapátfalvi Cementgyár vezetői tárják a szak­emberek elé a levegő- és környezet- védelmi intézkedéseiket. Ezt a be­számolót ezúttal vetik össze a népi ellenőrök kontrollvizsgálatának tapasztalataival, amelyek a térség környezetvédelmére vonatkoz­tak. Szeptemberben újabb téma- vizsgálatra kerül sor: ebben annak járnak utána a tapasztalatokat gyűjtő szakemberek, hogy a lakás­építés támogatására hozott helyi rendeletek megfelelnek-e az orszá­gos előírásoknak, irányelveknek. Kutatják továbbá, hogy a „rászo­rultság elve” megfelelően érvé­nyesül-e a támogatásban részesül- teknél: azelsőlakáshoz jutóknál, a fiatal házasoknál, a többgyerme­kes családoknál. Ugyancsak szep­temberben vizsgálódnak a népi el­lenőrök arról, hogy milyen hatás­sal vannak a termelékenységre, a termékszerkezet-váltásra a külföl­dön hitelekből finanszírozott beru­házások. Értékelni kívánják: jó helyre került-e a kérdéses hitel, s eredményesen fordították-e az érintett vállalatok a versenyképes áruk, termékek gyártására. Az idei esztendő megyei vizsgá­lódását utóellenőrzéssel zárja a NEB: arra lesznek kíváncsiak tag­jai, hogy miként használják a napi munka során a közületi és a ma­gántulajdonú személyautókat. Köztudott, hogy ezen a téren el­sődleges cél a takarékosság, a ki­használtság, az utazások indokolt­sága, vagyis a gazdaságos üzemel­tetés. Erre a témavizsgálatra vár­hatóan októberben kerít sort a né­pi ellenőrzés. Néhány témában ebben az év­ben is közös munkát végeznek a megyeiek a Központi Népi Elle­nőrzési Bizottsággal. Ilyen — kö­telező és átfogó jellegű — téma a föld hasznosításának helyzete: an­nak megállapítása, hogy az állami és szövetkezeti szervek hogyan tartják be a földtulajdonnal való gazdálkodás és a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmére vo­natkozó jogszabályokat. Vizsgá­landó, hogy a településfejleszté­sek, az ipartelepítések során meny­nyire hasznosítják a mezőgazdasá­gilag kevésbé értékes területeket. Egy másik ellenőrzés arra terjed ki, hogy melyek a munkaerő-át­csoportosítások tapasztalatai. Ér­tékelik ezt mind a népgazdaság, mind pedig a dolgozó szemszögé­ből, s érdekeinek figyelembe véte­le céljából. Várhatóan szeptemberben „ke­rül terítékre” az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal működése. A cél, hogy tanulmányozzák: az APEH miként készült fel a megvál­tozott feladatok ellátására, az új funkció betöltésére. Egyben a fi­gyelem előterébe keiül a hivatal és az ügyfelek kapcsolata, a vitatott ügyek intézésének sorsa. Ugyan­csak központi téma az állami tá­mogatás megvonásával, „leépítésé­vel” kapcsolatos feladatok végre­hajtásának áttekintése. Végül részt vesznek a megyei népi ellenőrök abban az országos helyzetelemzés­ben, amely a felsőoktatási intézmé­nyek diákszociális ellátását célozza értékelni: miként alakul például a főiskolai hallgatók menzai étkezte­tése, a kollégiumi elhelyezése, a rendszeres pénzbeli támogatás, va­lamint az állami juttatások odaíté­lésének gyakorlata. Átfogja a vizs­gálat az önkormányzati fórumok szerepét, valamint a hallgatók kép­zési lehetőségének felmérését kü­lönös figyelemmel az egyetemis­ták, főiskolások igényeire. A megyei népi ellenőrzés az említett vizsgálatok tapasztalatai­nak közzétételével, hasznosításá­val kíván hozzájárulni ahhoz, hogy hűen, reálisan tükröződjenek vissza országos és helyi szinten társadalmi, illetve gazdasági viszonyaink. (szilvás) Csak eredeti forrásokból Válogatás Marx—Engels műveiből Hazánkban Marx és Engels műveiből az első válogatás két kötetben 1905-ben jelent meg először Szabó Ervin szerkeszté­sében. Ez a magyar nyelvű mar­xista irodalom alapvetését jelen­tette, és rendkívüli hatása volt az akkori munkásságra és értelmi­ségre. 1919 és 1944 között az ellen- forradalmi rendszer időszaká­ban legálisan a két klasszikus művei nem jelenhettek meg Ma­gyarországon. A Horthy-rend- szer negyedszázada alatt az ér­deklődők csak külföldről illegá­lisan behozott Marx- és Engels- kiadványokból ismerhették meg a dialektikus és történelmi mate­rializmus, a politikai gazdaság­tan és a tudományos szocializ­mus tanításait. A felszabadulás új fejezetet nyitott Magyarországon Marx és Engels művei kiadásának törté­netében is. Most nem célom a nagy gondolkodók összes művei hazai kiadásának áttekintése, csupán a műveikből készített vá­logatásokra utalok. Még 1949­ben látott napvilágot Marx és Engels Válogatott művei első és második kötetének első kiadása, a Szikra Kiadónál nagy terjede­lemben és példányban. 1963- ban ismét kétkötetes válogatást adott ki műveikből a Kossuth Könyvkiadó. 1975-ben a két klasszikus szerző munkáiból há­romkötetnyi válogatott anyag je­lent meg. E köteteket 1977-ben ismét kiadták. Egy évtized után, az elmúlt év­ben az MSZMP Központi Bi­zottság Agitációs és Propaganda Osztálya, valamint a Művelődési Minisztérium Marxizmus—Le- ninizmus Oktatási Osztályának felkérésére a Kossuth Könyvkia­dó ismét vállalkozott egy-két kö­tetes Marx- és Engels-válogatás közreadására. Az 1988-ban megjelent válo­gatás az eddigi kiadásoktól foko­zottabban vette figyelembe a szervezett marxizmus—leniniz- mus oktatás jelenlegi és várható igényeit. Ezenkívül lehetővé te­szi a marxizmus alapjainak, a történelem és társadalom dialek­tikus materialista szemléletének megismerését minden érdeklődő olvasó számára. A két kötet összeállításánál a Kossuth Könyvkiadó Marxiz­mus— Leninizmus Klasszikusai Szerkesztősége a kronológiai el­vet követte: A kötetek első anya­ga Marx „Viták a sajtószabad­ságról, és az országos rendek ta­nácskozásainak közzétételéről” című tanulmányból vett részlet, amelyet a szerző 1842 áprilisá­ban írt. A válogatás utolsó doku­mentuma Engels 1895. ápriüs 3-án kelt, Paul Lafargue-hez írott levele. Az időrendi elv érvényesítése lehetővé teszi a két klasszikus művei dinamikájának, az elmélet és a mozgalom eleven kapcsola­tának a bemutatását. Terjedelmi okokból a két szerző nagyobb munkáiból csak részleteket kö­zöltek a szerkesztők. Marx fő művéből, a Tőkéből nincs részlet a két kötetben, mivel e könyv több magyar kiadásban is elérhe­tő. Viszont a Tőke előmunkála­taiból ízelítőt kaphat az olvasó. Mindkét kötet végén függelék található, amelyben az egyes anyagokhoz kapcsolódó magya­rázójegyzeteket, névmutatót tar­talmaz. A válogatás használha­tóságát növeh a második kötet végén közreadott újság- és folyó­irat-bibliográfia. A kiadó Marxizmus—Leni­nizmus Klasszikusai Szerkesztő­sége a válogatás előkészítésére bizottságot hozott létre, amelybe bevonták a hazai marxizmus— leninizmus oktatás nevesebb képviselőit is. Talán nem hat szenzációkeltésnek, ha a névsor­ból kiemeljük az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága vezetőjének, a párt megyei ideológiai titkárának, dr. Vasas Joachimnak nevét. Az ismertetett válogatás az előszó szerint elsősorban az ok­tatás céljaira készült. Az oktatás­ban való széles körű hasznosítá­sát azonban úgy hiszem nem könnyíti meg a borsos, 150 forin­tos vételi ár. (Kossuth Könyvkiadó, 1988.) Szecskó Károly A csányi almáskertekben A Csányi Állami Gazdaság 330 hektáros aimáskertjében, a tavasz be­köszöntését a fák virágbontása jelzi. A hagyományos fajták mellett egyre több a magas biológiai értékű új telepítések száma. (Fotó: Szabó Sándor — MTI) Gál Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents